Kelet-Magyarország, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-08 / 237. szám

Zárszámadás előtt |7 hónap végével lezárják termelőszövetkezeteinkben a gazdasági évet. November elsején már új lapokra írják a munkaegységet, más helyre kerülnek a bevételek, a kiadások. Néhány hét van még addig, amikor forintokban, mázsákban realizálódik egy esztendő fáradozása. Az idő már rövid, de a teendő még sok. Számtalan okból első és legfontosabb teendő a betaka­rítás, a vetés mielőbbi befejezése. Politikai, szervezeti erős­séget is ad egy termelőszövetkezetnek, ha még jó időben, korán el tudja végezni a betakarítást. Anyagi, gazdasági je­lentősége is igen nagy a veszteségmentes betakarításnak. Végül a zárszámadás miatt is szükséges, hogy október 31-én minden termény, termék mázsában, literben, vagy forintban kifejezhető legyen. A késlekedő termelőszövetkezetek szám­talanszor ráfizettek már a határban, lábon álló termény becs­lésére. Mire forinttá tudták tenni a későn betakarításra ke­rülő — közben csurgó-csepegő — terményt sokszor a fele volt meg a becsült értéknek. A pontos zárszámadás egyik feltétele, hogy november elsején már mindent mérni, szá­molni lehessen, ne pedig becsülni keljen. A kora tavaszon megjelent 3004-es kormányhatározat igen nagy kedvezményt nyújt azoknak a termelőszövetkeze­teknek, amelyek áruértékesítési terveiket teljesítik, illetve túlteljesítik. A tervteljesítésbe csak az a mennyiség számít bele, amit október 31-ig eladnak állami, vagy szövetkezeti felvásárlóknak. Kalászosokból és még néhány szántóföldi nö­vényből a tervezett mennyiséget nem mindenütt tudták meg­termelni az aszály miatt. Aprómagból, állattenyésztésből a hiányt legtöbb helyen pótolni tudják. Gondos munkával ja­víthatják az áruk minőségét. így például az almaszedésnél, vagy a dohány kezelésénél, csomózásánál. Megyeszerte sok még a teendő az árutervek teljesítése érdekében. Kevés ter­melőszövetkezet dicskedhet azzal, amivel a nyíregyházi Ság- vári, vagy a tiszalöki Szabadság, ahol már is túlteljesítették az árutervüket. Az áruterv teljesítése után nemcsak hitelkedvezmény­ben részesülnek a szövetkezetek, hanem növekszik a pénz­bevételük, így kedvezően alakul a munkaegységre fizetendő pénz és természetbeni részesedés aránya is. A jövedelemadó­zást tekintve nem mindegy, hogy 5, vagy 10 százalékot fi- zetnek-e. A mintaalapszabályban előírt alapokat is már most a betakarítás idején félre kell tenni, illetve számítani kell rá, különösen azokra, amit természetben kell tartalékolni. Ilye­né^ a vetőmag, takarmányalap, a szociális kulturális tarta­lékolás és így tovább.Mindezek figyelembevétele következik a munkaegységre való tartalékolás. Helyesen azokban a szö­vetkezetekben cselekszenek, ahol figyelembe veszik a tagok szükségletét és csak ennyit osztanak természetben, a többit közösen értékesítik. A múlt évekből számtalan példa van arra, hogy a tagoknak a háztájiban megtermett a 25— 30 mázsa tengeri, vagy az 50—60 mázsa burgonya és akkor a közösből még ugyanannyit, vagy többet vittek haza. A burgonyát például kétszer-háromszor szállítgatták és egy hét múlva a tag csak eladta. Felesleges munka az ilven, romlik az áru, csorog-csepeg és nem élvezik az egy tételben való értékesítés előnyét sem. Nemcsak a határban van sok és sürgős teendő a jó zár- számadás érdekében, hanem az irodákban is. Az igazságos, .ió zárszámadás alapja a könyvelés pontossága és naprakész állapota. Ha lennének is még valahol vitás munkaegységek, vagy egyéb problémák, azt sürgősen korrigálni kell. A vál­lalatokkal, a gépállomással már most tisztázzák a tartozást, követelést, mert ez is sok bonyodalmat szokott okozni. Előreláthatólag a tervezett munkaegységrészesedést a szövetkezetek zömében biztosítani tudják. A minőség javítá­sával számos helyen még javítani is tudnak a tervezetten. A termésátlagokból ítélve az idén még nagyobb lesz a kü­lönbség a tsz-tagok és az egyéniek jövedelme között a szö­vetkezetiek javára, mint a múlt évben volt. Ezt már igazolja az is. hogy az utóbbi hónapokban mintew 30 űi szövetkezet alakult, a meglévő tsz-ekben