Kelet-Magyarország, 1958. november (15. évfolyam, 258-280. szám)
1958-11-01 / 258. szám
4 RELETM A (ST «wiiRs/ä r; 1958. NOVEMBER 1, SZOMBAT» HIKE K 195». november 1, szombat, Marianna H Lottó e hell nyerőszámai: 17, 23, 29, 45, 81. Miül bal a vízben H ogy mennyire tartja reálisnak tinay, De Gaulle pénzügyminisztere a saját, hivatalos költségvetését, azt némi gúnnyal az alábbi történetben ő maga mondja el. A francia pénzügyminisztériumban csüng a telefon. A vonal másik végén megszólal egy vékony hangocska: „A miniszterrel szeretnek beszélni.” — Kapcsolják a vonalat. A miniszter felveszi a kagylót. — Halló! Miniszter úr? Szeretném közölni, hogy nem éi-tettem teljesen egyet önnel abban, amit legutóbbi beszédében egy házaspár átlagos költségvetéséről mondott. Miniszteri felhorkanás: — Enyje, enyje! Hisz a mi szakértőink, okmányaink.... összehasonlító vizsgálatainkból is kitűnik... — A vékony hangocska közbevág: Igen, igen! Itt van például a feleségem és én. Mi nem költünk hetenként 100 franknál többet élelemre... Recsegés a vonalban. A miniszter karosszéke recseg. — Hogyan? — S a vézna hang folytatja: — Megmondtam: hetenként 100 franknál többet nem költünk élelemre... — Erre elsimultak a redők a miniszter arcán, s lelkesen szól a kagylóba: — Csodálatos! Látnom kell Ont! Ki ön? — Mire a vékony hangocska elérzékenyülten így válaszol: — Egy kis aranyhal, miniszter uram!!! (A „Figaróból") El,MARAD A MISKOLCIAK BEMUTATÓJA A József Attila Városi Művelődési ház. vezetősége értesíti színházlátogató közönségét, hogy a Miskolci Nemzeti Színház „Négy bolond egy pár” e. előadása Öze Lajos színművész súlyos betegsége miatt elmarad, illetve I. hó 8-án, szombaton este 8 órakor lesz, A megváltott jegyek érvényesek. ★ HÁROMSZAZÖTVEN MÄZSA HAL A Ttszadoöi Táncsics TSZ, a halászati terme lőszövcl kezelte! karöltve halászatot tartott a renh alas tavon. Háromszázötven mázsa halat — süllőt, nemespontyot és harcsát —, fogtak. A darabonkénti átlagsúly: 1.5 kg A TISZAKUTATO EXPEDÍCIÓ gazdag zsákmánnyá! tért haza ötödik útjáról. A kutatók sok moszatfajtát és hínárfélét gyűjtöttek. Tanulmányozták a. Csar0- da környéki tőzegmohalápol i*. melyet nemrég fedeztek fei. Számos rovarfajt» és növény gazdagítja a zsákmányt. ’k' AZ INFRAVÖRÖS LAMFA SIKERE A MEZÖGAZDASAg- BAN Az infravörös lámpa olcsóbb, mint a napsugár. A balatonbog- lári álámi gazdaságban infravörös lámpás aszalógéppel kísérleteznek, amely a gyümölcsaszalóst olyan gyorsan és jól végzi, hegy olcsóbb a napsugárnál. Az infravörös lámpával való szárítást és melegítést tehát már nemcsak az 1 iparban használják ftel, hanem sikerrel alkalmazzák a mezőgazdaságban is. ★ VÁLASZTÁSI nagygyűlést TARTOTTAK A JOGASZOK A megyei -tanács nagytermében hétfőn délután a bírák, ügyészek és ügyvédek választási nagygyűlést tartottak. A beszédet Fekszi István .elvtárs, a megye' tanács elnöke tartotta. ★ A GYORS ELHATÁROZÁSOK EMBERE Jng Si-min, 39 evés tajpej rendőrről bízvást elmondhatjuk, hogy a gyors elhatározások embere. Tajpej közelében akarta megtartani esküvőjét, a menyasz szony azonban nem jelent meg a szertartáson. Úgy látszik, hogy a vállalkozó szellemű vőlegcuy nem akarta, hogy kárbavesszen az ideje mert a helyszínen megkérte az egyik nyoszolyólány kezét. Az igent mondott cs mint férjes asz- szony távozott az esküvőről. Közlemény Nyíregyháza városi választási elnöksége értesíti a város lakosságát, hogy a végleges választói névjegyzék 1958. »évember 3-ig minden nap reggel 8 órától délután fél 5 óráig a városi tanács VB épületének I. emelet 24. sz. szobájában megtekinthető. A tanácskirendeltscgek térülctén lakó választók a kirendeltség épületében tekinthetik meg saját válasz tói névjegyzéküket. Nyíregyházi Várost Választási Elnökség APRÓSZEMÜ BORI A kis hibák Is nagyra