Kelet-Magyarország, 1958. november (15. évfolyam, 258-280. szám)
1958-11-26 / 279. szám
1938. NOVEMBER 26, SZERDA BELEI MAU V AROKSZAU Cseh esőköpeny Szovjet evőeszköz Léglökéses autó A FÖLDSZUV bemutatóján Nyíregyházán az elmúlt napokban áruniintabemutatót rendezett a Földmű vesszövekezeti Árubeszerző- és Értékesítő Vállalat az Irodaház nagytermében, A szépei! díszített kiállítási teremben a szakszerűen elhelyezett árucikkek bő választéka fogadta a szövetkezeti boltvezetőket. Az ország különböző tanácsi vállalatainak, kisipari termelőszövetkezeteinek és háziipari szövetkezeteinek szebbnél-szebb és hasznosabbnál-hasznosabb készítményei között válogathattak. Amire a falusi lakosságnak az őszi, téli időre szüksége van, azt az fmsz-i ^boltvezetők a kiállításon mind megtalálhatták: férfi, női V és gyermek alsó- és felsőkonfekciót, kötött- és divatárut,- bőrcí'sz- wiűárut, a háztartási- és ■vas-műszaki cikkeket, valamint ötletes és szórakoztató-játékokat. A baráti. államok- szövetkezeteivel létesített árucsereforgalmi megállapodások eredményeként számos külföldi áru gazdagította a vá- [ lasztékot. Többek közölt bő választékban lehetett itt találni a mutatós és olcsó szovjet evőeszközt, a tartós cseh kord-esőkö- penyt, román férfiinget és még igen sok más külföldi árucikket, i Különösen az olcsó és mutatós j műbőrkabát volt igen keresett a boltvezetők között. A 3 napos bemutatón a megye szövetkezetei több, mnt 2 millió forint értékű árucikket rendeltek, melyek már a karácsonyi vásárlások során mind megtalálhatók lesznek at''szövetkezeti boltokban. : ' ■ . . » Dorogi Mihály. Szép haszonhoz jutottak a szerződő almátertneiők Az almatermelő ,tsz-ek.az idén szívesen kötöttek almaéitéke- sftő szerződést. A leszerződött mennyiség megközelíti g háromszáz- negyven vagont. Többségük eleget is tett szerződéses . kötelezettségének. A fényeslitkei tsz. előbb huszonkét, majd huszonnyolc vagon «Imát szerződött le. Ezzel szemben ötven vagonnal adott át. A tagoknak munkaegységenként két kilót'akartak-szétosztani, azonban a többségnek szépen termett alma a háztájiban is — és nem vették tei a közös részt. Közösen értékesítették. Igen jól jártak, mert ki- dónként tizenöt fillér szerződéses és nagyüzemi felárát kaptak. “Legalább száztizezer forint többlet jövedelemhez jutották. A tuzséri Béke tsz. szintén kiszámítással élt.»Tizenegy vagon «Imát adott át. Az árujuk zömét kilónként négy és féi — öt forintért értékesítették. A szerződésre és a nagy tételben való értékesítésre pedig mintegy harmincnégyezer forint felárát kaptak. Nekik is, mint a fényeslitkei tsz. tagoknak, bőven jut kiosztásra, mert nemcsak okosan termeltek, de jól is értékesítettek. S már most eldöntötték: jövő évi almatermésükre szintén szerződést kötnek; Egymillió forint beiéi MÁSFÉL ESZTENDEJE an,nak, hogy százharminc taggal és nyolcezerötszáz forint befizetett részjegyalappal megalakult a Rakamaz és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet. A szövetkezet igazgatósága — élén Sz,. Nagy László igazgatósági elnökkel — szorgalmasan látott hozzá a taglétszám és a részjegyalap további növeléséhez, valamint a betétek gyűjtéséhez. Szorgalmas munkájuk . gyümölcséként ma már több, mint négyszáz tagot és mintegy negyvenezer forint részjegy alapot számlál a szövetkezet. Még nagyobb siker az, hogy az országban elsőként — nemcsak elérték, hanem meghaladták az egymillió forint betétet. Sőt erősen megközelítik az egymillió kétszázezer forintot. S így a rakamaz i takarékszövetkezet az ország égjük legjobb falusi bankja. A TAKARÉKSZÖVETKEZET Azzal a céllal született meg, hogy a rakamazi, timári és a tiszánagyfalusi tsz-tagokat, egyéni gazdákat és a községek más foglalkozású dolgozóit összefogásra nevelje. megtakarított forintjaikat összegyűjtse, kamatoztassa és tagjainak — alkalomadtán. — kölcsönt folyósítson.