Kelet-Magyarország, 1958. december (15. évfolyam, 281-312. szám)

1958-12-24 / 308. szám

2 KELETM AGYARORSZÁG 1958. DECEMBER U, SZERDA Kilencvenhárom piros könyv Megkapták új tagkönyvüket a Vulkán kiszistái Si> áros, ködös az idő Kisvárdán ezen a de­^ cember 20-i estén. Ahogy közeledünk a Vulkán üzemi kultúrházához, mégis egyre több fényesre kefélt cipőt, ünneplő ruhát látunk. Cso­portosan igyekeznek ide a fiatalok már fél hatkor a szélrózsa minden irányából. Itt valami nagy dolog van készülőben, mert nemcsak a fiatalok, de az idősebbek'is'szép számmal tartanak a kul- túrház felé. Jönnek az üzem, a párt képviselői, a Kisvárdán szolgálatot teljesítő szovjet tiszt elv­társak, fiatal komszomolisták is és a megyei KISZ képviselője. Elhalkul a zaj, az ünnepi KISZ-taggyűlés kezdetét veszi. Halk kopogtatás hallatszik a kul- túrház ajtaján. Kipirult arcú úttörők lépnek be, kezükben virágot szorongatva. Köszönteni jöt­tek a kiszeseket. A virágokkal magukkal hozzák a kisvárdai úttörők szíves üdvözletét, jókíván­ságait. p1 z a megható kis jelenet, de az ünnepi be- J számolóban elhangzott értékelés is az öröm. és büszkeség könnyeit csalja a fiatalok és szülők szemébe. A kisvárdai Vulkán kiszistái már nem egyszer tettek bizonyságot a párthoz való hűsé­gükről. Ök voltak az elsők az országban, akik 1957-ben kibontották a KISZ-zászlaját, vállalva a küzdelmet okos szóval, bátor kiállással. Akkor még negyvenen voltak. Ezen az estén kilencven- hárman kapták meg a könyvet. Azért volt e lázas ünnepi készülődés. A kiszisták . számára ez az este nagyobb ünnep volt, mint az, amikor a termelésben elért ered­ményeiket értékelik. Gyakran kapnak dicséretet, E elismerést a felnőtt szakmunkásoktól, az üzem vezetőségétől, mert a takarékosságban; a terme­lékenységben nem egyszer voltak megyei viszony­latban is elsők. Most nemcsak' a munkás hétköz­napokat értékelték a jelenlévők, de a szocializ­mus eszméihez, a párthoz való hűségüket is. Ezért volt nagyobb ennek az együttlétnek a szerepe. 1 s felhangzott a fogadalom: ,Én ... a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tag­ja, elvtársaim előtt fogadom, hogy a párt és a KISZ zászlajához, a proletárnemzetköziség esz­méjéhez mindenkor hű leszek, tudásommal és munkámmal becsülettel szolgálom népünk, pár­tunk, szocialista hazánk ügyét. KISZ-taghoz mél­tóan élek, megbecsülést szerzek a kiszista név­nek. Fogadom, pogy minden erőmmel, ha kell fegyverrel is, megvédem hazámat, a Magyar Népköztársaságot.” Sorra járulnak az,ünnepi asztalokhoz Sipos Gyula, Szanyi Jolán, Bucz Endre, Márton Imre, Szűrös Kató, Csurka István, Takács István, Eszenyi Gábor, Fülöp Évé és a többiek. Az új pi­ros tagsági könyv, a fogadalom olyan egységgé, kommunista egységgé kovácsolja őket, akik vihar­ban, napsütésben megértik egymást. A kilencven­három KISZ tagsági könyv oda kerül a szívek fölé, a legféltettebb helyre. Ök az elsők a megyé­ben, akik megkapták új könyvüket. S ez sok min­dent kifejez. iy| ár vége a hivatalos ünnepségnek, de a ba- rátok, a fiatalok, a kilencvenháromtagú család nem mozdul. Sok mondanivalójuk van egymásnak, sok terv, elgondolás születik, amely nemsokára megvalósul a dolgos, kezek nyomán. — Sebők — Megyénk elstf helyen áll a honvédelmi tömegmunkában A* MHS idei mérlege A tissavasvári téglagyári kommunisták példája Gál Sándor rövidnadrágos fiúként került a Tiszavasvári Téglagyárba. Azóta sok év múlt él, s bizony hosszú lenne el­mondani, hogyan lett a szén­hordóból szakmunkás, brigád- vezető, a párt tagjelöltje. Szilágyi István igazgató a