Kelet-Magyarország, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-31 / 257. szám
1058. OKTÓBER 31, PÉNTEK KKLETM 4f« Y A ROItSZ AG 3 TEGNAP ÉG MÄ — A Wlltit i roill .1 ilS.ÍSKA* A Báthoryak címere Bátori sorok Ahol Báthoryak árnya, s ősök szelleme neszez, vígan zúg, zsibong a lárma, s élő cseppet permetez. Vesd a szíved, vesd e földbe, áldott szomja arra vár: hatalmasat dobban tőle, s él majd az egész határ... A Tiszántúli Növényoiájipari Vállalat a hónap közepén megkezdte a szezont és azóta minden nap mázsaszámra csurog a napraforgóolaj a hatalmas saj- tolókból. Működik az új, szovjet gyártmányú Szkipin olajgyártó berendezés, a termelés pedig mintegy négyszerese az 1948. évinek. A gyár érdekessége azonban nem az étolaj és nem az olajpogácsa. Ki gondolná, hogy hazánk egész timsószükségletét innen fedezik? A Tiszántúli Növényolajipari Vállalat készíti a mosóporok alapanyagát a zsíralkoholt is. — Mindössze két hónap óta dolgozik az üzemrész, most építették 300 ezer forintos költséggel. Valódi „unikum”, az országban sehol sem működik hasonló. Más érdekes, hasznos dolog is akad, egyelőre, az igazgatói szoba szekrényének polcán. Üvegekben, papír csomagokban várják hogy gyártásukat engedélyezzék. Erről tehát egy szól sem, míg nincs engedély, — mondta az igazgató elvtárs. Megígértük, de csak egyelőre; ha megkezdik gyártásukat — ami, reméljük, nemsokára lesz — írni fogunk a dologról. Ebben maradtunk. A nyíryasvápi iskolában Jegyzetek a nyírbátori „Kossuth“ tsz-ből Közeleg a zárszámadás ideje. Az emberek már számolgatják, latolgatják: mit várhatnak, mire szó Tilthatnak? I izony sok gond, sok baj érte év közben a tagságot. A dohányt elverte a jég, 700 mázsa almát tett tönkre a vihar. Mégis 40 forintra számíthatnak munkaegységenként. A tagok szorgalmasan dolgoztak egész évben, s átlagosan 450 munkaegységet teljesítettek. Akadnak kimagasló eredmények is: Kónya János tehenész 613, a Turbuc család 1450 mi inkaegységre számíthat. A szövetkezet öregjei nyugtalanok: az SZTK gondatlanságá- bó. nem kapják folyamatosan nyugdíjukat. Reméljük, nem sokáig lesz okuk erre a nyugtalanságra... A szövetkezet gazdagodik: 15-ére várják a 40 darab új koca érkezését. •Az állattenyésztők résztvesz- nek az országos tejtermelési versenyben, s csak- azt hiányolják, hogy nem kapták meg a verseny kiértékelését. A legnagyobb gondot a férfi munkaerő hiánya okozza,. E-z 'a gond is rövidesen megoldódik: máris több egyéni gazda gondolkodik a belépésen, Tóth János, Dobránszki Miklós. Szilágyi János, Pál Imre és mások. A nyírbátori „Kossuth” tSz- nek'ífö híre van. Ezt a hírt a november 20-i zárszámadás majd -tovább öregbíti... Ahol hajdanában báró Korg Györgyn.í gyötörte cselédeit, most szöszke és barna , gyerekek, a régi CSUlui, 1- ’ Írednek a sok. tudománnyal. Gyönyörű a kas- tcl^. , jj i k j-1 nj éjszakáján leégett oz egész épület — s a falú lakói összefogtak, pompás iskolává építették újjá. Négy világos, tagos tanterem, úttörőszoba, orvosi rendelő, iroda, beépíte t. mellékhelyiség, , nevelői szoba, szertár, modern, rivaldafényes, beépített színpad két egymásba- nyíló terem elején várja mindennap a 370 gyereket és a 13 nevelőt. A csaiádits névelők' , részére &z emeleten két kornfor- tcs. lakást építe'tek. Az iskolának napközi otthona van.. Bevezétték itt a politechnikai oktatást. Korszerű gyakorlókertet létesítettek, s liuuülyt gazda.; felszereléssel, ahol a gyerekek jártasságot szeréznek a mezőgazdaság és az ipar fontos gyakorlatában. Jó érzés végigmenni a tágas folyosón, gyönyörködni a modern, egészséges iskolában: a miénk ez, a mieink tanulnak benne ... A főfal A nyírbátori új gimnázium udvarán megkezdték az egykori vár második- részleges feltárását . Egy fiai* ab ka a jégkorszakból Tatár bácsi magyaráz. „A Nyírség őrzi hírmondóit a' I történelem előtti idők tájképé- I ne le, a bucka-közi mocsarak, fűzés nyírlápok, ligetes erdők mélye a legtöbbet őrzött meg Alföldünk múltjából, állatot, növényt