Kelet-Magyarország, 1958. december (15. évfolyam, 281-312. szám)

1958-12-10 / 288. szám

4 KE!,rrMAOYAROR8ZAC. 196*. DECEMBER 10. SZERDA 4 felhők mögül y * ki-kikandikáló télelejl nap langyos fényében fürdőének,a fehérgyarmatiak. A szövetkezeti könyves­bolt vezetője is fel­néz az égre, für­készve, nogy meg­bízhat-e benne, majd bemegy a boltba es kis asztalkát hoz ki az üzlet ajtaja elé. Aztán még egyet for­dul és könyveket he­lyez el szépen azasz- talkán. A járó-kelők rácsodálkoznak a könyveket kinálgcló kis asztalkára, egyik- másik. megáll, felvesz e.gyet-cgyet, belela­poz, mások a várat­lan „könyvvásár‘ láttán egyet gondol­nak és bemennék a boltba, valami régen kívánt, vagy keresett könyvet megvenni. Az asztal előtt most egy micisapkái ctven év körüli pa­raszt cövekeli le ma­gát, belenéz, az egyik könyvbe, majd tréfá­san bekiált a boltba: — Tessék monda­ni! Ezeket a könyve­ket meg is lehet fen­ni? — Magának igen — megy bele a tréfába az üzlet vezetője és egyúttal béinvitálja az üzletbe, hogy azt mondja: ott még töb­bet lehet válogatni A hórihorgas cson­tos ember beigazolja magát az ajtón <*s mm,is közli, mit kér. Erdélyi és Konkoly ,,1\'övényvécU)ízere'' ‘ s Jeszenszky Árpád: ,,A gyümölcsfák met­szésec. könyvet. Mi­kor megkapja, gyen­géden hóna alá he­lyezi és még hozzáte­szi. hogy vett voIn­tőbbet is, de nem fut­ja a pénzéből. Várat­lanul jött ez a vásár, de majd bejön hami- tosan Kümörűről, — merthogy odavaló — és vesz megint köny­vet. S hogy miért cp- Pen Jeszenszky köny­vét vette meg, ezt igy magyarázza: Háromezer ölét még korábbán begyü- mölcsösitettém és jö­vőre már az ötödik éveseknek is teremni kell — legalább tize­nöt-húsz kilót fán­ként. sokat töpren­gek azon, szabad-e nyári metszést alkal­mazni a csemetéken? Egyesek azt állítják igen, mások meg azt, hogy nem. Remélem Jeszenszky könyve megadja a választ ar­ta, hogy mit tegyek... j Divatbemutató téli vásárral A nyírbátori téli vásárt és a divatbemutatót a járási kultúr- házban tartotta meg a földműves- szövetkezet. A készruhákból és cipókból volt a legnagyobb kereslet. A vásár alkalmával több, mint 150 ezer farint értékű áru talált vevőre. A jó vásárt igazolja az, hogy az első flap 50 lánykaruhát, 30 lánykakabátot, és még sok más készruhát adtak el. Nagy újdon­ság volt a 3.600 forintos jugoszláv import-bőrkabát. Gyerhlekcipőből 80, női félcipő­ből 50, ftői száras cipőből pedig 30 párat adtak el. De a nők divat - újdonségából — a körömcipoből is — 24 pár talált gazdára, ami arra vall, hogy a divat falun is utat tör. A férfiak sem maradtak el a vá­sárlásban. Többek között 15 pár boxcsizmát, valamint 20 pár vá- szonéfu- és gumicsizmát vettek. Dorogi Mihály. Kétszáz hold helyett két hold GYcngén halad a szerződéskötés Anarcs körzetében Egy levél — hommeníúv nélkül Szabó Miklós elvtárs, a nyír­bátori körzeti földművé itoi- vetkezet igazgatósági elnöke, a hivatalos levelek olvasása köz­ben egy érdekes levélre buk­kant. A levelet jó’eső érzéssel olvasta el és megkii’dte a má­solatát a MESZÖV-nek. Kér­te, közöljük le a megyei lap földművesszövetkezeti mellék­letében. Hadd tudják meg a rtiégye dolgozói, hogy a „sokat j sz'dott’“ szövetkezeti bo’tkeze- ■ lök között milyen