Kelet-Magyarország, 1958. november (15. évfolyam, 258-280. szám)

1958-11-26 / 279. szám

1958. NOVEMBER >6, SZERDA SELETMAGVARORisZAt O A Mongol Népköztársaság a szocializmus útján B Csehszlovák fáviratí Iroda közleménye Olaszország és a Csehszlovák Köztársaság kapcsolatainak kérdéséről A népi forradalom győzelme óta eltelt 37 esztendő alatt a mongol dolgozók a Népi Forradal­mi Párt vezetésével történelmi je­lentőségű győzelmet arattak orszá­guk gazdaságának szocialista át­alakításában^ A szocialista gazdaság és kul­túra szüntelen fejlesztése érdeké­ben a Népi Forradalmi Párt és a Mongol Népköztársaság kormá­nya megvalósítja a tervgazdálko­dást. 1947-ig Mongóliában egyéves terveket készítettek. Utána kidol­gozták az 1948—52. évi első nép­gazdaság és kultúrafejlesztési öt­éves tervet, majd az 1953—1957. évi második ötéves tervet. Ez év máciusában tartották meg a Mon­gol Népi Forradalmi Párt XIII. Kongresszusát, ameiy összegezte a második ötéves terv eredményeit és jóváhagyta az 1958—1960, évi hároméves népgazdaságfejlesztési terv irányelveit. A Kongresszus megelégedéssel hangsúlyozta, hogy az elmúlt öt esztendő alatt a Mongol Népköz- társaság újabb hatalmas lépést tett előre a szocializmus építésé­nek útján. A Mongol Népköztársaság fej- lődése szempontjából a má­sodik ötéves terv legfontosabb eredménye, hogy az egész népgaz­daságban tovább szilárdultak a szocializmus gazdasági pozíciói, jelentékenyen bővült és szilárdult a mezőgazdaság szocialista szekto­ra és ezen az alapon erősödött a munkásosztály és a dolgozó pa­rasztság szövetsége. Ezekben az években sokat tettek a mezőgaz­dasági társas gazdaságok fejlesz­téséért és megszilárdításáért, mi- ,nek eredményeként az országban mind szélesebb körű tömegmoz­galom bontakozik ki a közös gaz­dálkodásra való áttérés érdekében. 1958. szeptember 1-én a Mongol Népköztársaságban 727 mezőgaz­dasági társasgazdaság működött, amelyek az ország parasztgazda­ságainak 55 százalékát egyesítették A szocialista szektorban összpon­tosult az ország szarvasmarha­állományának több, mint egyhar- mada és a köztársaság vetésterü­letének nagyrésze. A második ötéves tervnek az iparra vonatkozó feladatait ered­ményesen teljesítették. Az ipari termelés öt esztendő alatt 69 szá­zalékkal növekedett. A Szovjet­unió és a Kínai Népköztársaság pénzügyi és műszaki segítségével kibővült az ország fűtőanyag- és energetikai bázisa, egész sor új ipari vállalat épült. omoly sikerek születtek a nép anyagi jólétének és kulturális színvonalának növelése terén is. Az 1958—1960, évi hároméves népgazdaságfejlesztési terv irány­elvei az ország termelőerőinek újabb fejlődését írják elő. Ami a földművelést illeti, a há­roméves terv irányelvei kimond­ják, hogy 1960-ra a Mongol Nép- köztársaság vetésterületét 2.3-szo- rosára, vagyis 200 ezer hektárra, ezen belül a búza vetésterületét 76 ezer hektárra kell növelni. Há­rom esztendő alatt a gabonafélék bruttó termését 2.7-szeresére, a burgonya és zöldségfélék termesz­tését pedig kétszeresére kell nö­velni. A hároméves terv előírja, hogy 1960-ig 150 mezőgazdasági társas­gazdaságot kell telepíteni. A lete­lepedett mezőgazdasági társas­gazdaságokban iskolákat, klubo­kat, egészségügyi és állategészség­ügyi állomásokat létesítenek. A hároméves terv nagy fejlő­** dési ütemet ír elő az ipar­ban is, amely — mint a XIII. párt- kongresszus hangsúlyozza — első­rendű jelentőségű a szocializmus felé vezető út szempontjából. A hároméves terv az ipari termelés volúmenjének 52 százalékos növe­lését írja elő. Az ipari termelés átlagos évi növekedési üteme 15 százalék lesz. A hároméves terv legfontosabb feladata a széntermelés, a villa- mosenergia- termelés, az építő­anyagok és a közszükségleti cik­kek termelésének jelentékeny nö­velése. A hároméves terv irányelveinek megfelelően tovább bővül a már működő vállalatok termelőkapaci­tása, és egy sor új ipari létesít­mény épül. A Szovjetunió segítségével Ulán­bátor közelében befejezik a nalaj- ,ai szénbánya második felének építését és kibővítik az ulan-batori hőerőművet. A Kínai Népköztár­saság segítségével Szuhe-Bator vá­rosában hőerőmű épül. A tervek szerint Ulan-Batorban salaktömb- gyártó, tűzálló tégla, és cserép­üzem épül. Megkezdik a szilikát téglagyár építését. 