Kelet-Magyarország, 1958. november (15. évfolyam, 258-280. szám)
1958-11-26 / 279. szám
ftt.l,K1 MÁG Y AttORSifcAG 1958. NOVEMBER 26. SZERDA Százezer forint' f Édességek Bgy-egy időszak elteltéinél szívesen néz vissza az ember a meglett útra. A náb- rádi gyümölcstermelő szakcsoport is így van ezzel. A gazdasági esztendőben huszonkét főre nőtt a társulás taglétszáma. Becsülettel művelték meg tizenöt és fél holdas gyümölcsösüket. A soványabb földekre legalább hétszáz mázsa szerves trágyát vittek, és huszonnyolc mázsa műtrágyát szórtak ki. Agrosztrojuk- kal cs saját erejükkel igyekeztek megvédeni termésüket. Mikor összeszámolták és papírra vetették, maguk sem akarták hinni, hogy közel százhatvanötezer forint értéket termeltek. Mintegy százhúsz mázsa almát szerződésre közösen adtak át, s ezért csaknem nyolcezer forint felárat kaptak. A szakcsoport vezetősége az évi mérleg készítésekor a jövőre is gondolt. Javasolta, hogy a felosztásra kerülő kb. ki- lencvenhétezer forintból legalább hatezer forintot tartalékoljanak. A kis közösségnek van mintegy huszonötezer forint értékű gépi felszerelése. E gazdasági évben is lesz mit vásárolniuk. A közös pénztár Sem maradhat üresen. Legalább négy-ötszáz forintnak meg kell fordulnia benne. A mérlegkészítéskor sem volt kevesebb. Már „hozzászoktak“ ehhez s ez nem is olyan rossz tulajdonság. Hiszen sos.em tudja a? ember, hogy ha lefekszik, mire kél. A gyü- mölcsszakcscport vezetősége szintén tisztában van ezzel, s ezért meri javasolni a tagoknak. Különben a szövetkezés tagjai a napokban tartják meg a gazdasági évet záró ünnepi taggyűlésüket. Örömmel készülnék rá, mert szorgalmukat siker koronázta. S most van miből megalapozniuk e gazdasági évet, hogy jövő úyenkor még vidámabban tekintsenek vissza a megtett útra. • • Ülésezett a nagykállói boltbizottság MEGBESZÉLÉSRE jöttek ösz- sze a napokban a nagykállói íüldművesszövekezet boltbizottságának tagjai. A tizenegy asz- szony és lány, Pere Imre bolt- bizottsági tag és Elek Bertalan, a járási központ dolgozója figyelmesen hallgatták meg a bizottság elnökének beszámolóját, alá többek közt elmondotta, hogy számos üzlet el- lenőrzőkönyvét nézte át, S ha csak abból ítélne, azt állítaná: a bolthizottsági tagok ritkán ellenőriznek. Azonban nem egészen ez a hiba, hanem inkáDb az, hogy ellenőrzéseik tapasztalatait nem mindig írják be. Pedig egész paksamétát lehetne bejegyezni egyes boltosok el- lenőrzökönyvébe. A jövőben ne húzódozzanak ettől a bizottság tagjai, hanem bátran írják be tapasztalataikat. „Fehéren fekete” bizonyítja ottjártukát és véleményüket. S így sokkal könnyebb lesz eligazodniok és állást foglalniok a bolti dolgozók magatartását és szakmai ismereteit illetően. A BESZÁMOLÓHOZ csaknem valamennyien hozzászóltak. Gálvölgyi Istvánné elmondotta, hogy minden két hétben szétnéz a boltokban, s igyekszik kinyitni a szemét és fülét. Szerinte Kovács Sándor boltkezelő általában rendben tartja az üzletet. Viszont Papp Miklós már nem. Az igaz, hogy elég szűkösen van hely dolgában, azért ez nem ok a tisztaság elhanyagolására. Papp Miklósra panaszkodott Papp Miklósné