kö­vetkezőket mondja: — Sándort meglett emberek váltották a szénhordásban és nem álltak úgy helyt, mint ő. Jó szellemű fiú, munkáját be­csülettel ellátja mindig. Itabatin János párttitkár így vélekedik: A november havi taggyűlésen három munkást vettünk fel tagjelöltnek. Az egyik Gál Sán­dor volt. Már hosszabb ideje figyeljük munkáját, többször adtunk neki megbízatásokat. Mindig becsülettel teljesítette azokat. Brigádjával máról hol­napra olyan eredményeket ért el, amikre valamennyien felfi­gyeltünk. De hogy is volt? Egy időben bajok voltak a termeléssel. — Csupán 6—8 ezer téglát raktak a kemencébe. Töprengtek a ve­zetők, hiszen ez befolyásolta a terv teljesítését. Ügy döntöttek, hogy Gál Sándor ifi brigádját bízzák meg a berakással. Olyan lendülettel dolgoztak, hogy duplájára emelték á teljesítést. Ezért 600 forint jutalmat kapott á brigád. Csupán egy példa ez a sok közül, de megmutatja, ho­gyan foglalkozik a téglagyári pártszervezet a munkásokkal, hogyan neveli a legkiválóbba­kat tagjelöltekké. Az első fon­tos követelménynek tartják a kommunisták a munkában való helytállást. S ilyen feladatokkal bízzák meg azokat, akik felvé­telüket kérik a kommunisták nagy családjába. De nézzük, mint mond Gál Sándor? — Az volt a vágyam, hogy úgy dolgozzak itt, mint kom­munista. Tudom, hogy ez nem jár előnyökkel. Nem is gondo­lok ilyesmire. Becsülettel aka­rok dolgozni, itt akarok meg­öregedni a gyárban. S ez nem egyedülálló véle­mény. Ebben az esztendőben hét dolgozót vettek fel tagje­löltnek. örvendetes, hogy vala­mennyi munkás. Olyan embe­rek, akiknek a szívük' diktálta, hogy kérjék felvételüket az él­csapat tagjai közé. És ez nem frázis. Valamennyien megdol­goztak azért,, hogy rászolgálja­nak a bizalomra: Amikor Gál Sándor brigádja megmutatta, mire ké­pes a fiatalos lendület, a töb­biek sem akartak lemaradni.— Űj munkasikerek születtek a másik brigádban is. A pártve­zetőség felfigyelt Gál Gergely, Répánszki Ferenc, Sándor Ká­roly, L. Szabó András, Gönczi Sándor munkájára. Megbízta őket feladatokkal. Gál Gergely brigádjával együtt a nyerstégla­gyártásban három hónapon át tartotta -az első helyet. Kenéz Sándor és Pete Lajos tagjelöltek többezer forint értékű Cserepet mentettek meg őrjáratukkal. Megmentettek jó néhányezer cserepet, amelyeket a szabadban tárolt téglák befedésére hasz­náltak. Több pártonkívüli mun­kást is megbíztak feladattal. — Kató Sárikát megbízták a ko­csifordulók folyamatos biztosí­tásával. A prés teljesítése ugyanis nagyrészben az ő mun­kájától függ. Feladatát sikerrel teljfesíti ma is.. A tagjelölt Gál Gergely és a pártonkívüli Gál Miklós gondoskodtak arról, hogy a présház előtt az utak tiszták legyenek, s ne , történjék bal­eset. De lehetne sorolni tovább azokat a megbízatáso­kat, amelyeket a pártszervezet vezetősége. Szilágyi elvtárs igaz­gató adott a munkásoknak. — Nem fordult elő olyan, amit ne teljesítettek volna. Igaz baráti, elvtársi kapcsolat van itt" a munkások, vezetők kö­zött. Ezt . elősegítették a kom­munisták, s így vívták ki az el­ismerést. A párt tagjai a leg­nehezebb munkában is helyt­állnak,' s a nehézségek leküzdé­sére nevelik a fiatal pártonkí­vüli dolgozókat, a párt tagje­löltjeit. Ennek az eredménye, hogy mindig a legkiválóbb mun­kások kérik felvételüket a pártba. Nagyon szép eredmény az, amelyet a téglagyári párt- szervezet elért a pártépítési Erőteljes élet alakult ki az 1958-as évben a Magyar Honvé­delmi Spotszövetségben. Közel 150 fiatal vett részt a foglalkozáso­kon, ahol megtanultak rádiózni, motorkerékpárt, teher és sze­mélygépkocsit vezetni, megismer­kedtek a repülés és ejtőernyőzés szépségeivel. A technikai sportban a minősített versenyzők száma az első osztályban 6 fő, a II. osztály­ban 18, a III.