Kelet-Magyarország, 1958. december (15. évfolyam, 281-312. szám)

1958-12-07 / 286. szám

MCLÍrí MAC. í AHORSZAO H I í< E K 1953. december 7, vasárnap, Ambrus is utasók érdekében Kénytelenek vagyunk ismét újságba írni a kisvasúton utazók panaszát. Arról van szó, hogy a reggeli és esti vo­natokról 30—40 utas rendsze- | rint lemarad amellett, hogy a ■' lépcsőkön és még az ütköző­kön is lógnak, s balesetnek teszik ki magukat az utasok. Ez azért van, mert kevés a * kocsi egy-egy szerelvényen, j ' A MÁV debreceni igazgató­ja sága segíthetne a bajon. Ja- I vaslatunk az, hogy ha nm tudnak több kocsiból áüó sze­li relvényt indítani, — mart a motor nem bírja, — a mente­sítő vonatot necsak szerdán és szombaton közlekedtessék Nyíregyháza—Kótaj között, hanem minden i nap. A kis­vasút vezetősége a zsúfoltsá­got azzal is magyarázza, hogy a hajnali vonattal kevesen utaznak. Ezen segítene olyan intézkedés, hogyha ennek a vonatnak a menetrendjét megváltoztatnák, közelebb a ké3öbb indulóhoz. Tegye le­hetővé a vasútigazgatóság. hogy a kisvasút diákvonatot közlekedtethessen. Makarenko szellemében” cím­mel clődá.t tart Arató Ferenc, a Megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője. Az előadás helye a Bessenyei Klub (Zrínyi Ilona u. 13.) + A fütGiiAz teljesítette TERVÉT A Magyar Államvasutak nyír­egyházi fűtcházíőaökségének je­lentése szerint a fűtőház dolgo­zói az 1953. évi 100 elegy tonna­kilométer száH'tási tervüket már november 30-án teljesítették. LEGSZEBB AJÁNDÉK A A KISZISTAK TAKARÉKOS- SÁGI VERSENVE Nyíregyháza város kiszista fia­taljai a Nagy Októberi Szociális ta Forradalom cs a választások tiszteletére takarékossági ver­senyt indítottak az üzemekben, vállalatoknál, hivatalokban. A v ersenyben szép eredmények szü­lettek — részletes értékelést a párt- és KiSk-szervezetek, vala­mint a szakszervezetek január 15-ike körül készítenek. ★ KÖZHASZNÚ TÁRSADALMI MUNKA A „Ságvári” Termelőszövetke­zet kiszista. fiataljai az elmúlt negyedévben 241 óra közhasznú társadalmi munkát végeztek az aratásnál, a betakarítási mun­kálatoknál, a major rendbentar- j ta sáliak Lzt a munkát a íiata-1 lók munkaidőn tűi végezték, ön- ! kéntcs felajánlással a Nagy Ok-, tábori Szocialista Forradalom 6v- | fordulójának és a választások naiv a tiszteletere. "k MEGERŐSÖDÖTT NYÍRIÜL I- HAZAM A KISZ A nyíregyházi KlSZ-szervezet- nek az Idén januárban irég csal 2000 tagja volt. A tagok száma Júliusban 2051-re emciHcdctt. — Ma már Nyíregyházán 72 KISZ- alapszervezst működik 3200 tag gal. Januárban az üzemi KISZ- alapszervezeteknek 760 tagj;. volt, júliusban 1031, jelenleg pe dik 1130. A nyíregyházi KISZ-alapszer vezetek tagjai öntudatos fiata­lok, akik a munkában és a moz golam életében egyaránt éler járnak. "Ar PEDAGÓGIAI ELŐADÁS í Az MSZBT és a TIT pedagú- | giai szakosztályainak rendezé'ic- ■ ben december 0-én, kedden dél- I után ötkor „A munkára nevelés KIS hőségek HAGY eredményei... Telefon a tanyán A ház Érpatakon — Pi Alig három hét választ el ben­nünket az év végétől — írja Be- decs András tudósítónk — így már értékelni lehet: mit tettek közsógi tanácsaink és a falvak dolgozói a íaluszépités érdekében. Igaz, talán „sablonos“ dolog már hogy minduntalan előhozakodunk a községfejlesztési alappal, de a falvak népének megnövekedett lelkesedése megérdemli a néhány- solös nyilvánosságot. íme néhány mozaik a nagykállói járásból: „Halló itt Abapuszta...