oedi<* * hetenként 80—100 új ta­got vesznek fel. Az érdeklődés a következő hetekben mé" sokkal inkíbb növekszik, hiszen várják, hogy milyen lesz a zárszámadás. A termelőszövetkezetek vezetői, ha nem fillérre is, de már annyit tudnak, hogy 40, vagy 50 forint lesz-e egy mun­kaegység értéke. Már azt is tudják, hogv mit építenek jö­vőre hiszen az építkezési terveiket már el kellett készíteni. Tájékoztassák erről a tagságot. Elsősorban a szövetkezet de­mokratizmusa kívánja ezt meg. de a számszerű továbbfei- lesztésnek is alapja, hogy jövedelmükről, terveikről a tagok beszélni tudjanak az egyénileg dolgozó parasztokkal. Ne szé­gyelljék elmondani, hogy ők gazdagabbak, mint a kisoarasz- tok. sok helven már a középparasztoknál is jobban élnek. A ió zárszámadás a politikai, gazdasági és adminisztrációs mun­kát egyaránt megköveteli. Vége az almaszüretnek, elvetették a kenyérgabona!, 159 mázsás burgonyaátlag, 76 forint egy munkaegységre lírányiján Az ibrányi Kossuth Termelő- szövetkezet tagjai 13 holdas aimáskertjükben befejezték az almaszüretet. Most az almaválo­gatás folyik, hogy minél előbb értékesítsék a termést. ★ A Dózsa Termelős-övetkezet- ben eddig 32 holdon fejezték be az őszi kenyérgabona vetését. Tervük szerint még 18 holdat vetnek. — A vetési munkák gyors elvégzése érdekében meg­gyorsítják a cukorrépa és kuko­rica betakarítását. Egy idős munkás újítása Két év múlva Palencsár János bácsi is nyugdíjba megy a Közúti­üzem Vállalattól, ahol most még legényes hévvel dolgozik a gőz- fejlesztő lokomobillal, A gépész nemrég megfigyelte, hogy a bitu­men szivattyúzását a tárolóból a szívó lajtban az ehhez használt benzinmotor kiiktatásával is el lehetne végezni. Kigondolta az újítást, amihez ott volt a gőzfej­lesztő lokomobil. Egy szabad szombatot és vasár­napot rááldozott a kísérletezésre. A szivattyút szembeállította a lo­komobillal, úgy. hogy a lendke­rékre és a szíjtárcsára szíjat he­lyezhetett és a gőzfejlesztő loko­mobil megfelelt a célnak. A ben­zinmotor üzemeltetésének a szi­vattyúzásból történt kiiktatásával és a gőzfejlesztő jobb kihasználá­sával 9 hónapos munkaidényre számolva több mint 21 mázsa ben­zint és mintegy másfél mázsa olajat lehet megtakarítani, ami tízezer forinton felüli összeget tesz ki. Palencsár bácsi bemutatta újí­tását a vállalatnál és azóta alkal­mazzák is. Azonban az a vállalat­nak és az újítónak is érdeke, hogy az újítást a vállalat többi munkahelyein iß bevezessék, sőt más vállalatoknál: is adják át ta­pasztalatcserére. Fejlődik a kultúrmunka a fermentálóban Másfélezer kötet könyv áll a dolgozók rendelkezésére a Nyír­egyházi Dohányfermentáló Gyár könyvtárában. Ennek mintegy fe­le szépirodalom. A könyvtár be­kapcsolódott a megyei csere- könyvtár mozgalomba, s így a könyvkészlet állandó felfrissülést -yer. ★ Saját filmvetítőgéppel történő ve'ítés .keretében tartanak előadá­sokat a Dohányfermentálógyár­ban. A havonta egy ízbn megis­métlődő előadások a dolgozókat 'egjobban érdeklő témákat tárják fel közvéleménykutatás alapján, így például az egészségügy terén a rák, tbc, a tudomány mai állá­sáról az atomkutatások, szakmai vonalon a dohánykiképzés leg­újabb eljárási módjai váltanak ki érdeklődést. A Kossuth Termelőszövetke­zet 10 holdas burgonyatábláján holdanként 160 mázsa burgonya termett. A rekordtermésről el­ismerően nyilatkoznak a legjob­ban gazdálkodó egyénileg dol­gozó parasztok is. ★ Ibrúnyban az egyénileg dol­gozó parasztok 7X0 mázsa neme­sített vetőmagot tesznek földbe az ősszel. A magot vetés előtt a Kállósemjéni Növényvédő Gép­állomással esá vázlatiak. örvendetesen gyarapszik azok­nak az állami gazdaságoknak a száma, amelyekből a szakembe­rek egyre több szakmai segítsé­get adnak a környező termelő­szövetkezetek részére. Ezek közé tartozik a nyírlugosi gazdaság is. Az itteni szakemberek is szervezési, gyakorlati tapasztala­tokkal nyújtanak segítséget a nyírlugosi Búzakalász, a nyír- mihálydi Űj Élet és a nyírbo­gát! Rákóczi Termélőszövetke- ■ zet nek. A nyírbegáti Rákóczi TSZ-ben egész éven át szakmai segítést kaptak a gyümölcsös kezelésére és gépeket