Kelet-Magyarország, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-26 / 253. szám
XV. ÉVFOLYAM, 253. SZÁM Ära 60 fillér 1958. OKTÓBER 25, VASÁRNAP Ünnepség az őszirózsás forradalom 40. évfordulóján Ünnepséget rendez Nyíregyházán a Móricz Zsigmond Művelődési ház nagytermében a Hazafias Népfront es a TIT városi elnöksége, hurrnin adikán, csütöi tökön az 1918-as Magyar Polgári Forradalo. . 40 éves évfordulóján. Az ünnepségen Bárány György a kcric- szeli technikum tanára tart ünnepi beszédet, majd levelitik a Harag mpja című magyar f '.lmct. Sokezrek verítéke árán, nagyurak pöfeszkedtek múltban a koesorúi kajlrlyban. Ma, korszerű felszereléseivel, ki- ] váló szakorvosaival és gondos személyzetével a dolgoz ók egészségvédelmének szolgálatában áll, (Hammel felv.) Közülünk való, rólunk, nekünk beszélt... Tudósítás egy forróhangulatú uagygyűlcsró'1 Este hat órakor már nagyon sokan várakoztak a járási kultúr- ház előtt, de félóra múlva nemitől reneteit bejutni a terembe. Pedig ezer ember is elfér itt, a nagykállói kultúra otthonában. A díszítés egyszerű és szép, s az emelvény hátánál egyetlen mondat vonja magára a figyelmet: „A népfront jelöltjeivel erősítjük dolgozó népünk hatalmát.” Mily kifejező ez a néhány szó. Ebben a hétköznapesti képben — amikor a Hazafias Népfront választási nagygyűlésére gyülekeztek a termelőszövetkezeti parasztok, a nagyközség ipari dolgozó., a tanítók, orvosok, alkalmazottak és háziasszonyok — megtalálhatjuk azt az erőt, a bizakodást a jelenben és jövőben, amelyet nem ismernek — nem ismerhetnek — ellenségeink, amely a párt és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány kétéves munkájának gyümölcseként érett. A népfront elnöke bejelenti az ünnepi szónokot. Fekszi István elvtárs, aki a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, s akit munkája elismeréseként a nagykállói dolgozók jelöltek újra a népi államhatalom egyik vezető testületének tagjává, most feláll. Köszönti a megjelenteket és máris arról szól, hogy néVásárfia Gyors tollvonások a nyíregyházi üszi Vásárról A Rákóczi úti díszkapunál leselkedtünk néhány percig. A hatalmas területen fekvő vásárvárosnak ugyanis egészen itt van a perifériája. Kilenc óra' felé járhatott az idő, amikor megindult a vidékiek ,.rohama". A vonatoktól érkezők hulláma hamar elárasztotta a bejáratot. Percenként harmincnál is több ember lépte át a vásár „küszöbét”. Karoskosaras asszonyok, boxbőrcsizmás parasztemtberek áradata ejtette rabjául az útmenti pavilonrengeteget, hogy aztán csengjen a forint, gazdát cseréljen a tűzhely, a nagykabát és a bő választék. Színes panoráma — az őszi ködben Kirukkolt a kereskedelem ... Ez az első, amit a vásárló vendég megállapíthat. Talán még nem volt rá példa, hogy a magyar ipar gyártmányainak ilyen sokaságát polcra tették ’•olna nyíregyházi vásáron. No, ehhez még „ráadásként” hozzá kell számítani a kereskedőim vállalatok ötletes és ízléses ,,tá lalást” is. A nyíregyházi Á'lami Áruház baloldali körpavilonja valóságos centrummá hatalmasodik. Húsz osztály bő készletét kínálják a megnyerő mo- solyú árusító lányok, az udvarias kiszolgálók. Nem marad el a Kiskereskedelmi Vállalt sem. Többsornyi sátorpjavilonjuk ízléses kiállítása rászolgál a négyszeres „Kiváló Vállalat” címre. Külön kellene még szólni a . földműves- szövetkezeti és Népbolt árusítóhelyek rendezettségéről is. Elismerésünk mindannyiuknak szól. Káprázatos gyiimöícsbetűk Kellő meglepetéssel szolgál a MÉK Vállalat is. Modern vonalú kirakatukban zöldségből és gyümölcsfélékből mintázott hatalmas feliratuk úgyszólván minden látogatót magukhoz csalogatnak. És ime egy kis illusztráció a méretekhez: a gyü- mölcsdekóráeióhoz 3800, míg a zöldségkirakathoz másfélezer