Kelet-Magyarország, 1958. november (15. évfolyam, 258-280. szám)
1958-11-02 / 259. szám
Vllál p r*Icíá r J a I t £ y t * Q I ]6t1k m QíiiakéL a etikőt XV. ÉVFOLYAM, 259. SZÁM axjüixDooöDCDixiGaaacDíxjaoaoaaaoaoaaaaaaDaaaD A nép okos gyülekezeteiben A 2 idő kereke szabályosan forog. Egyik nap váltja a másikat. Látszólag egyik nap olyan, mint a másik. Valójában ezek a napok a történelem legigézőbb legszug- gesztívebb napjai. 41 évvel ezelőtt forrotf a világ hordójában a legjobb fajta must, hogy az emberiség le -nemesebb italát, életelixír- jét kiforrja: a szocializmust. A mi népünk is részesült ebből a csodás dologból. 14 évvel ezelőtt ezekben a napokban hozta el Keletről a szovjet testvérnép. S azóta népünk bebizonyította, hogy miután levetette nyakából az úri Lacfiak jármát, tud mit kezdeni a nagykorúság, érettségével. Éppen ezekben a napokban, amikor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41., felszabadulásunk 14., és a Kommunista Párt megalakulásának 40. évfordulójának ünneplésére készülünk, egy másik nagyjelentőségű művön fáradozik a nép: saját népképviseletének megválasztásán. Erről beszélnek ma legtöbbet az emberek hétköznap munka közben, vasárnap a pihenés óráiban, de leginkább a különféle választási gyűléseken. SZTÁLINGRÁDNÁL ÚJ MEDERBE TERELIK A VOLGÁT SZTÁLINGRÁD, (TASZSZ) : Csütörtökön megkezdték a Volga régi medrének elzárását a Sztálingrád! vízierőmíí épííkzzé- sén. A folyó medrét ezen a helyen 300 méterre szűkítették össze: a víz mélysége 30—38 méter. A vízbe először 20 ezer köbméter földet szórnak, majd több mint 4 ezer tíztonnás betongúlát, nyolcezer darab egytonnás betonkockát, majd. ismét ezer és ezer tonna követ dobnak bele. Ezután körülbelül ötmillió köbméter homokot öntenek rá. A meder elzárásának munkája több napig tart, mikor befejeződik, a Vol;a új mederben folytatja útját. A baklalórántnázi járás határában is meghonosodik a cukorrépa. Az idén, az ősz folyamán kelt útra az első szállítmány. Képünk abban a pillanatban örökítette meg a napi 400 mázsás „vándort", amint gazdája, Dajka Miklós és társa felsegítette a köpcös vagonokra. (Foto: Hammel.) A választási nagygyűlések és kisgyűlések ma azok a fő- * rumok, ahol a dolgozók meghányják-vetik a saját sorsukkal ~ legszorosabban összefüggő, községük, országuk közügyéit. A _ demokratizmus magas foka. igazi népszabadság és önállóság = jut ezekben kifejezésekre. Tükrözik azt a hatalmas lépést, amelyet rövid 14 év alatt megtett népünk az elnyomottságból - a szabad életbe. Az elnyomottság... egyszerű, szürke, egyesek * szemében talán sokszor elkoptatott szó. De mit mondott er- - ről 1937-ben József Attila? „Ezernyi fajta népbetegség, sza- = pora csecsemőhalál, árvaság, korai öregség, elmebaj, egyke * és sivár bűn, öngyilkosság, lelki restség, mely hitetlen, cső- ~ dara vár, nem elegendő, hogy hitessék: föl kéne szabadulni - már! S a hozzáértő, dolgozó nép okos gyülekezetében hányni- 1 vetni meg száz bajunk. Az erőszak bűvöletében mit bánja 1 sok törvényhozó, hogy mint pusztul el szép fajunk!’’ Szegény József Attila, aki maga is öngyilkosságba mene- - kült nyomorában, ha ma élne, teljesülve látná álmát. Miről ^ beszélhetne vajon egy ilyen gyűlésen? Bizonyára elmenne ő . is, mint a falvak, városok nagy tömegei teszik. Amint mond- - ják a jelentések: legtöbb helyen a terem falai szabnak ha- * tárt a dolgozók részvételének, de sokszor még a falak sem - számítanak, mert a kultúrtermek ajtaja, ablaka előtt is ott * szoronganak a kívülrekedtek és lesik, isszák a kiszüremlő ' szavakat, mint Nyírmadán, Berkeszen, Csengerben és sok = más községben. Bizonyára lelkesedne, mint az egyszerű em- = berek, élvezné a kultúrműsort, ahol a kipirult arcú kis úttö- 1 rők az ő verseit is elszavalják, ahol énekkarok, rövid szín- =. darabok, jelenetek elevenítik meg új, szép életünk epizódiait. = De miről beszélne? Bizonyára arról, amiről a gyűlések - szónokai és előadói: miként menjünk tovább a szocializmus = útján, amely eddig is világraszóló eredményeket hozott? Mit * teavenek a megválasztandó képviselők, tanácstagok, hogy * még szebb legyen az életünk? Bizonyára elmondaná ő is, * hogy vigyázzunk a nép hatalmára, ne járjunk úgy mégegy- ' szer. mint 1956-ban. Leleplezné ő is az imperialisták hábo- - rűs mesterkedéseit és hazai ügynökeit, akik szeretnék vissza- ’ fordítani a történelem szekerének rudiát. Ő is azt mondaná, - amit mi, hogy'elég volt a keserves múltból mindörökké! Fel- 1 sorakoztatná ő is eredményeinket, összehasonlítva a múlttal * és rámutatna arra. ami egyben indokolja a dolgozó tömegek - lelkesedését, in hangulatát is; a föld, a bányák, a gyárak, a - bankok, a kórházak, az iskolák a nép tulajdonában vannak: ’ nincs munkanélküliség; a nép anyagi és kulturális jóléte - egyre emelkedik, nincs olyan hét. hogy valahol ne avatná- = rak emi kultúrházat, tantermet, bölcsődét, vagy egyéb léte- * sítményt. Z A tüdőba.i és a többi ezernyi népbetegség ma már meg- = lehetősen lecsökkent, nem szapora a csecsemőhalál sem. " 1933-ban oéldául a levelek! körjegyzőség anvakönyvében fel- , jegyzett 71 haláleset közül 35 egy éven aluli volt (43 °'n) s * ennek több mint kétharmada „veleszületett gyengeségében “ halt meg. Az eay éven felülök 80 százaléka pedig tüdővész- . ben senyvedt el. 1957-ben 18 haláleset közül 1 volt az egy = éven aluli <6 %) és tüdővészben, veleszületett gyengeségben I senki sem halt meg Leveleken. Ez jellemző a többi község- - re is. Az árvák gyermekotthonokban, a rekoonélküli asgok . szociális otthonban élnek. Csökkent a bűnözések száma, nyomor miatt senkinek sem kell halálba mennie. Z Mindennek mamiarázata az, hoay felszabadultunk, sza- * hadon inté-'ük saját sorsunkat a várt vezetésével, a dnloo- Z zók alkotó kezdőmén nézésével. Nyíltan beszélnek a dolgozó - parasztok a. me~őoazdasán fejlesztésének és vele együtt a tv»- * ras~tsr" fe1.o*nelk*di«*ve!e egyetlen iárható útidról a szövet- - Ts**á*rnl. 3 é-ee te~vfínkrő1, a. fePesstésdrfíl, amelyet; , mind rapvoaó jövőt tárnak elénk.. Gondok, bajok most is . vannak, de ezek már nem a reménytelenség, kilátásta’anság és a nyomor problémái, hanem