Kelet-Magyarország, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-22 / 249. szám
2 KliLt 1 AI Ali V A III »KV/ AC 1958. OKTOBER 22, SZERDA A hur uh ti *i ,,kis-Hortobágy“ A nyíregyházi fiatalok ügyében Tíz EVVEL EZELŐTT Barabáson is megalakították az állami gazdaságot. Feltörték a régi gyepet és a nagy „séma- szerint szántóföldi növénytermelést akartak itt meghonosítani, noha hiányában voltak a gyakorlati talajismeretnek, a kellő gépi felszerelés sem állt rendelkezésre. A nagy buzgalom párosulva az oda kihelyezett vezetők nem nagy igyekezetével, azt eredményezte, hogy a Barabási Állami Gazdaság évről re adósa maradt az államnak. Az ottani emberek szerint ,.perces talaj“ igen érzékeny. Ha nedves az időjárás, akkor sár az úr, ha felszikkad, a mag hónapokig eifekszik a kőkemény hantok alatt. A csatornázások, a talaj mésszel való javítása, s az időben elvégzett munkák a földeken már kezessé tették anynyira a talajt, hogy az idén T,5l mázsa búza. s közel 11 mázsa szemeskukorica termett rőt holütr.s ' : a. jx , ulo (n- nyék láttán is egyre jobban az a vélemény alakult ki, hogy le gazdaságosabb ezen a vidéken az álattenyésztéssel való fo;Jal- kozás, s ennek a gazdálkodási ágnak kell alárendelni a többit. ILYEN ELŐZMÉNYEK után érett tettéi az u raiuvesítég, a legelőgaz .'.álkodás. az álat.tenyész- tés gondolata. A gazdaság 4780 holdas területének hajdan 60 százaléka volt legelő. Ezt feltör- *ék. Az elmúlt másfél év ala 2000 holdon végezték el az újra- íüvesítést, s csatolták a meglő vő legelők mellé. Ezek a ' egálok látják: el majd h gsriá-rág állat állományát tavasztól őszig takarmánnyal. Ez egy önéi Iá ó gazdaságban nélkülözhetetlen. Az üzem arányainak a kialakítását feltétlenül úgy kell megoldani, hogy az állatállomány részére itt termeljék meg — az ipari ’ takarmányok kivételével — szükséges szálas és lédús ...vL.. jv. ...y r -r-ok érdekében 1300—1400 hold terület marad szántóföldi hasznosításban ahol legcélravezetőbb az évelő pillangósok mellett a zöldfut - szalago' beállítani. A gazdaság .jelenlegi vezetősége több évnek a hanyagságát küszöböli ki akkor, amikor megindítja a rendszeres istállótrágyázást. Tavaly 300 és az idén szintén 300 holdon végezték el az istállótrógyá- zásh Az elmúlt télen az aránytalan, ross; gazdálkodásból eredően több ezer mázsa szálas) akar- mányt kellett más vidékről vásárolni az állatállomány részére. Az idén 9 ezer mázsa pillangós és egyéb szálastakarmányt biz-» tosítottak a téli-tavaszi idoreSj Rengeteg szállítási költségtől mentesül így a gazdaság. Az állattenyésztés . különben is azért a legjobb gazdálkodási iránv itt, mért a termelvényeket a jószág elfogyasztja és sokkal koncentráltabb. értékes termékben — tej. vaj, hús. gyapjú stb. — kerül izállításra. Ez pedig olyan helyen, mint a barabási gazdaság, ahol nincsen vasúti forgalom, els 'endű fontosságú. EZ IDŐ SZERINT a gazdaság állattenyésztési terve megegyezik az elmúlt évivel. Ezt indokolja, hogy a legelősítés, a „kis- Hortcbágy” beállása nem történik meg egyik évről a másikra. Megismerkedni az adottságokkal, majd a megfelelő arányt kialakítani az állattenyésztésen belül és megteremteni a kielégítő takarmány bázist nem lesz könnyű feladat. A gazdaságnak 160 fejőstehene, 150 növendékmarhája, 800 sertése, 5 ezer juha és 84 ló cs ökör.igavonója van. Ezt a gazdasági évet — nagy szó ez itt! — ráfizetés nélkül zárják. konstrukcióját szívesen átadna az államnak. Lényegében annak is szánta. A gép működésén — amit, hogy máris elfogadtak itt a parasztok, jó jel — és a kivitelezőjével folytatott rövid beszélgetésen valóban el kell gondolkozni. Az értékes kendermaggal, míg az zsákba kerül, bizony hosszú, fárasztó (még egyáltalán nem gépesített) munka van. Emberi erővel szinte szálanként kell ki- csépelni; sokkal több és e' jesebb karmozdulatra van szükség', mint kapálásakor! De ez a munkafolyamatnak csak egyik része, mert külön munkát igényel a mag szelektorozása is. A Vadász Lajos kisiparos szerkesztette gépnek jövője van. És különös hangsúllyal bír ez akkor,- ha figyelembevesszük mezőgazdaságunk szocialista irá nyú fejlődését, gépesítését. Ennélfogva. csupán az _ kell, — mint maga Vadász Lajos is kívánja; — a még csak itt Nagy- ecseden működő kendermag- cséplő konstrukciót az arra hivatottak tényleg megteaintsék. tanulmányozzák s az eddigi hivatalos kísérletek tapasztalataival egybevessék. Ennek alapján