kiló termelvényt használtak fel. , Nagyszerű elgondolás volt hogy a gyermekek „igényeit” kielégítő „Játék Mesevárat” éppen erre a nagyforgalmú helyre tették. Érdeklődtünk nyitás után a forgalom felől, s a „Mesevár ura” — a boltvezető — a nagy forgalom miatt képtelen volt időt szakítani — egy kis összegezésre. I szfircsizma, meg a vasvári pásztor Ott állt a körpavilon előtt a dúsbajuszú bácsi. Vállán mintás börtarisznya díszelgett, é éppen egy frissen vett szőrcsiz- mat babusgatott szemével. Hogy volt bátya’ — Hatötven. Aztán úgy sebtében szót váltottunk. Fagyas Sámuel bácsi Tiszavasváriból jött be — egy szőrcsizmáért. Azt is elmondta, hogy a szövetkezet pásztora és bizony jön a tél, és a bőrcsizma nem elég meleg. Hát tessék kérem, az ember manapság mái hány hét múlva a szavazási urnákhoz járul népünk. Beszélt a lezajlott jelölőgyűlések lelkes hangulatáról, s méltó választ adott azoknak, akik arról fecsegnek a nyugati rádiókban, hogy a magyar választások nem tükrözik a nép akaratát, óhaját. S emlékeztetett. Emlékeztet arra, hogy milyen volt itt Szabolcsban a múlt, hogy a dolgozók 13—14 százaléka szavazhatott csupán. Választhattak a gróf és a főpap, a földbirtokos és a tőkés között. Aztán nemesi neveket isilyeneket is hall a nagy forgatagban! Egy zsák portéka Keller József, meg Fekete Béla búji lakosok összeverbuváltak. Nem csináltak nagy körítést a dolognak: lényeg, hogy pénz van és gyorsan telik a zsák. Ügy bizony, ők ketten egy zsák portékát vásároltak össze az első nap hamari óráiban. — Míg f-ketc egy csizmára „alkudott” az egyik pavilon előtt Keller kinyitotta a zsák száját és a szó való értelmében eldicsekedett a sok holmival. Hát kérem, volt ott a gyermekkezeslábastól a jóáru bakancsig sokminden télire való. Úgy igaz telik rá . .. Itl a lehetőség Néhányperces sétáról is sok lenne mindent lejegyezni. Egy biztos: aki megtekinti az idei nyíregyházi Őszi Vásárt, és kinyitja erszényét — jó vásárt csinál. Ma még itt a lehetőség! Nemcsak élmény, hanem fontos állomás ig a vásár második nepja a lei fogadására. Ügye megfogadják tanácsunkat" (angyali mertetett, a szabolcsi törvényhatóság egykori tagjainak neveit. A keserű emlékezés szorította ökölbe a kérges tenyereket, amikor a nagykállói virilisekről, a múlt gazságairól szólt. Péchy Szabolcs porcsalmai föld- birtokos kijelentette: „A mi csendőreink elég intelligensére, ahhoz, hogy kultúrált módonj adagolják a parasztnak a veréstJ Hová tűnt már ez a világ! 14 esztendő kellett ahhoz, hogy a leiszabadulás adta lehetőségekkel éljünk. És az eredmények? Azokat mindenki ismeri. Közúlünk- való emberek ülnek a parlamentben, a tanácsok vezető helyein.i Hol van már a megyéből a fél-! millió koldus, zsellér? A tények és érvek röpködtek* „De sok görhét megettünk a har-, mincas években.” „Még kenyérre sem jutott! — mondotta a szónok. És akik ott voltak, helyeseltek, emlékeztek, hisz az idősebbek valamennyien átélték a múlt keserűségeit. — Bizony, úgy volt — szól egy idős néni ég kicsordul szeméből a könny. Hát újra ezt akarták 1958-ban visszahozni. Az emberek csodálkozva hallották, nogy Nagykálló arulorgalma az 1950 évi 4 millió 700 ezerről ez évben 50 millióra emelkedett. Változott, nagyot változott a világ! igaz, vannak problémáik, mondotta Feaszi elvtars a többi között. — Nincs elég bútor, par a, viiiany és így tovább. De mit bi-1 zonyítanak ezek? Nagykallóban néhány év alatt közel hétszáz ház épült. Horthy 25 éve *l*tt a fele sem! Aztán az egészségügy, az oktatás, a szociális íelűdcsről beszélt. Adatok, érvek százával mutatta meg: a magyar nép, a szabolcsi emberek összehasonlíthatatlanul jobban élnék, mint bármijtor. Két óra múlt, s még mindig* nagy figyelemmel hallgatták a, beszédet. Aztán, amikor