-. Célkitűzéseinek igyekszik is eleget tenni. A másfél év alatt, — taglétszám, a rész- jegyalap és a betét növelése mellett — több mint háromszáz esetben segítette ki hitelre szoruló tagjait. A hitelezett összeg meghaladja a kilencszázezer forintot. A tagoknak közel nyolcvan százaléka kapott kölcsönt,,s napjainkban is csaknem száznegyvennel’ van kint kb. háromszázezer forint. ÉRDEKLŐDTÜNK Nagy elvtárstól: ki, mire kéri és használja fel a hitelt? — A legtöbben a gazdaságukban, történő beruházásra — válaszoltál — Többek közt istálló építésére, állatvásárlásra, gyű- mölcsfatelepítésre és más ehhet hasonlókra. Például Richter János tiszanagyfalusi takarékszövetkezeti tagnak elhullott a járójószága. Hova forduljon? A takarékszövetkezethez jött é; kapott is kölcsönt. Megvehette a tehenet. S nem vált az uzsorások martalékává. Mert azok ezer forintra elkérnek havi száz forintot, vagy meg többet isi Kovács Miklós szintén odavalósi egyéni gazda pedig elhatározta; HÍREK A múlt negyedévben mintegy nyolcszázötven fővel nőtt a földművesszövetkezeti tagok száma. A részjegyalap pedig közel nyolcvanötezer forinttal emelkedett.- * Három hónap alatt csaknem ezerhétszáz leltart vettek fel a szövetkezeteknél. A legtöbb hiány a kiskereskedelmi üzemágra esik. Különben ez időben mintegy ötszázhatvanezer forintot fizettek be a szövetkezetek pénztáraiba leltárhiány címén. ★ A szövetkezetek és a MÉK e hónap elejéig több mint tizenegyezer vagon burgonyát vásároltak fel. Ebből október, e mintegy kétezerhétszáz vagon esik. A felvásárlási szakemberek tapasztalatai és a számok bizonysága szerint a korábbi években ebben á hónapban ilyen nagymérvű burgonyaeladás még ném volt. Számoljunk egy kicsit: Ha csak nyolcvan forint mázsáhkénti átlagot veszünk, akkor is közel j húszonkétmillió forinthoz- jutot- I tak a megye burgonyatermelői. I AA szövetkezetek háromszáz vagon export-burgonyát válogatlak ki és Franciaországba szállítják. ! A válogatást megnehezíti a ke- ; vés munkaerő és a raktárhiány. ] Jó lenne, ha az illetékesek még többet törődnének az évről-évrc megismétlődő raktár-probléma megoldásával, hogy a belső eÜá- j tást és a deviza-szerzést ne akadályoznák. ★ A hónap közepéig négyszáz- j nyolcvan vagon almát szállítottak el a szövetkezetek exportra, j Többek közt Csehszlovákia száz- ; ötvennégy és a Szovjetunió százötven vagonnal vett meg. A kapitalista országok közül csak Finnország vásárol almát. Az sem sokat, mert eddig húsz vagonnal vett meg. yyvyyyyy'y> gyümölcsöst telepít. Felkereste a takarékszövetkezetet ég hitelt kért. Becsületes, szavatartó egyénileg dolgozó paraszt, s az igazgatóság megszavazta a kért ósz- szeget. CSAK KÉT PÉLDA a sok közül. De elég ahhoz, hogy láthassuk — amellett, hogy a takarékszövetkezetben jó helyen vannak a betett forintok — kölcsönt is ad a rászorulóknak. Hiszen a falun élők — különösen az egyéni gazdák — sosem tudhatják előre, mikor és hol szorít