az építés, a munka lázában elkövetett botlások, hiányosságok, amelyeket ugyancsak a nép okos gyülekezeteiben lehet egészséges módon tisztázni és megoldani. Fel tehát, kommunisták, népnevelők, mozgósítsatok minden dolgozót a nagy- és kisgyűléseken való részvételre, hogy a dolgozók okos gyülekezetében segítsenek a népképviseletnek kiformálni a még szebb jövőt! úJDcaüoaGaaapaciaDcjacxiDaDnDQaaDGorjaacacjaaGaacidE Nekünk kell gyerekeink számára biztosítani a jövőt Még reggeli köd ülte meg tájat, amikor az Ikarus befordult a nyíregyházi Dózsa Termelőszövetkezet udvarára. A zsúfolásig megtelt buszból a nyíregyházi, nagykállói, tiszalöki s bak- talórántházi iár-ás nécíront-bizottElsű eset ez, h$gy a népfrontbizottságok tagjai ilyen tanulmányútra indultak megyénkben. Miért vált időszerűvé egy ilyen tapasztalatszerzés? Erre választ abból a tájékoztatóból nyertek a megjelentek, amelyet Vincze József, a megye tanács elnökhelyettese tartott a Nyírség jövőjéről, aminek kibontakozását a mező- gazdaság tizenöt éves távlati terve mutatja. Mi a terv? Nem más: mint a Nyírség arculatának a megváltoztatása úgy, hogy az itt élő emberek jövője megalapozott legyen. A talajfogás, talajvédelem, tápanyagutánpótlás, százezer holdas gyümölcs- és szőlőkultúra megteremtése, a hozamok növelése, a megye mező- gazdaságának igazi aranybányává tétele a jövő feladata. ságainak küldöttei szálltak ki: egyénileg gazdálkodó és termelő- szövetkezeti tagok, vegyesen. — Kirándulásuk célja volt, hogy megismerkedjenek a mezőgazdaság jövőjével, a nagyüzemi gazdálkodással. lök, akik az ivadékainknak meg*’ szereztük volna a jövőjét. Elmennek a fiaink a városba, mert nemi akarnak úgy gürcölni, mint apáik.? Igazuk van! Ragaszkodunk a múlthoz és azt mondjuk jól van úgy, ahogy van, de nem vesszük( észre, hogy így nem mehet tovább. Nem tudunk nájlonf, motorJ biciklit, meg rádiót termelni „far ekés” módszereinkkel. Űjat kell találnunk és amit ma láttunk, bizonyság, hogy mi az az út, amir® rá kellene lépnünk. — A korosabb emberek gyűltek itt ma össze — állt fel szólásra Udvarhelyi István, a kemecsei népfront-bizottság elnöke. De ennek ellenére nem tanultunk még mindig eleget. Nehezen megy bele az új a mi fejünkbe. Pedig ez már nem olyan, mint régen. Valami-, kor az uraság elhpzatta az ekekapát. Akkor úgy, de úgy szidtuk, mert elestünk a napszámtól.! Ma? Ugyancsak elzavarnánk azt,i aki azt mondaná, hogy nem jó a! gépi kapálás. Mástól nem várha-l tunk segítséget, magunknak kell! cselekedni. Egyet sajnálok, szíj hogy a mostani látásommal nem1 vagyok ötven évvel fiata’abb. Hogyan lehet „megnövelni“ a földet? A termelőszövetkezeti tagok is beleszóltak a vitába. Elmondták, milyen segítség, hogy a látottakat otthon hasznosíthatják. Mórica István, a balkányi népfront-bizottság tagja, aki az Üj Erő TSZ-ben dolgozik, elmondotta milyen virágzóvá tette a homokot pár év: alatt az állami gazdaság és ők) hogyan követik a példát. A meleghangulatú beszélgetés végén Vincze József hangsúlyozta: a nyírségi föld igenis növelhető, gyarapítható, hogy -kielégítse