Kelet-Magyarország, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-30 / 256. szám
1958 OKTÓBER 30, CSÜTÖRTÖK KELFTM \UTAKílRS?AO 3 Dzvonyár Mihályt kcpviselőuek jelölték Győrében még az iskolás gyerekek is ismerik és szeretik Dzvonyár Mihály földhöz- juttatott, nagycsaládos egyéni dolgozó parasztot. Az idős, de „fiatal szívű“ gazda gyakran méregeti a faló utcáit — a legnagyobb dologidőben is — a köz javáért. Legtöbbször a földművesszövetkezet ügyesbajos dolgaiban szaladgál, romár 1946 óta. Akkor alakította meg a szövetkezetét többed- magával. Terményt, tojást és egyéb háznál levő dolgot adtak össze, hogy bolticikkeket vegyenek érte, és a házában szétmérjék a szövetkezők — a falu szegényebbjei között. A nagygazdák csúfondárosan nézték őket a boltajtóból, ha rongyosan, de felemelt fővel el-el- mentek a Hangya-üzlet előtt. Akkor még ott ők voltak az urak. Nem sokáig, mert kiterebélyesedett a Dzvonyárék fája és' helyet követelt. Megkapták, s a kis földművesszövetkezetből az egész falu dolgozó parasztságának szövetkezete lett.Azóta hatalmasat fejlődött szövetkezetük. A pár forintot érő bolti cikkek helyett több mint százötvenezer forint értékű áruban válogathatnak a gyüreiek. Az italboltjuk még nem a legkorszerűbb — bár elég sokat költöttek rá —, de Dzvonyár Mihály, aki a szövetkezet megalakítása óta vezetőségi tag, talál kiu at a tagság segítségével. S még szebb, kényelmesebb szórakozóhely épül a községben. Dzvonyár Mihály — pár'on- kívüli, egyénileg dolgozó paraszt — a földművesszövetkezetek megyei választmányának tagja, é§ nagy t szószólója szövetkezetüknek. Azonban a többiek érdekeiről sem feledkezik meg. Rendszeres ellenőrzései alkalmával csokorba gyűjti azok gondjait-bajait, és a választmányi üléseken nemcsak bírál, hanem képviseli is a szövetkezetek érdekeit. .Jól választottak a gyüreiek, és , a környékbeliek, amikor képviselőnek, jelölték. Becsületes kézbe teszik sorsuk intézését. tELŐNYÖS FELTÉTELEK MEL- iLETT ÉRTÉKESÍTÉSI SZERZŐDÉST LEHET KÖTNI AZ 1939. I ÉVI TERMÉSŰ KENYÉRGABONÁRA A terményforgalmi vállalatok felvásárló helyein, valamint a terményfelvásárlást végző földművesszövetkezeteknél megkezdődött az értékesítési szerződések kötése a termclöszövetkezteklsel és az egyéni termelőkkel az 1959. * évi termésű búzára cs rozsra. i A szerződéses akció feltételei l előnyösebbek az elmúlt évinél, «mert az a termelő,, aki december ♦ I-ig értékesítési szerződést köt a jövő évi várható terményfeleslegére, mázsánként 10 forintot, aki pedig január 1 után szerződik, mázsánként 5 forint szerződéses felárat kap az érvényben lévő szabadfelvásárlási áron felül. — Ezenkívül az állam mázsánként 60 forint előleget is ad a szerződéskötőnek, amit január 1-től lehet igénybe venni. Ezt a kamatmentes előleget a szerződéses áru átadásakor a vételárból kell visz- szafizetni. A megye legszebb boltja Űjfehcrtón nyílt meg a megye legszebb és legnagyobb földmű- tnűvesszövctkezetí vas- és műszaki boltja, több mint 250 ezer forintos beruházással. A 15 méter hosszú, 6 méter széles, neon- vllágitású mintaboltban mindenféle vas- és műszaki áruféleség megtalálható, amire a dolgozó parasztságnak szüksége van. A patkószegtől a vetögépig, a gyer- mekkcrékpártól a Jávva motorkerékpárig mindent meg lehet kapni a