Kelet-Magyarország, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-30 / 256. szám
1958 OKTOBER 30, CSÜTÖRTÖK KELETMAG ¥ ARORSZ AG 5 Miért odázza el az ENSZ a népi demokráciák által felajánlott technikai segítség felhasználását? üp. Szita János felszólalása az ENSZ Gazdasági Bizottságának ülésén New-York (MTI): Az ENSZ Gazdasági Bizottságának ülésén a technikai segélyprogram vitájában a magyar küldöttség nevében felszólalt dr. Szita János követ. Beszédében utalt arra, hogy a magyar kormány három éven át hozzájárult a technikai segély- programhoz, de eddig ezeket az összegeket nem használták fel. így több mint egy millió forint maradt felhasználatlanul. Őszintén szólva erre eddig még nem találtam elfogadható magyarázatot — mondotta Szita János. — Hiszen itt nem arról van szó, mintha sehol sem tartanának igényt azokra a tapasztalatokra, amelyeket országunk fel tud ajánlani. Sok szocialista és nem szocialista ország él azzal a segítséggel, amelyet a technikai tapasztalatcsere céljából kötött kétoldalú szerződések különböző változatai biztosítanak számára. — Ez egyaránt megnyilvánul szakértők küldésében és ösztöndíjasok fogadásában. Jelenleg 220 külföldi diák jár magyar egyetemekre, közülük 47 nem szocialista országokból. Ez az utóbbi szám hamarosan ötvennel bővül, nem is beszélve más oktatási intézményekről és képzési lehetőségekről. Dr. Szita János ezután megemlítette a közelmúltban az Egyesült Arab Köztársasággal kötött egyezményt, amelynek értelmében 22 szakember éveket tölt majd Magyarországon, hogy megfelelő tudományos képesítést szerezzen. Évente 21 mérnök tanulmányozza a magyar iparvállalatokat. — Ezeknek a tényeknek a fényénél nehezen érthető, hogy miért nem használták fel a Magyarország által felajánlott összegeket, mert nem egyszer hallottuk, hogy jóval nagyobb az igény a technikai segítségre, mint a rendelkezésre álló lehetőségek. — De hasonló a helyzet több szocialista ország felajánlásaival is, s nemcsak az utóbbi időkben. Az a tény is megerősíti ezt a véleményünket, hogy — tekintet nélkül a technikai segély szükségességére — a Német Demokratikus Köztársaság felajánlásait az Egyesült Nemzetek Szervezetének Titkársága ismételten visszautasította. Ez pedig nyílt politikai diszkrimináció. — Minderről már ugyanebben a bizottságban tavaly is beszéltem, de azóta a helyzet semmit sem változott. Ennek megváltoztatására már csak azért is szükség lenne, mert az ENSZ-nek ezirányú tevékenységét nem politikai meggondolásoknak, hanem gazdasági és szociális elveknek kell irányítania. Áttérve arra a kérdésre, hogyan kell fejleszteni a technikai segély- programot, dr. Szita János megállapította, hogy a két alapvető lehetőség: szakértők küldése és ösztöndíjasok fogadása. A magyar küldött aggályait fejezte ki a fő titkár-javasolta úgynevezett nemzetközi adminisztratív szolgálat felállításának tervével kapcsolatban. Ennek keretében az ENSZ nemcsak szakértőket, hanem vezető beosztású hivatalnokokat is küldene az érintett országokba, s ott kulcspozíciókba kerülnének állandó jelleggel. Ez késleltetné azt a folyamatot, hogy ezek az országok megfelelő saját vezetőket képezzenek ki. A kevésbé fejlett országokban felelős adminisztratív állásokban lévő külföldi tisztviselők szükségszerűen jelentős politikai befolyást is fejtetnének ki-ez pedig nem lehet összhangban az ENSZ céljaival. A Szovjetunió csatlakozik a nukleáris robbantások megszüntetésére beterjesztett indiai javaslathoz? New-York, (AB'P): A békéltetési kísérletnek ezúttal is India a kezdeményezője a ENSZ-ben és Lali indiai küldött kedden a Politikai Bizottság ülése után hosszabb megbeszélést folytatott