Kelet-Magyarország, 1958. december (15. évfolyam, 281-312. szám)
1958-12-10 / 288. szám
1958. DECEMBER 10, SZERDA KELEI MAI. V ARUR.SZ AI $ iobb társulás és szakcsoport alakult át termelőszövetkezetté ebben as évben Jó forgalom a rakamazi boltban A közel százhúsz termelési társulásban és szakcsoportban mindjobban megismerkednek a tagok egymással, összeszoknak és meggyőződnek arról, haszns dolog a társulás. A közösségi élet és munka során rájönnek arra is: ha 'nemcsak egy növénytermelési ágban fognak össze, hanem egyesítik egész gazdasági erejüket, sokkal többre haladhatnak. Szóval kezdik szűknek érezni a megszokott, ruhát és újra vágynak. Ami jobban melegit. 'Sgyes termelési közösségek már a tavaszi munka megkezdése előtt döntöttek a fejlettebb típusú termelési formára való áttérés mellett. Többek közt Nyírderzsen a gyümölcstermelési szakcsoport — mely korábban összefüggő területet alakított ki — magja lett egy új tsz-nek. Az erjedés átterjedt más községekre is. A laskcdi ti- zennégytagú gyümölcstermelési szakcsoport szintén átalakult termelőszövetkezetté. Majd a nyírderzsi, nyírteleki, nyírturai, a két nagyhalászi, a tiszavasvári és nyírbogdányi társulások és szakcsoportok választották a nagyüzemi gazdálkodást. Tehát több mint százhúsz egyszerű társulási tag kétszázötven hóidat meghaladó területtel tért át a fejlettebb termelési formára. A társulások és szakcsoportok folyamatos átalakulása nem áll meg. A télen különösen nagy lehetőség van arra, hogy megvitassák, hol van meg a lehetőség — a személyi és gazdasági feltételek — a nagyüzemei termelés választására. A földművesszövetkezeteknek elő kell segíteniök ezeket a helyes Kezaemanyezéseket, hogy a tavaszon az új gazdálkodási formában termeljenek az egybe- kovácsolódott, megszilárdult s a ma még egyszerűbb termelési közösségek. Uj szakcsoportok, társulások A szakcsoportok és termelési társulások sikeres zárszámadása mind. több egyénileg dolgozó parasztot ösztönöz a meglévő társulásokba való belépésre, vagy újak alakítására. Az utóbbi napokban is számos társulás jött létre. Például Nyíregyházán — a borbányai részen — nyolc egyéni gazda három hold földön hívja életre a megye első málnatelepi* tési és termelési szakcsoportját. Hetven tiszavasvári szőlőtermelő pedig huszonhét katasztrális hold földön hegyközséget alakított meg. A nőbizottságok téli programja A szövetkezeti nőbizottságok többsége elkészítette a téli programot. Számos községben a főző-, varró és más tanfolyamok mellett foptos helyet foglal el a szakszerű baromfinevelés elsajátítása és az egészségvédelmi oktatás. Többek közt a baktalórántházi szövetkezeti nőbizottság egészség- ügyi előadást rendez és le akarja vetíttetni a Mindenki iskolája, az Anyai gondok és a Szemünk fénye, a gyermek című filmeket. A rakamazi fmsz. textilüzlete jól sikerült Télapó vásárt rendezett. Még a környék tsz. tagjai és egyénileg gazdálkodói is felkeresték a boltot, s mintegy harmincötezer forint értékű árut vettek meg egy nap alatt. Például Kerekes Pálné, a helyi dohánybeváltó munkásnője négyszázötven forintos gyapjúszövetet vásárolt meg férjének egy ötlözet ruhához. Kerekesné legalább kétezer forintot költött el a családjára. Körülbelül ennyi értékű ruhán .műt vásárolt Rajz Frigyesné, rakamazi dolgozó paraszt felesége is. fi rekordtermés következménve A tiszavasvári „Dózsa Népe” cukorrépa termelési társulás a tavaszon alakult. Huszonhat egyéni gazda fogott össze benne, hogy kilenc hold saját földjükön í kimagasló termelési eredményt j érjenek el. Erőfeszítéseiknek meg | lett a gyümölcse. Amíg a község J egyéni termelői holdanként átlag : százhúszmázsás cukorrépatermést értek el, add.ig a társulás több, mint kettőszázötven mázsát termelt egy holdon. Rekordtermésük volt. Összbevételük meghaladta az ötvenezer forintot. A társulás tagjainak egyrészc, miután megízlelték és megtanultak, hogy hasznos dolog a termelésben való szövetkezés, — kívülálló egyénileg dolgozó parasztok bevonásával