Kelet-Magyarország, 1958. december (15. évfolyam, 281-312. szám)

1958-12-12 / 290. szám

1938. BECEMBER 12, PÉNTEK KEHrTMAGVARORSZA« 3 A Kislétni Rákóczi szövetkezet tagjai már ugyan­csak vártak szénién délelőtt a vendegeket. No, persze ez érthe­tő volt, hisz a megyénkbín tar­tózkodó szovjet nódelcgáció tag­jait készültek fogadni. Mikor megérkeztek a várva várt szovjet elvtársnök, kiderült, hogy a tolmácsnak nem is lesz dolga, mert a vendéglátók Íz ízül akadnak néhányon, akik c gesz jól beszélnek oroszul. Jó ebédhez szólt a nóta A vendégek a kölcsönös üd­vözlések után megtekintettek a gazdaságot, s egy kis ijedelmet okoztak, főleg a szakácsnőknek. Már tudniillik azzal: délben to­vább akartak indulni, hogy Ti­szává^ variba is ellátogassanak. A végén Mikó elvtárs, a tsz. el­nöke kijelentette: — Márpedig a mi vendégeink addig tölünk nem mennek el, míg az ízletes ebédet meg nem kóstolják. Mit lehet ilyen esetben tenni? Asztalhoz ülni és dicsérni a fi­nom töltöttkáposztát és hallgatni Kokas Paliékat, akik az ebéd alatt is gondoskodtak a jó han­gulatról. S az ebéd végeztével Morózova elvtársnőék azzal bú­csúztak el a — tsz tagok nem kis örömére, hogy remélik, a jövőben hamarosan újra talál­koznak — delegációcsere útján. Ibiké is látni akarja a „vendég néniket“ A szovjet asszonyok Kislétá- ról Tiszavasvári felé vették az irányt. Megérkezve az Alkaloida gyárat tekintették meg, majd átmentek a kultúr otthonba, ahol tiszteletükre ünnepi gyűlést ren­deztek. A gyűlésen a község asz- szonyai kérdéseket tettek fel a szovjet asszonyok életéről, mun­kájáról, s bizony Morózova elv- társriöéknek volt mire válaszol­ni. Éppen Jonova elvtárső beszélt, mikor a terem bejáratánál gyermekhang hallott. — Nagypapa, hddd nézzem meg a vendég néniket... Tóth Ibiké négy éves aranyos kislány jött el megnézni a „vendég néniket". Az igaz barátság jegyében A gyűlés . Után a vendégek a pártszékházban vacsoráztak meg. A vacsora után a kialakult, jó hangulatban Petrova elvtársnő tévesztette meg a vendéglátókat egy kicsit. Olyan remekül ropta a csárdást, hogy mindenki azt hitte: évek óta ismeri kedvelt táncunkat. Mikor ezt említették neki, nagy nevetve — s általá­nos megrökönyödésre — beval­lotta, hogy életében most .táncolt csárdást másodszor. öreg estébe hajlott az idő, mikor a szovjet elvtársnök elbú­csúztak és tovább indultak Mis­kolcra, Látogatásuk, közvetlen­ségük, szerénységük tovább mé­lyítette a magyar és szovjet né­pek közötti igaz barátságot, BÉZI LÁSZLÓ. Vendégekkel a szabolcsi falvakban Termcló­Kilenc darab százas f/ ósa Józsi. bácsi, a szamosszeg: Dózsa tsz. idős köny­velője már napok óta melengette ter­vét. — Féltve őriz­gette. mert a megva­lósulás azon állt. vagy bukott, hogy milyen lesz az idei zárszámadás. Mivel az nem ütött be • osi- szul, az öreg előállt a nagy tervvel. — Rózám! — mond­ta otthon a feleségé­nek. Én azt gondol­tam, venni kéne egy mosógépet. Hanem gyorsan visz- szakozz-t kellett fúj­ni, élete párja hallá-' ni se akart a dolbg- ról. Méghogy mosó- ’ gépet? Mosott ő ed­dig is kézzel, ezután is mos. Meg ki a csu­gép — (neki könnyű, ő .már ‘ látta!) és. hogy csak lji kell húzni a rádió dugóját a kon­nektorból és a mosó­gépét ' Ítéli bedugni. Nem .