Kelet-Magyarország, 1958. december (15. évfolyam, 281-312. szám)
1958-12-10 / 288. szám
REL.ETMAGY ARORS'Z AG 1958. DECEMBER IB. SZERDA 2 A NépfronMnozgalom téli programjáról Interjú Kokas Ferenccel, a UNF megyei bizottságának titkárával A korábbi évek gyakorlatától eltérően népfront-bizottságaink az 1958. március 15-i újjáalakulás óta egész évre szóló program alapján dolgoznak. Mi az eddigi munka fő jellemzője? Mit tartalmaz a program a téli hónapokra vonatkozólag? Mindezek a kér— Elsősorban az várható, hogy a mozgalom fellendüljön és a tanácsok jól működjenek, a tanácstagok jól dolgozzanak és védések joggal érdekelhetik olvasóinkat is, hiszen nagyrészt szereplői a Népfront-munkának. — Ezért felkerestük Kokas Ferenc elvtársat, a HNF megyei bizottságának titkárát, hogy tájékoztassa olvasóinkat a mozgalom időszerű kérdéseiről. lasztóikat tömegesen bevonják az államhatalmi munka gyakorlásába. A mozgalom fellendülésére azért lehet számítani, mert a népfront-bizottsági tagok az előadások meghallgatása és az azokat követő vitákban való részvétel nyomán minőségileg jobb munkát tudnak majd végezni. S éppen erre van szükség. Hiszen a mozgalomnak sokrétű és fontos feladatok megoldását kell segítenie. Segíteni kell például a tanácstagok és országgyűlési képviselők munkájában, szervezni beszámoló gyűléseiket, fogadóóráik megtartását. Ellenőrizni és segíteni kell a községfejlesztési tervek elkészítését és azoknak a lakossággal való megismertetését. Igen fontosnak tartom felhívni a figyelmet az egyre jobban kibontakozó kultúrforradalom támogatására. A népművelési és ismeretterjesztő munkában szoros együttműködés szükséges a tanácsi és más szervekkel a „Minden községben legyen énekkar!” jelszavunk valóra váltásában. Az a cél, hogy minden községben mozgalmas téli esték legyenek, hogy a szórakoztató kulturális rendezvények mellett hasznos ismereteket szerezzenek a falu tömegei. Ezért törődni kell például az ezüstkalászos tanfolyamok, különböző ismeretterjesztő előadások szervezésével és tartalmi követelményeivel is. Fontos feladatunk a rétegtalálkozók, tanyai estek, olvasókörök szervezése, a mezőgazdasági többtermelés kérdéseinek megvitatása, akciók (kezdeményezése pl. a homoki lucerna elterjesztésére, legelőjavításra, az állattenyésztés fejlesztésére, gyümölcs és szőlő telepítésére, társulások, szakcsoportok alakítására a földművesszövetkezetekkel karöltve. A szövetkezeti mozgalom eredményeinek népszerűsítése, a népi ellenőrzés segítése, a békeharc kérdései, jeles évfordulók, ünnepek megrendezése stb. mindmegannyi fontos mozgalmi s teendő. ★ E feladatok megvalósítása során — nem kétséges — tovább erősödik a népi-nemzeti egység a sikereinket biztosító pártunkkal való tömegkapcsolat, fokozódik jólétünk és előrelépést jelent mindez a szocializmus építésében. Szép feladatok tehát 'ezek, érdemes értük lelkesedni mindnyájunknak. Zajtai Antal. — Az eltelt háromnegyedéves időszakot talán úgy lehetne röviden jellemezni, hogy az a szabolcsi munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek és a kisemberek népi, nemzeti egységének, a párttagok és a párton- kívüiiek szövetségének jelentős megerősödését eredményezte. — Megyénk dolgozói megértették, hogy a HNF nem más pártok képviselete, nem ellenzéki programmal dolgozik, hanem tevékenysége az MSZMP programjából fakad, alapja a munkás-paraszt szövetség, mely ma már a munkásosztálynak és pártjának a dolgozók széles tömegeivel való szövetségévé