becsű’ etes emberek vannak. Szívesen te­szünk eleget a kérésnek. A le­vél így szól: „Kedves elvtársak! Tiborszállási lakos vagyok és Nyírbátorban vásárlás köz­ben az egyik bolt pultján fe­lejtettem a pénztárcámat. Több, mint ezerháromszáz fo­rint volt benne. Sajnos, csak akkor vettem észre a dolgot, amikor a kalauz a vonatje­gyemet kérte. Arra gondoltam, hogy valamelyik üzletben hagytam a pénztárcámat, de azt már nem tudtam, melyik lehet az. Gondoltam: másnap j visszamegyek és bejárom a boltokat. De később letettem ! róla, mert feleslegesnek tar- i toltam. Mondván, hogy a pén- ' zeninek úgyis bottal üthetem j a nyomét. Bosszúságom nem j sokáig tartott. A postás távira­tot hozott, amiben Tóth Fe­renc, a nyírbátori földműves­szövetkezet boltvezetője kö­zölte velem: megtalálta a pén­zemet és sürgősen menjek | érte. Képzeljék, milyen nagy örömöm volt. Hiszen nem min­der napi dolog ma még olyan emberrel találkozni, mint Tóth j Ferenc. A köszönetemen kívü! i semmi jutalmat sem fogadott ! el. Ezért arra kérem a szövet- j kezet vezetőségét, hogy részé- | sítséli dicséretben Tóth Fe­rencet, Egyben kérem az elv­társakat, továbbra is azon lé­gyenek, hogy minden szövet­kezeti üzletben ilyen talpig be­csületes ember álljon a pult mögött. Üdvözlettel: Kovács Ferenc és Családja.“ Ügy véljük, ehhez nem szükséges kommentár. H vajai cukrászda készül az ünnepekre kos talaja nemcsak alkalmas rá, hanem meg is követeli az utóbbi j termelését! j I A Maglcpiucltcfő Vállalat ügyeimébe Az igazgatóság legutóbbi ülésén [ megvitatta ezt A tál thatatlan álla­potot. Megegyeztek: minden ve­zetőségi tag papírt és ceruzát vesz és Sorra járja a termelőket a szö­vetkezeti dolgozókkal egyetemben. Ügy, ahogy azt a tagok részjegy- befizetésének tisztázásánál tették. Például a szabolcsbákai vézetősé-. gi tagok megígérték, ha a Magtér- i meltető Vállalat sürgősen elszá-{ mólja a községük ez évben át­adott csillagfürtjük értékét, száz ! holdat szerződnek le. Vélemé­nyünk szerint szavukon kell őket fogni! Az is igaz, éppen ideje, hogy forintjaikat megkapják! Az anarcsl körzeti szövetkezet vezetősége változást ígér. Remél­jük, hogy mielőbb bekövetkezik ez, s akkor mind a kétszáz hold­ra megkötik a termelési szerző­dést. | Murzsa Bertalan négy I éve vezetője a vásárosnanm- ♦ nyí lóltímuvesszövetkczet j népi zenekarának. A veit- J déglöben szórakozó vendé- J gek és zenebarátok szívesen ( hallgatják a zenekar mű­vészi muzsikáját. Hogy iga­zán jó zenészek valameuy- nyten, azt bizonyítja a kö­zelmúltban megtartott ver- * seny Is, ahol a zeuekar i Morzsa Bertalan vezetésc- « vei a „megye legjobb népi ♦ zenekara” címet muzslkál- t la ki. Kiváló népzenész Meglelem a mezőgazdasági lexikon Utoljára 1057-ben jelent még Magyarországon Mezőgazdasági Lexikon. így hát nem csoda, hogy a mezőgazdasági szakemberek és a mezőgazdaság művelői öröm­mel fogadták a most megjelent Mezőgazdasági Lexikont. E ko­moly értékű szakkönyvet a diós­győri papírgyár külön e célra gyártott különleges famentes pa­pírján — mindössze ló ezer pél­dányszámban adták ki, A lexikon 1.500 oldalas terje­delmű, huszonhétezer Címszót, kétezer (2.000) szakrajzot, fényké­pet, valamint harmincöt színes mümellékletet