-ban 34, míg a rajt- engedélyeseké 5. Ennyi minősített versenyzője még nem volt a szö­vetségnek. . A tömegsportmunka alakulása fényt vet arra, hogy az alapszervezetek és klubok mun­kája tartalmában és színvonalá­ban sokat javult. Előtérbe került a szövetségen kívüli dolgozók ne­velése, a politikai nevelő munka. Ebben az évben 627 előadáson 47 ezer, a bemutatókon, kiállításo­kon, honvédelmi napokon pedig több mint 139 ezer dolgozó vett részt. Az említett számok azt summázzák: a szövetség tartalma­sán hozzájárult a társadalmi élet színessé, érdekessé tételéhez. Sokat javult a szövetség szerve­zeti élete, erősödött a kollektív vezetés a vezető szervezetekben, a munkában sok segítséget adtak a társadalmi aktívák. Különösen eredményes volt a választó szer­vek mellett működő szakosztályok tevékenysége, elsősorban a neve­lési osztályoknál. A szervezeti életben azonban vannak sürgősen kiküszöbölendő hibák. Ilyen a tag- díjfizetésben tapasztalható., lema­radás, valamint az, hogy me­gyénkben mindössze két termelő- szövetkezetben és négy állami gazdaságban működik MHS alap­szervezet. Sajnos, szűk bázisa van még a megye szocialista szekto­raiban a Honvédelmi Sportszövet­ségnek. A szakköri munka eredményes, mert nemcsak a körök vezetői, hanem az alapszervi vezetők is fe­lelősséggel dolgoztak. A fiatalok alaposan elsajátították a szakkö­rök anyagát. Hiányosság mutat­kozik azonban a teher-, személy- gépkocsi- és motoros-köröknél, ahol nem tudták kielégíteni az igényeket, nem tudták kihasznál­ni a meglévő eszközöket sem. A rádiós szakkörök munkájá­ban eddig sok a lemorzsolódás és hiányos az amatőrök nevelése. — Ennek az az oka, hogy a rádiós körvezetők nem kaptak elegendő segítséget. Igen szép eredmények születtek a modellező körökben. Az első félévben nyolc versenyen több mint négyszáz induló vett részt. Ez arra utal, hogy a me­gye 27 körében szorgos munka folyik, s helyesen foglalkoznak az úttörők nevelésével. Nem megle­munkában. Tizenküenc tagja van itt a pártszervezetnek, s va­lamennyi munkás. Téglaégető, berakó, lakatos stb. A munkások bizalommal for­dulnak a pártszervezethez prob­lémáikkal. Ha valami hibát látnak, azonnal szólnak. Bara­bás Imre túlórájának helytelen elszámolásával fordult Rabatin párttitkárhoz. Az megvizsgál­tatta. Igaza volt a munkásnak, ügyét azonnal orvosolták.. A hi­bák, a problémák nem marad­nak intézkedés nélkül. S ezért van az, hogy olyan sok helyes javaslatot tesznek a dolgozók a munka megjavítása, a termelés fokozása érdekében. Érzik, hogy elsősorban tőlük függ az, meny­nyi lesz a kereset. Gál Miklós javasolta, hogy a nyers téglá­kat rakják kemencébe, mert csak így tudják megvédeni a fagytól. Elgondolása helyes volt, mert így a nyerstéglák 30 százalékát megmentették. Ke­néz Sándor javaslata is sokat segített a termelés fokozásában. A munkások javaslatára oldot­ták meg a világítást az üzem egyes részeiben is. A kommunisták nemcsak a munkában vannak együtt a dolgozókkal, hanem a szórako­zásban is. Együtt gondolkod­nak azon, hogyan biztosítsák a tervek teljesítését, a munkások jobb ellátását, kultúrálódását, szórakozását. S ha munkáról van szó, akkor közösen látnak annak elvégzéséhez is így ér­ték el, hogy a Hajdú megyei Téglagyárak Egyesüléséhez tar­tozó öt gyár között a második helyen vannak. Nyerstégla-ter­vüket forintban 1 millió 300 ezer forinttal, teljesítették