Zorin szovjet küldöttel. Zorin egyébként a Politikai Bizottság keddi ülésén elhangzott felszólalásában bejelentette, hogy esetleg csatlakozik az indiai határozati javaslathoz. India ebben a javaslatában — mint ismeretes — követeli a nukleáris kísérleti robbantások haladéktalan megszüntetését már addig is, amíg az érdekelt államok között megállapodás jön létre a robbantások megszüntetésének műszaki vonatkozásairól és a kellő ellenőrzésről. Azt a szándékot, amely elválasztja az indiai határozati javaslatot az angolszász állásponttól — nem is szólva a francia állásfoglalásról — már nehezebb áthidalni. Washington és London ugyanis felajánlotta a nukleáris robbantások egy évi megszüntetését, de ellenezte a kísérleti robbantások végleges megszüntetését, megfelelő leszerelési intézkedések nélkül. A Szovjetuniónak a Politikai Bizottságban tanúsított hajthatatlan magatartása és az a tény, hogy elvben elutasítja az angolszász javaslatot, arra készteti az amerikai köröket, hogy összpontosítsák figyelmüket az október 31-én kezdődő genfi tárgyalásokra, amelyeken a Szovjetunió is résztvesz. Angol és amerikai részről hajlamosak kisebb jelentőséget tulajdonítani a Politikai Bizottság leszerelési vitájának, mert azt inkább propagandajellegű vitának tartják. Ä Francia Kommunista Párt választási nagygyűlése Párizs, (MTI): A Francia Kommunista Párt kedden este a párizsi téli cirkusz nézőterét zsúfolásig megtöltő munkások és értelmiségiek előtt nagyszabású választási gyűlés keretében mutatta be a francia főváros 55 választó- kerületének ’ kommunista képviselőjelöltjeit. A gyűlésen Maurice Thorez, a Francia Kommunista Párt főtitkára elnökölt. Beszédében Thorez rámutatott arra, hogy az elnöki rendszer alkotmányának elfogadása súlyos helyzetet teremt Franciaországban. Az alkotmány korlátozza a népképviselet jogait és lehetőségeit. Ehhez járul azután, hogy az az ember, aki előreláthatólag arról beszélt, hogy újat hoz, exhumálta a legszégyenletesebb múltból az „állóvizek” választási rendszerét. Thorez elsőnek az algériai háború problémáját említette. Szólt a De Gaulle-kormány elvakult követeléséről, amellyel egyszerű kapitulációra hívta fel az algériai felkelést. Bár késznek mondja magát a tárgyalásokra, elutasította a megadásra szólító felhívást. Thorez ezután szólt a második nagy, időszerű problémáról, a kezdődő gazdasági válságról. — Helyes és célszerű a munkásság két nagy követelése: A tőkés költségén munkanélküli biztosítást kell létrehozni és vissza kell térni a negyven órás munkahéthez, a munkabérek csökkentése nélkül; A Francia Kommunista Párt főtitkára ezután az ország külpolitikájáról szólt, ez a harmadik nagy francia probléma. A francia kormány külpolitikája továbbra is az amerikai imperialisták uszályában marad. Ezután méltatta a szocialista tábor sikereit és hangoztatta, hogy a szocializmus gondolata ép. pen úgy megnyeri majd Francia- ország népét, mint ahogy megnyerte földünk egymilliárd lakóját az Elbától a Csendes-óceánig. A novemberi képviselőválasztásokról szólva Thorez hangoztatta, a párt kiáll programjával, kiáll jelöltjeivel, akiket sohasem szeny- nyezett be a botrány sara. Waldeck Rechet, a párt politikai irodájának tagja fejtette ki a párt akcióprogramját: a független francia békepolitika létrehozásáért. Ezután a beteg Jacques Dudos helyett, akinek orvosai egy heti pihenőt írtak elő, Raymond Guyot mutatta be a párt 55 párizsi képviselőjelöltjét. ■>KWI 1 millió 600 ezer takarékbetétkönyv Szlovákiában Csehszlovákiában október 15-től 31-ig minden évben megrendezik a hagyományos Takarékossági Napokat. Az országos akció központi jelszava: „Jólét a munkából — megelégedettség a takarékosság- bór. Az Országos Takarékpénztár dolgozói a Népfront és a gazdasági szervek együttműködésével az akció folyamán beszélgetéseket rendeznek a vállalatok, a falvak dolgozóival, az iskolák tanulóival. Ebben az évben több mint 3 ezer beszélgetésre kerül sor a falvakon, hogy ezek keretében rámutassanak a takarékosság előnyére és jelentőségére mind-az egyén, mind pedig a népgazdaság szempont j ából. A szlovákiai takarékpénztárak jelenleg 1 millió 600 ezer takarék- betétkönyvet tartanak nyilván, összesen 2.200 millió korona megtakarítással. Csupán 1954. június 30-tól 1958-ig 1.738 millió koronával növekedett a szlovák lakosság takarékbetétjeinek összege. Az Országos Takarékpénztár falusi és üzemi fiókjaiban az 1954. évi 48 millió koronáról 1958 első felének végén 547 millió koronára emelkedett a takarékbetétek ösz- szege. A takarékpénztárak ez év első felében 110 ezer új takarék- betétkönyvet állítottak ki. Szlovákia ezer lakosára jelenleg 400 takarékbetétkönyv jut. A vállalati takarékpénztárak keretében csaknem 250 ezer dolgozó takarékoskodik. Ebben az évbeli a Vállalati takarékpénztárak fiókjaiban több mint 230 millió koronát takarítottak meg. Az iskolai takarékossági mozgalom keretében félmillió tanuló takarékoskodik, havonta körülbelül 6 millió koronát takarítanak meg. JiLeÁÁi a bambául kei^y Véli legény módjára pajkoskodik az őszi napsugár a szüretelő lányokkal. Hajukra szórja csókjait, csiklandozza őket. Udvarol ... Aztán, mint aki megunja, völgybe száll, megtekinti a szalonnát sütő munkásokat és jó étvágyat kíván. De nem elégszik meg ennyivel. Lassan óvatosan felfelé kúszik mint a fáradt vándor és ahol elhalad, végigcirógatja a szőlőfürtöket... Fénycsíkok viliódznak a barabási hegy gerincén. Simogatja az őszi napsugár az ide látszó kaszonyi házakat. Aztán a felhő másik oldalán kukkant ki, hogy egy-egy pillantást vessen a bara- básiakra is. Ügy csinál, mint az örömapa. A hegygerincen csókolja egymást a szovjet és a magyar határ. A lányok éneke felszáll a magasba, szárnyára kapja az őszi szél és viszi sodorja az üdvözlést messze messze szovjet földre. Benne van ebben a dallamban a hála, a szeretet. Ügy tűnik most, mintha ez a hatalmas szőlőhegy emelne fel egy nagy poharat és egészségére ürítené a másiknak ... S ebben egy nép, a magyar kívánna sok jó mindent az idősebb testvérnek, a szovjet barátoknak. Koccintunk ml is itt lenn, a pincében. összecsendülnek a poharak, s jelzik azt, hogy immár tizennegyedszer érlel ez a hegy zamatos bort jogos jussot a barabási embereknek. -.. Elő szőr 1944 őszén csurgott a hegy leve a nép serlegébe itt Barabáson. A kaszonyi hegy mögött ‘ kelt fel az óriás, hogy rátaposson a szörnyre, a vérszopók- ra. Nyomába jött a bizalom, s kisarjadt a szabadság fája is. — Elűzték a népnyúzókat, a föld- birtokosokat és feltámadott a nép. Lerázta bilincseit, birtokába vette a hegyet, a kastélyt, mindent, amit a szem belát — és saját sorsának kormányzója lett. No, de ennek története van. — Tóth Pálné, az Orosz Sándor bácsival pártot alakító Csatári József asszonylánya mondta el, hogy amikor a németek vonultak itt Mezőkaszony, Záhony felé, egyetlen teremtett lelket nem lehetett a faluban látni. Mindenki elbújt. Tudták, hogy ezek a testvérek ellen hadakoznak. De amikor a szovjet katonák jöttének hírét meghallották, vágták a disznókat, terítették az asztalokat, s azt sem tudták, ki mivel kedveskedjen a vöröscsillagos vitézeknek. — Van itt egy ember — magyarázta a nagy magyarbajszos hegyőr felesége — a mindenttudó Jakab András, aki valamikor Jászai méltóságos cselédje volt. — Honnan, honnan nem, de ő mintha