majd a cipő. S ha pénzre van szükségük, bizony jó dolog az, ha kéznél van a takarékszövetkezet. A rakamsz'ak és a két szomszéd közságbeliek ezen má- , túlestek1 és szívesen helyezik cl megtakarított pénzecskéikéi a bankjukba. Ha meg úgy hozza a sí: s. bizal iorouT-k •» szövetkezet vezetőségéhez. Tud ják: a becsületes ember, előtt nyílva az ajtó. A rakamazi takarékszövetke • zet tagjai és vezetői büszkék is erre. Sőt: most még rjtar.ib- , bak, hogy az országban elsőkén az ő bankjuk crte el és hal -.dia meg az egymillió .forint betétül - lományt. Bart he Sándor : - 'V' # i : Kiskereskedelmi munkánk : tanulságai és teendőink 4 z élet előre rohan. Amit ma még újongva fogadunk, holnap már könnyen múzeumba kerülhet, De azért- j meg-megnézegetjük. hátha tartogat valami tanulságot szá'- ti- munkra. Hiszen minden történetből, eseményből okulhatunk.! Így vagyunk a szövetkezeti kiskereskedelem harmadik' -ne- -2 gyedévi munkájával is, Bi-tr e tényeken .változtatni nem tu- 2 dunk, de mielőtt azok" számadatai az irattár poros polcaira * kerülhetnének, érdemes .belenézegetnünk az adatok .sokasé- | gába. Különösen ajánljuk ezt a szövetkezetek igazgatósága- | nak, kiskereskedel'mi'tagbizottságainak és dolgozóinak. Biz- X tosan sok tanulságot vonnak le és hasznosíthatják áz e ne- j gyedévre megkapott kiskereskedelmi irányelvek és tervszá- j mok sikeres megvalósításánál. Elsősorban természetesen- az ♦ ők okulásén múlik, miként tudják gazdagítani az elért si- •* kereket és felszámolni a ma még meglévő hibákat. ’ ; ’ A múlt negyedévben a Kiskereskedelem útja eléggé gö- 2 rongyos volt. Szerintünk az áruforgalmi terv készítésekor • nem eléggé» vették figyelembe felsőbb szerveink, hogy a fa- J íusi lakosság jelehtős. iparcikk-mennyiséget halmozott .fel az í ellenforradalom alatt és az azt követő vásárlási.láz időszaka- f ban. Számosán akadták Olyanok, akik még dédunokájuk vil- t lanyvasaló szükségletét is beszerezték. (S mi lesz'akkor, ha 2 újfajta vasalót találnak fel?) A termés sem sikerült úgy, i ahogy szerettük volna, s bizony, ez jelentősen megcsappan- * tóttá a falusi dologozók árukeresletét. Akadna még néhány X tény, amivel „nyugodtan”- 'magyarázhatjuk, hogy csak kilenc- X venöt százalékra teljesítettük az áruforgalmi tervet. Mert az - áruválasztékon és a mennyiségen, a bolti dolgozók többségén * nem múlott a terv. teljesítése. Közel kétszázmillió forint ér- * tékű áruban válogathattak a vevők. A gombostűtől kezdve a i vetőgépig általában mindén megtalálható volt a szövetkezeti i üzletekben. Sőt: egyes boltkezelők — a korábbi rossz elve- z két követve — valósággal belegabalyodtak az áruhalmozásba. 2 S napjainkban mintegy tizenötmillió forint értékű felesleges, 2 divatjamúlt, hibás árucikket szedtünk össze és intézkedtünk X értékesítésükről. Bizony nem-kis-tandíjat fizettünk ki-emiatt. | Ezért nemcsak a hibákat vétők a felelősek, hanem a: szövet-- • kezelek választott vezetőivé! egyetemben a felsőbb szefvek 2 — köztük a -MÉSZÖV; is. A-készletgazdálkodáson túl ,-kissé- - j szabadjára engedtük a létszám-, bér- és költséggázd-álkodást.