Kelet-Magyarország, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-09 / 238. szám
4 1 1 . .............»■... KFrrriwM-vAnoR«!**« 1958. OKTÓBER 9, CSÜTÖRTÖK A vén bakancsos és \1 a azt mondják itt a Nyírség- ■‘•TJL ben, hogy nem falu az, ahol legalább két állandóan működő kultúrcsoport nincs, es nyugodtan lehet így beszélni, mert valóban ritka falu, ahol nem dolgoznak a színjátszók, ahol nincs dalárda, vagy népi tánccsoport. Ha arra gondolunk, hogy ma alig egy évtizeddel azután, hogy megszűnt az embertelen robot és már a kultúrházak színpadán, ugyanakkor a nézőtéren is ott van majdnem teljes létszámban a nyírségi nép, bizony van okunk örülni. Pár évtizede még ezrével menekültek a nyomor elől az Óceán túlsó oldalára, volt olyan falu, ahol mindenki zsellér volt, s a nevüknél többet csak elöljárók tudtak papírra vetni, dolgoztak látástól va- kulásig és a kultúra szót ismeretlen megnyilvánulásnak' tartották — ez a nép most zenével, tánccal és színpadi játékkal műveli, szórakoztatja magát. Ez az, amit Ady így fogalmazott meg: „éhe a szépnek”. Mohón nyúlnak most sok-sok évszázad után művészethez, kultúrához, viszont nemigen csodálkozhatunk, ha felületesen válogatnak. Jöjjön, ami még nem volt — mondják és elfogadnak mindent. Maradjunk egy témánál. A színpadokat megszállta a népszínmű. Régen számukra ez sem volt, érthető, hogy most új és sok kis faluban örömmel üdvöz- lik. Az viszont kevésbé érthető, hogy akiknek feladatuk, hogy megfelelő irányt szabjanak a vidék hatalmas kulturális érdeklődésének, belegyezően bólogatnak a népszínművek láttán, sót mi több, támogatják is azt. fónéhány faluban megtanul- " ták Csathó Kálmán: Te csak pipálj Ladányi, Szigligety: Cigány című darabját, A vén bakancsos és fia, a huszár című Szigeti darabot pedig még könyvalakban is megjelentették, írd és mond: 1957-ben. Itt van mindjárt A vén bakkancsos... című darab. Ökörítófülpósön már majdnem tanulták, Berkeszen játszanák (ha meglenne), s van, ahol elő is adták. Az érdeklődés nagy, de mi a tanulsága, s milyen művészi mélységei vannak, még így átdolgozott fl Hazafias Népfront életéből Nagyszabású kiállítás előkészítésén dolgozik a Hazafias Népfront Szaboics-Szatmár megyei bizottsága. A hónap közepén megnyíló kiállítás Szaboics-Szatmár megye tizenhárom év alatt megtett útjáról számol be. A kiállítás képek, grafikonok, statisztikai adatok segítségével — mintegy 30—32 tablón — dokumentálja a megye fejlődését. A gazdag anyaigot a tervek szerint a MÁV várótermében tekintheti majd meg a közönség. Jelenleg az adatgyűjtés, valamint a létesítmények fotózása folyik. A fényképezés munkáját a „Móricz Zsigmond”, a „József Attila” és néhány járási fotoszak- kör végzi. A kiállítást a megye nagyobb községeiben is bemutatják, bár hasonló helyi vonatkozá- súak a járások székhelyein is készülnek. Nyíregyházán szeptember 29. és október 4. között megrendezett .Nevelési hét” anyagát a Hazafias Népfront Magvei Bizottsága a községekbe is eljuttatja Szerte a megyében mindenütt megszervezik a helyi hazafias népfrontbizottságok i hasznos eluadassoro- -»rtotr ___ Egészségügyi előadássorozat Mátészalkán A mátészalkai járási kultúrház ismeretterjesztő előadássorozatot indít. Az első előadások október 9-én és 10-én lesznek megtartva „Nemiéletünk” címmel. Előadói: 9-én a nők számára dr. Salamon István szülész-főorvos; 10-én a férfiaknak dr. Csiszár Gusztáv belgyógyász-főorvos. A közönség szervezését a KISZ, a nölanács