már előre tudta volna, mikor érkeznek be a szovjetek, felszaiadt a temf'.cipt -re nyfca és egy fehér lepedőt rúdra tűzve lógatta kifelé. S bizony mikor ezt megcselekedte, már az első tankok itt voltak a piactéren. Nagy volt az öröm, 1944 október 22-én felszabadult a falu. Voltak-e emberek akik tudták,, mit kell csinálni? Bizony voltak. Igaz, a többi pór is érezte, mit jelent ez, de nem tudta. Itt volt Orosz Sándor, Csatári József és a ma is élő Turóczi Bálint. Nem azért fűzték szíjra annak idején a három tizenkilences kommunistát, hogy ne tudták volna, mit is mesél a nép számára a barabási hegy. Igaz, az előbbi kettő fölött meg- kondult már régen a lélekharang, de a barabási parasztok soha nem felejtik el az első lépéseket, az első intézkedéseket, amelyeket a Kommunista Párt foganatosított az ő jóvoltukból. A Csatári család csaknem valamennyi tagja belépett a pártba. Itt volt a párthelyiség még akkor az öreg Orosz bácsi házában. Ö fogadta a szovjet város- parancsnokot. Sokszor éjszakákon át együtt volt velük, tervezték a jövőt a magyar nép számára. Hogy jól tervezték-e? íme: A kommunisták első lépése volt a rend he'yreállítása. Már ekkor csaknem negyven tagja volt a Ffi-- : T-T—;:-oviim i tagból álló miiieista csapatot alakítottak, a volt zsellérekből. A szovjet testvérek adtak fegyvereket. Őrizték a nyugalmat, a rendet. Amikor a kommunisták meghirdették a földosztást, a szőlők birtokbavételét, á Kleinok, Jászaiak egykori béresei nem akartak hinni. De amikor a két öreg kommunista a mércét a kezébe vette és hozzálátott *a porciózáshoz, mindjárt másképp gondolkodtak. No, de nem hübele-balázs módjára cselekedtek ám a kommunisták. S ebben nem árt, ha a maiak tanulnak tőlük1. Mindjárt megalakították a hegyközséget. Tudták jól, hogy csak így, a paraszti összefogással győzik a munkát, a szüretet. Vezetőséget választották, amely gondoskodott arról, hogy a szürethez minden meglegyen. Nem is volt baj. S ekkor sütött először úgy a nap a barabási parasztokra, mint azt én a napokban láttam. Derűt csalt az arcokra, kisimította a szenvedés ráncait, a görnyedő parasztgerinceket és csókkal ajándékozta meg a lányokat. Törvényeket alkottak a barabásiak a kommunisták vezetésével, a falu érdekében. Ki mondta, hogy birtokba kell venni a kastélyokat, ki szervezte meg az iskolába járást? A kommunisták. Tóth Pál hegyőr még ma is ■emlékszik rá, hogy a pártvezető-1 ség őt küldte el kocsival Jándra azért, hogy Balogh Lajost hazahozza. Ez az ember volt az első paraszt főjegyző. S úgy tevékenykedett, ahogy a kommunisták mondták, ahogy a nép érdeke kívánta. Átadták a Jászai-kas- télyt a cselédeknek. Telekhelyeket osztottak, amelyeken ma már 106 ház teteje tekint az ég felé. Csupán két nap nem működött az iskola. A kommunisták vezetésével kinyitották a tudomány kapuit, könyveket adtak ingyen a volt cselédgyermekek kezébe, és új módon indult meg a tanítás... Mesél a barabási hegy. Azt meséli, hogy a kommunisták helyes úton jártak, amikor az első lépéseket tették itt, 1944. októberében. A pártot alapító, szervező és fáradtságot nem ismerve tevékenykedő Orosz Sándor és Csatári József nevét örökre a szívükbe vésték a barabásiak. Ott nyugszanak most a veteránok a hegy tövében és fej- fájukra virágot, a szeretet, a hála csokrait rakják az emberek. Emléküket megőrizték, s erre bizonyíték az is, hogy újból hegyközség megalakításán fáradoznak az egykori cselédek, akiknek ez a hegy ma már nemes zamatú szőlőt érlel, olyan nektárt csepegtet, amelynek levéből pohárban koccintva meséli a barabási hegy: ne feledjétek, hogy ezt a felszabadulásnak, a kommunistáknak közönhetitek. Farkas Kálmán.
