Kelet-Magyarország, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-26 / 253. szám
1958, OKTOBER 26, VÄSÄRNAP o.* le1MAOYARORS«AO 3 A dolgozó ember megfogta az ót'iáit és szolgálatéba rendelte s azóta a Tisza Bem ura többé az embernek, hanem hű szolgája. A meleg nyári napokon hűs vizével enyhíti a szárazságot, segíti az életet, akár a testet a vér. A Tisza ütőerénél, Tiszalökön jártunk a napokban. Ütünk szép volt és tanulságokban gazdag, mint azok szíve, akik azon az egykor lA&za aszályos vidéken ma bő termést takarítanak be. Ezen az oldalon a Tisza ütőerének környékéről szeretnénk rövid cikkben szólani: Hírt adni azokról a dolgozó emberekről, akik másfél évtizeddel ezelőtt még az Andrássy grófok, a Kornisok szolgái voltak, ma pedig mint egyenes gerincű, szabad emberek, alkotóerejükkel építik szép szülőföldjükön a jövendőt. Mit írnak a régi könyvek? A régi írások mindig jó emlékeztetők. Emlékeztetőül idézünk néhány sort Szabolcs vármegye monográfiájából: „ANDRÁSSY SÁNDOR ÉS GYULA GRÓFOK HITBI- ZQMÁNYA, Tiszadob. Kiterjedése 8370 kát. hold, ebből 4318 hold szántó, 1508 hold legelő, 1079 hold erdő. Az uradalomnak hengermalma és gőzfűrésze van, 18 km. mezei vasútja. Állattenyésztése elsőrendű, vadaskertje orszá- gos hírű. Főterménye a búza. Kb. 680 családnak ad kenyeret, készpénzben és terményekben évente kb. 400 ezer pengőt fizet ki alkalmazottjainak.” Ügy hisszük, hogy nem a grófok adtak kenyeret a cselédeknek, hanem a cselédek verejtékes munka árán a két grófnak. Tiszalökről írja a megyei monográfia: „Nagyközség a dadai alsó járásban. Területe 10.330 kát. hold, amelyből 6993 szántó, 80 kert, 755 rét, 43 szőlő, 1700 legelő, 71 erdő, 29 nádas és 540 terméketlen terület... Lakóházainak száma 1026. Rám. kát., ref. és izr. templom helyben van. Tanügyét 1 állami óvoda, 1 állami, 1 rom. kát., 1 ref., 1 izr. és 1 magán ált. továbbképző látja el. Lakóinak foglalkozása őstermelés, ipar, kereskedelem.., A közszolgálat és közlekedés is többeknek ad megélhetést. A gazdálkodás jobbára törpebirtokokon folyik. Állatállománya: 1767 szarvasmarha, 414 ló, 3901 sertés és 165 juh. Gyári üzem: 1 gőztégla- és cserépgyár, valamint két malom. Tessék összehasonlítást tenni a régi és a mai Tiszalök közt. Szabadon alkot a kéz, boldogul a nép A gúzsba kötött, szolga embert az urak arra kényszerítették, hogy kevéske bérért, minimális kommencióért izzadva dolgozzon a „történelmi osztály”, az urak javára. A múltban a nagy urak földje volt a tiszalöki járás. Szegénység, nyomor, számtalan népbetegség tombolt a viskókban lakó cselédek, szegényparasztok közt. Az egykori cselédek ma — hála a munkáshatalomnak — szabadon alkotnak és jól boldogulnak. Hosszú árkuspapíron lehetne felsorolni azokat a dolgokat, amelyeket a tiszalöki járás dolgozói teremtettek az állami segítséghez társított saját erőből. Csak néhány adatot sorolunk fel. Az elmúlt tíz esztendőben a tiszavasvári Alkaloida gyár huszonkét millió forintot kapott az államtól, S ebből az összegből modern, korszerű üzemé, világhírű vegyészeti gyárrá fejlődött. TISZAESZLÁRON nemrégen készült el az 50 gyermek gondozására alkalmas óvoda. Értéke 560 ezer forint. Ugyancsak nem regen létesült az 500 férőhelyes kultúrház. Az építkezéshez a tanács 100 ezer forintot, az állam 300 ezer forintot, a dolgozók pedig jelentős értékű társadalmi munkát adtak. A TISZALÖKI SZÜLŐKNEK nagy gond volt fején az, hogy gimnázium nem lévén a községben, messzire kellett járniok tanulni a gyermekeknek. Ma már gimnázium van Tiszalökön. Államunk 1 millió forintos beruházással építette. Ugyancsak létesült a közelmúltban egy 2 tantermes, nevelőlakással ellátott iskola. Erre 560 ezer forintot fordított az állam. TISZADOB a legutóbb kultúr- házat kapott. Egy régi cselédházból alakították át. 450 ember fér bele. A dolgozók állama 400 ezer forintot, a dolgozók pedig 50 ezer forint értékű társadalmi munkát adtak hozzá. De azzal is dicsekedhetnek a tiszadobiak, hogy új | iskolájuk is van. Ezt is egy régi t cselédhózból alakították át állami! segítséggel. Az öt tantermes iskola építésére