1959-ben Szuhe- Bator városában üzembe helyezik a Kínai Népköztársaság segítsé­gével épülő típusházgyárat és egy papírgyárat, valamint Nalajha kör­zetben egy üveggyárat. Csehszlo­vákia segítségével Ulan-Batorban újjáépítenek egy bőrgyárat, to­vábbá cipőgyárat létesítenek, amely évente 1.2 millió pár lábbe­lit ad a fogyasztóknál!, X z 1958—1960. évi hároméves népgazdaságfejlesztési terv­be a munkások és az alkalmazot­tak átlagbérét körülbelül 6.3 szá­zalékkal emelik, az állattenyésztők jövedelme pedig legalább 40 szá­zalékkal növekszik. Az állami és a szövetkezeti kiskereskedelem áruforgalma három esztendő alatt kb. 31 százalékkal növekszik. Kulturális téren a falvakban tovább folyik az iskoláskorú gyer­mekek általános és kötelező elemi oktatása, a városokban pedig át­térnek a hétéves általános kötelező oktatásra. A Mongol Népi Forradalmi Párt XIII. Kongresszusa szilárdan bízik abban, hogy a mongol nép a Szov­jetunió és a Kínai Népköztársaság, valamint a szocialista tábor vala­mennyi testvérnépének baráti tá­mogatásával harcos élcsapata, a Mongol Népi Forradalmi Párt ve­zetésvei újabb dicső győzelmeket arat a szocializmus építésében; PRÁGA (CTK): Az Olasz Közr társaság kormánya az utóbbi idő­ben olyan intézkedéseket tett, amelyek a csehszlovák-olasz kap­csolatok ellen irányulnak. A Csehszlovák Távirati Irodát felhatalmazták, hogy a kérdésről nyilatkozzék. A Csehszlovák Köz­társaság következetes békepoliti­kát folytat, a békés együttélés és versengés elvét vallja minden országgal kapcsolatban, tekintet nélkül társadalmi rendszerére — hangzik a nyilatkozat. Ez a Poli­tik _ vonatkozik Olaszországra is, jóllehet az tagja a szocialista tá­bor országai ellen irányuló NATO katonai csoportosulásnak. A Csehszlovák Távirati Iroda nyilatkozata rámutat, hogy a csehszlovák kormány 1947-ben lemondott az olasz jóvátéteái kö­veteléseiről, majd megállapodást kötött az olasz kormánnyal, hogy 5000 olasz munkást foglalkoztat Csehszlovákiában. Az olasz kor­mány azonban később lehetet­lenné tette ennek a szerződésnek teljesítését. Az olasz kormány — folyíató- I dik a nyilatkozat — az utóbbi j időben számos esetben akadályo­kat gördített csehszlovák művé­szek és művészegyüttesek olasz- országi szereplése elé, az olasz sportolóknak megtiltotta, hogy kapcsolatot tartsanak a csehszlo­vák sportolókkal, s nem engedő- | lyezte az olaszországi társasutazá- I sokat sem. i Fanfani olasz miniszterelnök és külügyminiszter október 29-én a parlamentben azt állította, hogy ezek a megkülönböztető intézke­dések mindaddig tartanak, amíg a prágai rádió be nem szünteti olasznyelvű adásait és követelte Francesco Moranino olasz állam­polgár kiadatását, akit az olasz bíróság elítélt. Az olasznyelvű rádióadásokról megállapítja a nyilatkozat, hogy az országok többsége sugároz ide­gen nyelvű rádióadásokat. Sőt, eg}'es kapitalista rádióállomásokat kifejezetten arra használna«, hogy rágalomözönt zúdítsanak a szocialista'országokra és az olasz rádió az elsők között van ezen a téren. Francesco Moranino csehszlo­vákiai tartózkodásáról a csehszlo­vák kormánynak nincs tudomása, s hangsúlyozza, hogy bárkinek a fasizmus elleni harc során elkö­vetett cselekedetei alapján tör­ténő kiadatása ellentétben állna a csehszlovák alkotmány szellemé­vel, a csehszlovák törvényekkel és a nemzetközi szokásokkal. A nyilatkozat végül hangsú­lyozza': Csehszlovákia továbbra is a két ország kapcsolatainak ki- terjesztésére törekszik, s csupán arra van szükség, hogy az olasz kormány ugyanolyan jóhiszemű­ségről tegyen* tanúbizonyságot, mint