több, mint félmilliós árukészletből. Dorogi Mihály. Hárommillió forint forgalom Nem adhatnak hitelt a föidmiívssszövetkezetek Az utóbbi időben végzett ellenőrzések alkalmával kiderült, hogy egyes földművesszövetkezeti szervek készpénzkölcsönöket és áruhiteleket nyújtanak közüle- teknek, illetve magánszemélyeknek, A SZÖVOSZ Igazgatósága felhívja mind a földművesszövetkezetek, mind pedig a vásárlók ügyeimét, hogy a íöldművesszö- vetkezetek sem közületeknek, sem magánszemélyeknek hitelt nem adhatnak, árukat részletfizetés ellenében sem szolgálhatnak ki. A tilalom természetesen nem Vonatkozik a külön rendelkezésben szabályozott részletvásárlási akciókra, valamint a szerződéses termeltetés keretében a termelőnek nyújtandó anyag- és művelési előlegekre. A SZÖVOSZ Igazgatósága intézkedett az irányban is,, hogy a tilalom megszegőit fegyelmileg vonják felelősségre. Ilyen esetekben a kölcsönt, illetve a hitelt azonnal rendezni kell. Ha pedig a tilalom ellenére nyújtott hitel a földművesszövetkezetnek anya-, gi kárt okozott, kártérítési eljárás lefolytatását kell elrendelni. Zeller Dénesi, az újfehértói földművesszövetkezet textilboltvezetőjét a nyíregyházi járás egyik legjobb boltvezetőjének tartják. Ebben van is valami. Már hat éve vezetője a textilboltnak. Munkáját mindig becsülettel és lelki- ismerettel végezte és végzi most is. Jó bizonyíték erre például az, hogy leltárhiánya még nem volt. Nagy szaktudást és lelkiismeretességet kíván a mási ál milliós árukészletű üzlet irányítása. A bolt forgalma évenként ugrásszerűen emelkedik. Az 1952-es évinek a háromszorosa a jelenlegi forgalom. Ebben az évben már több mint hárommillió forint értékű árut adott el munkatársaival. E magas forgalom sok munkát kíván, mert naponta több mint kétszáz vevőt szolgáinak ki. így nem csoda az, hogy állandóan teljesítik az egy főre eső forgalmi tervüket. Éhhez sok köze van Zeller Dé- nesnek. Érti a dolgát, hisz tizenhat éve dolgozik a szakmában. Ennyi idő elég arra is, hogy bebizonyítsa rátermettségét, igazolja szakképzettségét. Mint jó szakemberre, a szövetkezet igazgatósága rábízta a tanulóképzést. Az eddig végzett becsületes munkájáért megkapta a „Kiváló dolgozó” jelvényt. Különben a forgalmi tervek teljesítéséért már többször kapott jutalmat. A tervek túlteljesítése után pedig rendszeresen megkapja a prémiumot. Zeller Dénes — munkatársaival együtt — nemcsak áz újfehértói földművesszövetkezet .V • gőzóinak, hanem az egész községnek a megbecsülését, elismerését élvezi. D. M. A penészlelíi vízügyi társulás építi a csatornát A penészleki vízügyi társulás tavasz- szal elsőként jöttéié re megyénkben. társulás tagjai — közgyűlésükön — megbízták a Vízügyi Igazgatóságot a szükséges mérések és tervezések . elvégzésével. Augusztus hónap ele- megtí.Unt a dolog és nyolcvanhat érdekelt vi atta meg és fogadta el a kb. ötszáz holdat felölelő építkezési, pénzügyi és jövedelmezőségi tervet. A társulás tagjai állják ad "t szavn at Hozzákezdtek a- közel huszonöt kilométert kitevő csatornahálózat megépítéséhez. Ez- ideig harminchárom ember ötvenöt napot dolgozott le, s több mint ké százötven köbméter földet mozgattak meg. A munka értéke — szűkösen számítva — meghaladja az ezerhatszáz forintot. Az építkezések az utóbbi hetekben szünetelek, mert