érlelődött népi deMelyek a téli feladatok? — Szüséges, hogy mozgalmi munkánkat ne csak a felső vezetésre bízzuk, hanem a széíes demokratizmus szellemében nagyobb teret kapjanak a helyi kezdeményezések, s helyi választott szerveink irányító munkája helyesen érvényesüljön. Ennek érdekében nélkülözhetetlen, hogy a népfrontbizottsági tagok szélesítsék látókörüket, hogy jó társadalmi vezetők legyenek, hogy több módszerbeli segítséget kapjanak. Ilyen céllal indítjuk el a téli tanfolyamokat, előadásokat a. népfrontbizottsági tagok számára, ahol 5—8 előadásban megismertetjük a mozgalom fontos elvi és gyakorlati kérdéseit, a nemzetközi helyzet fő vonásait, a községfejlesztés és a népi ellenőrzés irányelveit, 3 éves tervünk feladatait, mezőgazdaságunk helyzetét és fejlődésének útját, a kulMilyen eredmény várható a tanfolyamoktól? mokráciánk alapvető és szocalis- ta jellegű célkitűzéseinek megvalósítására. Ezt legszemléltetőb- ben a november 16-i sikeres választás tükrözi, amikor — egészen jelentéktelen kisebbségtől eltekintve — a választók azokra szavaztak, akik szívügyüknek tekintik hazánkban a szocializmus felépítését, a béke védelmét, nemzeti függetlenségünk megőrzését. Bár eddig jobbára csak tapogatóztunk a megfelelő munka- módszerek kialakítását ületően, mégis elmondhatjuk, hogy jó utón haladunk. Eredményeink mellett mozgalmunk negatív vonásait is felismertük és téli feladataink egyik jelentős része éppen ezekkel függ össze. turálís feladatokat stb. Kívánatos, hogy ezen a tanfolyamon a választási munkában kitűnt aktívák, KISZ-en belüli fiatalok is minél többen részt vegyenek. A népfront-bizottságokban dolgozó kommunistákra is számítunk, hiszen elsősorban rajtuk, múlik, hogy diadalra vigyék azt a jelszavunkat: „Tanulj, hogy taníthass!” Rendezünk tanfolyamot a tanácstagok számára is január 1-től kezdődően. Ennek célja, hogy az új tanácstagok megismerjék munkájuk elvi és gyakorlati kérdéseit, mint például a tanácsok szerepe és működése, a tanácstagok feladatai és munka- módszerük, községgazdálkodás, községfejlesztés, költségvetés, mezőgazdaságunk múltja, jelene és jövője, a tanács és a Népfront kapcsolata stb. Korszerűbb mozik a három éves • tervben Reprezentatív szélesvásznú filmszínházat építenek Nyíregyházán A háromeves terv foglalk9zik a mozihálózat korszerűsítésével is. A terv szerint Nagykálló, Domb- rád községekben „szélesvászna- sítják” á meglévő mozikat, azaz alkalmassá teszik szélesvásznú filmek vetítésére. A rakamazi és tiszaeszlári keskenyfilmes mozikat normál mozikká fejlesztik. Nyíregyházán a hároméves terv utolsó szakaszában megkezdődik egy körülbelül 800 személyt befogadó képességű szélesvásznú mozi tervezése. Az új filmszínház reprezentatív. jélleggel, az eddigi városi igényeket kielégítően épül majd. Mint értesültünk a megyei tanács művelődési osztályától, csak a Művelődési Minisztérium több millió forinttal segíti az építkezést. Arra vonatkozóan, hogy az új filmszínházat hová építik, még végleges tervek .nincsenek. Az egyik elgondolás szerint a Béke-ház új, épülő részlegében, másik szerint a Kossuth- szálló melletti telek beépítésénél, vagy másutt kap majd önálló elhelyezést. Teljesíti 1958. évi tervét a ]\yírbogdányi Kőolajipari Vállalat Az utóbbi hónapokban aggodalommal írtunk arról, hogy a nyír- bogdányi Kőolajipari Vállalatnál az első félévben és a III. negyedévben különböző okok miatt lemaradás volt a tervteljesítésben. Az üzem dolgozói megemberelték