is. (Nem férj és feleség!) Szóvátette, hogy konyhasót nem akar mérni. Arra hivatkozik: nincs papírzacskója. Már pedig a vásárlók emiatt nem húzhatják a rövideboet. ■— En a zöldséges üzletben ellenőriztem — kezdte Bereczjá Erzséoet. — Sajnos, nem sok jót tapasztaltam. Többek között nem tenetett kapni voörósiiagy- ■mát, paprikát es fokhagymát. Rizsből sem volt sok, TÖBB HOZZÁSZÓLÓ pedig azt vetette fel, hogy mind ritkábbak az árjelző cedulaa, nem mérik a kenyerét és kisebb- nagyobb árdrágítások fordulnak elő az üzletekben. Végül megegyeztek: ezútán nemcsak gyakrabban ellenőrzik az üzleteket a megkapott program szerint, hanem az észrevételeiket be is jegyzik az elienőrzőkönyvekbe. A boltbizottsági ülés — mivel többségük a szövetkezeti nőbizottság tagja — foglalkozott a nöbizottsag téli programjával és általában a nők problémáival is. Elhatározták, hogy december egytől sütő-főző tanfolyamot indítanak és a napokban teaestet rendeznek. A bevételt a gyermekek karácsonyi' megajándékozására használják fel. Abban szintén döntöttek, hogy a korai csibekeltetés és nevelés problémáinak részbeni megoldására két darab két és félezer forint értékű csirkekelte tő-gépet hozatnak a tél közepén. Tervezgetik egy baromfikeltető és nevelő társúlás megalakítását is. MINT LÁTHATJUK, a női boltbizottsági tagok: munkája — a szövetkezeti nőbizottság ösztönzésére — nem korlátozódik csak az üzletek ellenőrzésire. Mind nagyobb teret követelnek és kapnak is a társadalmi és egyéni kérdések megoldásában. Ezért az ilyen kezdeményezéseket' nemcsak szóval, hanem tettel is kell segíteni. A képen látható, a Kelet varázsát megelevenítő cukrászkészítményt és az azt körülvevő édességeket — tortákat és más finomságokat —• Szokolai Béla nyírmihálydi fiatal cukrász készítette. A harmadik díj nyertese lett ezekkel -a tiszavasvári cukrászversenyen. Mint szokták mondani, „olyan szép, hogy rossz szemnek kár volna rá nézni". Azonban ezek nemcsak szépek, hanem ízletesek is. Aki nem hiszi, vagy meg akarja kóstolni Szokolai Bála cükrászkészít- ményeit, Nyírnuhálydon megteheti. December első napjaiban új eladási módszert vezetne* he a Vásarosnamény. fülc- művesszövetkezet áruházának cipőosztályán. Eddig a legtöbb idő a cipőfazonek kiválasztásával telt el. Hogy ez többé elő ne forduljon, ezen akar segíteni az új eladási módszer. Hogy ez milyen, bemutatjuk: A cipöosztálvön több, minden oldalról jól látható vitrint helyeznek el, s ezekben a mindenkori idényeknek megfelelő — őszi, téli, nyári — fazonú cipők egy-egy sorozatát teszik ki. A cipőket sorszámmal és® rcédulával látják el. Így a vevők jól szemügyre vehetik, hogy ki melyik cipőt akarja, megvásárolni. Tehát a vásárlóknak r.em kell hosszú időt eltöltérti azzal, hogy a részükre megfelelő .cipőfazont a dobozokból kiválasszák, a modell kiválasztása már a vitrinben megtörténik. Pld.:. „Kérem a 12-es modellű cipőt 38-as nagyságban." Az eladó azonnal hozza a kívánt számú cipőt'és a próba után a vevő rövid idő alatt megkaphatja a kért cipőt — hosszú válogatás nélkül. Reméljük, a vásá- rosnaményit k kezdeményezése beválik és lesz több követője