ért semmit. Amennyi rosszat el lehet mondani " egy ártatlan mosógépre, azt. Róza' néni mind rá is szórta. Kosa bácsi gondolt egyet: átment a test­vére lányához. Hal­lottá tőlük, hogy ők vesznek a szálkái vá­sáron mosógépet. — Gyertek — kérte őket — beszéljétek rá Róza n.énéteket, hogy- legalább vele­tek ..felesbe ‘ szegőd­jön a. vásárlásra. Va­sárnap este át is ment a . család be­szélgetni, s szóba ke­százast. (Jaj, de fájt- érte a szíve.) A " vendégek már rég elmentek, az öreg még foglalko­zott valamivel. Hall­ja, hogy az asszony nagyokat, sóhajtozik, sűrűn forog az ágy­ban. No, gondolta Jóska bácsi, az asz- szoriyt biztosan a mosógép nyomja“. Igaza volt. Róza rléni addig forgolódott, míg végül lsifundál- ta; átmegy, és vissza­kéri a pénzt. Nem kell neki az a ró*}-!, na. Igaz. már későre jár, majd reggel ér­te megy, Reggel azonban, bár­milyen korán ment, megelőzték. A széké-, ren elmentek Szál­kára a mosógépért. cs a szemétszállítás jövője NYÍREGYHÁZÁN Lovas fogatok, vödrök és kopott fazekak „alkonya“ a belvárosban Nyíregyháza is egyre inkább nagyvárosias külsőt ölt. Nemcsak a modem szennyvízlevezetés és az épülő lakónegyedek, de a vá­rosrendezés alakulása is ezt bizo­nyítja. Éppen ezért nő most az örömünk egy hír hallatára: Fővárosi módra megoldják Nyíregyházán is a szemétszállítás gondját. Mert hogy sokaknak jelent ez problé­mát, vitán felüli. Mindenek­előtt a jelenlegi szemétszállítás egyik legkárosabb hatását említ­jük meg: a nyitott, ugyancsak „tarka“ edényféleságek órák hosz- szát „vegyítik” kellemetlen bűz­zel az utcák levegőjét, míg a cam­mogó lovaskocsi eléri azokat. Megoldást kellett tehát találni a kezdetleges és tűrhetetlen álla­pot felszámolására. Megszületett az elgondolás Illetékes helyeken — mindenek előtt a városi tanácsnál — felmér­ték a helyzetet és gyorsan intéz­kednek, Budapesten és nagyobb vidéki városokban már a legmo­dernebb eljárással oldották meg ezt a problémát. A jó példát kö­vették városunk vezetői is. S a kezdeti lépések után az első ered­ményekről már tájékoztat is ben­nünket a Városgazdálkodási Vál­lalat. I legmodernebb csehszlovák eljárás izerint szállítják a szemetet már a jövő évben Nyíregyházán is. Kedden jött a? értesítés: az Autó­kereskedelmi Vállalat közli, hogy a nyíregyházi Városgazdálkodási Vállalat a jövő év folyamán egy „Prága VS 3“ típusú „kuka” gép­kocsit kap. Mint megtudtuk: a kocsi értéke meghaladja a 150 ezer forintot. Szász elvtárs a Vá­rosgazdálkodási Vállalat műszaki vezetője így vélekedett róla: — A legkorszerűbb szemétszál­lítást biztosítja. Légkompresszor­ral „szippantja” fel a szemetet az utcán elhelyezett tartályokból és a gyűjtőtelepen gomnyomásra „ki­fújja" magából. Ez természetesen szabványos edényeket követel. Ebben sem lasz hiány, mivel a város mintegy ezer darab szabványos szemétládát biztosít a lakosság részére. Ezek az edények teljesen zártak lesz­nek és biztosítják a jó levegőt az