Kelet-Magyarország, 1958. december (15. évfolyam, 281-312. szám)

1958-12-24 / 308. szám

A kormány rendelete a nyugdíjakról (Ismertetés az 5. oldalon) •* Földmüvesszövetkeze- leink életéből (3—4. oldal) XV. ÉVFOLYAM, 308. SZÁM Ára 50 fillér 1958. DECEMBER 24, SZERDA A tiszavasvári téglagyári kommunis­ták példája (Beszámoló a 2. oldalon.) ★ 4 honvédelmi íö meg munkáról (Beszámoló a 2. oldalon.) A Béke Világtanács felhívása az atomfegyverkísérletek megszüntetésére Az atomfegyvex-ksérletek eltil­tásáról tárgyaló genfi értekezlet döntő szakaszba jutott. Jelentős előrehaladást értek el: Elvben si­került megegyezésre jutni abban a kérdésben, hogy meg kell szün­tetni a kísérleteket és szükség van a mindenki számára elfogadható hatásos megegyezésre. Ennek el­lenére az eltelt két hónap alatt még mindig nem küzdötték le a komoly akadályokat. A mai napig elért sikerek fő­ként a világ közvéleményének nyomására jöttek létre, mert a közvélemény ereje az értekezle­ten is éreztette hatását. Az értekezletnek januárban kell ismét megkezdenie munkáját. Csupán a népek lankadatlan erő­feszítései vezethetnek az akadá­lyok legyűréséhez. A Béke Világtanács, amely fá­Tizenhárom új tag az ibrányi Dózsa Tsz-ben Az új év varasa, az ünnepi ké­szülődés, nem vonja el annyira a figyelmet a termelőszövetkezetek életéről, hogy az érdeklődők egy- egy része újra el ne határozza a közös gazdaságba való belépést. Az elmúlt héten is így történt: hatvanöt család nyolcvanhét tag­ja nyolcvanöt hold földet vitt be a termelőszövetkezetekbe. Nagy az érdeklődés a szövetkezeti gaz­dálkodás iránt Ibrányban is, ahol Milyen lesz a falu iparcikkellátása 1959-ben? A SZÖVOSZ-nál nyert tájékoz­tatás szerint a földművesszövet­kezeti boltok 1959-ben mintegy hat százalékkal több iparcikkel állnak majd a falusi vásárlók rendelkezésére. A forgalomnöve­kedést a választék bővítésével kí­vánják elérni. A jövő évtől a kiskereskedelem is közvetlen kapcsolatba kerül az iparral, s ez lehetővé teszi majd a falusi lakosság igényeinek telje­sebb kielégítését. Az üzemek mo- dellbemutatóikat nem a főváros­ban, hanem á megyei központok­ban rendezik meg. A kereskedelem bőséges készle­tekkel rendelkezik. Nem lesz hiány pamut-bálion, női gyapjú- szövet és selyem méterárukban. Megszűnik a műselyem áruk hiányjellege. Felsőkonfekció áru­ból, mind a választék, mind a mi­nőség tekintetében, minden köve­telményt ki tudnak majd elégí­teni a szövetkezeti boltok. Zavar­talan lesz a cipőellátás is. fém termelését kezdi meg 1959- ben. Az új fém a gallium. Néhány éve a Fémipari Kutató Intézet munkatársai hívták fel a szakemberek figyelmét, hogy a magyar bauxit galliumot tartal­maz. Ennek a higanyhoz hasonló ezüstfehér fémnek az értéke a nemzetközi piacon többszöröse az aranyénak. Érthető, hogy nyom­ban kísérletezni kezdtek az elő­állításával. Az idén sikerült olyan eljárást kidolgozni, amellyel a timföldgyártás során, a gyártás radhatalanul követeli az atom fegyver teljes eltiltását és minden atom-fegyverkészlet megsemmisí tését, felhívással fordul a világ minden pacifista, politikai, vallás és társadalmi szervezetéhez, hogy legmegfelelőbbnek tartott formá­ban fejtsen ki megfelelő nyomást az értekezlet résztvevőire, indít­sanak küldöttségeket, küldjenek üzeneteket, petíciókat. Meg lehet egyezni a kísérleti atomrobbantások megszüntetésé­nek kérdésében. Ez a megegyezés kétségtelenül első lépés lenne a hidegháború megszüntetése felé, és megkönnyítené a megegyezést a leszerelés kérdésében. A népek­nek ki kell vívni a megegyezést a kísérleti robbantások megszün­tetésében. A Béke Világtanács Végrehajtó Bizottsága. az elmúlt napokban nyolc csa­lád tizenhárom tagja kérte fel­vételét a Dózsa TSZ-be. A nyír­egyházi Űttörő TSZ is négy csa­láddal, tizenkét taggal gyarapo­dott, akik huszonhét hold földet vittek a közösbe. A múlt héten az alacsonyabb társulási formák közül Tunyog- matolcson sertéstenyésztő szak­csoport alakult húsz taggal. Húzott és hengerelt árukból 30 százalékkal lesz több az