tartalmaz. A könyvpiacon még alig jelent meg, máris igen nagy az érdeklődés iránta a szakemberek körében. Hogy minél többen vásárolhas­sák meg a lexikont, ezért a föld­művesszövetkezetek járási köz­pontjainak könyvesboltjai, vala­mint falusi könyvbizornányósai igen vagy vásárlási kedvezményt biztosítanak. A 400 forint értékű lexikon vásárlásánál négy havi részletfizetési kedvezményt ad nalt. DOROGI MIHÁLY A TAVASZ új színnel gazda­gította Vaját. A földművesszövet­kezet uj épületében helyet ka­lŐlük, Az idős Lajos bácsi a gye­rekekről sem feledkezik meg. Ed­dig nyolcvanhárom kiló szalon­ul virányost asszonyok utal törnek pott a megnyüó cukrászda ter­melő és kiszolgáló részlegével együtt. Talán még sikerültebb lett volna a terv Valóraváltása, ha a tágas kiszolgáló helyiséget kettéosztották volna. A falu lá- : yai és asszonyai szívesebben -érnének be, mert így kissé korcsmái íze van a dolognak. A hazai vinkótól, vagy a szomszéd kocsma borától és pálinkájától berúgott emberek könnyen be­tévednek, s zavarják a csöndesen társalgó, szórakozó vendégeket... KtlI-ÜNBEN Kneitner Lajos cukrász minden tőle telhetőt megtesz a vendégek kívánságai­nak teljesítéséért. A nyáron a íagylaA hatalmas tömegét gyár­totta le, most pedig karácsonyra készül. A sütemények sora ke­csegteti a belépőket. Torták dí- s iclegnek az üvegvitrinekben. —• ' regrendelésre is készítenek be­cukrot termelt és ei is adta rög­vest. Hogy bővében legyen, ismét készít. Ha már nem tud elég ol­csó csokoládéval kedveskedni a legkisebbeknek, legalább ebből ne élezzenek hiányt. Mert bizony, az olcsó csokoládénak a többszö­rösét tudná eladni, mint ameny- nyit a vásárosnaményi Füszért leszállít. A múlt hónap huszon­ötödik: megrendelésére sem ka­pott egy darabot Sem. A marga­rinnal sincs bővében, s így nem könnyű elkészitgetnie a tervezett cukrászsüteményeket. TÖBB SEGÍTSÉGET vár d vajai cukrászda az illetékes szer­vektől, hogy kielégíthesse vevői, fogya-xioi kívánságait, A szövet­kezet Vezetősége pedig re enged­je kocsmává változtatni á szép, kényelmesen berendezett cuk­rászdát. A szabolcsi süpedős homokot és a szatmári vendégmarasztaló sarat egyformán taposó ember vagyok. Hol itt, hol ott tanyázok le kevés időre, jövéserhben-menesembfeii sokféle gondolkozású em­berrel altadok össze. Szív­tam már olyan szövet­kezeti gyűlés dohány­füstjét, ahol a szorongó férfiak közt csak két idő­sebb asszony fért el. — A iehércselédnelt otthon á helye — mon­dogatták nagy összhang­ban a kalapviselők. Pedig a kapát aZ asz- szonyoltnak is megveszik. Igaz, az említett falu asszonyai sem lehetnek valami harciasak, ha ma még csöndesen belenyug­szanak sorsukba... ürömömre a minap Virányosra vezetett az utam. Sok jót hallottam a kis település asszo­nyairól, s égétett á kí­váncsiság, vajon igaz-e mindez? Szerencsére ott­hon találtam Godzsák Józsefnél, a „kezdemé­nyezések kiapadhatatlan forrását”. Szívélyesen magyarázgatott a szikár asszonyka, s ritkán szo­rult férje segítségére. — Addig jártam a ti- szanagyxalui tanács nya­kára — magyarázta, nagy hévvel — míg meg­kaptuk a harminc hold tartaléktőidet. Egy da­rabban. Az igaz, a társu­lás tagjaira rá-rászzóltak a roszmájúak. Azok meg­ijedtek és kétszer