a növényvédelem megfelelő elvégzésre. Meg is lett a segítségadás eredménye, mert a szövetkezet almatermésének hatvan százaléka felel meg az exportkövetelményeknek. A nyírlugosi Búzakalász TSZ eb­ben az évben telepít fiatal gyü­mölcsöst. Az állami gazdaság szakemberei elhatározták, hogy Az ibrányi Kossuth Termelő- szövetkezetben 76 forinttal fi­zetnek minden munkaegységet az idén. Fuziák András 280 mun­kaegységére 21.280 forint jöve­delemre számít a háztáji gaz­daságban termett növényfélesé­geken kívül, it K. Molnár József középparaszt Z hold gépi szántásra kötött szerződési az ibrányi földműves­szövetkezet agronómusánál. a gyümölcsösben a fák helyének a kitűzését és a telepítést ők irá­nyítják. A nyírmihálydi Új Élet Termelőszövetkezetet baromfite­nyésztési törekvéseiben segítik, szaktanácsadással és 300 darab növendék baromfi átadásával. A termelőszövetkezetek sok­szor jutnak olyan helyzetbe, hogy kisebb-nagyobb hibát kell egy-egy gépen kijavítani: ilyen­kor bizalommal fordulhatnak az állami gazdasághoz, az kisegíti őket. Többször szervezett már a Nyírlugosi Állami Gazdaság szakmai tapasztalatcsere látoga. tásokat a termelőszövetkezetek részére, ahol a meghívottak ta­nulmányozhatták a nagyüzemi termelési módszereket. Mint minden évben, az idén is meg­szervezték a gazdaságban a szakmai tanfolyamokat. Ezekre a tanfolyamokra meghívták a termelőszövetkezetek dolgozóit is, hogy az itt tanultakat saját szövetkezetükben hasznosítsák. A Magyar Szovjet Baráti Társaság naptárából A Magyar—Szovjet Baráti Társaság negy­venöttagú megyei el­nöksége csütörtökön elnökségi ülésen hagy­ja jóvá és egészíti ki a baráti társaság októ­ber 15-től jövő év áp­rilis 1-ig szóló mun­katervét. Az elképze­léseket sokszorosított tervezeten juttatták el — már a megbeszé­lés előtt — az elnök­ségi tagokhoz s a me­gye tömegszervezetei­nek vezetőihez. A me­gye baráti körei az 1959. február 18 és március 18 között megrendezendő Ma­gyar-Szovjet Barát­ság Hónapja jegyében látnak munkához. A gondosan elkészített tervezetben számos tudományos, gazda­sági, irodalmi, művé­szeti, külpolitikai, tör­ténelmi előadás, él­ménybeszámolók, ma­gyar-szovjet baráti találkozók, filmvetí­tések. ankétok, ismer­tetők, kiállítások, klub-estek, szovjet színdarabok bemuta­tása, Magyar-Szovjet Jogi Napok, Szovjet Technikai Napok, Me­gyei Mezőgazdasági Napok, magyar-szov­jet diákhetek, pályá­zatok, versenyek és más kulturális ren­dezvények váltakoz­nak. Igen népszerűek megyeszerte az ősz­szel kezdődő orosz nyelvtanfolyamok. A Nyírségben eddig Ba­rabás, Nagykálló, Vá- sárcsnamény, Csen­géi-, Tiszavasvári, Nagydobos, Mátészal­ka, Záhony, Fehér- gyarmat, Űjfehártó, Nyírbogdány, Deme- cser, Kemecse, Vas- megyer, Nagyhalász, Kék, valamint a nyír­egyházi MOKÉP, KISZÜV, pártbizott­ság és sajtó dolgozói •alakítottak orosznyelv tanfelyamot. A jelent­kezés nem zárult le az MSZBT és a me­gyei orosz szakfel­ügyelő továbbra is biz­tosít tanárokat, ahol ilyen igény mutatko­zik. Az MSZBT kere­tében az alapfokú és haladófokú nyelvtan­folyamokon kívül ma­gasabb színvonalú társalgó oktatást is szerveztek az iskolák orosz szakos tanárai részére. * Kitüntetik ebben az évben is a baráti tár­saság legszorgalma­sabb munkásait. No­vember 7-én ünnepé­lyes fogadás és rövid ünnepség alkalmával nyújtják át a kitün­tető jelvényeket a megye baráti körei­ben arra legérdeme­sebbek számára. Az ünnepélyen öten ré­szesülnek aranykoszo­rús, tizenegyen pedig ezüstkoszorűs jelvény­ben. Ám a kitünteté­seken kívül más meg­becsülésben is része­sülnek a legkiválób­bak. Az október 7-én útrakelt magyar tu­rista csoporttal a me­gyéből elutazott Garai János, a Nyíregyháza- Rozsrét-bokori Búza­kalász Termelőszövet­kezet tagja és Pokro- venszki József, a Nyír­egyházi Épületszerelő Vállalat dolgozója/ Szakmai segítség a termelőszövetkezeteknek HÚSZÉVES FEJJEL — A POL­GÁRMESTER ELSZÓLJA MA­GÁT — CSENGERBEN JÁR­TUNK — HATEZER KISIPAROS KÉPVISELETÉBEN — NEM FRÁZIS — SPORT VIlóg proletárjai egyesüljetek ! Ara 50 fillér 1958. OKTÓBER 8, SZERDA XV. ÉVFOLYAM, 237. SZÁM.

Next

/
Thumbnails
Contents