termelőszövetkezetet alakított. Az új gazdasági esztendőt már mint tsz-tagok akarják ledolgozni, hogy még többet termeljenek és még jobban éljenek. Tíz hold föld col szaxloeti enexer* forint TISZABEZDÉDEN a nagy gyümölcsöskertek közt van egy tízholdas tartalék almás. Tizenöt-húsz éves fák díszlenek benne. A kertet tizenkét család vette pártfogásba. A családokból huszonkilencen írták alá a szakcsoport alakítási jegyzőkönyvét. Mert a jórészt kis- és középparasztokból álló társulásba nemcsak a családfők, hanem a feleségek és a nagyobbacska gyerekek is beléptek. Például Kertész Pál tíz és Hosszú István nyolc holdas egyéni gazdák harmadmaguk- kal írták alá a belépési nyilatkozatot. így a huszonkilenc tag között tizenkét nő és tizenegy huszonnégy éven aluli van. AZONBAN a többségben gyümölcsössel rendelkező termelők a sajátjukat kívül hagyták. — „Ami biztos, biztos” — gondolták. De meg kell jegyezni, nemcsak a sajátjukat, a közös gyümölcsöst is becsületesen művelték! Nem akartak szégyent vallani. Valóságos paradicsommá varázsolták a kis almást. Meg is lett a haszna. Az ösz- szekovácsolódott közösség több mint százhetvenezer forint értékű gyümölcsöt termelt a szerződéses és értékesítési felárral együtt. Mert nemcsak egymást segítve termeltek, közösen szerződtek le és adták át a felesleges árut az őket támogató, segítő földművesszövetkezetnek. Például egy háromszázötven mázsás szállítmányért kilónként négynyolcvanat kaptak. Nem is tartogatták az almát, hanem időben átadták. S mintegy harmincötezer forinthoz jutottak termelési szerződés és a nagy- léteiben való értékesítés nyomán. VAN IS ÜRÖM a „Petőfi” néven ismert szakcsoportban. Szívesen és ünnepélyesen mentek a zárszámadó gyűlésükre, s büszkén és magabiztosan hallgatták a vezetőség beszámolóját, Nem csoda, mert ezresekben röpködtek a számok. Többek közt arról is szó esett, hogy R. Rácz Gyula, közel harmincezer, Kertész Pál huszonháromezer és Márkus Gyula tizenhatezer forint értékű almát termelt. S az ünnepélyes cso- portgyűlésüköri majdnem százezer forint sorsáról kellett dönteniük. Hisz ennyi maradt bent szétosztásra közös pénztárukban. A tagok egyhangúlag elfogadták a vezetőség javaslatát és húszezer forintot közös beruházási alapra, háromezerötszáz forintot pedig kisebb kiadásokra hagytak vissza. Kell a pénz, mert abban is döntöttek: a saját gyümölcsösüket beviszik a szakcsoportba. S új telepítéssel növelik területüket; mintegy ötszáz darab csemetét ültetnek el. A TÁRSULÁS a gazdasági eredmények és célkitűzések mellett nem feledkezik meg az általános műveltség és a szakmai ismeretek bővítéséről sem. Kertész Pál és Hosszú István fiát mezőgazdasági népfőiskolára küldték, az otthonmarad- tak meg a téli mezőgazdasági tanfolyamon sajátítják el a gyümölcstermelés magasabb ismereteit. Q □ jjj Egy esztendő mérlege □ írta: FEHÉR LÁSZLÓ, a MESZ ÖV igazgatósági tagja. □ n IZ özei egy éve láttak napvilágot a pártunk agrártézisei. □ ^ tézisek hosszú időre szabtak helyes irányt a ma- H gyár mezőgazadság fejlődésének. S Pártunk, egész népünk egyetemes érdekét figye- Iembevéve a mezőgazdasági termelőerők állandó fejlesztése mellett, az egyik legfontosabb teendőnek tartja a mezőgazdaság fokozatos szocialista átalakítását. Továbbra is a termelőszövetkezeti utat vallja elsődlegesnek, de egyben leszögezte, hogy szükséges az alacsonyabb típusú — egyszerűbb — szövetkezeti formák eddiginél hathatósabb felkarolása és támogatása. A helyes állásfoglalást tett is követte. Azóta számos kormányhatározat és miniszteri rendelet jelent meg, melyek jelentős lehetőségeket adnak az egyénileg dolgozó parasztságnak, hogy a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság felé vezető úton fokozatosan haladjanak előre. A széleskörű intézkedések nagyban hozzájárultak a dolgozó parasztság társulási kezdeményezéseinek szélesebb kibontakozásához. A meglévő több, mint ötven különböző mezőgazdasági termelésre alakult szakcsoport és társulás közel kétezernégyszáz