üzletek­ben az 1958. évinél. A jövő évben teljesen megszűnik a gömbvas és a hordóabroncs hiány. A sodrony­szeg gyártásába újabb gyárak és ktsz-ek kapcsolódtak be, így eb­ből az igen keresett cikkből is lé­nyegesen többel rendelkeznek majd az üzletek. Nem lesz hiány a különféle fafúrókban, reszelék­ben, fűrészlapokban. Több kró­mozott és nikkelezett kivitelű tűz­hely kerül forgalomba. Televíziós készülékeket, rádiót, motorkerékpárt, kerékpárt, mosó­gépet a helyi földművesszövetke­zeti boltokban vásárolhatnak meg a falvak lakói. Javul a falu bútorellátása is. Konyhabútorból már a teljes igényt ki tudják elégíteni. Tökéletesedik az új évben a földművesszövetkezeti boltrend­szer. Növekszik az önkiszolgáló és önkiválasztó boltok száma. menetének zavarása nélkül külön tudják választani a galliumot. A kísérletek sikeres befejezésével az ajkai tiu’.földgyar es alumi­níumkohókban nyomban hozzá­fogtak kísérleti gallium-üzem lé­tesítéséhez. Az üzembeiva jövő év első ne­gyedében előreláthatólag megkez­dődik az értékes fém kísérleti, majd később üzemszerű gyártása. A galliumtermelés megindulásá­val elsősorban az elektrotechnika és a híradástechnika, va amipt az atomreaktor jut fontos, anyaghoz. Az országos kukoricatermesz- tési tanácskozásnak mintegy foly­tatásaként megyénkben is össze­ültek a kukoricatermesztés élen­járói, hogy megvitassák a legkö­zelebbi teendőket. Az ankét el­nökségében helyet foglalt West- sik Vilmos Kossuth-díjas tudós dr. Soós Gábor a Földművelésügyi Minisztérium növénytermesztési főigazgatóságának vezetője. Endré- di Endre, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának veze­tője és Vincze József, a megyei tanács első elnökhelyettese. Beve­zető előadást Ajtay Ödön tudo­mányos kutató tartott. jut, olyantól cseréljen, aki az idén termelt hibridet. Minden eszten­dőben az állam adja ki a hibrid vetőmagvakat. A hibrid kukorica vetőmag áré­ról szólva elmondotta, hogy az állam 36 millió forintos költséggel hat darab vető- magelőkészítö gyárat épített. Mire egy kiló vetőmag a ter­melőhöz jut. majdnem hét forintjában van az államnak, viszont a termelő ennek csak a felét fizeti meg, amikor egy kiló vetőmagért két kiló szokván} értékét fizeti. Végeredményben 15 kólival kerül többe egy hold vetőmagja, mert a másik 15 kilót úgy is el kellene vetni és ennek a 15 kilónak az ellenében 1.5—2.5 mázsás több­lethez juthat a termelő. A befek­tetés több, mint tízszeres jövedel­met hoz. Hangsúlyozta Soós Gábor, hogy ne a kevés nagy csőnek örül­jenek a termelők, hanem a sok közepes csőnek, más szó­val: a szokottnál vessék sű­rűbbre kukoricájukat. Négy­zetméterenként három tő jus­son itt a szabolcsi tájon. Nagy a hanyagság a növényvéde­lem terén. A 85—90 százalék gon­dos termelő érdekében a 10—15 százaléknyi nemtörődöm gazdát, ha másként nem, a törvény szigo­rával is rá kell kényszeríteni, hogy a kukoricamoly elleni védekezést végrehajtsák. Nem engedhető meg, hogy 15—20 százalékos ter­méscsökkenéssel termeljük évről- évre a kukoricát a megfelelő rendszabályok be nem tartása miatt. Marsai Ervin takarmánygazdál­kodási előadó a silókukorica ter­melésének új módszereit, elsősor­ban a szovjet négyzetes vetésű siló termelését ismertette a meg­jelentekkel. Terlanday Sándor, a kísérleti intézet igazgatója a gé­pesítésről és a vegyi növényvéde­lemről szólt. Endrédi Endre elvtárs, a párt- bizottság osztályvezetője mél­tatta a kukoricatermelésben most induló mozgalmat és kérte a tanácskozás résztve­vőit, hogy nocsak eredmé­nyeikkel mutassanak példát, hanem legyenek szószólói is az új módszerek elterjesztésének. Nagyon kihangsúlyozta az őszi mélyszántás szükségét. — Sajnos, a jelenlegi jó idő ellenére sem igen hallani a traktorok pöfögését — mondotta. Végül szólt arról, hogy szép ered­ményeket lehet egyénileg is el­érni, de összefogással, szakcsoport­ban, vagy szövetkezetben a nagy táblákon még sokkal könnyebben és gyorsabban emelhetjük a ter­mésátlagokat. A tanácskozás végén Vincze József elvtárs kiosztotta az idei