“ Hitte-e valaha a ballcányi ta­nyavilág embere, hogy ötven­nyolcban már nem kell róni a dü- lőutak rengetegét, ha ügyes-bajos dologban gyors intézkedésre volt szükség? Aligha. És íme: a „cso­da” megszületett. A balkánvi köz- c-égi tanács idei tervében új tele­fonhálózat építése szerepelt. S a terv valóra vált. Manapság már a telefonközpontban sokszor fel­hangzik az új vonalon: „Halló, itt Abapusztn...” De nemcsak ez az újság a bal- Lányíaknál. Utakat, átjáró hida­kat hoztak rendbe, villanyhálóza­tot építettek, átadták rendelteté­sének a vágóhidat és falurende­zéssel kialakították az új piacte­ret. Boldogító eredmények ezek melyeket még csak tetőz a jövő évi elgondolás: úgy tervezik Bal- kányban. hogy megépítik a 600 személyes kultúrházat, amelyre közel 200 ezer forintot fordíta­nak. Számítanak a lakosság se­gítségére is, amely előreláthatólag 50 ezer forintnyi lesz. Jó helyre lették a gax-ast Bökönyben okosan használták fel az idei alapot. A lakosság kc­utóbusz-váróterem Be accsarnok ős készülő rését figyelembe véve nagyobb összegű beruházással új autóbusz­várótermet építettek. Nem kell ezután a hideg havon fagyoskod- ni. meleg otthona van az utazó kö­zönségnek. Tellett a pénzből egyébre is: 350 négyzetméternyi betonjárdát húztak a főutcán, rendbehozták, kívül-belül tataroz­ták a tanácsházát és a kuitúrott- hont. A következő évben a vil­lanyhálózat bővítésén és a sport­pálya rendbehozásán felül nagy­méretű fásítási munka veszi kez­detét, amire már most nyolcezer forintot terveztek. Érpatak és Gesztorét! Van már hova járni az érpata­kiaknak: elkészült a kultúrház. Fiatalok és öregek egyaránt meg­találják itt a szórakozást a hosz- szú téli estéken. Jelentős dolog volt a ház megépítése során, hogy nem aprózták el a pénzt. Jövőre pedig az „alap” majdnem minden fillérét villanyhálózat bővítésére kívánják fordítani. Geszteréden több, mint félszáz­ezer forintért újabb szakaszon gyűlt ki a fény ebben az évben. Nagy dolog ez egy kisközségben. Bs 'már -a jövő évre is tartalékol­tak, amikoris új állatorvosi lakást fognak építeni 9J ezer forint ér­tékben. GyógvszerI;írat tervezuck a sem jeniek Kállósemjénben az idei munka során rendbehozták az egészség­könyben — Új kultúr- fürdő Nagykállóban házat és körülkerítették a teme­tőt. Az egészságházra mintegy 50 ezer forintot fordítottak. Jövő évi elgondolásuk még szebb és na­gyobb: új gyógyszertárat építe­nek a lakosság egészségének vé­delmére. Ez a létesítmény közel 130 ezer forintot igényel majd, de a semjéniek nem sajnálják, hisz a közjót szolgálja minden fillér. ^agj’kalip — nagy terve Nemhiába nagyközség ez a já­rásszékhely: üt volt a legnagyobb megmozdulás. Bizonyítsanak a té­nyek: megkezdődött a fürdő épí­tése, amihez mintegy 60 ezer fo­rintnyi anyagot biztosítottal!: az idei összegből. Emellett modern piaccsarnokot is építettek, körül­kerítették a vásárteret, többezer forint értékben fásftoltak. A köz­ség több útján járdát építettek és rendbehozták az orvosi rendelőt... Felesleges lenne míndemellé fel­sorolni az összeget, hisz a fontos az, hogy ezek megvannak és a la­kosság érdekeit szolgálják. Es — mint hírlik — jövőre megvalósul a kállóialc nagy terve: majdcsak félmillió forintos költ­séggel meg akarják nyitni az új községi fürdőt. Ha a lelkesedés nem hágy alá: megyeszerte iri­gyelni fogják majd odaadó mun­kájukat. Angyal Sándor. Bátor vadászok A posta cscmagfelvevő al- kalmazcttja rápü'antott a ládára és ijedten visszahőkölt. — De, mit képzel űn? Ilyen küldeményt nem szállítunk pcsíán! A ládán, amit eléje tettek, ez a felirat díszelgett: „Óva­tosan! Kígyó!” Ezután hosszas vizsgálat kö­vetkezeit. Megfelelően van- j nak-e a kígyók csomagolva, ! előírásos-e a láda, a cscma- j golás. Minden szabályszerű volt. Még a kettős iádaíal közt I úgy védőrács is be volt I uelyezve. — A magas, szőke I férfi, aki a' ládát feladta, mo- I solygott és immár a kis türk- ! mén Vasútállomási alkalma­zott is megenyhült arccal ér­deklődött, hogy hova is kell elszállítani a kígyó tartalmú ládát? i — A taskenti állatkertbe! — Hangzott a