Kelet-Magyarország, 1958. november (15. évfolyam, 258-280. szám)
1958-11-01 / 258. szám
1958. NOVEMBER 1, SZOMBAT KEEETMAOYARORSZAG 3 Ä termelőszövetkezetek föld járadék-fizetéséről Képek a nyírkárászéi Május 1 Tss-ből Í elérkezett újra a gazdasági I. .év vége. November elsejével új gazdasági évet kezdenek a termelőszö- \ etkezelckben. A következő napokban leitározzák a szövetkezeti vagyont, felmérik, hogy mennyit gyarapodtak egy év alatt, majd elosztják a megtermelt javakat a különböző kötelezettségek és alapok szerint, valamint a szövetkezeti tagoknak, érdemük arányában. Röviden, készülnek a zárszámadásra. A felosztható tiszta jövedelmet a tagok a teljesített munkaegységre, valamint prémium és földjáradékként kapják. Ma már olyan probléma nem igen akad, hogy a jövedelem-elosztást ne munkaegységre, hanem részibe vagy más módon végeznék a szövetkezetekben. A mennyiségi és minőségi termelést fokozó premizálást már sokkal kevesebb helyen alkalmazzák. Hasonlóan baj van a föld járadék fizetésével is. A szövetkezeti tagok által elfogadott mintaalapszabály és a párt agrárpolitikájának tézisei előírják, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a jövedelem túlnyomó részét a végzett, munka alapján osszák el, a kisebbik részt pedig földjáradék kifizetésére használják fel. A jelenleg érvényben lévő szabályok szerint a tiszta jövedelem felosztható részének 10—20 százaléka között a közgyűlés hagyja jóvá, hogy a jövedelemnek hány százalékát osszák földjá- radék címén. Néhány szövetkezetben rendszeresen fizetnek földjáradákot. A nyíregyházi Ságvári TSZ-ben évek óta a. tisztajövsdelem lő százalékát osztják föld járadékra. Meg keik mondani, hogy ebben a szövetkezetben js ..többen vannak a-z agrárproletárök, mint a földdel belépők, de látják: a szövetkezeti mozgalom érdeke azt kívánja, hogy fizessenek földjáradékot és így egyhangúlag megszavazzák minden évben a jövedelem ilyen módon való felosztását. Ahogy év- ről-évre növekszik a szövetkezetben a jövedelem, úgy emelkedik az egy aranykoronára jutó földjáradék értéke is. ök egységesen 9 aranykoronás földeket tartanak nyilván és égy- egy holdra tavaly már háromszáz forint körül fizettek. Az egyik négy holddal belépő tag 1160 forintpt kapott zárszámadáskor, mint föld járadékot. A Ságvári TSZ-ben egy 15 holdas középparaszt csak a földje után. négy és fél ezer forint jö_, vedelmet számolhatna fel. S ajnos, a megyei kép riem ilyen kedvező. Az 1957. ■ évi zárszámadások idején a szövetkezeteknek csak 40 százalékában fizették földjáradékot. Az helyes dolog, ha a közgyűléseken arról vitatkoznak, hogy 10, 15 vagy 20 százalékát fizessék-e a tiszta jövedelemnek föld járadékként, de az már nem helyes, ha arról , „győzik” meg a földdel bel\éma csend latt a teremben. László bácsi homloka gyöngyözött. Meg sem mozdult a lócám Már azt hitte, senki nem szól kérelme ellen, mikor valaki hirtelen felállt a sorból. — Hőzöngött októberben. Nem Vesszük fel — kiabált az első szólásra emelkedett szövetkezeti tag, közben Eperjesire mutatva megjegyezte: — Álljon fel, és hagyja el a termet! Mások is kiabálni kezdtek. — Nincs köztünk helye! — zúgták többen is. Eperjesi László arca égett a szégyentől. — Ezt kellett megérni! Kiküldőnek engem, Eperjesi Lászlót. tíz hold hatszáz négyszögöl terület tulajdonosát, aki hosszú évekig cselédkedett, s egyfolytában öt évig dolgozott a közösben ? — morfondírozott, majd gyorsan elhagyta a termet. Arra sem méltatták az egyébként becsületes gazdát, hogy szavazzanak felvétele ügyében. Hetekig nyugtalankodott. Szidott mindenkit, akik októberben „szabadságról„önállóságról“ fecsegtek. Magárahagya- tottságában tudta meg igazán: tiz hold földje jobban reguláz, mint Uokk Mihály. Jószágai, a munka jobban parancsol, mint a brígádvezctő. Az ötvenhetes zárszámadás Utá., megtudta, hogy az előző évi huszonnyolc forint helyeit több mint negyvenkét forinttal fizetnek minden munkaegységet a Táncsicsban. Nyolcszázötven munkaegységre most negyvenháromezer forint ütné a markát. S ha erre gondolt, forrt benne a méreg, önmagát hibáztatta. Az első sikertelen kísérlet után még kétszer kérte felvételét ** iv őszéig. Hiába. Nem ért«#*, miért fizettetnek vele ilyen nagy árat októberi elhamarkodott megjegyzéséért a közösbeliek. Ám nem nyugodott bele a kudarcba. Félretéve középparaszti büszkeségét, ez év őszén újra kérte felvételét a Táncsicsba. Ezúttal azonban elhatározta: ha ismét akadályokat gördítenek szándéka teljesülése elé, nem hagyja szó nélkül. Október 3-án ismét üzentek: jöjjön el a közgyűlésre. S aki vitte az üzenetet, jóbaráthoz illően beszélt. A terem zsúfolásig megtelt. A vezetőség Eperjesi László felvételére vonatkozó javaslatát ezúttal is Hokk Mihály terjesztette