és a Vöröskereszt helyi szervezetei végzik. Anyakönyvi hírek Születtek: Rendes József — Éva, Ibolya, Bodnár László — Mária, Bánkövi László — Katalin, Gabriella, Ádám János — Éva és Anna, Badovits Mihály — Margit, Tamás Miklós — Miklós, László, Kiss József — Gyula, Kövér József — József, János, Katona József — Erzsébet, Sipos Ferenc — Ferenc, István, Varga József — Tibor, Horváth András — Erzsébet, Agócs János — János, István, Vakály Sándor — Sándor, Oláh Pál — Mária, Feczku Gyula — Éva, Katalin, Domány Mihály — Judit, Erzsébet, Hortobágyi János — Erzsébet, Keszler József — József, Balázs István — Katalin, Nyírén László — Ilona, Csáki Péter — András, Lakatos Ignác — Ignác, Farkas Sándor — Ilona, Hajnalka, Czimre Ádám — Tibor, Kokas László — László, Vári József — József, Susánszki József — László, Rudi Béla — Ágnes, Kiss Miklós — Mária, Etelka, Bucsik István — István, János, Varga János — János, Béla, Benke Mihály — Mária, Julianna, Petics István — István, Házasságot kötöttek: Szekeres András—Balázs Julianna, Csorba Béla—Botos Mária, Pischek István—Oláh Julianna, dr. Papp Kálmán—Papácsy Katalin, Csapó Géza—Takács Anna, Halász László Frigyes—Hubicsák Mária, Szepesi József—Bötykös. Margit, Trencsányi József—Takács Ida, Pócsi Sándor—Csáscsu Mária, Nagy István—Kovács Erzsébet, Köczkás István—Nagy Margit, Meghaltak: Ádám Éva 2 napos, Nagy Mihály 2 napos, Csikós János 1 napos, Karasz Ilona 3 hetes, Kovács Imráné született Lechrier Vimia 79 eves, Batta János 7 éves, Szedlár Mária, Zsuzsanna 3 hetes, Rácz György 63 éves, Rezsik Andrásná született Bodzás Ida 50 éves, Jeles János- ná született Vitái Mária 74 éves, Siposs Istvánná született Faragó Rozália 78 éves, Jávor Györgyije született Kmeti Ilona 77 éves, Papp András 64 éves, Lakatos Julianna 4 éves, Jakab András 3 hetes, Szakoiczai Györgyné szü etett Médvegy Erzsébet 73 éves. a többiek formában is? íme mindjárt a prológ vége: S a tanulság ma az legyen: Mindent legyőz a szerelem! Igazi fűzfa poétika, gyengécske forma, ostoba tartalom. Nem kell ide más csak szerelem és minden megoldódik. (?) Szép tanulság, csak éppen kár volna elfogadni. Régen is szerettek az emberek, viszont a tapasztalat azt igazolja,. :hogy ez minimális boldogsága volt az életüknek és igen kevésnek bizonyult magában, komoly társadalmi problémák megoldásához. De mikor akar a vén bakancsos fia, a huszár, társadalmi problémát oldoz- gatni? Hisz bebizonyítja, hogy a szerelem egyedül elsöpri a gátakat, a gazdag és a szegény között. A hű szerelmes szegény- legény végülis elnyeri a gazdag lányt. Magasztalja a szegénységet,.-úgy .tünteti-fel, mint minden jóság eredetét, tapsolni akkor kell, amikor a hős szegény fiú visszaadaja a kocsmárosnak a vagyonát — amit csellel megszerzett tőle — és csak a kocs- máros lányát viszi magával a mindennél boldogságosabb szegénységbe. Van pozitív értéke is a darabnak, a vagyonos ember erkölcstelenségét kipellengérezi, de .ettől fügétlenül a végső kicsöngés mégis az, hogy ha ember akarsz, lenni: légy üres zse- bű szerencsétlen, mert igazán boldog csak így, lehetsz. A karva akaratlan azt a tár' . sadalmi. rendet. éltették ezek a darabok, limonádé ízű, pátosszal ejtett dialógusaikban, amelynek érdeké volt néosze- Fűsíteni a nicstelenséget. mert akadt belőle jócskán. Műparasz- tek, műgazdagok, felületes érzések, .íhaj-csuhaj bicskás ma- gvarkodás, szerelem - he!vett giceses édeígés örökös sablon szerint. Rózsaszínű szemüveg, ami eltereli a fi öveimet az mozi néni problémákról ..