Kelet-Magyarország, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-22 / 249. szám

¥114f p fiatár in **jr•til/«»** XV. ÉVFOLYAM, 249. SZÁM Ára SO filler 1958. OKTÓBER 22, SZERDA RAGYOGÓ OKTÓBER A festői lombozata iák sokszínű tarka kön­tösükben már álmosan készülődnek a téli pihenésre. A termő anyaföld is meg-megbor_ zong a hűvös reggeleken, s egyre több avar-takarót szed magára. Ez a természet rendje ősidők óta, hogy pi­henni térjen minden ősszel. De az idén valahogy lusta és kényelmes az ősz, mintha nehezére esnék elszakadni ettől a napfényes, ragyogó októbertől. Az akác és a lombos fa még üdezöld, akár már a határban az új kenyeret ígérő új vetés. A gazda vígan szüreteli a- telt és zamatos szőlő- fürtöket. A kamra megtelt, ha nem is volt ép­pen a legbővebb aratás a tavaszi kedvezőtlen idő­járás miatt. Híznak a „malackák” is. Szóval tűr­hető zárszámadásra várhatunk a gazdasági év végén. Az áruházak és boltok már várják a vásárlókat, hogy áruban se legyen hiány. Kitett magáért a munkás, a paraszt, az értelmiségi egyaránt. Nyugodtan nézhetünk a tál elébe, nincs különösebb panaszra okunk. Igaz, hogy nem ártott volna szeptemberben valamivel több eső a mostani vetésekre, a föld megpuhítására az eke alá Igaz, hogy itt-ott meg lehetett volna még jobban fogni a dolog végét. Igaz, hogy van­nak még sokgyermekes munkásemberek, peda­gógusok és nyugdíjasok, kiknek több forintra volna szükségük. Azonban már erre is megvan az ígéret, amit pártunk október 16-i határozata (a munkásosztállyal kapcsolatos egyes feladatok­ról) ennek szükségességét és lehetőségét hang­súlyozza. S ez az ígéret .aranyfedezet”. Erre bi­zonyíték az utóbbi két esztendő minden ígéreté­nek teljesülése. Miért ne lennének a szabolcsi emberek elé­gedettek és derülátók? Hisz az idei október fé­nye és ragyogása kétszeresen becses és kellemes nekünk. A napfény, a jó idő önmagában is de­rülátóvá teszi az embert. De itt nemcsak kül­sőségről van szó. Elsősorban arról a fényről és ragyogásról van szó, amely az egész világ dolgo­zóinak hajnalhasadást jelentett a komor év­századok sötét elnyomatása után. Köztudomású, hogy a magyar népnek gyá­szos emlékei is fűződnek októberhez. Az évszá­zados Habsburg-elnyomás, mint nemzeti elnyo­más mellett a feudalizmus béklyói kárhoztatták elmaradottsagra több évszázadon át a fejlődésre vágyó magyar népet. Dicsőséges szabadsághar­cunk forradalma ennek akarta végét látni. — 1849 októbere azonban csak „halálhörgés, sira­lom” és a még nagyobb elnyomatás kezdő hó­napja lett a nemzeti forradalom leverésével. — Október 6-a a szívfájdító nemzeti gyász emlé­keztetője maradt a legutóbbi időkig népünk nek. A történelem vaskereke 70 esztendeig dü- börgött felettünk, míg végre 1919 márciusában — a Szovjetunió után , másodiknak a világon — fellángolt a szabadság fáklyája hazánkban is. A Tanács-Magyarország glóriás fénye azonban gyorsan ellobbant .elfojtotta a magyar hazafiak vérében tobzódó fehér terror. Horthy fővezér fehér lova vörös vérpatakon átgázolva hozta vissza ismét 25 esztendőre a gyászos emlékű ok­tóbereket, amelyek a fasiszta terror újabb mód­szereinek hatására még keservesebb elnyomatást jelentettek a népnek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom azonban győzött 1917-ben. A keleti égboltot be­aranyozta fénye, mely folyton erősödött, izzott és reménységet fakasztott a magyar nép nyo­morgó fiaiban is. 1945-ben valóra váltak ezek a remények, a magyar égen ismét felragyogott a szabadság napja, a hős szovjet katonák fegyvere leverte kezünkről a bilincseket. Felszabadul­tunk! Szabaddá lett végre a magyar nép végérvé­nyesen a saját hazájában! „Szabad nép tesz csuda dolgokat” — mond­ja a költő. S ak való igaz! Űj társadalmi ren­dünk a szabadslg alig több, mint 10 éve alatt a múlt évszázadok’ ezernyi baját orvosolta és nagy léptekkel haladt előre a fejlődés útján. A nép felszabadult ereje világra szóló „csuda dolgokat” produkált a fényes októberek ege alatt, amelye­ket a Nyugatra emigrált népnyúzó urak irigy­kedve és fogcsikorgatva vettek tudomásul szál­lásadóikkal egyetemben. Nem is nézhették tétle­nül e kicsi nép nagy sikereit. Kapóra jöttek nekik azok a kisebb hibák,, amelyeket az új világot építő munkában tapasztalatlanságunk szült. A belső bitangok nagyították a hibákat, szították az elégedetlenséget és 1956-ban véres ellenforradalmat robbantottak ki. Október éltető fényét újra sötét fellegek takarták el a magyar nép elől. A régi rend rablólovagjai „fekete októ- ber”-t csináltak az imperialisták támogatásával, politikai kalandorok, szélhámosok és börtöntöl­telékek segítségével. Most két esztendeje tör­tént mindez, emlékszünk még nagyon is azokra a napokra! Lengyel Antal nyíregyházi ellenforradalmi főszerkesztő öklömnyi betűs, gyászkeretes vezér­cikke szemforgatva ordítozta azokban a napok­ban: „Fekete október. Temetni készül fekete októbert, temetni egy bűnben fogant múltat..; A nagy ravatalt. .. sírjukból, börtöneikből kilé­pett Lázárok veszik körül... Miért haltatok meg oly korán, hős- gyermekek?... Mert nem volt Szabad, Független Hazájuk!” Azokban a zűrza­varos időkben ezek a nagyhangú szavak szinte mákonnyal itatták át az emberek öntudatát, el­hódítva őket, hogy ne lássák, ne hallják: volta­képpen miről is volt szó, kinek szabad és füg­getlen hazája 1945 óta ez az ország és kinek nem? Talán akkor lett volna „Szabad, Független Haza”, ha a Kállay-csemeték, a Dessewífy-ek és a többi hasonszőrű népnyúzó Mindszentyvel együtt visszatértek volt birtokaikra? Ha Bencs- ivadék lett volna újra a polgármester Nyíregy­házán? Ha ismét 1.20 pengős napszámok, mun­kanélküliek ezrei, analfabétizmus, tüdőbaj járt volna ki a szabolcsi népnek? Szilágyi és Lengyel úrék azért szónokoltak és írtak vezércikket, ilyen jövőnek készítették elő a talajt. A „Hős gyer­mek” ködösítő fogalmán ők a Sóstón megvendé­gelt börtöntöltelékeket, a Korvin-közi gyilkoso­kat és a szánszándékkal megzavart fiatalokat értették. Azokat, akik ellenálltak rendünk védel­mében, mint Csályi Ferenc nyíregyházi száza­dos vagy Budapest Miskolc, Győr utcáin kivég­zett piros tagkönyvesek, a Rádió védelmében el­esett honvédek és a segítséget nyújtó szovjet ka­tonák azokat becsmérelték ésvádo 'k, gyilkolták. Az emlékezés gyászlobogóját tisztelettel ha.ituk meg a hősök vérével megszentelt hantok fölött. E gyászlebogók körül a szabadság glóriája lebeg, amely a magyar honvédők és a másod­szor is szabadságot hozó szovjet katonák hő­siességétől ragyog örök fényességgel a magyar októberek ege alalt. Itt van a gyümölesfaiiltetés ideje! KEDVEZMÉNYES KAJSZI­BARACK-OLTVÁNY AKCIÓ ! A gyümölcsfaültetésre legal­kalmasabb időszak az ősz, ami­kor a fa nyugalmi állapota be­következik. A faiskolai gazdasá­gok erre a szezonra is felkészül­tek. A nagybani telepítésekhez szükséges oltványok is rendel­kezésre állnak és korlátanul kielégítik a házkerti telepítések­hez szükséges oltványmennyi­ségre is az igényt. A háztartás és a közvetlen piac ellátása érdekében minde­nütt ültetnek néhány fajta gyü­mölcsfát, amelyek egész nyá­ron át friss gyümölcsöt biztosí­tanak és ellátják az éléskam­rát is befőttel lekvárral. Ne feledkezzenek meg a termelők az őszi telepítelek folyamán a kajszibarackról. Míg életerejében van, a legbálásabb gyümölcsfák közé tartozik. Bőtermő, a háziszükségleten fe­lül mindig jut belőle a piacra is. A piaci ár — az elmúlt évek igazolják — a kajszi esetében mindig az alma ára körül moz­gott. Érdemes hát piacra is tér melni. Annak érdekében, hogy ez a fontos nyári gyümölcs értéké­nek megfelelően elterjedjen a házikertekben, az állami