feleiét. Ezután a szőke ember dol­gát végezve, beszállt a rá váró gépkocsiba és azt mond­ta a sofőrnek: — Hajts az expedíció tábor­helyére. Azaz, a kígyóvadászok tábor­helyére. Az expedíció nem nagy létszámú. Csupán négy személyből áll. Mind a négy ember sátorban lakik a Kara- Kum sivatagban egy homok­dombon. Az expedíció veze­tője Oleg Bogdánov, biológiai kandidátus. Már régi ebbén a különös szakmában, mert ép­pen tizenöt esztendeje do’ge- zik ebben a veszéiyes mester­ségben. Meg kell mondani, hogy bátor ember, mert kígyó­vadász nem lehet olyan valaki, aki a maga árnyékától meg- jed. líogdúnov egyszer gekkó­*“* gyík vadászatra indult. Ez az apró gyík nem veszs- ielmcs, nem is vitt magával semmi egyebet, csak egy fűz­favesszőt. Amint megy, megy, egyszer azt látja, hogy kobra ügyé kúszik át az úton. No­sza utána, ezt nem szabad „futri“ hagyni, milyen érté­kes zsákmány lesz. Bogdánov előre szaladt és elzárta a kigyólyukat. A kígyó odaérve sziszegett, majd visszafordult. Nem ajánlatos tovább engedni, mert még eltűnik az út tú ol­dalán lévő homokban. Meg kell fogni, de hogyan? A va­dász a vesszővel a kígyó orra­ra ütött. Erre a kobra íélmc- ternyire fe’eme’kedett a fö'd- ről, felfújta a nyakát és mér­gesen rátámadt a vadászra. I No, de az sem volt rost, azon- í nal félreugrott. A kígyó utána, j Bogdánov megint odáb’o ... Ekkor a kobra ismét földre ereszkedett és megpróbált el­rejtőzni. Bogdánov azonban megint útját állta és a vessző­vel csapkodni kezdte a fejét. A kígyó jellegzetes sziszeg is­sei követte a vadászt. Így „te­relte” Bogdanov a kígyót mindaddig, amíg váratlan se­gítséget nem kapott: egy pász­torfiúcska botot hozott neki. Bogdánov a bottal a földhöz szortíctía a k;gyó fejét, majd egy ügyes, gyors mc-zdu aítal elkapta a kobra nyakát. Az értékes zsákmánnyal vissza- j tért társai közé. Jé rínál sokkal veszélyesebb a vipera vadászat. A vi- j psra ugyanis erősebb és ve­szélyesebb állat a kobránál, támadását nem jelzi szisze- gésrel, hanem váratlanul csap le az emberre. Marása leg többször halálos kimenetelű. A bátor vadászok azonban évről, evre életük kcckázta- , tusával vadásszák a sivatag- | ban a mérgeskígyókat. Az idén 1 kénytelenek voltak a kígyóvá- : dászatban szokatlan új mód­szert alkalmazni: fáról vadász­ni a kígyókat. A Szári-Jazin j medencében került sor erre, a 1 legnagyobb türkmén víztároló j építésénél. Amikor a nagy medencét megpróbálták tele­ereszteni vízzel, a kígyók fel­kúsztak a fákra. Erre a vadá­szok csónakba szálltak, a fák alá vezették a csónakokat és facsíptetőkkel megfogták a ve­szedelmes állatokat. Ezen a vidéken történt már persze baleset is. Bogdánov lábával próbálta leszorítani a viperát, de elvétette a lépést cs a kígyó megmarta a lábát. Amíg elértek arra a helyre, ahol az ellenméreg vg.t, a tu­dós elvesztette eszméletét. Na­pokig nem tért magához. A biztos haláltól az a szerűm mentette meg, melyet kígyó- mérgéből készítenek a taskenti szérumkutató intézetben. A S/iovcjutniónak ebben az inté­zetében csodálatos hatá6Ú. kígyómarást közömbösítő gyógyszert állítanak elő. 4 z expedíció már több, x *• mint háromezer kilomé­tert tett meg a Kara-Kum si­vatagban. Eddig 48U cfa kígyót (vipera fajta), 130 viperát, 13 kobrát és sok más kígyót ej tettek foglyul. Miért van szükség rájuk? Mérgükért. Kígyótól nyerik azt a mérget, amelyből hatásos, kígvómarás elleni szérumot állítanak elő. Továbbá err- fül-gége megbetegedések elle­ni gyógyszert készítenek be­lőle, alkalmazzák a véralva­dás fokánác megalapítására és a bctegségelemzésben. V. Kilip cikke a’.apján. iaphaló: JÁTÉKBOLTOKBAN, FÖLDMŰVES­SZÖVETKEZETEKBEN. Megrendelésre postafordultával szállít a DIAFILM MINTABOLT Budapest, V.. Váezi utca 31.

Next

/
Thumbnails
Contents