— ez fedi a népszínmű, fogalmát. .Ma már ezek c=ak ízlésro'nt.ásra, roman- ' tiki’s kénzétserken tésre és nem utolsó sorban szertiellenzőknek jók. Nerrí véletlen, hogy az ellen- forradalom ■ hozta a felszínre is- ■ mát a népszínműveket. A népszínműnek nem sok köze van a néphez. A nép ilyen formában dolgozta fel, mondjunk csak egyet — a szegénylány és, a gazdag fiú szerelmének motívumát. Kádár Katában, ebben a székely népballadában például elpusztulnak a szerelmesek, életben nem lehetnek egymáséi. A .társadalmi különbség tragédiák szülője, és ez a . reális valóság. Nem népszínmű kell a nyírségi falvakban, és operettet se játszón műkedvelő csoport. Ez, utóbbinál, ha elsikkad a zene, — mert nincs, aki tolmácsolni tudja, hisz énekelni többnyire művészek tudnak — akkor az operett sem más, mint szirupos népszínmű. A Boci-boci ‘ tarka, a Mosoly országa, a Csárdáskirálynő és a többi operett maradjanak csak színházi produkciók. S, hogy -ismét .visszatérjünk ,a népszínműre, maga az író Szigeti József sem érdemesítette „A vén bakkancsos és fia a huszár” című „népszínművet”, (de. a-többit -sem) arra, hogy könyvalakban kiadja őket, ak- ,kor mi most miért erőltetjük? Az a néhány megifiaradt példány jó a színháztörténet múzeumába, de hagyják vele bé- - kén a mai közönséget. A zt, hogy helyenként még van közönségsikere a népszínműnek, az — mint már megjegyeztük — a letűnt világ bűne. Bármennyire kísért is a múlt, ott azért már mégsem tartunk, hogy csak ez tetszik a falunak. Tetszik más is, tehát adjunk mást. Mert az sem igaz, hogy a rendelkezésre álló színpadi irodalom népszínmű és vége! Elvégre írtak mostanában is egypár jó dái'ábot, s emlékszünk néhány régire is. ' Kiss János i .Jl‘% Süssön a nap mindenkire Fülpösdarócon az a bosszantó szólás járja, hogy madzaggal kerítették körül a vetést, mert így tudják megvédeni a varjútól. A kérdésre a Petőfi Tsz. egyik tagja huncutul azt válaszolta: Nem kell nekünk madzag, mi a traktor püfögésével riogatjuk őket. Bizakodás uralja ezekben .. a napokban a termelőszövetkezetet: a közelgő zárszámadás egyre határozottabban körvonalazza az idei eredményeket. Ezek a kilátások nem rosszak! A kívülállók is látják, hogy új, gazdagabb élet kezdődött az idén a Petőfi Termelőszövetkezetben és egyre gyarapszik azoknak á száma, akiket nem kellene sokáig biztatni a közösbe való belépésre. De... Ez a „de” úgy néz ki Fülpösdarócon, hogy könnyebb elképzelni a Holdba futást, mint föld nélkül belépni a Petőfi Tsz-be. Legutóbb hérifcsalád kérte felvételét a szövetkezetbe, özvegy Varga Sándorra negyedmagával hét hold földet visz be, Szűcs Antainé meg a férje után megy — mivel arra '^küdtek, hogy jó- ban-rosszban együtt lesznek, hát az ember a jóból se hagyja ki. De bizony, a másik öt kérelmező előtt begombolkozott a szövetkezet tagsága: nincs föld. nem jöhettek. Ejnye, ejnye, fülpösdaróci Petőfi Tsz. Hát mégis madzaggal keríti körül a szövetkezet — saját magát? Gyereksereg Nyíregyházán Tarka gyereksereg verte fel kedden a nyíregyházi utcák csendesnek éppen nem nevezhető csendjét, Fiúk, lányok tarka sokasága áradt végig a városon — s mintha a napsugár is érezte volna, melegebben sütött, mint ahogy az erejéből kiteliétt ilyenkor ősszel. Messzi környékről özönlöttek az iskolások, hogy megnézzék a híres svéd cirkuszt. Nyírpazony, Nyírszőlős, Rakamaz, Kótaj, Űj- fehértó — sőt még Nyírbátor apróságai is Nyíregyházára