nőnének, ba idejében nem nyesegetnénk őket. Cím nélkül távoznak azok az utasok, akik napjában megtöltik a nyíregyházi Beloiannisz téri kisáilomás várótermét. S a baj éppen itt kezdőd k. Befut a vicinális, ők {elszállnak és búcsút intenek a városnak. Ebben meg nincs semmi kifogásolni való, de amit maguk után hagynak, ott a váróteremben, az hosz- szú időre elveszi az ember étvágyát. A padok alatt, a padok főiéit, de még az ablakpárkányokon is lerágott csontok halmaza, almacsulkák tömkelegé tarkítja a helyiséget. Cím nélkül távoznak a jó vidékiek, s itthagyják nekünk a szemetet. (Tegyünk vele, amit akarunk.) Jó, mi megfogadjuk a tanácsot, s ezért felkérjük a váróterem vendégeit: ha elfelejtik, hogy szemétláda is van a világon akkor legalább a lakáscímüket hagyják itt, hogy utánvéttel eljuttassuk hozzájuk „hagyatékukat”! /Vem ártana ha a nyíregyházi Bizományi Áruház vezetői meghallgatnák tanácsunkat. Figyelmeztetünk pedig azért, hogy megelőzzük a ese'leges baleseteket. Mindenki által tudott dolog, hogy az olcsó holmik üzlete nagy érdeklődésnek örvend. Különösen szerdán és szombaton, a piaci napokon. Akkor viszont a vidékről jöttek nagy csoportja szorong a forgalmas járdán, a bolt bejáratánál. Valósággal eláilják az utat. a nyitásra vórás idején, és a munkába igyekvő nyíregyházia:; a villamoesíneken kénytelenek kikerülni a tolongókat. Csak megkérdezzük: nem lenne-e ok'->s dolog az ilyen napokon • korábban nyitni? Vagy talán ez az állapot a legmegfelelőbb? Döntsék el! Megtudakoljuk a nyíregyházi „tudakozótól": mi az cka annak, hogy többször hosszabb ideig kell búgat ni a készüléket, míg jelentkezik a „nullanyolc". Különösen déltájt ütö- geti az embert a guta, mert míg megtudja a „tudakozótól” a vasútállomás számát, ad,dig Ohat- pusztakócsnál jar a vonat, ami iránt érdeklődni kívántunk. Mi1 kiszimatoltuk, hogy amikor a lelkiismeretes, állandó-njindenttudó helyett „ugrik be” valaki, akko? van a legtöbb hiba. Kedves (bájos) női hangok: ne akarják; ócsárolni az ismert állaEdó-nullanyolcas es jó tisztelt Hirst,..! Szokatlan? — Maid megszokják! A napokban behajtást . tiltó táblát helyeztek el Nyíregyháza több belvárosi utcáján. Tettél: pedig ezt azzal á szándékkal, hogy lesrófolják a szokatlanul nagy zajt, Jaj neked zaj — gondoltuk mi, és már előre örültünk a csendes délelőttöknek, a nyugalmas éjszakáknak. De, úgylátszik, egynéhány ember a boldog motorosok seregéből sutba vágta a KRESZ-t, és a motor-zene hatása alatt k*- resztülnéz a táblákon. Sőt, többen még zúgolódnak is, hogy „na még ilyet, nemsokára száműzik a városból a motorosokat“. Nagyon tévednek, B ha még mostanában szokatlan is az intézkedés, majd megszokják. (Esetleg az őrszem szoktatja rá őket.) Egy biztos: a lakók fölöttébb’ hálásak az intézkedésért. (angyal) URAMBATYAM ORSZÁGA A polgármester úr elszólja magát 10. A mikor Mikeez Dezső Budapestről * azt a táviratot kapta, hogy Kürthy báró Nyíregyházára jön, olyat csapott egyik tenyerével a másikba, mint a kótaji vásárosokéba a kupec. — E’ mán aztán igen! — mondta mosolyogva és sietett a főispánhoz. Néhány lépésnyire volt csak a főis- páni szoba, de repülni szeretett volna. Megtudta, hogy a főispán tárgyal. Leereszkedett egy székre és elmondta a gépírólánynak, hogy ilyenkor szeretne oroszlán lenni, mint a mesebeli huszár és felfalni, aki útjában akadályozza. A lány nevetett, aztán belesett a kulcslukon és jelentette, hogy már be is fejeződött a megbeszélés cs a tárgyaló felek éppen távoznak a másik ajtón. Mikeez berohant és kezében a táviratot lobogtatva mondta: — Bakot lőttünk méltóságos uram! — 1-Iogy-hogy? — Azzal, hogy nem mi rendezzük a cserkészetet. — Miért? — Kürthy báró, aki most közélelmezési főnöke az országnak, éppen a cserkészet előtt való napon érkezik hozzánk. Meg kellene hívni. — No