utcákon. Már készülnek a ládák Csepelen, s úgy gondoljuk, a jövő év elejére elhelyezhetjük a város házai előtt. A szabványos zárt edényekre, mintegy 350 ezer fo­rintot fordít a város. összegezésként: csak üdvözölni lehet ezt a legújabb intézkedést is, melynek eredményeként már a jövő évben eltűnnek a lovasfoga­tok, a nyitott társzekerek, a vöd­rök és a kopott fazekak a nyír­egyházi ' belvárosból. (Angyal) Papír és rongyhullariék-gyüjtési kampány kezdődik Megkezdték a nádvágást hemecsén A legeltetési bizottságnak' Ke­rri ecsén van egy 30 holdas ná­dasa. A nád vágásra érett, s mi­vel a vizet is engedelmes „asztal- lappá“ simította a fagy, a 30 hol­das nádas megélénkült; a vágó­kaszák harsogása messze riasztja a vízi madarakat. A nádas vágása közel hatszáz embernek ad mun1- kát. Ügy számolják, hogy lesz 30—35 ezer kéve. A' nád fele azo­kat illeti, akik levágták, rend be­tették. A legeltetési bizottság a. megmaradó mennyiséget hodáiyok építésére termelőszövetkezetek­nek, állami gazdaságoknak adjá' el. da ismeri ki magát rült a mosógépi is. A egy gépen! Ű még sok „agitáclónak“ az- nem látott ilyet, ne- tárt;az lett a vége, ki nem kell. Hiába hogy Róza néni nagy magra rázta Józsi bá- r.ekiszánással , leszá- csi, milyen is az a molta a kilenc,,darab Haza is hozták ‘ és Róza néni, öregségé­re, ezután géppel. mossa majd a 'ru­hát... Samu András. 80 eset* forint « város piac- és vásártereinek korszerűsítésére A jövő év folyamán számottevő, munkákat végeznek a nyü'egy- házi piac és vásártereken. Mindenekelőtt . azt emlitjük még, hogy 30 ezer forintos • költséggel körülkerítik a baromfipiacot.' Ugyan­csak ennyi összeget fordítanak piaqi irodafelújításra, A termény- piac és a vásártéri cédulaház is részesül a jövő évre biztosított összegből. Míg az előbbinél a mázsaházat újítják fel, addig a vá­sártéri qédulaház rendbehozásáiiá fo'“lézer forintot költenek'. CfxiLiui asszonyok Korponai néni oft áll az üst előtt és a krumplit kavarja. Szívesen válaszol az újásgíró kérdésére. így tudják meg, hogy ötvenhárom éves és hat eszten­deje tagja az ökörtióíülpösi Bé­ke Őre Termelőszövetkezetnek. — Elégedett? Vagy nagyon sok a dolog? —, Nem félünk a munkától. Sokan kérdezték már tőlem, nem bántam-e meg a belépést? Ugyan miért! — Jönnek közénk lassan — szól közbe az elnök. Serbán Sándor, Habarics Pista, meg Kovács Erzsi a zárszámadás után léptek be. — Látja a juhhodály tetején az embereket? No, azok egyé­niek — mutatja az asszony. — Ügy dolgoznak, mint a szö­vetkezet tagjai. Maguktól jöt­tek pedig. Kiss Géza, őri Pista, Veres Miska és Kiss Lajos bácsi is önszántukból ajánlották fel a segítséget. Mát ez igazán nagyszerűi A ,,miért"-re keresünk választ és bekopogtatunk Kiss Lajosék­— Mi, asszonyok sokszor be­szélgetünk esténként. Mondom, is Kiss Károlynénak, hogy neki könnyebb, mint az egyéni gaz- da feleségének... Jobban ki tudnak jönni. így ismerkednek és barátkoz­nak az asszonyok. Ügy igaz, van valami abban, hogy áz egyéniek segítenek az , építke­zésnél. Lajos bácsit az asszonya, a többit is a felesége küldte a