utaztak iskolástól erre a nevezetes alkalomra. Délelőtt 4200, délután 4000 gyerek szorongott az ■ óriási ponyva alatt, s vörösre tápssl ák kis kezüket. Ez a cirkusz olya.n élmény volt számukra, amit egy gyerekember ritkán felejt el. Gondoljunk csak kicsit mi, felnőttek vissza, iskoláskorunkra. Törődhettek-e akkor ilyesmivel a tanító és igazgató bácsik? Melyik tanyai, falusi parasztgyerek, juthatott hires cirkuszokba? mi gyerekeink mindent megkapnak, mindent, amiben hiányt szenvedtünk: a szülői szerelten kívül az állam, az egész -társadalom szeretetét. Jó ez így.. gy. i. gy; Mire készül a Móricz Zsigmond Művelődési Ház ? Néhány nap múlva jutalomkirándulást rendez a nyíregyházi Móricz-Zsigmond Művelődési Ház kultúrmunkásainák. A kirándulás színhelyeként a" Matra-vidékrs esett választásuk. A mintegy hatezer forintos költséggel rendezett' kirándulás még jobban összekovácsolja majd a művelődési otthon társadalmi munkásait, Október harmincadikán Krúdy- évforduló alkalmából a TIT-tel karöltve emlékünnepséget rendeznek. Ez alkalommal a művelődési . ház színjátszó együttese Krúdy: Az arany meg az. asszony' clrriű egyfelvonásös 1 darabját mulatják be. Most mutatkozik be először a ház szalon-zenekara, magyar egyveleggel. Harmincadikán a felújított „Csalódáso-k“-kal lépnek színre, új szereposztásban; Kellékeket és kosztümöket Budapestről szereznek be a darabhoz. A tánccsoport nyíri motívumokból épített táncjátékot tanul. Hogy helyes? Jelölőgyűlésen voltam Nyaegyházán, a vasutas kultúrotlhon- ban, A Toldi utca jelölt tanácstagot, illetve egyhangúlag elfogadta az eddigit. Vekker István személyében. A gyűlés maga olyan volt, mint másutt. Valamit mégis érdemes feljegyezni. Amikor a népfront- bizottság részéről megkérdezték Vekker elv.ársat, hogy elfogadja-e a jelölést, a tanácstag felállt: „Szeretnék előbb meggyőződni a választók szándékárólÉs ez az egyszerű beszéd mélyre talált. Még, mielőtt a jelölt elfogadta volna a népfront javaslatát, a kezek mind a magasba lendültek, cs Vekker István ismét tanázs- tag-jelölt lett. Hogy a formalitás kedvéért — miután a jelölt *1- fogadólag nyilatkozott —, megegyszer megszavaztatták jelenvoltakat, mindenki úgy érezte: minek ez megegyszer? S csak aztán hallgatták meg a jelöltet. Sokan nem tudták, hogy a Toldi utcai kis híd építését Vekker István indította el. Azt sem, hogy a Damjanics utcai átjárót — melyen át meg lehet közelíteni a villamosmegállót, ugyancsak ö szorgalmazta. H. ) mennyi ügyesbajos dolgát elintézte már egyeseknek. Azt sem, hogy a folyó két oldalát fásítani, illetve inkább bokrositani szeretnék. .,Milyen ?ó is lenne!1 S a tanácstag olyanokat is tervez, mint a poros ut........ ca fásítása. Csakhogy ehhez nagyobb összefogás kellene. És a tanácstag bátran, egyes nesen tárta a lakosság elé: kevesen keresték őt javaslattal, panasz- szal, kívánsággal, közüggyel. Más dolgokat is régen meg lehetett volna már valósítani, például a szeméthor- datást, ha az emberek törődnek a közüggyel. És erre is hallottam itt is, ott is: ' Milyen igaz. Rövid ideig beszélt a tanácstag, velősen. Hazafelé menet hallottam, az egyik jelenlevő mondta a másiknak: „Ez kell nekünk. Keveset beszél, inkább tesz. ím-. helyes?‘ y—h, Népfront híradó. — Hangszerszo- lók. Nyitott szemmel: Kritikai' műsor. — Ismertetjük holnapi műsorunkat. A nyíregyházi rádió mai műsora Köznapi krónika. — Szórakoztató zene. — Tele kamra, tele ' oince. — A kirakat mesterei. — i
