Kelet-Magyarország, 1958. november (15. évfolyam, 258-280. szám)
1958-11-02 / 259. szám
1958. NOVEMBER 3, VASÁRNAP rp estvérlapunk, az Vzsgorodon megjelenő Igaz Szó munka- 1 társai Szovjet Kárpátomul dolgos népének üdvözletét küldik Szabolcs-Szatmár megye dolgozóinak. Ök írták a. „Kárpátontúli híradás” cikkeit, ők készítettek fényképeket a Szovjet Kárpátontúl. Kárpát-Ukrajna dolgos napjairól, munkásairól, szovhozistákról, kolhoztagokról, a kultúra munkásairól. Mindössze néhány kilométer választ el bennünket a barátoktól. Szovjet Kárpátontúl népétől, A Kárpátontúli híradás” hasábjain ismerkedünk ezután munkájuk eredményeivel,miként ők is testvéri érdeklődéssel figyelik azokat az írásokat, amelyet cserébe küldünk a szabolcs-szatmári emberekről az uzsgorodi Igaz Szónak. Azzal a gondolattal indítjuk el mellékletünket, hogy ápolja, tovább erősíti majd népeink drága barátságát. Ä Szocialista Munka kétszeres Hőse Kárpátontúli híradás Nyugdíjat kapnak a kolhoztugok Jelentősen megnövekedett a jövedelem a vinohradovot kerületi Győzelem kolhozban. A kolhoztagok lehetőségeik számbavételével elhatározták, hogy az éltes kolhoztagok számára nyugdíjat folyósítanak. A nyugdíj terjedelme a koi- hoztag munkaidejétől és attól függ, hogyan dolgozott a kolhozban. A kolhoz első nyugdíjasai, Antolik M. J., Bihun M. A., Severe V.I., Szviscso M. M., és más éltes kolhoztagok, akiknek évi 220—290 munkaegység nyugdijat állapítottak meg Új gyógyfürdő — A festői Róna havas aljában terül el Lumsori község. A közelmúltban nyílt meg itt egy gyógyfürdő a kárpátontú- liak és Ukrajna más területeinek dolgozói számára. Amint kitűnt a lumsori kénhidrogénes víznek nagyszerű gyógy- hatása van. Már több száz ember nyerte itt vissza egészségét. A gyógyfürdőbe faipari dolgozók, kolhoztagok és értelmiségiek is érkeznek. Van itt röntgen, vízgyógyászat, fizioterápia stb. Eredményesen gyógyítják Lumsori- ban a reumatikus megbetegeFizetéses szabadságot kapnak a kolhoztagok A perecsenyi kerületi Dzer- zsinszkij kolhozban tavaly bevezették azoknak a fejőknek, pásztoroknak és fogatosoknak fizetéses Szabadságát, akik as ét folyamán becsülettel teljesítették feladataikat. Sztecsviés Fedor, Visnyevszkij Petro, Bambuskar Vaszii fogat1sole, Kucserjava Júlia és Sikúla Hanna fejőnők, Sahajda Iván pásztor és mások élvezték a fizetéses szabadságot. Vaia- mennyiüknek havi átlagfizetésüket fizették. A kolhoz több mint 18 ezer rubelt folyósított a kolhoztagok szabadságának fizetésére. a „Polonina Rúna“ déseket, a szív- és idegrendszer betegségeit. 194 ezer rubel megtakarítás Ezermesternek . ■nevezik aj munkások Zavaljik Mihajló j Konsztantyinovicsot,. az írsavai Hajlítottbútor-Kombinát fogé- ! Vészét. Ügyes, minden iránt j érdeklődő ember', sokat dolgozik a famegmunkáló gépezetek tökéletesítésén. Tavaly tökéletesítette vastagoló gyalugép közlöművét és számos javaslatot tett. Ugyancsak értékes ésszerűsítést ajánlott Liszicsko mester, Varbjanij elvtárs, az üzem termelési tervező osztályának vezetője és mások. Az üzem mindezen javaslatok bevezetése révén tavaly 191 ezer rubel megtakarítást ért el. Almaszüret Szovjet-Kárpátontúl ipara V Bőséges almatermést szüretel az uzsgorodi kerületi szered nyei szolő-szovhoz. A képen: szüretelnek a szovhoz munkásnői. Rosko J. felvétele. ’’essünk egy pillantást Kár- pátcntúl térképére. Az erdő a gazdasága ennek a vidéknek. Sebesvizű hegyi folyókon tapasztalt tuta- josok úsztatják a fát. A kárpátontúli fakitermelők évente több millió köbméter fát szállítanak az államnak. Az utóbbi 12 év alatt a fakitermelés több mint négyszeresére növekedett. Jelentős fejlődést ért el a szovjethatalom éveiben a terület famegmunkáló ipara. Szép bútorokat készítenek a Kárpátontúl üzemeiben és gyáraiban s ezek nemcsak a területen, hanem messze határain túl is nagy keresletnek örvendenek, Újjáépült több