az őszi betakarítás és szántás-vetés lefoglalta a társulás tagjait. Azonban a napokban ismét fellángolt a lelkesedés A penászlekieket ez is fű i, hogy a testvéri román termelők,— az ottani vízügyi hatóság irányításával — szintén építik a szomszé. dós csatornahálózatot. A társulás tagjai már több . m'nt ezer forth'ot fizették be a», építkezésre. Ahogy pénzhez jutnak eladott termékeikből, rögtön beadják a rajuk eső összeg esedékes rászét. Ügy tervezik .hogy a munkálatokat. a keményebb fagy beálltáig— s le-- hét, hogy az egész télen —r végzik. Az államilag biztosi ott ötvenezer forint hiteit csak a jövő évöen veszik fel.. .... Régész De?s5 agronómus, aaqaaDoaaaaQaDaűoaaaaDaüanaaacDaQaaaQaoacx:aDD B Takarékosabb gazdálkodás B □ — jobb eredmény \ z elleniforradalom hatására meglazult a földműves- ** szövetkezetek gazdálkodása. Azonban az 1957. év lehetőséget adott arra is, hogy jórészt begyógyítsuk a sebeket, s megteremtsük a sikerek előfeltételeit. A párt és kormány vezetésével — az 1957-es esztendőben — a népgazdaság minden ágában többségében sikerült felszámolni az ellenforradalom-ókozta károkat', visszaéléseket. Az elért sikerek kedvezően hatottak a földművesszövetkezetek tevékenységére .is. Ez évben pedig az egyenletes, tervszerű áruellátás, a felvásárlás — nem utolsó’ sorban a párt helyes politikája — reális alapot adott gazdasági és politikai életünk megjavításához. A szövetkezetek gazdálkodásának legösszetettebb mutatója a tiszta nyereség alakulása: Az első félévi tervüket százhat százalékra teljesítették. Az elmúlt három havit pedig — előzetes számítások szerint — mintegy tíz százalékkal teljesítették túl. Nemcsak a -gazdálkodási, hanem az elszámolási fegyelem is sokat javult. Ennek következménye az, hogy az 1957. cv harmadik negyedévéhez viszonyítva hatvanegy százalékra csökkent a leltárhiányok forintösszege, s ezek többsége — mivel kisebb összegűek voltak — meg is térült. E két adat világosan bizonyítja, hogy a szövetkezeti tagok és vezetők nemcsak megmozdultak a párt és a kormány takarékossági felhívására, hanem intézkedtek is. A MÉSZÖV választmánya — az 1958. évre — egyik fő feladatként szabta meg; hogy az év, végére a leggyengébb szövetkezetnek is el kell érnie a tíz százalékos saját — forgóeszköz fedezettséget. Az eltelt háromnegyedév adatai biztatóak. Számos szövetkezetét lehetne felsorolni, ahol a jó, a takarékos gazdálkodás nyomán a tervezettnél gyorsabb ütemben fejlődött a saját-forgóeszköz, s a harmadik negyedév végére meghaladta a húszszázalékos többletet is. A jól működő szövetkezetek közül néhány példát említünk m:g, ahol a vezetőség takarékosan gazdálkodik, a számok tükrében vizsgálják tett intézkedéseik végrehajtását, s hozzáér-. tőén szabják meg ,a feladatokat. Többek közt a gávai szövetkezet. igazgatósága — a főkönyvélő- közreműködőével — a háromnegyedéves eredménytervet százkilencvenkét százalékra teljesítette. Tiszta hasznuk megközelítette a hétszázezer 'forintot. Hogyan érték el ezt? Elsősorban túlteljesítették áruforgalmi tervüket. A költségeket a minimálisra, csökkentették. Csak a legutóbbi három hónapban például a kiskereskedelemben huszonkilencszer, a vendéglátó üzemágban hétezer és a felvásárlási területen kb. százezer forinttal kevesebb költséggel gazdálkodtak a tervezettnél. S érdemes megjegyzem, hogy mezőgazdasági üzemáguk is jövedelmező! A tunyogmatolcsi szövetkezet vezetősége sem szégyenkezhet már. Az igazgatóság felszámolta az előző esztendők hibáit. A főkönyvelő pedig nemrég elkészítette az igazgatóság részére a harmadik negyedévi gazdálkodásról szóló beszámolót. Például a következőket olvashatjuk benne: a szövetkezet tiszta jövedelme eléri a száznegyvenezer forintot. A költségkeretből meg mintegy harmincezer forintot takarítottak rpeg. , ,4 ........ Nem hallgathatjuk el azt sem, hogy á'’fimári és a balsai kis szövetkezetek banki hitel igénybevétele nélkül — saját erőből — kívánják megoldani kiskereskedelmi és vendég- látóipari áruforgalmuk lebonyolítását! Mindebből láthatjuk, amelyik szövetkezetnél szervezetten, takarékosan gazdálkodnak, erősödik a szövetkezet, s az év végén többet fizetnek vissza a tagoknak részjegyeik, valamint vásárlásaik és értékesítéseik után. Szép sikerekkel dicsekedhet a rakamazi, vásárosnaményi, kisvárdai és a lüzséri szövetkezet is. Például megbecsülendő dolog, hogy Tuzséron a rokoni összefonódás — a sógorság-komaság —: felszámolásához szintén hozzálátott az igazgatóság. Azonban vannak még gyengén gazdálkodó szövetkezetek! Például ilyen a nagyszekeresi és a demecseri szövetkezet. Szerintünk jónéhány szövetkezet választott vezetősége sokkal jobb eredményről számolhatna be a tagoknak az esztendő elteltével, ha az anyaggal, a szállítási költségekkel, a létszám és a béralap felhasználásával nagyobb körültekintéssel gazdálkodnának. A szövetkezetek igazgatóságainak a napokban kell érté- kelniök az ez évben végzett munkát, s megállapítanak az .elkövetett hibákat. Sokkal magabiztosabban, tanulmányozzák a szövetkezet életét, mint eddig, és a hátralévő időben feltétlenül javítsák meg szövetkezetük gazdálkodását. Az igazgatóságok és felügyelőbizóttságok — különösen a gyengébb szövetkezeteknél — határozottabban lépjenek fel a lazaságok ellen és ne engedjék meg, hogy a gazdálkodást és a vagyonvédelmet a véletlenre bízzák. A szövetkezetek vagyoni helyzete megköveteli, hogy az igazgatóságok tovább szorítsák a „nadrágszíjat", fogják a forintokat, s megyei szinten az utolsó negyedévben' újabb tizen négymillió forinttal növekedjék a szövetkezetek — a tagság közös vagyona. Meg tudjuk-e ezt valósítani? Szerintünk igen. ha a választott szervek, a hivatali vezetők és dolgozók még fokozottabban szem előtt tartják a MÉSZÖV Igazgatósága takarékossági irányelveit. Elérhető, sőt túlteljesíthető ez a terv. ha a boltokban jobb lesz az árukezelés, csökken az érurcmlás, s a mcst folyó cikklista-rendezés során helyesen a’akítják ki a készleteket, növelik a forgási sebességet és kevesebb lesz a kamatköltség; a felvásárlásnál — de minden területen — jobb munkaszervezéssel a minimálisra szorítják le az egész magas szál ítási és más költségeket; a létszám- és bérgazdálkodást pedig a várható forgalom figyelembevételével alakítják ki. Még számos lehetőséget találhatnak a szövetkezetek választott és hivatali vezetői a takarékosabb, a jövedelmezőbb gazdálkodás megteremtésére. Ezért körültekintőbben nézzenek szét portájukon, s ne alkudjanak meg a gazdálkodásban, s a vagyonvédelemben található hibákkal és - azok elkövetőivel sem. NAGY BÉLA . . főkönyvelő.