a tagság elé. Az idős gazda izgatottan várta: szól-e valaki ellene? A közgyűlés előtt azt is megtudta, az idén tíz forinttal gyarapodott minden munkaegység értéke. ■— Csak felvennének — gondolta, s arra lett figyelmes, valaki szólásra emelkedik. — Közénk való. Javaslom, vegyük fel — mondta a párttitkár. Egymás után emelkedtek magasba a kezek. Eperjesi László gondolata szárnyaltat kapott. Látni vélte, amint földjét s a közösbeliek tábláját szétválasztó mezsgye eltűnik a traktor mun-1 kaja után. Egy ideig gondolko-t dott; szóljon-e? Jólesett együtt-1 érezni a szövetkezetiekkel, s ai visszatérés örömmámorában csak * annyit mondott: I — Köszönöm — s jóleső ér- f zéssel ült vissza helyére. J Helyesen cselekedtek a Tán-\ csics Tíz tagjai a legutóbbi köz-J gyűlésen, amikor újra magukJ közé fogadták Eperjesi Lászlót. 1 A „tandíj-' azonban egy. kicsit' sok volt; amikor először jelent-1 kezeit, akkor is felvehették vol-< na a dolgos, igaz szándékú em-\ bért. NAGY TIBOR' lépetteket, hogy mondjanak le a földjáradékról. A termelőszövetkezetbe lépett parasztok és a jelenleg még egyénileg gazdálkodók részéről általános az az. óhaj, ' hogy a termelőszövetkezetbe vitt, fold tulajdonjogát necsak a nyilvántartási könyvben vezessék, hanem abból valami anyagi előnyük is legyen. ' Kormányzatunk helyesnek . látja és a múltban is helyeselte e kívánságok érvényre juttatását. Mindig fontos politikai kérdésnek tartotta a földjáradék , fizetését a termelőszövetkezetekben. A külföldi példák, is azt igazolják, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésében nagy szerepe van a földjáradék fizetésének, Bulgáriában törvény írja elő a fizetést. Ott a szövetkezetek többségében 30—40 százalék a földjáradék mértéke.-egyénkben számos olyan Ha valahol szó- bakerül a nyírkarászi Május 1 Termelőszövetkezet, leginkább úgy beszélnek róla, min* ; kiváló almatermele :.szövetkezetről. Ez igaz is. De tudnak ők szép dohányt is termelni Az értékes dohányt nemcsak idejében kell törni, hanem csomózni is akkot kell, amikor a legalkalmasabb. Ezzel sem akarnak késlekedni; akik ráérnek, máris csomóznak. M szövetkezet van már, ahol' elérik, egyes helyeken túl is haladják a középparaszti életszínvonalat, különböző okokra hivatkozva mégis húzódoznak a középparasztok a szövetkezetbe való lépéstől. Egyik ilyen ok a földjükhöz Való ragaszkodás, olyanformán, hogy a szövetkezetbe lépésük után ők nem látják külön hasznát a földjüknek. A minta alapszabályból és á különféle határozatokból azt olvassák ezek a szövetkezet mesgyéjén gondolkozó emberek, hogy a tsz- ben fizetnek, föidjárad'ékot a saját’ földdel belépő, parasztiknak, ugyanakkor a faluban lévő szövetkezetben az ellenkezőjét látják. Sokszor ennek az egyetlen hibának az árnyékában nem látják meg azt a rengeteg előnyt, amit a termelő- szövetkezet tud nyújtani a parasztság számára, „Fent helyesen mondják, de lent nem úgy csinálják” — szólással intézne« aztán el sok dolgot.- következő hetekben a szövetkezeti .tagokon a sor, hogy az eddigi helyzeten változtassanak és a párt politikájának megfelelően osszák el a jövedelmet a szövetkezetekben. Ne legyen a megyében egyetlen szövetkezet sem, ahol a bevitt saját föld után ne fizetnének földváradé-; kot. A zárszámadás előtti párttaggyűlésen erről mindenképpen beszéljenek a kommunisták és győzzék meg a pártonkívülle- ket is a földjáradék fizetésének helyességéről, A zárszámadások .után ismertessék a falu dolgozó parasztjaival azt is, hogy a szövetkezetben a bevitt földje . után ki mennyi földjáradékot kapott. Minden bizonnyal sok olyan földdel rendelkező paraszt kéri majd a felvételét, aki eddig azért nem fordult be a tsz. kapuján, mert földjének elvesztését látta a szövetkezetbe való belépésével. Csikós B?-Iázs. Szülök iskolája j ♦ alakult Ramocsaházán, az idősze-f rű bel- és külföldi események és J általános tudnivalók megismerte-'. lésére. A szülők iskoláját á nőta-f nács hívta életre s máris eredményeket mondhatnák magukénak." A vamocsaházi asszonyok a távol- keleti helyzettel ismerkedtek meg. Az órán térképeket is ta-t nulmanj-óztak ........ ♦ Hogy nemcsak az almából akarnak pénzelni, ezt mulatja szép jószágállományuk, is. Jelenleg 49 darab szarvasmarhájuk van, amiből 23 darab a tehén. Az állomány bővítése tovább tart a szövetkezetben. Lesz már hely a tehenek számára. Azóta talán át is adták a képen látható modern istállót. Villannyal és vízvezetékkel látják el az épületet és amit lehet géppel végeztetnek. Nemcsak a szövetkezet gyarapszik, hanem a tagok is gazdagodnak. A Május 1 utcában 12 új ház sorakozik, valamennyi a szövetkezeti tagoké. Rövidesen 19-re szaporodik az új házak száma, mert heten az idén is megkezdték az építkezést. Csikós—Hammel.