magukat. A pártszervezet politikai nevelő munkát végzett, főleg azokban az üzemrészekben, ahol baj volt a dolgozók munkájával. A szakszervezet arra irányította a dolgozók munkaversenyét, hogy a lemaradásokat napi tervük túlteljesítésével hozzák be. Tegnap a vállalat vezetősége közölte szerkesztőségünkkel, hogy a munka örvendetesen javult a vállalatnál és a dolgozók versenye olyan szép sikereket hozott, amelyek alapján behozták az éves tervben történt lemaradást, és minden valószínűség szerint teljesíteni fogja a vállalat az 1958. évi tervet. Különösen októberben és novemberben javítottak sokat az eredményeken. Az atmoszférikus desztilláció- üzem dolgozói átlag tíz százalékkal növelték napi tervük teljesítését a kőolajfeldolgozásnál. Ez egy hónap alatt 200 ezer forinttal javította a vállalat eredményét: A fehéráru-kihozatalt 0.7 százalékkel növelték, ami 24 ezer forintot jelent. Ä technológiai veszteségeket egy százalékra sikerült csökkenteni, s ez is 7 ezer forint. A . vácuum-desztillációs üzem dolgozói a fáradtolaj feldolgozásánál 9 százalékkal növelték a termelést, ami 43 ezer forinttal növelte az eredményt A vazelingyárban volt a legnagyobb lemaradás, amit már sikerült bepótolni. s mindemellett a vegyszerek felhasználásánál 69 ezer forint megtakarítást értek el. Az elért eredmények további jó munkára lelkesítenek, s az év hátralévő napjaiban minden bizonnyal úgy fog dolgozni a vállalat, hogy az 1958. évi terv teljesítése biztosítva legyen. Mezőgazdasági továbbképző szakiskolák Fontos lépés a* ifjúság nevelésének új útján jl/| int már megírtuk, nagyfontosságú határozatot hozott az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága, amelyhez csatlakozott a megyei tanács vb. határozata is hétfőn, a végrehajtó bizottság ülésén. A határozat kimondja, hogy megyénkben kísérleti jelleggel mezőgazda- sági szakjellegű továbbképző iskolákat kell felállítani, az ifjúság nevelésének, tudásának gyarapítása érdekében. A határozat fontosságát, amelyet javaslatként a megyei tanács művelődési osztálya mellett működő művelődési tanács terjesztett elő, nem lehet eléggé hangsúlyozni. A 14—18 éves ifjúság oktatási és nevelési helyzete nem kielégítő, ezzel kapcsolatban különböző feladatokat jelöl meg a javaslat. Ismernünk kell azonban az okokat, amelyek a javaslatot indokolttá teszik. A modern technika legújabb vívmányinak széleskörű felhasználása nélkül nem fejleszthetjük tovább eredményesen népgazdaságunkat — mondja az előterjesztés. — Az ebből adódó feladatokat néhány általános és középiskolában bevezetett „gyakorlati foglalkozások” csak részben oldják meg. A mezőgazdaság nagyüzemi fejlesztésének távlata azt követeli, hogy a fiatalságot intézményesen fel kell készíteni, és szükséges agro-zootech- nikai kezdeményezéseket kell tenni. Másrészt igen sokan nem végzik el még a kötelező nyolc általános iskolát sem. .4 jelenlegi iskolarendszerben a tanulók 77 százaléka 14 éves korában kikerül az iskolából, s így éppen akkor szakad meg a tervszerű szocialista nevelés, — a serdülő korban. — amikor erre legnagyobb szükség lenne. Ugyanakkor a családok tekintélyes százalékánál mindkét szülő dolgozik, s így, ők sem tudják biztosítani a nevelést. Az érettségizők száma évről-évre nő, viszont a termelő munkába való bekapcsolódásuk lassú ütemű, s a fiatalok előtt nem eléggé tisztázódott a jövőjük. Nagy a szakadék az általános gimnáziumok munkája és a társadalom követelése között, (az általános gimnáziumok nem az életre nevelnek), s ez a csalódottság és bizonytalanság érzését kelti az ifjúságban. Mindezekből különböző feladatok adódnak. Első Ilyen feladat, hogy az általánosan képző iskolák elsősorban a szocialista építésre készítsék elő az ifjúságot, neveljenek a fizikai munka szeretetére és megbecsülésére, ugyanakkor készítsenek elő a szakképesítés megszerzésére. Az általános iskola elvégzése után legyenek olyan intézmények, amelyek a magasabbfokú általános képző iskolákban (gimnáziumokban) nyújtott tanulási lehe tőség mellett az ifjúság egészének a termelő munkára való felkészítését, szakképesítés megszerzését lehetővé teszik. Megyénk agrár jellegét figyelembe véve, mindeyekelőtt biztosítani kell egy-egy korosztály S0—70 százalékának (7500— 8500 fiatalnak) a mezőgazdasági szakirányú képesítés megszerzését. Lehetőséget kell adni amellett a nyolc osztályt el nem végzetteknek műveltségbeli elmaradásuk pótlására. Ennek a problémának^ megoldása — az előterjesztés szerint — nagy mértékben csökkenteni fogja a falusi fiatalságnak a mezőgazdasági pályától való elszakadását. Az általános iskolai tanulmányaikat befejezett fiataloknak 23 százaléka tanul tovább középiskolában, MTH és más szakiskolákban. 18—19 éves korig az ifjúság egésze számára biztosítani kell az oktatási intézményekben a pedagógusoknak, valamint a KISZ-nek együttesen a tervszerű szocialista nevelését. Ehhez kell kapcsolódni a szülők és az egész társadalom nevelését támogató munkájának. Az MSZMP Politikai Bizottsága népi államunk jelenlegi gazdasági és társadalmi helyzetét figyelembevéve határozatot hozott az általános iskola Vili. osztályának kötelező elvégzésére és az ált. iskolára épülő 2 éves mezőgazdasági továbbképző iskolai kötelező oktatás fokozatos bevezetésére. A megyei előterjesztés erre támaszkodva a következőket tartalmazta, illetve ennek alapján a következő határozat született: A megyei tanács végrehajtó bizottsága elrendeli Nyírmada, Csenger, Fehér- gyarmat, Nagyecsed, Kölese, Mándok, Dombrád, Fényeslitke, Ököritófülpös, Kál- lósemjén, Nyírlugos, Űjfehértó, Ibrány, Tiszavasvári, Tiszaszalka községekben és Nyíregyházán a Sóstóhegyen mezőgazda- sági szakjellegű továbbképző iskolák felállítását. Az iskolák a mátészalkai növénytermesztési és állattenyésztési, illetőleg a nyíregyházi gyürpölcskertészeti téli mezőgazdasági iskolák fiók-iskolái. Az iskolák szervezésének további ütemét a v. b. a Minisztertanács határozatától függően szabja meg. A mezőgazdasági szakjellegű továbbképző iskola 3 éves. Az első két év kötelező, a harmadik önkéntes. A harmadik év sikeres elvégzése után kötelező szocialista nagyüzemi gyakorlat megszerzése útján a hallgató jogot szerez a szakmunkás vizsgára. A határozat a továbbiakban részletesen foglalkozik az iskola szervezésével, a tanítás módjával, s más kérdésekkel. Egyelőre még nyitott kérdésként hagyták a Nyíregyházán létesítendő iskolát, amelyet csak a jövő év elején tárgyal meg újabb javaslat alapján a végrehajtó. bizottság. E határozattal nagy lépést tettünk előre. A határozat egy pontja szögezi le az iskola feladatával kapcsolatban: oktatónevelő munkával biztosítani kell, hogy az iskola hallgatói a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság olyan szakembereivé nevelődjenek, akik munkájukkal és magatartásukkal a nagyüzemi szocialista mező- gazdaság harcos védelmezői lesznek. Miben summázható az elmúlt *» hónapi üiunka legfőbb eredménye megyénkben?