egyaránt. Nagyhírűvé lett különösen a nyírbátori Bátorliget, a jégkorszakból maradt élő emlékeivel." — Írja Soó Rezső professzor, a védett erdőnek talán legjobb ismerője. Bátorliget tehát élő múzeum. Most ősz van már, s a természet keveset mutat valódi énjéből. Nincs virág, friss, életerős lombozat helyett hervadt, halni készülő levelet lát az ember, bokárifelül süpped az avarban, mégis megkapó itt minden. Talán a tudat teszi' lenyűgöz az évezredek levegője. A vakondtúrás, ahol ki- bugg ;c i o föld, fekete, mint az erős : ’zacc. Enyhe pára fog körül "r indent, s mintha melegebb ii volna, mint a kerítésen kívül. T..tár Ignác — a kart őre — hat osz ályt járt. volt kocsis, grófi inas, községi elöljáró s most, 68 éves ko dra a természet tudós ismerője. — A jégkorszak növénye, Tróllius curopaeus, magyarul zergeboglar — mulat egy növényre, majd hozzáteszi: — Több, mint húszezer évvel ezelőtt is ilt élt. Arrébb egy másik növényt vesz a kezébe. — Hamuvirág, Ligiirá- lia sibiricá, jégkori maradvány. Babérfuz — áll meg egy jókora fánál — Salix pentandrá, több- ezer éves, csak . ifi található ' az Alföldön. Es magyaráz. Páfrányokat, különös füveket, fehérkérgü :nyírfákat mutat. Ezer növényt ismer a latin nevén is. Elleste, a tudományt huszonhat esztendőn keresztül a kutatóktól Parasztember, ki földtörténeti korokról beszél, latin kifejezéseket használ és a természetszeretet egészíti ki ismereteit. Mintha alkotta volna, az ő képzőművészeti remeke lenne, úgy írja le az ibolyakökörcsint, elemzi sötét színeit. Külön- külön ismeri a fákat, bokrokat, a kilencvenegyezer 600 négyszögöl területű kertben. Tatár Ignác élő példája a született paraszttehetségnek, az olyan talentumoknak, akikből sok-sok elveszett régen a „magyar ugaron”. Akkor állt a tudomány szolgálatába, mikor Bátorliget védett terület lett: 1932-ben. Azóta kísérgeti, kalauzolja a tudomány embereit, akik közül egyre több látogat el a botanikus kertbe. Most már más itt is á helyzet: az állam harmincezer forintot fordít évente a darabka jégkorszaki táj karbantartására, minden esztendőben eljön ide több, mint ezer kutató és érdeklődő. Tatár Ignác pedig vigyáz mindenre, amit az idő itt felejtett, híven szolgálja a tudományt... Összeállították: Győri Illés György és Kiss János. Felvételek: Hammel József.’ ! ' Nyírbátor A z egykori Ecsedi, láp nyugati részén épült Nyírbátor -A jókora határ közepén, sok-sok száz .esztendőve Í zelőtt. Múzeumokban őrzött őskori leletek igazolják, hog; zen a vidéken már az ősember is otthon találta magát. Ké jbb a rómaiak korában kereskedelmi útvonal fontos álló lása. nia!d a Báthory, Bethlen, Rákóczi-családok birtoka íazaszerető, haladó gondolkodású főurak fennhatósága ah irtózik, egészen 1758-ig. Második Rákóczi Ferenc szabad jágharca után Bátor az áruló Károlyiaké lett és csak nyolc van évig tartó pereskedés után tudta ekkor is megőrizni kéz dettől fogva élvezett kiváltságait a földesurral szemben. A kapitali zálódás folyamata itt is megindult, de a"z iparosít! törekvések kevésnek bizonyultak az emberek megélhetésé bek biztosításához, a nyomor elől kivándorolt külföldre i lakosság nagvré.sze. Ma 'Nvírsátor járási székhely, Szabolcs Szatmár megye kulturális életének jelentős csomópontja {árháza a múlt emlékeinek s egyben jó példa a jelen, fejlő d és ének felméréséhez. Oldalunk Nyírbátor és környéke jele néről és értékeiről számol be. Mikor lesz kész az iskola Aporiigeten? A porligeten már június 26-ra be kellett volna fejeznie a .Nyír- egy lázi Építő és Szereiő Vállalata ak az iskola építését. Az apor- ligeli gyerekek azonban most sen tudnak rendesen iskolába járni. A vállalat új építési határidői tűzött ki: december 31-ét. A hogy azonban a kirendelt dolgozók az építkezésnél lopják a napot, s károsítják a népgazdaságot — aligha jutnak be az idén az iporligeti gyerekek saját iskolájukba .... A raktárban A nyírbátori Szeszforgalmi Vállahat raktárában az italfélék minden változata megtalálható. Olaj, olaj . ..