mai és jövő társadalmunk.igényeit is. Az egy holdat megnöve’hetjük, ha öt mázsa rozs helyett 15-öt, 30—40 mázsa * burgonya • helyett 130-et, vagy remes valutát érő gyümöA- csöt és egyebet termelünk. A magasszínvonalú term elés a1 ap j aí- nak a lerakása a mi -feladatunk s Így élvezhetjük még fiainkkal együtt annak gyümölcseit. Ennek a történelmet formáló- feladatnak legyenek a Hazafias Népfront- bizottságok élharcosai a dolgozói parasztok között. — v— m — Ezért jöttek hát el a falu népének legjobbjai; a tekintélyes gazdák és a már közös útra lépett szövetkezethetlek. Sok önkéntelen sóhaj öltött hangos szót, míg lépésről-lépésre haladva ismerkedtek a Dózsa Termelőszövetkezet életével, a szemükkel látott valósággal. , Ez igen, ez a pénz — mustrálgatta rajongva az egyik balkányi gazda a gyönyörű A nyíregyházi technikum gazdaságába is el átogattak vendégek, itt a nagyüzemnek természetszerűleg fejlettebb íoimá- jával találkoztak. Itt látták igazán, mire képes az emberi akarat, hogyan varázsolja bőteiművé a tudás, a szorgalom a sivá. parlag homokot. Aggodalommal vegyes büszkeséggel fogták meg fi technikumi tangazdaságban tan- a Melyik az az ú’, amire rá hell lépni ? Egymás után mondták el az emberek legbelső érzéseiket a vita folyamán. Ahogy folytak az értelmes gondolatok, úgy bontakozott ki a jövőt féltő gondoskodás. — Ma már a gyerek sem jön meztelenül a világra — hangsú'yozta Ennek a tervnek légy enek megvalósítói, szószólói a Hazafias Népfront községi bizottságai is. Ez a terv — mint az előadó mondotta —• csali holt papír mindaddig, amíg a rendszertelen, kis- árutermelő parcellák tízezrei tarkítják ezt a vidéket és ennek a többtízezer parcellának a gazdái mind, mind másat akarnak. A szélvédő erdőkoszorúk, a víztároló medencék, tízezer hold gyümölcsös, a harmincezer hold szőlő, a biztonságos burgonyatermelés, az egyöntetű állattenyésztés olyan jövedelmező megteremtése, hogy ennek hasznából az itt élő nép magas kultúrával párosult jómódja valóság legyen, egyképpen oldható meg: nagyüzemi gazdálkodással. baccn-falkát — így van jövedelem.” „Ezt kellene megcsinálni Vencselíőn is — mondta az egyik szemüveges vendég, 600 ezer forint jövedelem 35 hold kertészetről.” Az állattenyésztés, a gazdasági udvar, a kertészet megtekintése után egyre több emberben megingott a gazdálkodás évszázados megrögzöttségébe vetett hite. néhányan az ollót, hogy a bemutatott metszés alapján ők is kipróbálják és otthon terjesszék, amit itt.tanultak. Ahogy a nyílegyenes, mindenfelé takaró gyümölcsös sorai között jártak, a szőlőtől terhes venyigékhez hajoltak, úgy tűnt sze műkbe a kép; a megye mező- gazdaságának jövője. sekat jelentőén Reviczki József baktalórántházi egyéni gazda. Nekem kilenc éves koromig nem volt cipőm. És most?. Már a kété'e gyerekre is neylopt húzunk. Én is! Szeretjük a gyerekeinket, de mégsem vagyunk azok a szüNépfrontbizottsági tagok találkozója volt Nyíregyházán a 1958. NOVEMBER 2, VASÁRNAP Ara 60 fillér Vincze József elvtárs beszélt a megye jövöjériíl 600.000 forint jövedelem — 35 holdról