szövetkezetbe. Nem árt bizony, ha estén­ként összedugják a fejüket az asszonyok. Mert van meg itt tennivaló. Az egyik idős szövetkezeti asszony, özvegy Kiss Károlyné ott lakik egy kásálynak is be­illő, öt helyiségből álló össz­komfortos házban a holt Sza­mos partján. Maga is bevallja: — Hogy őszinte legyek, nem beszélünk eleget a kintiekkel. Valahogy feszélyezve érezzük magunkat. Pedig nincs miért. — Kiss Lajosné azt mondta, nem dolgoznak annyit a téesz- asszonyok, mint áz egyéniek. Most már jobban buzog á • szó. Miko-r a ház felépült, Sza­bó,,az egyik jómódú gazda meg­állított. „Hogy mertem bele­fogni nő létemre ekkora építke­zésbe?” — kérdezte. Miért ne, kerestünk, szépen! Nem mara­dok ki semmiből. Kivéve az ara­tást. Azt mér nem bírom. Ej, pedig valamikor de szerettem... Csakhá... eljár az idő. — MígJ fiatal voltam, nem hittem volna, hogy ennyire ha- • ladok. Persze, nem minden asz- szony akarja a közöst. Sokan azt mondják; hogy van jó és rossz oldala is a szövetkezet­nek. Ez igaz. Mégis vannak, akik csak a rcsszabbikat né­zik. Dehát állandóan változik a világ. Holnap sokkal jobb lesz, mint ma.-k Csupán néhány asszony van még a szövetezetben, de aki Ott van, állja a sarat. A fér­fiakkal együtt küzdenek a hol­napért, hogy a ma még bar- _ minckét tagú család gyarapod­jék. Víziszárnyas telepet létesí­tenek, egyelőre öt-ötszáz, libával, kacsával. Kilencven holdas ha­Hazai papírgyárainknál hulla- dékanyag-szükség mutatkozik. Ezért a Hajdú—Szabolcs megyei MÉH Vállalat papír- és rongy- hulladék-gyűjtési kampányt szer­vez. A kampány december 22-ig tart. A MÉH Vállalat külön meg­jutalmazza azokat az iskolákat, ■amelyek kitűnnek a gyűjtésben. Az eddigi gyűjtés folyamán a nyíregyházi Xtl-es . számú iskola járt élen, s igen szép eredménye­ket értek el a gyűjtésben az I., II., III. és V. számú általános iskolák, is. A hodász: általános is­kola úttörő csapata és ifjúsága egy nap’ gyűjtés eredményeként 500 ki’ogram rongyot adott át, a tiszaeszlári általános isko'a és a hozzá tartozó tanyai iskolák szin­tén egy napos gyűjtés eredménye­ként 300 kilogramm rongyot és papírt adtak át a MEH-nek, hoz. Lajos bácsi a szövetkezetben dolgozik... — En küldtem — mosolyog az asszony. A szövetkezet is szokott rajtunk segíteni. Mi sem maradhatunk adósai. Szó szót követ. Az asszony a zárszámadási ünnepséget meg a szövetkezeti tagok boldogulását dicséri. — Nem! Pedig az idén nem is szekér, hanem már vontató hozta haza a jussok Igaz, nem az égből pottyant; meg kellett érte dolgozni. Csakhogy más a közösség. Sokan vagyunk, gé­peink vannak, a műtrágya meg sok is már. Kitárja a kamaraajtót. Al­mával telt ládák, burgonya, ter­mény, élelem, két zsák cukor van itt. lastavat akarnak, hogy a már egyenlő rangúra emelkedett asz- szonj’ok, az’ özvegy Kiss Ki­rálynék, a Kcrponai Lászlónak, a Fábián Ferencnék mellett újabbak is megtalálják helyü­ket a szövetkezetben. És a sza­vakra egyre jobban hallgatnak már áz egyénileg dolgozó pa­rasztok feleségei. Farkas Kálmán. A .J'riga VS :í"

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents