Kelet-Magyarország, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-30 / 256. szám
t ■&EL.ETM AGYAKOR'*/AO W58 OKTOBER 30, CSÜTÖRTÖK Közös megértéssel u burgonyatermelés és értékesítés \ •< megjavításáért A burgonya termelése egyik fon-os megélhetési forrása megyénk szocialista mezőgazdasági szektorainak és az egyéni dolgozó parasztoknak egyaránt.. Több mint nyolcvanezer kát. holdon termeli;? a burgonyát, r ebből kb. tízezer holdat tesz ki a korai csirázta+ot; burgonya. A vetésterület legalább negyven százalékát a Gül- és Rózsa-, míg a többit zömében az Eila- és az ehhez a csoporthoz tartozó sárgahúsú burgonyák alkotják. Sajnos, a kát holdanként! hozam átlaga alig haladja meg az ötven mázsát, s lassú ütemű az átlagtermés növekedése, különösen a baklalórántházi, a mátészalkai és a nyírbátori járásokban. Érthe.etlen számunkra az utóbbi járás visszaesése, amikor pár esztendővel ezelőtt élenjárt a burgonya mennyiségi és minőségi termelésében. ott is négy-öt fajta burgonyával találkozhatunk. Éppen ezért nagyon helyeseljük államunk intézkedését, hogy vetögumót csak tizenöt holdnál ntgyobb parcellán lehet termelni. Ilyen nagymérvű fajtakeveredés, fertőzés és kártevés mellett minden alkalmat meg kell ragadniuk az egyénileg dolgozó parasztságnak az egységesebb, egyöntetűbb és a nagyobb terméshozamot biztosító termelési formák és agrotechnikai módszerek alkalmazására, kihasználására, ha több pénzhez akarnak jutni és jobban akarnak élni. Például: volna, ha megfelelő időben, elegendő és jó minőségű korai burgonyánk lett volna. Azonban csíráztatott burgonya- termésünk késett, s így alig ezer- háromszáz súiy vagon új burgonya ment cl a népi demokratikus országokba. A baktalórántházi járás burgonyatermelői e gazdasági évben bekapcsolódtak az exportálásba. I-Ia azonban jobban ki akarják használni a termelési és értékesítési lehetőségeket, nagyobb körültekintéssel kell fog lalkozniuk a burgonyaföld őszi előkészítésével, a vetőmagcserével, a csiráztatással, a vetéssel, a kiszedéssel, és az eladásra való szakszerűbb minősítéssel. Ezek megvalósítása érdekében nagyobb bizalommal forduljanak a szövetkezeti agronómusokhoz, kérjék ki a szaktanácsaikat. kedelmet, a fogyasztókat egy-! aránt szorítja. Nem véletlen, és a- termelőknek sem mindegy, mikor; adják át áruikat, hisz a kapó t; forintokból rendezni szeretnék ál-; lamj kötelezettségeiket, családjuk; és gazdaságuk gondjait, bajait. A; szövetkezetek felkészültek a fel-; kínált burgonya átvételére. Azon-; ban a termelők — éppen a tava-, szí rossz tapasztalatok m att —; egyszerre tetemes mennyiségű; burgonyát akarnak értékesíteni és; értékesítenek is — például Tor.; nyospálcán napi tizenöt, Mándo-; kon napi tíz vagonnal. Mert rá-; jöttek, hogy nem érdemes feles-; leges áruikat visszatartani, hi$z! ezzel maguknak okoznak többlet-!! munkát, s tavasszal mégis keve-!! sebb pénz üti a markukat. A ke-!l reskedelmi szerveknek pedig ko -! ! moly gondot okoznak a tavasszal!! átadott burgonyájuk elhelyezésé-!! vei. !! < > Szólanunk kell arról iS: ! | a burgonya termelési kérdi- ; i sei mellett igen lényeges,, ;; hogy az érdekéitek megértést ;; tanúsítsalak az értékesítés~e <; kerülő árujuk minőségi átadd- ;; sáiiál. ;; Sajnos, e téren még nincs teljes!! rend. Többek közt a vajai, a nyír-'! madai, a tornyospálcai termelők ! ,ió áron igyekszenek átadni rossz'! minőségű burgonyájukat is. Pedig ! amikor a falusi dolgozók jó mi-.! nőségű iparcikkeket keresnek és't vásárolnak a szövetkezeti üzle- ! lekben, a városi, lakosság is szí-'; vesebben veszi meg az els'őosztá-!! Ívű. étkezésre alkalmas burgo-;! nyát. S ezért a felvásárlók joggal; | követelik meg a termelőktől az;; előírt minőséget, s azok pedig;; sokkal' megértőbbek legyenek.;; Hisz végső sörön céljaink közö-;; sek. ;; Szóval egyezzünk meg. Mi'! igyekszünk minden tőlünk leihe-!! tőt megtenni a burgonyatermelők!! segítésére, viszont cserébe azt!! kérjük: okos tanácsainkat fogad-'! ják meg, hasznosítsák, s mind;; több és jóminőségű burgonyát;! termeljenek és szállítsanak. !« Elmondta: !! Krausz Péter, a MÉK burgonyaoszá'yának!: vezetője. Miért lassú a terméshozam növekedésének üteme? Nem akarjuk elvenni a szakemberek kenyerét, ezért csak kereskedelmi szempontból válaszolunk a kérdésre. Szerintünk a vetőgumók szakszerűtlen megválogalása, az erős fajtakevercdós, a talajerő hiány és a gyenge agrotechnika miatt vontatott a burgonyatermelés minőségi és mennyiségi emelkedése. Ez főleg az egyéni termelőknél mutatkozik meg. Nem csoda, mert még abban a községben is — például Ajakon —, ahol táblásán gazdálkodnak, egy dűlőben még fogjanak össze burgonyatermelési társulások alakítására, e dombrádiakhoz, a levelekiekhe2 és más községbeliekhez hasonlóan. Ugyanakkor sarkalják helyi földművesszövetkezetüket a vetömagcseré- re és a burgonyatermelést szakoktatás megszervezésére. Hisz lényeges feltétele a burgonyatermelésnek a vetőgumók helyes kiválasztása, s majd később a táblában a beteg gumók szelektálása, illetve azok eltávolítása. Sajnos, az utóbbit termelőink kevésbé végzik cl, pedig egyik fontos követelménye ez a vírusos és egyéb gombabetegségek megelőzésének. A szövetkezeti burgonyafelvá- Báriás és értékesítés néhány szám- ada‘a szintén a termelési formák és elvek megváltoztatását sürgeti. Kb. ezernégyszáz súlyvagon újburgonyát exportálhattunk Vásárolják a televíziós készülékeket a kisvárfiai járásban A Rádió és Híradástechnikai Központ —• a kisvárdai ímsz. vas- és műszaki boltjával együtt, kétnapos híradástechnikai kiállítást és vásárt rendezett. Csak rádióból mintegy húszezer forint értékűt adtak el. A kiállításon tömegsikere volt a televíziós műsor vételének. Azóta már három televíziós készüléket ériékesített a szövetkezeti üzlet. Kettőt termelőszövetkezetek vettek meg. Különösen azok akarnak mind többet vásárolni. A televízió iránti nagy érdeklődés miatt a szövetkezeti üzlet hetenként kétszer fog televíziós műsort a vevők örömére. Két és félmilliós beruházás a szakcsoportokban A fmsz-ck és szakcsoportok közzel két és félmillió forint mezőgazdasági beruházási kcrctcl kaptak ez évre. Több mint kétszázezer forintot már felhasználtak. Üjabb szakcsoportok cs társulások kívánnak — saját erőből és állami hitelből — beruházni. Például a dcmecseri baromfikeltetési és nevelési társulás baromfitelepet épít, a baklalórántházi járás gyümölcstelepítési szakcsoportjai pedig nagyobb terület gyümölcsfásítására és permetezo-j gépek vásárlására fordítják azj állami támogatást és a tagok be-! fizetett forintjait. Folyik a szabolcsi aliualcnncs felvásárlása Megyénk földrnűvésszövetkez etei és a MÉK ezideig mintegy kilencszáz vagon almát vásáréit fel. Az almatermelők szeretnék mielőbb értékesíteni megtermelt almájukat és sarkalják a földmű- vesszövetkezetet az átvétel miatt. Attól félnek, a nyakukon marad a termés. Ténylegesen kissé vontamban megy az aura átvételé, mert a nyugati államok részéről — a korábbi esztendőkhöz viszonyítva — gyengébb az érdeklődés. Azonban a kereskedelmi szervek törekszenek arra, hogy még a tél beállta előtt minél tetemesebb mennyiségű almát vásároljanak fel és eljuttassák a bel-1 földi és külföldi fogyasztókhoz. De elsősorban a szocialista mezőgazdasági nagyüzemektől veszi k át a termést, mert azok nagytételű és ló minőségű árut tudnak adni a kereskedelemnek. Nem lennénk őszinték, ha nem mondanánk meg, hogy az egyéni gyümölcstermelők a szervezetlen védekezés miatt nem mindig tudják biztosítani gyümölcsösük szakszerű kezelését és így termésük-' ben sok kifogásolni való akad. Kölcsöfligépck a |iara§ztoliuak Számos ímsz. mezőgazda- sági gépeket vásárol az egyéni dolgozó parasztoknak való kikölcsönzésre. Csak egy pé'da: A csengeri, fehérgyarmati. és vásá- rosnaményi járásban rohamosan emelkedik. az aprómagvak ter- — ■« >inelése. Azonhan nincs elegendő1 tisztítóberendezés. A termelőknek sokat kell lótniuk-fútniuk; utána, s1 emiatt késik a magvak átadása. Ezen változtatnak a szövetkezetei? a szelelőrosták vásárlásával... Egyre nő a társulások száma A megyében több mint negyven különböző termelői társulási előkészítő Bizottság riíűködik! Többek közt gyümölcs-, zöldség éi burgonyatermelésre valamint gépi szántásra akarnak, szövetkezni az egyénileg dolgozó párasztok. Érdekes jelenség, hogy a nagy- ecsediek példáján felbuzdulva Győrieleken és Szamoskéren fehér hússertés tenyésztésére és hizlalására szeretnének társulni az egyéni gazdák. Azonban a löldművesszövetkezeteknek sokkal leli kiismeretesebben keli segíteniük e kezdeményezéseket a társulá-, sok, szakcsoportok és hegyközségek mielőbbi megalakítása érdekében. ! Tízezer vagon burgonya kerül felvásárlásra A második félévben közel tízezer súlyvagon burgonya kerül felvásárlásra a szövetkezetek útján. E mennyiségnek több mint a felét már átvet* ük. A tél rohamos közeledése a termelőket, a keres/ Uj mezőgazdasági szakkönyvek: Évről évre jobban terjed a hibridkukorica termesztése. Ehhez ad szaktanácsot Berzsenyi—Jánosits; „A hibridkukorica“ című müvében. A könyv tartalmazza a vetőmag nemesítésének módszereit, a törés, szárítás, raktározás tennivalóit, és foglalkozik a kukorica kártevői elleni védekezéssel. A könyvet sok rajz és kép g-izda- gííja. Ára kötve negyvenkét forint. Ugyancsak olcsó, hasznos kézi- könyv Szabó Béla: „A gyümölcsborok házi készítése“. A szerző az általános tudnivalókon kívül számos jól bevált receptet is közöl. A könyv ára fűzve öt forint. Méhészek tanfolyama Már számos méhész jelentkezett megyénkből a téli méhészeti levelező-tanfolyamra. Köztük több pedagógus is. Azonban szeretnénk azt, ha a pedagógusok még többen lennének, mert a fiatalok méhészeti szakoktatása javarészt ez ő szakmai felkészültségüktől t t'fi. Márpedig kellő szakmai ís- n 'retek nélkül nem képesek n rgoldani ezt a feladatot. Az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ ezért is hosszabbította meg számokra — november 15-ig — a jelentkezés határidejét. Az egyhetes budapesti bentlakásos tafelyamot pedig — a pedagógusok részére a téli iskolai szünet idejére tervezik. így .minden különösebb akadály nélkül részivé- hetnek azon a pedagógusok. A kerf mestere Megyénkben szép számmal találunk amolyan „nyugtalan vérű“ embereket, akik kisebb-nagyobb közösségben kere- sik-kutatják a könnyebb, de becsületes megélhetés titkait. Az egyik burgonyavetőgépet eszkábál, a másik a gyümö'csíák oltásában jeleskedik. S a fúrás-faragásban és a természeti titkok kutatásában mindjobban rájönnek erejükre. Nemrég szintén egy ilyen emberrel ismerkedtem meg Frank Vilmos kisvárdai termelő személyében. Megmondva őszintén, amint száztíz kilós testével ránehezedett a szövetkezet irodájának asztalára, s magyarázta a szőlő- és a gyümö'cster melás fortélyait és a saját fogásait, kétkedve haliga -am. Talán gyanította is hitetlenkedéss- met, mert erősen invitált, nézzek ki hozzá a délutáni órákban. Higy- ,iek a két szcmrmntk Ügy vagyok vele, ha valamit megígérek, meg is teszem. Frank Vilmos bátyám nem vetheti a szememre, hogy becsaptam. Mert bizony megkerestem én a szőlőjében. Igaz, nem bántam meg, mert a szőlő csipe- getése közben sok érdekes dclgot láttam és hallottam. Arról nem akarok sokat beszélni, hogy Frank bácsi három holdas felújított nemesített szőlője hogyan vált ki a közel ötszáz holdas szőlőskertből. Nem jártam még homoksivatagban és így oázisban sem, de ha egy kicsit durva akarnék lenni, ahhoz a képhez kellene hasonlítanom ... Inkább a gyümölcsfajták nemesítéséről és meghonosításáról szeretnék szólni. A homokdembes szőlőtáblája végében nagy előszeretettel kísérletezget. Többek közt idősebb iákat igyekszik metszéssel felújítani. Méghozzá siketre!. Egy másik, nem eléggé bevált, tíz év körüli körtefába meg öt körtefajtát oltott be. S minden ág meghozza a maga fajtermését. Frank bácsi az oltóágakért képes harminc-negyven kilométert kerékpározni. S még hozzá milyen raffi- nériával él?! Kijárogat a piacra és rendszeresen szétnéz a gyümölcsáru- sok közt. A tetszetős gyümölcsökből vásárolgat, megkóstolja, megérdeklődi: tartós-e, s ha elégedett a válaszokkal, megkérdezi: saját termés-e? Ha igen, felírja az illető nevét és meeígéri felkeresi cltógaHyért. Ha kofánál te'ál rá valami 'ó- féleségre, akkor is kifirtatja, honnan származik a gyümö'cs. S ha eljön az oltás ideje, kerékpárra „száll” és már megy is. Korábban Nyírtasson lakott. Emlékezett rá, a berkeszi gróf Olaszországból hozott két körtefát. S elcsapással fenyegette meg a kertészt, ha bárkinek is. olyan körtéje terem a környéken ,:. És huszonöt évi várakozás után oltott Frank bácsi a két körtefáról. A barackfa meghonosításával szintén kísérletezget. Elég sok csemetéje van már, mert szerinte érdemes baracktermeléssel foglalkozni a homokon. Azonban annak külön terület kell, mert kényesebb a többi gyümölcsfánál. Főleg: nagyon óvatosan kell permetezni. Nem bírja az erős szert... Kíváncsi a nyírjákói tíz holdas barackosra. Sok jót hallott felőle. Szerintem annak megtekintése csak megerősíti majd abban a hitében, hogy megyénkben lehetséges és kifizető a barack termelése. El kell még mondanom Frank Vilmos bácsiról, hogy a régi és az új hegyközség egyik tevékeny alapító és vezetőségi tagja. Arra törekszik, minél több embernek átadja tudását. Jó szívvel teszi. V»rga Gyula.
