Kelet-Magyarország, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-05 / 235. szám

ftléf pr*lét4rl0l tgf•*tf/gt«l♦ XV. ÉVFOLYAM, 235. SZÁM. Ára 60 fillér 1958. OKTÓBER 5, VASÁRNAP Megyénk népe példamutató társadalmi munkával járul hozzá kulturális létesítményeink megteremtéséhez FEKSZI ISTVÁN ELVTARS, A MEGYEI TANÁCS ELNÖKÉNEK NYILATKOZATA Ha van nehéz dolog a világon, akkor az nem más egy újságíró számára, mint zavartalan be­szélgetést folytatni a megye vezetőivel. Ezernyi ügy, felelősségteljes döntés vár szinte minden percben a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsá­gának elnökére, Fekszi István elvtársra is. A kulturális kérdésekről érdeklődtem, s fel­jegyeztem mindazt, ami széles érdeklődésre tart­hat számot. A hároméves terv került szóba, annak kul­turális része. Fekszi elvtárs ezzel kapcsolatban a következőket mondotta: — Megyénk a felszabadulás idején kulturá­lis téren is az ország egyik legelmaradottabb te­rülete volt. Itt volt az országban a legtöbb analfa­béta, a sok gyerek ellenére viszonylag a legkevesebb iskola és kulturális intéz­mény. Ezt a súlyos örökséget a felszabadulás óta a jelentős fejlődés ellenére sem sikerült teljes mértékben felszámolni. A hároméves terv to­vábbi jelentős lépéseket tesz a viszonylagos el­maradottság megszüntetésére. — Ezt bizonyítják a hároméves terv számai is. Addig, amíg 1055. és 1957. évben többek kö­zött 61 tantermet, 10 nevelői lakást létesítettünk, a hároméves terv alapján 238 általános iskolai tantermet jelentős számú nevelői lakással, 4 óvo­dát, Mátészalkán és Tiszalökön új gimnáziumot létesítünk és közel félezer tanterem berendezé­sét újítjuk fel. — Annak ellenére, hogy a három év alatt több, mint hetvenkét millió forintot fordítunk iskolai célra és ezzel a korábbi idők többszörösét fordít­juk fejlesztésre, az országos szintet még mindig nem érjük el tantermi ellátott­sággal, nevelői lakás, de különösen nép­művelési intézmények vonatkozásában. Megyénk lakossága megismerve népgazdaságunk jelenlegi gazdasági lehetőségeit, egyre na­gyobb erőfeszítéseket tett már kétségtelenül eb­ben az évben és tesz a jövőben is, és a község­fejlesztési programban társadalmi munka szer­vezése útján igyekszenek megoldani egyes te­rületek kulturális igényeinek kielégítését. fgy számos helyen kultúrotthon, iskola, nevelő-lakás, stb. épül a lakosság áldozatkészségéből. A hároméves terv tehát figyelembe vette megyénk különleges helyzetét, azt a tényt, hogy erőteljesebb munkára van szükség a földbirto­kosi világ bűneinek felszámolására. Nyíregyháza, a megye központjának kultu­rális helyzetére terelődött a szó. Megkérdeztem, hosy a színház megnyitásának mikorra tehető i reális időpontja? Milyen elgondolások vannak ’ színtársulattal kapcsolatban? — Maga a színházépítés teljes ütemben folyik — szögezte le Fekszi elvtárs.— A befejezés műszaki előfeltételei 1959. év végére biztosíthatók. A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a. Művelődési Mi­nisztériummal és a Tervhivatallal folyta­tott tárgyalások alapján mindent meg­tesz, hogy ez időpontban az átadás meg is történjen. — A városnak színtársulata lesz; vélemé­nyem szerint nem az a fő kérdés, hogy állandó jellegű lesz-e, hanem az, hogy a városnak és a megyének ilyen irányú igényét kielégítsük! Ezt pedig biztosítani fogjuk. Ennél sokkal nehezebb kérdés a város moziellátásának kérdése. Széles­vásznú filmek vetítésére a jelenlegi mozik \ egyike sem alkalmas. Szélesvásznú vetítés — a szabadtéri színpad kivételével — csak új léte­sítménnyel, vagy más beruházással kapcsolódva valósítható meg. Bármelyik megoldás jelentős állami beruházást igényel, melyre a hároméves tervben jelenleg nincs lehetőség. Ennek ellenére — mint eddig tettük — továbbra is keressük an­nak lehetőségét, hogy a város e problémája ál­lami és részben társadalmi úton megoldódjék. Ezzel kapcsolatban több elgondolásra is ki­tért Fekszi elvtárs, de mindezek még nélkülözik a realitást. Majd az egészségügy fejlesztéséről érdeklődtem. — Célunk az, hogy a szakellátást a lakosság számára könnyebben hozzáférhetőbbé tegyük, és emellett javítsuk az orvosi ellátást. Ennek meg­felelően fordítsunk további nagy gon­dot az egészségügyi hálózat — rendelő- intézetek, intézmények — továbbfejlesz­tésére. Ezért hoztuk létre a vásárosna- ményi kórházat és rendelőintézetet, amelyben 30 ágyas belosztály, 30 ágyas gyermekosztály áll a lakosság rendelke­zésére. Ugyanitt belgyógyászati, gyermekgyógyászati szakrendelés is létesül. — Hasonlóan fejlesztjük a kisvárdai kórhá­zat 66 ággyal és ez évben fejezzük be a kibőví­tett nőgyógyászati és szülészeti osztályt. Tovább bővítjük a