a község 200 ezer forintot, a dolgozók 70 ezer forint társadalmi munkát adtak. TISZAVASVÁRIBAN is nagy dolgok történtek. A józsefházai részt, amely nyakig ült a sárban, el volt zárva a világtól, áttelepítették. Most ez a telep ott van a kövesút közvetlen közelében. Épült a közelmúltban egy 2 tantermes, nevelölakásos iskola is. Épült egy nagyon szép, nagyobb városba is beillő szálloda is 1 millió 700 ezer forintos költséggel. A szállodában 8 szoba, 20 ágy, étterem, söntés és más szükséges helyiségek vannak. TISZALÖKÖN más egyéb is épült, mint amiket az imént fel- ; soroltunk. Nemrégen alapították' 800 ezer forintos beruházással a: 15 ágyas szülőotthont és mellé kü- j lön 150 ezer forintból egy men- j tőállomást. Lesz a községben j népfürdő is 6—8 káddal és me- j dencével. A fürdő megépítéséhez! az állam 300 ezer forintot adott.jj Fájó emlékek Vau-e kapitányai*:? A teremben lehettek vagy öt- verien. A tiszalöki járás fiataljai idős veteránokkal ismerkedtek. Huszi Lajos elvtárs emelkedett szólásra. Néhányszor körülvitte tekintetét a telt arcú, jól öltözött fiatalokon. Egymást kergették fejében a gondolatok. Régi választásokról beszélt. — Ezerkilencszázhuszonhatban — kezdte az öreg — mi, baloldaliak Benkő Gábort jelöltük képviselőnek. A kormánypártiak meg Szabó Sándort és Mészáros Gyulát. A választás december első napjaiban volt. November 29-én a feleségemmel a konyhában beszélgettünk. Egyszer azt mondja az asszony; — Az udvaron van két q;end— Majd bejönnek — mondtam. Nem is várattak sokáig magukra. — Hát maga mit csinál? — kérdezte az egyik, mikor benyitott. — Mit csinálok? — kérdeztem vissza. — Mit lehet ilyenkor, választás előtt csinálni. Agitálok — mnnrit.nm. hogy tiltott gyűlést tartottunk. Ügy bizony! Még gyűlésre se mehetett az ember szabadon! Március IQ-re tűzték ki a választást. Két nappal előtte kaptam ismét egy idézést a bíróságtól. Ebben meg az volt, hogy tiltott összejövetelen való részvételért öt napi börtönre ítéltek és másnap, március 8-án kezdjem meg a büntetés letöltését. Kilencedikén meg választás volt... Szaladtam Fekete Gáborhoz, meg a többiekhez. Azok is kaptak idézést. Mentünk Lázár Ferenc főszolgabíróhoz, de az nem állt velünk szóba. Hatvanegyen ültünk. Igaz, csak öt napot, mások többet. Persze így nem is szavazhattunk. Szavazás után másnapa feleségem ebédet hozott. Két szelet kenyér között egy kis cédulát vettem észre. A feleségem írta, hogy engem is beválasztott a szegénység a helyi képviselő testületbe. Nevettem: Amíg én ültem, sokan rám adták szavazatukat. Mikor pedig kiengedtek, Bartha László esperes, a választási bizottság elnöke bejelentette, hogy °A0 s-'avpzat érvénvtn'en. mert ennyien nem voltak felvéve a választói névjegyzékbe. Egyszóval, azoktól vonták meg utólag a szavazati jogot, akik miránk, a szociáldemokrata párt jelöltjeire szavaztak,.. A képviselő-székből pedig Szabó Sándort Báró Vay Miklós háromezerholdas birtokos ütötte ki... — mondta befejezésül a fiataloknak Huszi Lajos elv- társ. (N. T.) Az ország büszkesége, a nép alkotása: A tiszalöki vízi- erőmű, amely biztosítja az aszályos területek vízellátását és villamosenergiát szolgáltat hazánknak. Dob és lök-e még a Tisza ? A napokban egy ** tiszalöki dolgozó parasztnál kis társaság gyűjt össze esti beszélgetésre. Szó, szót követett és sor került arra is, hogy honnan származik a község neve és honnan ered a Tiszadob szó, Sokáig találgattak, fontolgattak, de bizony elfogadhatót nem tudtak kisütni. Ekkor egy idős ember, aki eddig szótlanul hallgatta a fiatalabbak okoskodását, halkan megszólalt:— Én a régi életünkből indulok el — kezdte. — Hát, hogy éltünk itt mi? — Hát bizony rosz- szul! — feleltek. — Lökött, dobott bennünket a Tisza, mint mostoha anya gyermekét, a rázom- pusztaiakat pedig az éhség rázta. Innen hát a név: Tisza-lök, Tisza-dob. Ezután elmondták, hogy bizony ma már a Tisza sem mostoha, nem fenyeget árvízzel, nem viszi el a terményt, nincsen terméketlen száraz-! ság, hanem öntözőcsatornát, termékenyítő vizet bocsájt a terméketlen földekig, áramot termel. — Áldott föld lett a mi szülőföldünk! — mondotta az öregember, A vitatkozók bólintottak: Áldott a föld, mert ember lett a rajta ólő ember. Kiknek volt választójoga és kiknek vau ma? Mostánában nagyon sok szó esik arról, hogy milyenek voltak a választások régen, kiknek, hány embernek volt szavazati joga és hány embernek van most. A Nyírvidék 1014 május 24-i száma így ír: „A tiszalöki képviseluválasztó kerületben l-»ő szavazókor székhelye: Tiszalök nagyközség. — Hozzátartozó községek: Tisza- btiil, Tiszadada, Tiszaeszlár, összesen 4 község, választók száma hozzávetőleg: 10X7. 