azzal íe- jezte De, hogy nezzen mindenki! Körül, s válasszon, a további íej-i lődésre, a szocializmusra szavaz-e, akkor tapsorkán volt a válasz. Percekig zúgott az éljen. Ai teremben senki sem mozdult. Eú> az este tágabbra nyitotta a látó«» határt, s szélesebbre a jövő kapuit. Aki itt volt, munkásemtoeá szájából hallotta a bizonyító sza-t vakat, úgy érezte, hogy róla beS szél, mert hozzá szóit, ............A nép egészségügyéért Vlléf proletariat tgy‘0l fatal Szilárd talajoii állunk “ iiíiszkék vagyunk rá, hogy megvedtük a szocializmust. 3 a! Két esztendővel ezelőtt, amikor még az eilenforra- H j dalom támadása szinte minden téren megbénította életünket, 3 3 sokan nem hittek abban, hogy belátható időn belül lesz be- R 3 lóle kibontakozás. Az emberek szétnéztek maguk körül, és O ■ azt, amit tíz éven keresztül szorgalmas munkával megszerez- 3 3 tek- feleslegesnek látták egyszerre, olyannak, ami értelmet- R = lennek, szükségtelennek tűnt azokban a percekben, amikor 3 N egy kilátástalan háború veszélye ült a békés családi oltho- Q = nők felett. Mit hoz a holnap? A beosztott, távoli időket 8 = számbavevő szorgalmas munka, s ennek várható gyümölcse □ ■ úgy tűnt, semmivé lett néhány nap alatt. Tompa, fájó két- R 3 segbeeséstből indultunk el két esztendővel ezelőtt, a párt a 8 = munkás-paraszt forradalmi kormány hívó, bátorító szavára □ ; azon az úton, amelyen ha döccenőkkel is, de biztosan érkéz- n 3 tünk el a mához. B ; És itt vagyunk. D ~ Nehéz volt ez a két esztendő, igen sok olyan terhet ci- 3 = peltünk, mi emberek magunkkal, amelyeket az eilenforra- 3 l dalom aggatott ránk, a mérgezett téveszméket, a gazdasági P b veszteségeket, családok megbolydult életét, — és nehéz volt Ö 3 ezektől a terhektől a szabadulás is. Mégis, ma már büszkén □ l állítjuk, ha nem is teljességgel, de sikerült. R Szilárd talajon állunk, és a jövőről beszélünk. 3 l Elértük ezt pedig a testvéri népek támogatásával, erős 3 = pártunkkal, és népünk szocializmusba vetett hitével. Ez a 3 | hit az, amely biztos alapokat ad a jövőnek is. 3 s Szilárd talajon állunk. Ezt érezhetjük ezernyi megnyil- n = vánulásból, a köznapok ezernyi tapasztalatából. A súlyos 3 " gazdasági károk ellenére a dolgozó emberek nem tapasztal- =j b halták, hogy megélhetésük nehezebbé vált, sőt, ellenkezőleg! 3 3 Könnyebb a családok helyzete, több a kereset, jobb az áru- 3 ' ellátás, a táplálkozásban pedig — ahogy Kádár elvtárs mon- 3 i dotla — 10 százalékkal megelőztük az Egyesült Államokat, 3 3 Angliát is. Nincs munkanélküliség, pedig ennek is fenyege- 3 ° tett réme az ellen fora dalom közvetlen nyomában. Jó pénz 3 b maradt a forint, kibírta a vásárlási lázat. Üzemeinknek 3 3 emelkedik termelékenységük, és erősödik a nagyüzemi gaz- 3 l dálkodás is a mezőgazdaságban. Termelőszövetkezeti moz- n b galmunk a teljes önkéntesség betartása mellett napról napra U 3 egyre fényesebb eredményeivel igazolja, hogy dolgozó pa- R - rasztságunk megérti a kollektív termelés szükségszerűségét. 3 3 Épülnek a családi házak, és épülnek a kultúrotthonok. Nem R 3 is akármennyi, sok! Napjaink szinte minden megnyilvánu- 3 = lása, változatos és megismétlődő bizonyítéka annak, hogy 3 ; rendszerünk valóban a miénk, a dolgozó embereké, és a 3 = dolgozó emberekért van. 3 = Szilárd talajon állunk és a jövőről beszélünk. Csak az 3 ! beszélhet biztosan a jövőről, csak az készíthet megvalósít- g 3 ható terveket, aki jól megvetette lábát a jelenben. 3 I Gazdái vagyunk jelenünknek és bizonytalanság nélkül g ■ függesztjük tekintetünket a jövőbe. Megyünk előre azzal a 3 = hittel, amellyel jöttünk a nehéz úton, az ellenforrdalom 3 □ kavarta vihar sötétjén át is töretlenül a ma derűs, tervez- jj r gető életébe. 3