hát azt még meg lehet! — felelte nyugodtan a főispán. —- Még igen, de akkor nem bízhatjuk a városra a vadászat megrendezését... Mi csali a magunk által rendezett vadászattal érhetünk el sikert... — magyarázta Mikeez. A főispán néhány pillanatig gondolkozott. — Nem értem, hidd el... — Megmagyarázom! Arról van szó, hogy Bállá igyekszik a legszerényebben megrendezni, mert neki semmit sem hozhat ez a vadászat, egy szerény keretek között megrendezett vadászattal pedig mi Kürthy báróval kapcsolatban nem érünk célt. — Igen! Igen! — mondta Ujfalussy, aztán váratlanul megkérdezte: — De miért oly fontos nekünk ez a Kürthy? Mikeez felnevetett. — Ha ő azt mondja, hogy közellátási Tabajdy meg azt jelenti, hogy katonai szempontból Szabolcsban a helyük a hadiüzemeknek, akkor itt a helyük és itt is maradnak. — Aha, aha... Igen, igen... Feltétlen! — bólogatott a főispán. — De honnan vegyünk pénzt? Gondolkoztak, de bizony hiába törték a fejüket, a megye pénztárában nem volt egyetlen olyan garas sem, amit erre a célra felhasználhattak volna. — Vegyen fel kölcsönt, méltóságod! — mondta Mikeez. — Hogy? — Nem kell betábláztatni, elég ha ad egy írást, amelyben engedélyt ad arra, hogy ha a bank úgy látja jónak, hát betáblázza, de a bank, mielőtt táblázná, majd visszafizetjük. Ártatlan dolog ez az egész. — Hát akkor csináld te, mert ha az én rokonságom megtudja... — De nekem már van! — ellenkezett Mikeez. — No látod, akkor meg már úgyis mindegy! — nevetett Űjfalussy. Mikeez megcsóválta a fejét, de mosolygott. Egye fene, majd csak visszatérül. A város ötszázezer koronájáért bizony valami áldozatot is kell hozni. Amikor jól belegondolt, még örült is. ö hozza a legnagyobb áldozatot, világos tehát, hogy a befektetés hasznából is az övének kell lenni a jelentősebb résznek. Ez eddig rendben is volna, de hogyan közöljék Daliával azt, hogy nem kívánják a várostól a terhelő áldozatot? Hogy közöljek, hogy ne lássék meghátrálásnak? — De éppenhogy hadd lássék meghátrálásnak! — ellenkezett a főispán. Mikeez meghökkent. — Nem értem méltóságodat. — Mert a meghátrálás lemondást jelent! — Dehát mi nem mondunk le! — Éppen ez az! — Kapitális gondolata lehet méltóságodnak, amit képtelen vagyok e percben c néhány szóból megértetni. Ujfalussy mosolygott. Karonfogta az alispánt, lenyomta egy bőrfotelba, maga is leült vele szemben. — Ha azt hiszik, hogy lemondtunk, az nekünk csak jó. Jó, mert éppen olyan dolog, mint amikor az ellenfél, támadást nem várván, őrizetlenül hagyja a táborát... Azaz jelen esetben őrizéüénül hagyják a pénzüket — magyarázta. — Zseniális. — Igaz, ez nem lesz hosszú idő, hiszen amikor Kürthy báró érkezése nyilvánvalóvá válik, akkor előttük is megvilágosodik a dolgok értelme, de mi addig is hátha el tudunk érni valamit. — Kolosszális, méltóságos uram... Csodálom az elméjét... Nem hiába mondogatom én, hogy miniszterelnöki székbe való méltóságod, de igazam is van. A fó- ispáni székben méltóságod olyan, mintha ágyúval lőnek a verébre... Hiába, ami igaz, azt meg kell mondani. Űjfalussy nevetett. — De te alispán maradnál, ha én miniszterelnök lennék is, hehehe... — nevetett, hátbaveregetve Mikcczet, Mikeez elértette a tréfát. — Ügy hiszem, méltóságod sem les* kormányelnök, amíg én alispán leszek'. — Jól van, jól... Hát akkor, közöld a dolgokat Baliával! Nagyon örültem uram... — hajolt meg és kinyitotta az alispán előtt az ajtót. Mikeez meghökkent, hogy bármenynyire udvarias is ez az aktus, de lényegében kifelé tessékeli a főispán. Űjfalussy, megértve Mikeez csodálkozását, nyájas mosolygás közt hozzátette. — Megyek, mert... jaj — kapott * hasához — ...szorít a természet... Mostmár Mikeez is nevetett. — Egészségedre, méltóságos uram! — hajolt meg finom eleganciával s összeütötte sarkait. (Folytatjuk.) Szabó Cyórgy.