famegmunkáló ipari üzem és sok ilyen új üzem létesült. Kárpátontúlon több olyan iparág van, amelyet 1946-ig egyáltalán nem ismertek vagy csak abban az időben kezdték létrejönni, Ez mindenekelőtt a széniparra vonatkozik. Míg egykor a bányászok munkája igazi rabszolgamunka volt, a munkások mindent kézzel végeztek, jelenleg korszerű gépek jöttek a bányászok segítségére. Kőzetberakodógépék, villamosfúrók, villamosmozdonyok, szállítószalagok jöttek , a csákányok és a kézifejtés helyére. A bányászok munkafeltételeinek megjavítása és a legfárasztóbb munkafolyamatok gépesítése eredményeképpen a szovjethatalom éveiben több mint húszszorosára növekedett a szénkitermelés. A dl Jhiliiii-lii iiidd A Buhin Jurij Mihajlovics vezette laúsztaló brigád munkasikereivel nagy hírnévre tett szert a Busty inói Faipari Gazdaságban. A.brigád szocialista versenyt kezdett az Ukrajnai Kommunista Párt megalakulásának 40. évfordulója tiszteletére. Minden váltásban túlteljesíti termelési feladatát. A képen: faúsztatás a Tereblján. A tutajon Buhin Jurij (balról), Iván fivére, Kuruc Mihajlo és Bonkalo Mihajlo. Csmirj V. felvétele. J A elentósen megnövekedett a viUanyáramtermelés. Egykor mindössze két kis hőerőmű volt a Kárpátontúlon, amelyek egyötödrész kapacitással dolgoztak. Most területen az 1946. évhez viszonyítva hétszeresére növekedett a viUanyáramtermelés. Felépült a nagy kapacitású Te- reblja-Rikai Vizierőmű. A villanyhálózat terjedelme szerint a Kárpátontúl áll az első helyen Ukrajna nyugati területei között. Mukacsevón, Huszton, Volo- vecen, Szvaljaván, Csapon és más városokban nagy kapacitású alállomások épültek. Valamennyi kárpátontúli villanytelepet egyetlen rendszerbe egyesitettek s ez jelentősen csökkenti a villanyáram árát. Most minden munkáslakásban, minden falusi házban világít Iljics lámpája. Az ember arra kényszeríti a villamosenergiát, hogy dolgozzék helyette. A Tereblja-Rikai Vizierőmű révén villamosították a Mukacsevo—Lavocsne vasúti pályaszakaszt. Itt rendszeresen közlekednek a nagyterhelésű villamosmozdonyok. területen évről évre bővül az építési munkálatok terjedelme, új gyárak és üzemek létesülnek. 1953-ban üzembehelyezték a Rahói Kartonpapírgyárát, amely évente több mint 17 ezer tonna térin éket gyárt. A Területi Építkezési Tröszt felépítette a Mukacsevói 3. számú Bútorgyárat, a csapi állomási szállodát, az uzsgorodi 5. és 11. számú iskolákat, az onokóci gyermekszanatóriumot,; az uzsgorodi gyermek-túristatelepet, az egyetemisták közös otthonát, a Dubrovka, Pilipec, Nagy- Lűcska, Dorobratovo községi iskolákat és sok más épületet. A Perecsenyi Falepárló Vegyigyárban most épül a Szovjetunió egyik legnagyobb állandóan működő retortája. terület ilyen nagyszabású építkezéseire sok építkezési anyagra van szükség. Kibővítik a működő tégla-- és cserépgyárakat, új üzemek épülnek. Míg 1946-ban a Kárpátontúlon 12 millió téglát gyártottak, 1958-ban ez a mennyiség csaknem hatszorosára növekedett. A tégla- és cserépgyárak most egy hónap alatt annyi téglát készítenek, amennyit az egész 1946. év alatt. A mésztermelés nyolcszorosára, a csérépgy ártós négyszeresére növekedett. A Kárpátontúl arculata íel- ismerhetetlenül megváltozott, a szovjethatalom éveiben és egyre nagyobb ütemben fejlődik a terület ipara. Most széleskörűen bontakozott ki az üzemekben, a műhelyekben és a brigádokban a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusának méltó fogadására indított szocialista verseny. A munkások fokozott vállalásokat tettek és sikeresen teljesítik azokat. Kárpátontúl munkásosztálya munkaajándékokkal fogadja a szeretett párt kongresszusát Kaminszkij E. A *\ < 111 „Üdvözöllek, édesanyám, a kitüntetés és az ünnep alkalmából!” A képen: Ladányi Hanna Mihajlovna, a Szocialista Munka kétszeres Hőse, a mukacsevói kerületi Lenin Kolhoz csoportvezetőnője lányával. Csmijr V. felvétele.