taggal mintegy ezerhétszáz katasztrális hold területen formálta át működését a kormányrendeleteknek és a helyi lehetőségeknek megfelelően. Valamennyi szövetkezési forma — a tavasszal alakultakkal együtt — elkészítette az éves termelési és pénzügyi tervét, hogy a jövedelmező gazdálkodás érdekében felhasználhassák a rendelkezésükre álló nagyüzemi gazdálkodás adta lehetőségeket. . . A termelési társulások és szakcsoportok közül különösen kiemelkednek a gyümölcstermeléssel foglalkozó szövetkezések. Mert nagy előnyt jelentett számukra, hogy az összefüggő gyümölcsösükben a földmúvesszövetkezeti agronó- musok által nyújtott szakmai segítség mellett időben, és szakszerűen metszettek; permeteztek és végeztek el más m.unkákat. Biztosítani tudták a nagyobb, egyöntetűbb és jó minőségű termést, ami elsősorban a tagoknak jelentett több jövedelmet. Számos termelési összefogásban — igen he’ye- sen — a közös anyagi erő összeadásával olyan magas nyomású permetezőgépeket szereztek be, melyeket egyénileg sem megvenni, sem hasznosítani nem lettek volna képesek. Például a nábrádi gyümölcstermelő szakcsoport a tavaszon mintegy harminckétezer forint értékű gépet és felszerelést vásárolt meg tizenöt holdas gyümölcsösük szakszerűbb kezelésére. Jól jártak, s az idei zárszámadáskor újabb ötezer forintot tettek félre, hasonló beruházásra. Nem egyedülálló példa ez megyénkben. Az ibrányi bei- majori gyümölcstermelő szakcsoport már a korábbi évekről rendelkezett közel negyvenötezer forint értékű növényvédő gépekkel és más felszereléssel. Az év elején pedig a tagság úgy döntött, hogy szeszfőzdét épít. Elhatározásukból valóság lett, s hetvenhétezer forintért fel is építettek a szeszfőzdét. Ma nem okoz gondot az. hol főzik ki a cefréjüket. És jól is jövedelmez szeszfőzdéjük. A növénytermelésre szövetkézéit társulási tagok szintén megtalálták a számitásukat. Több községben — még önkéntes földcserével is — összefüggő területet alakítottak ki és ez előnyös helyzetet teremtett számukra a terméshozam növelésére. Például: időben igénybe tudták venni a gépállomások gépeit, jó minőségű, egységes vetőmaghoz jutottak, időben földbe tették azt, s egymást segítve szakszerűen megművelhették földjüket, A szakcsoportok és társulások csaknem tízmillió forint értékű árut termeltek. A szerződéses termeltetéssel és a közös értékesítéssel jelentősen növelték bevételüket, mert például: a gyümölcstermelési szakcsoportok és társulások a szerződési és a nagyüzemi felárat egybevetve kilónként harminc fillérrel kaptak többet, mint az egyénileg gazdálkodó gyümölcstermelők. Például a nábrádi szakcsoport mintegy harmincötezer forint szerződési és nagyüzemi felárhoz jutott. Különben a társulások nyeresége meghaladta az öt és félmillió forintot. Demscserben valóságos „pénzeső” volt, amikor közel egymillió forintot fizettek ki a százötvenhét szakcsoporttag között. Ezek után nem véletlen az, hogy a szakcsoportok és társulások továbbra is együtt akarnak maradni és több mint négyszázezer forintot tartalékoltak közös beruházásokra és egyéb kiadásokra. így kétszeresére emelkedett a közös alapjuk. Egyes szakcsoportok és termelési társulások — Tisza- vasváriban, Nyírteleken és más községekben — szűknek érezték ezt a Tormát, s egy lépést tettek előre. Termelőcsoporttá, illetve termelőszövetkezetté alakultak át. Az a törekvésünk, hogy a többi szakcsoport és társulás is fokozatosan megtalálja ezt a helyes utat. A szakcsoportok és társulások kiemelkedő gazdasági eredményei összehasonlíthatatlanul jobbak, mint az egyénileg gazdálkodóké. Erre mind több egyéni termelő kezd rájönni, s vagy a meglévőkbe lépnek be, vagy újat a’akí- tanak. A tények arra mutatnak, hogy az év végéig háromszor annyi szakcsoport lesz, mint a tavaszon. S ha a földművesszövetkezetek még tervszerűbben, még hozzáértőbben népszerűsítik a termelési társulások ez évi eredményeit, a q jövő év tavaszára hatalmas fejlődést érhetünk el. □ joaanaamaaooaxnanDaaanniXDaaaxDcxnciaacro:'