faiskola és a MÉK közösen indítanak kajszi eladási akciót. A ked­vezményes ára előrelátha­tóan 5.50 forint lesz, ponto­san fele az eredeti árnak. Az ilyen kedvezményes kajszi­barack-oltvány akció igénybe­vételére a helyi földművesszö­vetkezetnél lehet jelentkezni. Értesülésünk szerint egy má­sik igen értékes gyümölcsnek, a diónak is indítanak kedvezmé­nyes akciót. Szépülő falu . Nemcsak államunk forintjaival, de a szívesen közremű- í “ködó társadadmi munkások gondosságával és szeretetével, is * ► készül a járda Tiszakóródon. ■* Közel lélezreu léptek e»y hét alatt a nagyüzemi útra megyénkben Az elmúlt héten újra gyarapo­dott a szocialista szektor a ine­gye mezőgazdaságában. A ter­melőszövetkezetekbe 43 család 63 tagja kérte felvételét, Rápol- tou pedig tszcs, alakult „Rákóczi” néven. 10 család 20 tagja fogott itt össze. A meglévő szövetkeze­tek közül az orosi Rákóczi TSZ volt az, ahova a legtöbben be­léptek. Itt 11 család 17 taggal lépett a közös útra. A termelő- szövetkezetek 222 hold földdel gyarapodtak. Szakcsoport hat községben alakult az elmúlt hét folya­mán. Nyírlugoson gyUmölcstcr- melcsi társulás, Geber jenben sertéstenyésztő, Tiszadadán ba­romfitenyésztő, Tiszabercelen szőlő-gyümölcstermelő, Kemc- csén hegyközség és Nagyccse- den vízgazdálkodási társulás jött létre. A szakcsoportokban és társulásokban 346 tag 2103 hold földön fogott össze. Előkészítő bizottságok is ala­kultak a múlt héten: Barabáson ifjúsági szövetkezet, Tiszaviden tejszövetkezet, Nagyhalászban hegyközség alakítására. Szolidaritási hetet tartanak az Kpítő és Szerelő Vállalatnál Levél a Szakszervezeti Világszövetséghez Nyugtalanít bennünket az impe­rialista agresszió, amelyet az Amerikai Egyesült Államok ve­zetésével a világ különböző' ré­szein, de főleg Közel- és Közép- Keleten hajtanak végre. Az impe­rialisták minden törekvése arra mutat, hogy egy újabb háború robbanjon ki, amely milliókat pusztítana el. Mi ezen törekvések és agresz- sziók ellen határozottan tiltako­zunk! Követeljük, hogy az egész vilá­gon végleg szüntessék be az atomkiscrleti robbantásokat és az atomfegyverek gyártását. Valósít­sák meg a leszerelést, a nemzet­közi együttműködést. Szüntessék meg a háborús provokációkat. Az imperialista csapatokat vonják ki a megszállva tartott területekről. Ezen tiltakozásunk és követelé­sünknek kívánunk kifejezést ad.- ni azon keresztül is, hogy október 15—22.-e között szolidaritási he­tet tartunk, fokozzuk békés ter­melő munkánkat. Szabolcs-Szatmár megyei Épitő- és Szerelő Vállalat dolgozói. Krúdy-estet rendeznek a MóriczZsigmond Művelődési Házban A Móricz Zsigmond Művelő­dési Ház és a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat megyei szervezete az író születésének 80. évfordulója alkalmából 1958 október 23-án, csütörtökön este fél 6 órai kezdettel a Művelődé­si Ház nagytermében (Zsdánov utca 24.) Krúdy-estet rendez. Az est keretében bemutatásra ke­rül Krúdy Gyula „Az arany meg az asszony” című szín­műve. Az előadás előtt Katona Béla, a Kossuth-gimnázium tanára emlékezik meg az íróról és is­merteti a bemutatásra kerülő színművet. 17 új taggal növekedett a nyirbogdányi Rákóczi Tsz* A nyirucgdányi Rákóczi Ter­melőszövetkezetben az idén 60 fo­rinttal fizetnek minden munka­egységét. Bőven termett kalászos és kapásterményeik, gazdag szü­ret volt a gyümölcsösben is. Je­lenleg öszesen 180 darab jószág van a közösbelieknek s tervük szerint tavasszal újabb negyven darab tehénnel növekszik jószág­állományuk. Építenek egy ötven férőhelyes istállót, vásárolnak két darab Zetort. Fejlődésüket látva, egyre többen kérik felvételüket a falubeli gazdák közül. Rövid idő alatt 17 egyénileg dolgozó pa­rasztot vettek fel, köztük G. Már­ton István 12 és Tarkula József' 9 holdas középparasztokat is

Next

/
Thumbnails
Contents