is szét­szaladtak. Majd harmad­szor is összehoz;au ókét. De a nyúlsZívűek nélkül, így maradtunk tizén a növénytermelési társu­lásban. Méghozzá nagy egyet­értésben. A gyűlésükön elfogadott munkarend szerint dolgoznak. A ve­téstervüknek megfele­lőén földbe tettek Öt hold kalászost. A tava­sziak területét szintén traktorral szántották le. Közösen kötötték meg a hat hold négyszáz Ölre a cukorrépatermelési szer­ződést s a kapott ötezer forint előleget nem osz­tották szét. Egy részét a szántás dijára és öt- ven-ötven forintot szö­vetkezeti részjegyre for­dítottak. A maradékot meg küpörgatják. Különben a férjeik munkába járnak. Az egy­két hold saját földből nem tudnák eltartani aZ asztalok mellett alig férő családjukat. Amikor kiüzentek a rakamazi földművesszö­vetkezettől, hogy tizen­két mázsa műtrágyát kapnak, Godzsáéknak kellett befognia a tehe­neket. Értesítette Mun­kácsi Ferencnél, s a két asszony rakta meg a sze ­keret. A szorgos psszony- kezek estig már el is Szórták a műtrágyát. A társulás tagjainak lelkesedése ma sem ha­gyott alább. A téli fonás­szövés és más munkák mellett tanulni akarnak. Többek közt birkózni az agrotechnikával. Ezt már a nőtanács és a szövet­kezeti nőbizottság tagjai­val közösen oldják meg. Na meg ez segítségét ad a település mérégkeveről- nek könnyebb megisme­réséhez is. Mert még akad belőlük, s igyekez­nek bomlasztani az asz- szonyok összekovácíoló- dó egységét. A virányos! nők te­kintélyes részének nem elég a különböző társa­dalmi szervezőtekben való ténykedés. A csa­ládfenntartás jogán utal törnek a termelési szö­vetkezésben is... Első­ként a megyében, s jó példájuk számos követő­re talál majd. — Varga — A könyv majd megadja a választ termelési szerződések fontosságé és az azokkal járó előnyöket. Me* iS van az eredmény. Cukorrépáik) kíléftcvénkettő, ttiagkénderbő hatvanegy és édescsillagfüftbŐ negyvenhat százalékra teljesítet­ték már a megyei előirányzót' szefződtetési tervet. A többi szer­ződött növényiéi eség megtermelé­sére is mind több szakcsoport éf egyéni gazda köti meg a szerző­dést. Az 1959. évi termelési szerző­it éftko lések már hónapokkal ez­előtt megkezdődtek:. Államunk biztosítani akarja a mezőgazda­sági nyersanyagot az ipar számá­ra, s az sem mellékes, mennyi jut e belföldi és külföldi piacokra. A földművesszövetkezetek java megérti ezt. Az agfonómusok és termelési felelősök mellett számos vezetőségi tag és aktíva magya­rázza a dolgozó parasztságnak a Sok felelő» — kevés felelősség Hogy miért nincs még lekötve ts egész keret? Mert nem mindén szövetkezet­nél törődnek a termelési szerző­dések megkötésével. (Bár akad tnás ok is.) Élő példája ennek az anarcsi körzeti íöldművesszövet- kezek A hivatali vezetők és be­osztottak számos személyi cseré­jében elveszett a termelési szerző­déskötésekért való felelősség. Rá­adásul az agrohómus hónapok óta beteg. S helyette — a szövetkezet dolgozói kö2ül — alig két hete ál­lítottak be más személyt. Csoda akkor, hogy a kétszáz hold szer- ződtetési keretből csak két hol­dat kötöttek le három község egyéni dolgozó parasztságával? Azt is cukorrépából; édescsíllag- fürtből még egy négyszögölet sem. Pedig a faluk zömmel futóhomo-

Next

/
Thumbnails
Contents