túl, míg az égetési tervet 400 ezer forinttal szárnyalták felül. Szor­galmas munkával biztosították, hogy nyereségrészesedést oszt­hassanak részükre. Az örömök és gondok meg­osztása, együttélés a munká­sokkal — ez hozza a gyár ered­ményeit, a kommunisták mun­kájának elismerését. S akik itt kérik felvételüket a pártba, azok átestek a próbán és vall­ják, hogy meggyőződésből lép­nek a párt egyszerű, de harcos katonái közé. ; Farkas Kálmán.' pő, hogy az ország legjobb úttörő modellező szakkörei Szabolcsban; Tornyospálcán működnek. Ha­sonló a helyzet lövész klubjaink­ban, ahol nemcsak a lőtér társa­dalmi építése volt eredményes, hanem a versenyeken való rész­vétéi is. Különösen kiemelkedő eredményeket könyveltek el az íjász sortban, (bár a három tusa szakosztály még gyenge). A mo­tor sportban is van eredmény. — Versenyzőink szépen szerepelték a különböző bemutatókon. Saj­nos, nincs minden rendben, az utánpótlás nevelésénél. Hosszú idő óta húzódik a motoros klubban belül működő túra-szakosztály létrehozása. A repülő-klub ered­ményei sem kisebbek, mint amilyet joggal elvárhatunk tőle. Megszilárdult a fegyelem, helye­sen és jól osztják meg a nyári és téli foglalkozásokat. Sájnos, azon­ban az utánpótlás nevelése itt is vontatottan halad. Alakult egy új klubunk 1.95ß-ban: a lo­vas-klub, mely igen életképesnek látszik, nagy reményekét fűzünk hozzá. Az évi munkára visszapillant­va nyugodt lelkiismerettel állít­hatjuk: jelentős fejlődés mutat­kozik az MHS tömegszérvezeti életében. Ismert és népszerű szer­vezet a Honvédelmi Sportszövet­ség. Ezt bizonyítják ázok -á le­velek, amelyek egyre. nagyobb számban érkeznék ‘ Hozzánk; de ezt igazolják a személyes, felke­resések is. A hozzánk fordulók szeretnének a szövetségben, dol­gozni. A szövetségnek van poli­tikai tekintélye, a párt számíthat rá a tömegeket nevelő munká­ban. Más tömegszervezetekkel együttműködünk, különösen a KISZ-szel és a Hazafias Nép­fronttal. Megyénk az elért eredmények alapján országosan a-legjobb me­gyék között van a honvédelmi tömegmunkában. Köszönet ezért a társadalmi munkásoknak, a választott szervekben dolgozó párttagoknak, pártonkívüliekoék és függetlenített munkatársak­nak, akik fáradtságot nem kí­mélve dolgoztak a szövetség erő­sítésén. Mielőtt átlépnénk a jö­vő év küszöbét, fontos kötelessé­günk, hogy az 1958-as év tapasz­talatai szerint szélesítsük kapcso­latainkat a dolgozó rétegekkel. Az 1859-es esztendő a honvédel­mi sportszövetség számára az az év legyen, amikor a' munka gyü­mölcse abban is jelentkezik, hogy a megye lakosságának jelentős része szoros kapcsolatot tart a hm védelmi munkával, és növek­szik a szövetség taglétszáma. Sza'vszló János megyei elnök. A művelődésügyről tárgyalt a baktalórántházi járási tanács A baktalórántházi járási tanács újonnan alakult végrehajtó bizott­sága a napokban összeült és meg­tárgyalta az 1958. évi művelődés- ügyi munkát. Igen alapos és kö­rültekintő mérlegelése volt ez a kulturális tevékenységnek. Meg­állapítást nyert, hogy a kulíur- házak anyagi ellátottsága igen szépen javult, a megyei tanács a ♦ járási kulturházak részére mint- ♦egy hatvanötezer forin ot adott ez évben. Az állami irányítás megszilárdult a művelődésügyben és igen örvendetes az, hogy az ál­talános iskolai igazgatók az isko­laügyeken kívül népművelési fel­adatokat is végeznek. Figyelemre­méltó körülmény, hogy az újon­nan alakult járási tanács végre­hajtó bizottsága elsőnek a műve­lődésüggyel foglalkozott; tehát megfelelően értékeli armak jelen­tőségét. *

Next

/
Thumbnails
Contents