is. A boltbizottságok tagjainak oktatása az INDK-ban A boltblzottságok jelentős szerepet töltenek be a Német Demokratikus Köztársaság fogyasztási szövetkezeteinek életében. Feladatuk — eltérően a földmű- vcsszövetkezeti boltbizottságétól — nemcsak a kereskedelmi munka ellenrőrzése, hanem a tagokkal való kapcsolat ápolása is. A boltbizottságok választott vezetőségeibe sok tízezernyi szövetkezeti tagot választottak. A boltbizottsági tagok részére minden évben oktatást szerveznek, amelyek során a szövetkezeti mozgalom legfontosabb éivi kérdéséit, időszerű feladatait vitatják meg. Az 1958. évi oatatás témakörei; 1. A fogyasztási szövetkezetek feladatai az egységes, békeszerető és demokratikus Németországért ví- vött harcban. 2. A fogyasztási szövetkezetek feladatai a mezőgazdaság szocialista átalakításában. 3. A boltbizottságök közreműködése a hulladékanyag-gyűjtési mozgalomban. 4. Kultúrált vendéglátóipari üzemeket a falura! 5. Kulturális nevelőmunka a fogyasztási szövetkezetben. 6. Több figyelmet a tagszervezésre és a részjegyek számának növelésére! A SZÖVETKEZETEK keresve-keresik a jóminőségű zöldségfélét ebben az esztendőben. Nem- csoda, mert kevés termett belőle, s van keletje. Exportra és a belföldi piacokra sokkal több kellene. Például a harmadik negyedévben mintegy háromszáz vagon zöldárut vettünk át. S ebből alig ötven vagont exportálhattunk Csehszlovákiába, a NDK-ba és Lengyel- országba. Pedig szívesebben vettek volna több uborkát és paprikát e népi demokratikus országok kereskedelmi szervei. Nem tudtunk adni, mert kevés termett s a megtermett zöldségfélék fajtája és minősége sem mindig felelt meg a követelményeknek. Érdemes közelebbről is megvizsgálnunk e problémákat. —- Többek közt uborkából azért nem szállíthattunk exportra hét vagonnál többet, mert csak a Tiszavasvári Állami Gazdaság termelt nagyobb mennyiségű uborkát. Méghozzá öntözésesen, s így minőségileg is megfelelt az előírtaknak. A PAPRIKA termelésénél és felvásárlásánál csaknem hasonló, a helyzet. A belföldi és külföldi piacok ellátására jóformán csak az állami gazdaságoktól tudtunk vásárolni a megyénkben. A tsz-ektől is vajmi keveset vettünk át. Az igaz, hogy a zöldségtermelőknek lett volna Cecei paprikájuk, tíe az ♦ nem exportképes. A Kálinkéi | vastaghúsú, ízletes zamalú a keresettebb. A mi asszonyaink is szívesebben veszik meg ezt az üzletekben. A megyénk., dinnyéi meg különösen hém felelnek meg a kívánalmaknak az utóbbi időben. A világpiacon a fajtiszta Csányi dinnyének van márkája. S megyénkben csali nagy nche_ zen szedtek, össze a szövetkezetek harmincöt vagon exportdinnyét. Azok a szövetkezetek, amelyek engedtek a minőségi követelményekből, könnyen ráfizettek. így maradt a vásáros- naményi szövetkezet nyakán mintegy kétszáz mázsa exportálásra felvásárolt elfajzott diny- nye. A pusztadobosi szövetkezet sem járt sokkal jobban. — Az egyéni dinnyetermelőktől átvett kb. száznyolcvan mázsa rossz minőségű dinnyére legalább nyolcezer forintot fizetett rá. Bizony érzékenyen érintette ezt a kis szövetkezetét a drága tandíj, mert negyedévi nyereségének jórészét vitte