kukoricatermesztési versenyben legjobb eredményt elért szövet­kezeti és egyéni termelőknek a jutalmat és oklevelet. Lehetőleg minden kukorica őszi mélyszántásba kerüljön Hz eddiginél sűrűbben vessük a kukoricát A hozzászólók is a hibrid előnyéről beszéltek kukoricáját. Csupán ezzel 15—25 százalékkal tudjuk nö­velni a hozamot. A talajelőkészítés már a tarló- hántással kezdődik. A kukorica igen meghálálja a friss trágyá­zást. Kötött talajon istállótrágyá­val, a homokon pedig csillagfürt­tel gazdagítsuk a talajt. Ezek ki­egészítésére használjunk műtrá­gyákat. A csapadék tárolásának legbiztosabb módszere az őszi mélyszántás. Sok évi átlag azt mutatja, hogy 10 évből 7 aszá­lyos, különösen a címerhányás idején nincs eső, amikor a kuko­rica legjobban megkívánná a csa­padékot. Az őszi mélyszántással aszályos esztendőben is elegen­dő nedvességhez jut a kukorica. 50-es vetési sűrűség az, ami a legjobban bevált. A kukorica az a növény, ami legjobban meghálálja a növény- ápolást, viszont legjobban meg­bosszulja, ha nem kapja meg a szükséges kapálást. Alapvető do­log, hogy az első kapálást idejé­ben adjuk. A második és harma­dik kapálást mindig sekélyen vé­gezzük, mert nagy kárt tehetünk a járulékos gyökerekben, ami vé- gülis terméscsökkenéssel jár. Lengyel Ferenc mátészalkai egyéni gazda évtizedek óta Aranyözön fajtájú kukoricát ter­mel és mindig nagy sikerrel. — Szomszédos a földje a sógoráéval, aki az idén hibrid magot vetett és két mázsával többet takarított be, mint ő a kiválónak tartott fajtáról. Elmondta az értekezle­ten, hogy jövőre nemcsak ő vet hibridet, hanem mint tanácstag, propagálja is az egész községben annak vetését. Hasonló eredmé­nyekről számoltak be a nyíregy­házi Ságvári TSZ-ből, Rakamaz- ról, Tiszalökről, Csengerből és a megye többi tájairól is. — mondotta Soós Gábor, az FM növénytermelési főigazgatója. A kukorica vetésterületét is növel­nünk kell, de a főhangsúly a ho­zamok emelésén van. Részletesen ismertette a fajta és a belte- nyésztéses hibrid kukoricák elő­állítását. Ezek a kukoricák csak egy évben biztosítanak magas termést, nehogy valaki abban a Íriszemben, hogy jó vetőmaghoz A szinesfémipar megkezdi az aranynál értékesebb gallium termelését A magyar színesfémipar új Bevezetőjében Ajtay Ödön is­mertette, hogy megyénkben a szántóterület 21 százalékán ter­melünk kukoricát. Csupán egyetlen mázsa több­letterméssel 22 ezer darab sertést tudnánk meghizlalni, de minden adottságunk meg­van ahhoz, hogy 2—3 má­zsával már a jövő esztendő­ben többet termeljünk. Ennek egyik alapvető feltétele a jó vetőmag biztosítása. Ha­zánkban, de világviszonylatban is legjobb termést a hibrid fajták adják. Igen bevált fajta nálunk a Martonvásári 5-ös hibria. Jö­vőre már a termelők egyhar- mad.a hibrid magból vetheti a A vetés idejéről szólva Ajtay Ödön hangsúlyozta, hogy a kuko­ricát csak akkor vessük, amikor a talaj hőmérséklete eléri a 12— 14 fokot. Hiba, hogy megyénkben rit­kábbra vetik a kukoricát, mintahogy az a legnagyobb termést hozná. VVestsik Vil­mos kísérletei azt bizonyít­ják, hogy megyénkben a 70x Vltég proletártól t tj lottk Tanácskoztak megyénk legjobb kukoricatermelői Az ankét résztvevői egyhangúlag csatlakoztak az országos felhíváshoz Dr. Soés Gábor felszólalása A kukoricát hazánkban a bú­zánál is nagyobb területen ter­meljük. Nem mindegy tehát, rogy miként alakul a termésát­lag. Minden különösebb anyagi befektetés nélkül 2.5—3 má­zsával tudjuk emelni a hoza­mokat A vitanyitó eloadas után La catos József megyei főagionó mus ismertette az Országos ta nácskozás felhívását, amihez eái' hangúlag csatlakoztak megyén! legjobb kukoricatermelői is. Raffai József, a nagyecsedi Vö rös Csillag TSZ elnöke elmon dotta, hogy az ecsedi paraszttá ríresek a kukoricatermelésről. — Nálunk igen jó tájfajta alakul ki. Minden esztedőben nagy gon dot fordítanak a kiválogatásra. 80 holdon az Idén is 19 má­zsás szemes átlagot értek el, de a hibrid-kísérletük ennél is többet hozott másfél má-

Next

/
Thumbnails
Contents