-' 2 is,' Az még nem sokát mpnd. hogy a szövetkezetek, tizennyolc <- ♦ fővel lépték túl gz. engedélyezett létszámot. Azonban a . terv. nem teljesítése mellett a szükséges bérglgp ,kb. százezer, Io:.; rinttal. való túllépése már eget verő szám. Mindez arra mutat., hogy a választott vezetőség a létszám-'és bérgazdálkodást jórészt a hivatali apparátusra bízta! S azok nemcsak ebben. hanem, más kiskereskedelmi költségek kifizetésében- sérjv vpltak szűkmarkúak, Következményként a „ tervezettnél mintegy kétmillió forinttal kevesebb tisztan.vereségét' ért él a kiskereskedelem. Nagy,-összeg ez,: ,S„ jelentős kihatása lc&z elsősorban a szövetkezetek saját vagyonának gyarapodására s a tagoknak visszatérítendő forintok értékére-- is'. ' . . .... A gazdálkodásban elkövetett -hibák mellett el kell ismernünk, hogy a szövetkezetek., választott: szervei igyekeztek megszigorítani a vagyonvédelmet.-Gyakrabban és .fcörül.tékip- többen ellenőriztek és leltároztak az előzőkhöz képest. Számos sikkasztást, leltárhiányt, árdrágítást, minőségcsökkéri- tést és más hibákat fedtek fel, s törekedték azók megtorlá-' sára. Éppen ezek a tények azt követelik meg — áz egyszerű szövetkezeti tagtól a felügyelőbizott.ságok elnökéig —v hogy a jövőben még gyakrabban forduljanak meg az .üzletekben. A pultok mögött ma már többségében becsületes, szakképzett, rátermett vezetők és eladók'-állnak. De még most sem mondhatjuk éL hogy mindannyian a szocialista keres-- kedelemhez illően bánnak a vevőkkel. Néhányatf nemcsak tapintatlanok .hanem durvák is. Ha valaki szót emel ellenük, könnyen háttérbe szorítják a kiszolgálásnál. Pedig a szövetkezét a tagoké — alz egész faíué —nem pedig egyes bolti dolgozó trónusa! Tehát minden vásárlót szívesen kell fogadni. udvariasan kell '»kiszolgálni és senkivel sem szabad éreztetni, hogy a földművesszövetkezetek csaknem verseny-,- társ nélkül bonyolítják le a faluk áruforgalmát, elégítik ki-a vevők Tavanságait . ... Csak néhány lényegesebb kérdésre emlékezünk vissza, de elég ez ahhoz, hogy meglássuk: bőven Van okulni valónk. Xilég fontosabb az; hogyzipelyik szövetkezet hogyan képes le-, vonni ebből a maga tanulságát. Bízupk benne, hogy sikerül — hiszen tisztában vannak azzal, hogy a kiskereskedelmi üzemág a iöldművesszövetkezetek egyik tartóoszlopa. Ha erősen áll. szilárdítja az egész épületet, s ha inog. az egész építmény eldőléscvel fenyeget. Már pedig ezt egy ' szövetkezet sem akarja! A negyedik negyedév vége felé közeledünk, A szövetkezetek választott vezetőségének módjában áll összegezni c negyedév eddigi tapasztalatait s hozzáadni az előző negyedév tanulságaihoz. Akik még ezt nem tették meg, mielőbb és határozottan fogjanak hozzá, s azokból okulva a még hátralévő ogy hónapban biztosítsák a tervek teljesítését, szigorítsák meg a költséggazdálkodást, az áru- és pénzkezelést, s a pult mögött állóktól követeljék meg a szövetkezeti dolgozókhoz méltó magatartást. Lehetőség van-e ezek megvalósítására? Szerintünk igen. Mind több új és korszerű, szakosított szövetkezeti üzletekbe térhetnek be a vevők, melyek napról- napra mind több. választékosabb áruféleségekkel készülnek fel a karácsonyi vásárlásokra — a téli beszerzésekre. A szövetkezetek igyekezzenek felkeresni a vásárokat, az állami gazdaságok és tsz-ek központjait, hogy azok dolgozói, illette tagjai minél könnyebben hozzájussanak a keresett iparcikkekhez. Azonban a tervteljesítésre való törekvéseknek párosulnia kell a kulturált kereskedelemmel, a helyes költséggazdálkodással és a szövetkezeti értékek megőrzésével is. Ha mindezek együtt lesznek, akkor e negyedév végen bátran és- pirulás nélkül tekinthetünk vissza és meríthetünk erői a jövőre. 3