2-ik szavazókör székhelye: Csobaj kisközség, körjegyzői székhely. Hozzá tartozó községek: Báj, Prügy. Taktakenéz, Tiszaladány. Tiszatardos kisközségek, összesen 6 község, választóle száma: előreláthatólag 480. . 3-ik szavazókor székhelye. Büdszentmihaly, választók száma előreláthatólag: 1067. 4-ik szavazókor székhelye: Polgár. Hozzátartozó község: Tiszadob, összesen két község. Választók száma előreláthatólag 1048.” Tiszalök ma járási székhely, területe változott ugyan, de azért a választók számát tekintve, ősz- szehasonlítási alapul szolgálhat. A tiszalöki járásnak ma 32 ezer lakosa van. A múltban csak 3612 lakó szavazhatott. Ma egyedül Tiszalökön 4075 embernek van választójoga, tehát többnek, mint a múltban az egész választókerületben. Tiszadobon 2870 ember, Ti- szavasváriban 8074 ember fog urnához járulni. : Valóban mindegy~e ? A napokban Kocka János 8—10 holdas gazdával beszédbe elegyedtek. A mai életről, a tanácsválasztásról volt szó. A beszélgetés során megkérdezték Kocka Jánost. — Maga kit gondolna tanácstagnak? —Nekem mindegy, hogy ki lesz! — felelte Kocka bácsi- A kérdező ezen nagyon elcsodálkozott. — Hogyhogy? — Csak úgy, hogy nekem nincsenek problémáim. Én az adómat pontosan kifizetem, aztán szépen megvagyunk a tanács is, én- is. Ezért mondom, hogy nekem mindegy. Sajnos, nem voltunk jelen ezen a beszélgetésen, de mégis azt mondhatjuk, hogy nem mindegy. A tanácstagok sorába csak becsületes. a nép, a körzet dolgozóinak érdekeit okosan képviselő tanácstagokat kell választani Kocka János bácsi körzetében is. Azt elhisszük, hogy Kocka bácsinak nincsenek problémái, különösebb problémái. Államunktól 8 vagy 10 hold földet kapott, azon gazdálkodva jól él, szépen boldogul. Éppen a közelmúltban vásárolt a lányának 12 ezer forintért bútort. Tehát elég jól megy a sora. Ez azonban éppen csak azért lehetséges, mert az államot, a tanácsszerveket okos, a néphez hű, becsületes emberek vezetik. Kedves Kocka bácsi, mi azt üzenjük: Magának sem mindegy, hogy kik lesznek tanácstagok, kik lesznek képviselők, éppen azért nem mindegy, mert bizonyosan szeretne ezután is úgy élni, hogy ne legyenek különösebb problémái. liol van a jelölt? — Agitál? — nézett rám bam- bán a kövérebb. — Kire? — Benkőre! — mondtam. — Miért nem Szabóra? — kezd, te durvábban a másik. — Tudjátok — nézett a fiatalokra Húsz: slvtárs — arról a Szabó Sándorról van szó, akikről a napokbar Dlvashattatok a frankhamisításról szóló cikkben, ö volt az, akii i nyakunkra küldtek. Nem. voll élég neki a pénzhamisítás, még £ mi keserves keresetünkre is ká- csingott. Egyszóval, a csendőrök alaposan megmosták a fejem Mielőtt elmentek volna, még azi is megkérdezték, hogy van-e szavazati jogom. Mutattam nekik elírást, hogy van. Mert, tudjátok nem volt akkor mindenkinek szavazati joga. Másnap kaptam égj idézést, meg egy értesítést. A; volt benne, hogy amiért nem vol kapitányvíz az udvaromon. ígj hát megbüntettek .. Egy fiatal nagyot nevetett. — Novemberben kapitányvíz...' Nemcsak nálam voltak — folytatta az öreg. — Elmentek másokhoz is, akikről gondolták, hogj nem a kormánypártiakra szavaz annak, de csak húszat kellett választani. A másik hus'ar kijelöl-' ték. Ezek voltak a virilisták, vagy, hogy is mondjam nektek, a kulákok. Mikor ezt megtudták, a főszolgabíró hivatalba, ránk fogták, Mikor az 1931-es választásra készültünk — folytatta a veterán — a szociáldemokrata párt Fekete Gábort, Szentesi Jánost és engem jelölt a községi képviselő testületbe. Negyven tagja volt