el. (A dobosiak a burgonyával sem jártak különbül.) Egyes egyéni termelők valósággal ráerőszakolják a szövetkezet felvásárlójára a féregrágott, szemetes burgonyát étkezési árban, s ezzel tetemes veszteséget okoznak a szövetkezetnek. Hiszen a szövetkezet ilyen feltételek mellett nem tudja ezt továbbadni. (Jó lenne leszoltniok erről a rossz szokásukról.) E NEGYEDÉVBEN közel ezer vagon zöldséget akartunk átvenni. Zömét a téli fejeskáposz- ta, és a mintegy százhúsz vagon sütőtök teszi ki. .Az erősebb fagyok beálltáig folytatjuk az exportálást, a belföldi piacok ellátását és a raktárak íellöl- tését. A jóminőségű, megfelelő fajtájú zöldségféléket minden mennyiségben, megvásárolják a szövetkezetek. Azonban ’ nem niáról-holnapra. Például a sárgarépánál mutatkozó nehézségeket tárolási szerződéskötésekkel igyekszünk megoldani. S így ez sem marad a termelők nya-l kán. Az év v égéig beszerelnénk fejezni az 1959. évi zöldség- termelési szerződéskötéseket'.. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemekkel a MÉK, a termelési társulásokkal, a szakcsoportokkal és az egyéni termelőkkel a szövetkezetek szerződnek. Szeretnénk, ha a zöldségtermelők egésze szerződne, hogy a jövő esztendőben még biztosítotlabb lenne a tervszerű zöldségtcmz- lés, a felvásárlás és az értékesítés, mint ez évben. Gondolkodniuk kell a termelőknek azon is, hogyan tudnának minél gyorsabban átállni a szétaprózott szárazföldi zöldségtermelésről a táblásabb, öntözéses termelésre, hogy piacképesebb, minőségileg kifogástalanabb árut termeljenek. Olyat, amivel sem a belföldi, sem a küllökli fogyasztók előtt nem kell szégyenkezniük, s jó pénzt kapnak érte. Szerintem megyénk' adottságai ehhez adva vannak, csak okosabban, szervezettebben kell, azokat kihasználni. Elmondotta: Mikó József, a MÉK Zöldségosztály | . yezetőjo. 4 Megyei ! kirakaiversenyj A napokban értékelte a< KPVDSZ, a MÉSZÖV és a Megyei] Tanács a .megye kereskedelmi < egységeinek kirakatversenyét, melyet a Nagy Októberi Szocialíta Forradalom 41. évfordulójára és« a tanácsválasztások tiszteletére« kezdeményeztek. 1 Az értékelés alapján a bizott-« ság úgy határozott ,— bár voltak, tetszetős kirakatok — hogy az; első díjnak megfelelő szintet! egyik kirakat sem élte el, mivel] az idei kirakatok nívóban elma-j radtak az előző évekhez viszo-] nyitva. j így a második díjon a szövet-j kezeti és a Kiskereskedelmi Vál-< lalat kirakatai osztozkodtak. A második díjat egyenlő arányban a demécséri földművesszövetkezet kirakata, (készítője: Erdei Gyula) és a Kiskereskedelmi Vállalat 27-es számú árudájának kirakata nyerte, (készítője: Makrai Tibor). Harmadik lett a tiszalöki ímsz. szaküzletének kirakata, melyet Ormos Mihály készített. Említést ■ érdeméi még a mátészalkai szö- ' vetkezet csemegeboltjának és a . nyírbátori Népbolt textilboltjának szép os'ízléses- kirakata.' i A kisvárdai ímsz. és Népbolt kirakatrendezőitől többet vártunk, 1 mivel valamennyien szakképzett . kirakatrendezők, s kirakatuk mé- . gis nívótlan és hanyag volt. Dorogi Mihály. Termeljünk szerződéses minőségi zöldséget * Uj eladási módszer Vásárosnaménvban