a csehszlovák kormány. Ví II a ii yvil ágit ás a tomerőrei Angol tudósok kijelentették, hogy két év múlva Anglia éjje- lenkénti felhasználásra kerülő tel­jes villanyáram szükségletét atom­erővel fogják előállítani. Azt is elmondották, hogy a nyugat­angliai Winfrith Heath-ben új „Zota‘‘ berendezést állítanak fel a békés atomikutatás céljaira. Megvallom őszintén, amikor hozzákezdtem útiemlékeim írásá­hoz, kételyek gyötörtek: vajon tudok-e valami újat írni, hiszen oly sokan — nálamnál is jobb toliforgatók — írtak már Moszk­váról. De a nagy élményeket és kis örömöket, a tapasztalás és látás legkisebb szálait is meg kell osztanunk másokkal, mert ebből szövődik az élet. Nem tudok cso­dákról írni, csak az emberi való­ságról, mert Moszkva nem csoda, hanem mélységesen emberi való­ság. S ez az emberség, ez a leg­nagyobb csoda, amit jártamban- ' éltemben valaha is láttam. Nehéz a válogatás egy útijegy­lásával mind jobban kifényesed­nek, mint a színarany, s egy éle­ten át világítanak és lelkesítenek. Nem, nem is kísérlem meg a válogatást, azt írom. amit láttam, amit éreztem és amit gondoltam ott jártamban ... •k Utazáskor valami különös láz fogja ei az embert. Ez így van még a gyakorlott utazóval is. Ez így nem is csoda, hogy hajnal­ban senki sem aludt, s örömteli várakozással tekingetett ki az ab­lakon. S miként a hajnal szürke köde, úgy oldódott fel a szoron­gás is, amikor kibontakozott előt­tünk az új Lomonoszov-egyetem felhőkkel ölelkező tornya. Megérkeztünk Moszkvája Nem tudja az ember hirtelen­jében, hol kezdje az ismerkedést... A szálloda emeletéről tekintet- I íem szét a városon. Gyönyörköd- : ve a hatalmas világváros panorá­májában. szinte megelevenednek Puskin sorai: .......a fehérkövű Moszkva; Ragyog, miként ha égne, számos Keresztje, tornya, temploma ...“ S a város... ! idegen számára Moszkva igazi va- | rázsát. Ez az otthonos hangulat egy idegen világvárosban, az első napokban furcsa volt nekem. De amint egyre több barátra tettem szert, megértettem, hogy nincsen ebben semmi különös. Nincsen abban semmi különös, hogy ott az emberek udvariasak és előzé­kenyek,- ügyelnek a tisztaságra, Amerre csak jártam, mindenütt ott érződik az elmúlt és a formá­lódó történelem. De talán sehol serii fonódik össze és nem alkot olyan szerves egységet a múlt és a jelen, mint itt, ebben az állan­dóan fiatalodó óriási városban. Több, mint nyólcszáz éve áll a hét dombon épült város, amely­nek központja a fogazott vörös váríal-övezte Kreml, ahol az orosz nép története és kultúrája felbecsülhetetlen értékű emlékei­nek rendkívül gazdag gyűjtemé­nyét őrzik. Moszkva utcái élő krónikás­ként mesélnek a történelmi múlt­a láz olyan, mint az első szere­lem; bizsergető és jólesően bor zongató, amely virrasztást párán csői az ember szempilláinak, s gyorsabb lüktetést a szívnek. Moszkva beláthatatlan méretei, szédületes forgalma, világváros életstílusa ellenére is otthonos. Moszkva meghódítja az idegent, s nem engedi kj baráti ölelés V bői. „Üdvözlünk és tiszta szívbő köszöntünk a mi városunkban mint a legdrágább vendéget“ — mondják az idegennek a moszk- va’ak. Kedvesek és szívélyesek az emberek, s egy perc alatt száz alkalmi tolmács is akad, aki járt már Magyarországon. Ismeretlen ismerősök kalauzol­nak — még ha ellenkező irány­ba visz is az útjuk. Most újra, itthon, emlékezés közben értem meg igazán, hogy ez a közvetlen kedvesség — ez adja meg az Moszkvai Nagy Színház impozáns épülete vigyáznak városuk szépségére, s kedves barátként fogadják az idegent. Ez ott természetes, az orosz ember természetéből, leiké­ből fakadó,.. ról, a jelen küzdelmeiről; A to­vábbiakban erről szeretnék szá­mot adni én is. (Folytatjuk.) Moszkvai jegyzetek A Vörös-tél zet megírásakor, hiszen mindent szeretne elmondani az ember. Azért is nehéz, mert az igazi él menyek mélyre íródnak a szív és a lélek birodalmába, s az idő mú-

Next

/
Thumbnails
Contents