gyermekosztályt és új szemészeti, orr, gége, fülosztályt kap a kórház. Mint ismeretes, ebben az évben avattuk fel a csengeri szülőott­hont mentőállomással együtt. Jelentős fejlődést hoz majd egészségügyi té­ren a fehérgyarmati kórház és szakrendelő in­tézet megépítése. A kórház a tervezett 240 ággyal megoldja a szatmári rész súlyos problémáját. Kormányzatunk e célra a hároméves és a követ­kező tervidőszakban 30 (harminc) millió forint beruházást biztosít. Ezek mellett bővítjük a szákrendelést Nyírbátorban, Tiszalökön, későbbi időpontban Bakta­(Foly tatás a 3. oldaton i Almaszüret IVjehéz volna eldönteni, hogy az almaszedő lányka mo- * ' solytól feszülő arcának pírja, vagy a Jonathán tüzes színe a varázslatosabb látvány. Egyet azonban nem volt nehéz eldönteni, hogy a képünkön látható Kun Irmának egészséges derűjét, szép ruháját az alma, a Jonathán adja. Nem ritkaság itt az olyan fa, amiről az idén is leszedik a három mázsa almát. Termőfaegységenként 150 kilót számol­nak. Igen, számolnak, mert egy nagy család szüretel itt a vajai határban, hiszen 85 tagja van a vajai gyümölcstermelő szakcsoportnak. Nemcsak a fiatalok arcán ül a mosoly, derűs kedvvel mutogatja a gazdag, egészséges termést F. Sipos Miklós, a szakcsoport elnöke is. Az összefogásnak nagy hasznát látják. Neki 16 darab fája van a szakcsoportban, de azt mondta, hogy ötven mázsa úgy meg lesz az idei termése, mint egy kiló. Nemcsak a gazdag termést takarítják be ilyen jó kedv­vel, hanem a munkát is serényen végzik, akkor is, amikor még azt sem tudják, hogy mit hoz majd a fa. A jövő évi termés érdekében nemsokára szántanak, műtrágyáznak majd a kertben. Igaz, hogy már nem nyolcvanötén, hanem sokkal többen, lehet, hogy mind a 240 vajai almatermelő végzi az őszi és téli munkát ebben a szakcsoportban. Hammel—Csikós Megalakult a történelem szakkör a Zrínvi Hona leánygimnáziumban Néhány napja megalakult a történelmi szakkör iskolánkban amely nevét a hős Hunyadi Já­nosról kapta. Elhatároztuk és fő célul tűztük ki, hogy szakkör tagjainkat a marxista—leninist világnézetre, a szocialista haza fiságra. dolgozó népünk, pár'unk tunk kormányunk iránti forró szeretetre neveljük. A szakkör tagok előadásaikra önálló kutat munkával készülnek, de a keik segítséget, útmutatást megadjuk számukra az iskolai KISZ szer­vezettel szorosan együtt műkö­dünk. Szakkörünk h. titkára, Ambrus Beáta iskolánk KISZ titkára. Alakuló ülésünkön rész' vett a megyei KISZ-bizottság középiskolai osztályának titká­ra, Czakó István tanár elvtárs is. A szakkörön belül kél munka- soportot alakítottunk. Mindkét söpört feladata, hogy a Magyar tanácsköztársaság helyi és me­lyei emlékeit, hagyományait '«szegyűjtse és feldolgozza. A szakkör többi tagja néprajzi és régészeti gyűjtőmunkát végez. Faliújságot is készítünk, hosy a nem szakköri tagokat tájékoz­tassuk munkásságunkról. Lázár Olga szakköri titkár. AáaAAAAA,«íAAáa- aáAAAAAAAAAAÁAÁÁAAAAAÁAÁAAAAÁAAAAáA Közérdekű közlemények A kisvasút igazgatósága közíi: Ma, október 5-én reggel 5 órá­tól. délután 13 óráig — a TITASZ javítási munkálatai miatt — a város'« n szünetel a villamosköz­lekedés. Sóstóra ez idő alatt egy motoros jármüvet állítanak be, amely negyven percenként for­dul. Tizenhárom órától — külö­nös tekintettel a nemzetközi lab­darúgó mérkőzésre — újra indul p rendes járat. ★ Ugyancsak a kisvasút igazgató­sága közli, hogy holnaptól — hét­főtől — két héten át csökkentett villamosjárat közlekedik Nyíregy­házán. A városban három, míg Sóstóra két villamos végzi az utasszállítást, pótkocsik nélkül. Erre az Intézkedésre a csökken­tett áramszolgáltatás miatt van szükség. ★ A nagy érdeklődésre való te­kintettel a svéd cirkusz előadásai után az 53. sz. Autóközlekedési Vállalat autóbuszjáratot indít Nyírtelekre, Orosra, örökösföldre és Borbányára. Az autóbusz az előadás után 10 perccel indul a cirkusz elől, és minden megállóhelyein megáll. A vállalat a Beloiannisz térről 13 órától autóbuszjáratot indít a Spcrtstadionhoz. ★ A Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága értesíti a város lakos­ságát. hogy az 1958. november hó 16-1 választással kapcsolatban a választók Ideiglenes névjegyzé­két 1958. október hó 9-től 16-ig közszemlére teszi ki. A névjegy­zék megtekinthető munkanapo­kon a városi tanács I. emelet 24, szobájában 9—12 óra között. A tanyai lakosság a névjegyzé­ket megtekintheti annak a ki- rendeltségnek hivatali helyiségé­ben, amelyhez közigazgatásHagj tartozik. Felhívja a végrehajtó bizottság a választókat, hogy a névjegyzé­ket saját érdekükben tekintsék meg, s amennyiben a névjegyzék­ben nem szerepelnének, úgy kér­jék felvételüket.

Next

/
Thumbnails
Contents