Kelet-Magyarország, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-09 / 238. szám

Vilié proletár iái e£yet01jet»k XV. ÉVFOLYAM, 238. SZÁM. Ara 50 Iliié? 1958. OKTÓBER 9, CSÜTÖRTÖK fl negyedik határkénéi i]gy-egy negyedév egy-egy határkövet jelent a dolgo­zók jólétét szolgáló tervteljesítésben. Ha az elmúlt kilenc hónap munkájának eredményeit vizsgáljuk, elmond­hatjuk, hogy a tervek teljesítésében általában nincsen lemara­dás, de ugyanakkor semmi nem ad okot az elbizakodottságra. A megye szocialista ipara 1958. első félévében teljes termelési tervét 109.6 százalékra teljesítette. A termelés 14.5 százalék­kal magasabb volt, mint egy évvel előbb, s ez az emelkedés teljes egészében a munka termelékenységéből származott. A félévi tervet a minisztériumi iparban három, az állami helyi­iparban hat vállalat és a szövetkezeti ipar nem teljesítette. Az építőiparban 6.7 százalékkal emelkedett a munka terme­lékenység, s a kereskedelem 7 százalékkal magasabb forgal­mat bonyolított le. íme, egy darabka az életszínvonal alakulásából, összesí­tett kép megyénk vállalatainak munkájáról. Júliusban, augusztusban és szeptemberben már nem volt olyan jó a munka, a tervteljesítés! Egy sor nagy és kis vállalat, állami helyiipari üzem és szövetkezeti ipar nem dolgozott kielégítően, s ezért a negyedév végére rosszul alakult a tervteljesítés. Minden százalék adósság jelentős mennyiségeket vett el az árukészletekből, hiányokat okozott. A terv nemteljesítése mögött a termelési költségek növekedése látszik, ami hátrál­tatja a vállalati nyereségekből történő beruházások megvaló­sítását. A IV. határkő egyben figyelmeztető jel is a vállalatoknak arra, hogy a hátralevő három hónap alatt még sokat lehet javítani az eredményeken anélkül, hogy igénybe vegyék az évvégi hajrát. A gazdasági vezetők vessenek számot a vég­zett munkáról, arról, hogy hogyan sáfárkodtak a vállalattal. Vegyék figyelembe azokat a lehetőségeket, amelyeket felhasz­nálva javítani lehet a munkán, a tervteljesítésen. Ahol „szőrit a cipő“ beszéljék meg a műszakiakkal és munkásokkal a hi­bák kijavítását, a lemaradás behozását. A termelési tanács­kozáson tárják fel őszintén a dolgozók előtt a problémákat, és kérjék őket nagyobb helytállásra, felelősséggel végzett szorgalmasabb, jobb munkára. A dolgozók lelkesedéséből fakadó munkaverseny sok he­lyen szép eredményekre vezetett. A versenymozgalom tovább bővül, nap, mint nap újabb üzemek, brigádok, dolgozók kap­csolódnak be és tesznek értékes munkafelajánlásokat a tanácsi és képviselőválasztások, valamint November 7 tiszteletére. A gazdasági vezetők, a pártszervezetek és szakszervezetek ne hagyják parlagon azt az erőt, ami a munkaversenyben rejlik! Hívják fel a dolgozók figyelmét elsősorban azokra a legfon­tosabb feladatokra, amelyek elősegítik az 1958. évi terv ma­radéktalan teljesítését. A dolgozókban él a jó munkakedv', a felelősségérzet és készek arra, hogy ha kell, nagyobb erőfeszí­téssel végezzék a munkát, hogy törlesszenek az adósságból. Valamennyi vállalat dolgozói szeretnék elérni azt, hogy az éves terv teljesítése alapján is jó véleménnyel legyenek ró­luk. A jól dolgozó, tervet teljesítő vállalatoknál is érdemes nagyobb figyelmet szentelni a vállalati nyereség növelésére! örvendetes az, hogy az egyre élőbbé váló munkaversenyben olyan munkafelajánlások teljesítéséért harcolnak nap, mint nap a dolgozók, amelyek a kiváló minőségű munkával, a selejtcsökkentéssel és a sokrétű takarékossággal nagy össze­geket írnak a vállalati nyereséghez. Ez sok helyen erkölcsi érzésekből fakad, másrészt a dolgozók anyagi érdekeltsége is diktálja. Tavaly már megízlelték a dolgozók a nyereségrésze­sedés jóságát és ebben az esztendőben általában minden vál­lalatnál el szeretnék érni a tizenharmadik havi fizetést. Az éves terv teljesítése iránti felelősséget növeli az is, hogy ebben a negyedévben kerül sor a tanácstagi és képviselő választásokra. A vállalatok dolgozói igaz hazaíiságukat kife­jezésre juttatják azzal, hogy a Hazafias Népfront jelöltjeire szavaznak, — egyben a szocializmus továbbépítésére szavaz­nak —, de a rendszerhez való ragaszkodásukat a munkasike­reken és a tervek teljesítésén keresztül is kifejezik. A hároméves terv első évének tervteljesítéséröl van szó! Nem közömbös az országnak, hogy ezt a tervet mennyire teljesítik a vállalatok. Az ötéves tervet most alapozzuk meg. Most bizonyítsuk be azt, hogy lehet-e majd az ötéves tervet merészebben tervezni, és vele magasabbra emelni az életszín­vonalak Amikor a vállalatoknál a hároméves tervről, ezen belül az 1958. évi tervről beszéltek a dolgozókkal, a tervet „szerénynek és reálisnak” minősítették. Nyilván azért, mert ismerték a vállalatot, a dolgozók munkáját. Ennek az évnek a végén majd be fog bizonyosodni, hogy hol, mennyire számí­tottak jól! Bárcsak egyetlen olyan vállalat se lenne megyénk­ben, amelyik lerontaná az átlageredményt! Ehhez megvan a lehetőség, mert még sok munkanap van hátra az évből, sokat lehet tenni az 1958. évi terv sikeres teljesítéséért! Jubileumi tanácskozásra jönnek össze holnap délelőtt 10 órára a megye mozidolgozói. Az ünnepséget — amelyet a film­szakma államosításának 10. éves évfordulója alkalmából rendez­nek — Nyíregyházán az Irodaház nagytermében tartják. Ünnepi megemlékezést Soltész Istvn igaz­gató mond, majd számos kitünte­tést és jutalmat osztanak ki azok­nak a szabolcs-szatmári mozidol­gozóknak. akik hosszú évek óta tevékenykednek a filmszakmában kiváló eredményekkel. Uj készítmény Nagyhalászban Tízezer „afrik- matrac“ készül még ez évben Szezon vége .közeledik a nagy­halászi kenderüzemben, örvende­tes, hogy a harmadik negyedévi tervüket globálisan túlteljesítet­ték, és a cikkenkénti előirányzat­tal sem maradtak le. Sőt több, mint r000 mázsa kenderkórót ta­karítottak meg — közel 100 ezer forint értékben. Most egy új gyártmány beveze­tésén fáradoznak. Nagy ütemben halad ugyanis az „afrik-matrac” technológiai kísérlete. Terv az, hogy hamarosan megkezdik a szé­ria gyártást, és még ebben az év­ben tízezer darab jó minőségű terméket adnak át a belföldi igé­nyek kielégítésére. Novemberben kezdődik a üvermeknaralízis elleni védőoltás A Megyei Közegészségügyi- és Járványügyi Állomáson megkez­dődött a gyermekbénulás elleni oltások szervezése. Köztudomású, hogy az orvosi beavatkozás a gyermek-paraíízises megbetegedé­seket a minimálisra csökkentette le, azonban a veszély még most sem szűnt meg teljesen. Éppen ezért azokat, akik az év elején már megkapták az első és máso­dik oltást, most a harmadikat is megkapják, és az új korosztály a félévtől egy évig terjedő életkorú gyerekek is oltásban részesülnek. Október 15-ig befejeznek minden oltást és november hónapban megyeszrte megkezdődik a gyer­mekbénulás elleni védőoltás. A felszerelést, tűt fecskendőt már szétosztották az orvosok között, s rövidesen meghozzák az oltóanya­got is. Benkei András elvtárs Mint valami- lakoda­lomra, olyan kedvvel készül­tek a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál kedden este jelölő­gyűlésre. A vállalat szomszédai; a Finommechanikai Vállalat, a sertéstenyésztők, a tanműhely és a Városgazdálkodási Vállalat dolgozói épp hogy befértek a gépjavító szép, új kultúrtermé­be. Jókedv látszott az arcokon, ami szívükből fakadhatott. Sok helyen hallatszott Benkei An ’ ■ rás neve és ősz Andrásé. Sok , mondták úgy, hogy „Benkei Bandi“ és „ősz Bandi bácsi“, hiszen valamennyiüknek jóisme­rős ez a két ember. Szervuszt köszönnek egymásnak és moso­lyogva paroláznak, mint igaz barátok teszik. Elég volt kipattantani az em­lékezés szikráját, s lángra gyűlt tőle a gyűlésre jött munkások, fiatalok, műszaki dolgozók szí­vében a szeretet, a megbecsülés a két ember iránt. Amikor Bsj- czi elvtárs, a gépjavító vállalat igazgatója bejelentette a gyűlés részvevőinek, hogy a négy vál­lalat és a tanműhely közös elha­tározása szerint Benkei András elvtársat, a megyei pártbizottsá'' első titkárát országgyűlési kép­viselőnek, ősz András elvtársat, a gépjavító vállalat műszaki dolgozóját pedig megyei tanács­Ahol sokai gondolnak a dohányzókra Naponta lltß ssásalek és hivató minőség! Tágas, világos munkahelyen négy csoportban dolgoznak lányok és asszonyok. Barna munkaköp- peny van rajtuk, s a fejükön pi­rospettyes kendő. Bámulatos gyor­sasággal dolgozik a kezük, vigyáz­nak arra, hogy a szálító szalagéi ne vigye előlük azt a színű do­hánylevelet, amelyikért reszorton- kint nyúlni kell. Legtöbb dohányt Drotácsikné szalagjához kell vinni a csillago­soknak, mert ők bizonyulnak a legügyesebbeknek. Nemhiába van az, hogy Iszlai Gábomé kiváló dolgozó is ebben a szalagban vá­logat! A többi tíz válogató asz- szony és lány elsajátította a gyors és jó minőségű munkavég­zést tőle és Drotácsiknétól. Gyakran kattan a mázsa és a lemért, válogatott dohányt a sza­lag teljesítményéhez írják. Nagy az izgalom aztán műszak végén, amikor összeadják, hogy melyik szalag hány kilót válogatott. Ver­senyben vannak és nem adják sokért, ha a vállalat vezetősége köszönti a versenyben élenjáró szalagot az üzemi hangoshíradó­ban egy-egy szép nótával. 660 kiló szalagonkint a norma a válogatásnál. Drotácsiknéék rendszeresen 730—740 kilót telje­sítenek. Minden nap megvan a 110 százalék! Több is lehetne, de százszázalék minőséget vállaltak és nagyon vigyáznak rá, hogy ez is mindennap meglegyen. A Pokoraczki műszakban a sza­lagok között folyó munkaverseny­nek az is eredménye, hogy a mun­kamódszer átadás következtében nincs százszázalék alatt teljesítő dolgozó. Jövő évi kenyerünkért j Majoros András, a Nagykállói Gépállomás traktorosa az 5 őszi kalászosok vetését végzi a jól előkészített földbe, a , 2 császárszállási Új Alkotmány Termelőszövetkezet területén. J Jelölő-gyűlés a Mezőgazdasági Gépjavítóban tagnak jelöli — az elégedett te­kintetekből és a tapsból máris megnyilvánult az egyetértés a javaslattal. Sokgyermekes munkás­családból származik, lakatos szakmunkás volt, azután a gyári dolgozók a megyei szakszerve­zetbe küldték munkára. Onnan került a megyei pártbizottság ipari osztályához, ahol vezető volt, majd a városi pártbizottság titkára. Az ellenforradalom ne­héz napjaiban kiérdemelte, hogy a megyei pártbizottság első tit­kárának választották a becsüle­tes dolgozók bizalmát élvező kommunisták. — Ezeket mondta a gyűlés részvevőinek „Benkei Bandiról“ a javaslatot tevő elv­társ. Azok a dolgozók, akik szót kértek, nagy szeretettel beszél­tek Benkei elvtársról, és kifejez­ték azt az akaratukat, hogy ő legyen képviselőjük az ország- gyűlésben. A jelölt pedig igaz kommunista szerénységgel há­rította el a szemébe mondott di­cséreteket azzal: „A párt­nak köszönhetem, hogy vezető­emberré nevelt, és a dolgozó népnek a bizalmat, ami a mun­kámban erősített“. Megköszönte a gyűlés részvevőinek a bizal­mat. Amikor a jelölés elfogadására kellett szavazni, itt is, ott is ilyen beszéd hallatszott: „Rá szavazzatok, ő a mi emberünk!“ „Mi közülünk való munkásem­ber!“ ..; S mint az erdő fái, úgy látszottak a szavazásra emelt k'-mk. M Ősz András elvtárs jelölé­sét megyei tanácstagnak, hason­ló lelkesedéssel fogadták a gyű­lésen. A tanácsban eddig is jó munkát végzett. Amikor a jelölő róla beszélt és munkáját ismer­tette, közbe-közbe szóltak, hogy „tudjuk“, „ismerjük“ és „elfo­gadjuk!“ Felveszik a jelöltek névsorába.

Next

/
Thumbnails
Contents