mezőgazdasági gépgyártásunk egy újabb, minden üizonnyal értékes gépfajtával gyarapodhat! Asztalos Bálint. íl/| i tagadás, az utóbbi hó- napokban kevés szó esett a nyíregyházi fiatalok problémáiról. Talán, mert nap, — mint nap találkozunk velük, együtt tolongunk a korzón, a mozi előtt, a villamoson, és fel sem tűnik, a sok munkába, iskolába siető fiatal mögött a Kossuth-téri pa- donülők tarka társasága. Nem kérdezzük mi dolguk itt, mit tekeregnek reggeltől-estig az utcán, a városháza előtt, meg az őszben dermedező szobor körül. És még egy csomó mindent elfelejtünk megkérdezni. Ám nem lelkiismeret furdalásunk enyhítésére mondjuk, — de való igaz, mégis megteszi ezt helyettünk valaki, azaz valakik; a városi ifjúsági szervezet és a városi társadalmi szervek. Ezzel el is árultuk, hogy a céltalanul lézengő, szervezeten kívüli ifjak egyenes útra vezetéséről váltunk szót, azon az alapon, hogy a városi ifjúságnak nem kis részét teszik ki ezek a 14—17 éves fiúk és lányok. Amennyire különböző a korúk, ruházatuk, gondolkodásuk, életfelfogásuk, legalább annyira más és más okból, célból találjuk itt őket. Jórészük alapjában rendes és becsületes hajlamú, alkalmi munkából él, csupán a szórakozásnak, néz- gelődésnek vagy pihenésnek eme igénytelen formáját választotta. Egyrészüknek azonban — s most közelebbről ezek érdekelnek bennünket — nem fülik a foga a munkához, mások még arra is rostok, hogy utánanézzenek, némelyek képtelenek szabadulni a lógás- csellengés karmaiból. Miképp lehetne még szót érteni velük, munkára fogni őket iránytűt adni kezükbe? Ez okoz kis fejtörést a város és a megye ifjúsági vezetőinek. — Nem lenne itt semmi baj csak lenne Nyíregyházán egy valamire való Ifjúsági Ház, oda be lehetne csalogatni minden faragható. jóra hajló kamaszt — mondják egyes vezetők. Igen. Igazuk van, csak mit tegyünk addig, amíg néhány munkás esztendő múltán Nyíregyházának is lesz Ifjúsági Háza. Mert feltétlen tenni kell és tenni lehet valamit. S ezt a valamit minden hangos harangozás nélkül, csöndben már elkezdte a városi Ifjúsági Szövetség. Nem véletlenül a munkára nevelést vették előre, mint az életre nevelés fő eszközét, magyarul a fiatalok munkába helyezését. Negyven asszony ül össze tanácskozásra kedden, október 21-én a nyíregyházi MÉH-telepen. A Hajdú-Bihar és a Szabolcs-Szaimár megyei, valamint a debreceni és nyíregyházi telepek nödolgozói elsősorban a választással kapcso o- tos teendőket beszélik meg. majd a javaslatok a'apján összeállítják a következő gyűjtési idény programját is. Az érdeklődés igen nagy az összevont tanácskozás iránt• nél fogva bizonyos számú munkaerőt csak alkalmi munkára tudnak felvenni. Ezért határozta el a Kommunista Ifjúsági Szövetség városi bizottsága. hogy foglalkozik a városi ifjúsági szövetkezetek alakításának gondolatával. Már előzőleg volt egy ilyen elgondolásuk, fodrász KTSZ-ről; azonban erről helység hiányában le kellett mondani. Nem mondtak le azonban - a lehetőségek további kutatásáról, mely a jelek szerint egy városi vegyes kisipari termelő-, szövetkezet körvonalaiban látszana kibontakozni, feltétlenül hasznos és városunk szempontjából célravezető a jólmegalapozott ifjúsági szövetkezetek terve. Sőt kár lenne feladni a mezőgazdasági termelőszövetkezet alakítását. De itt említjük rfleg az immár európa hírű, sok embernek munkátadó nyíregyházi Háziipari Szövetkezet szerepét, melyről még azt is jó tudnunk, hogy nem kevesebb, mint kétszáz fiatalt f’u i. bg lalp"helyenek bővítésére sor kerülne. Az említettek csak egy töredékét teszik ki a számtalan ötletnek, elgondolásnak, melyet ha nem is máról, holnapra, de illetékes támogatással rövid időn beiül meg lehet oldani. Ehhez azonban az is elengedhetetlen. hogy többet és szélesebb körben tanácskozzanak az ifjúsági vezetők, valamint a város vezetői a nyíregyházi fiatalokkal. A KISZ munkatervében is szereplő, a fiatalokat érzékenyen érintő nyilvános összejöveteleken, ankétokon. a legváltozatosabb rendezvényeken kapunk választ és új elgondolásokat. Határozottan előnynek számít, hogy a KISZ városi bizottsága újra kézbevette a nagyon hiányzó KISZ Népi Együttes megalakítását, amely mintegy 60—80 színjátszásra, táncra, zenére hajlamos munkás, paraszt értelmiségi fiatalt tömörítene. De nem biztos, hogy ezzel, mintegy „varázs szóra” eltűnnek a Kossuth- térről a vasutas-postás otthonból, vagy más helyről, szélsőséges divatú, „Rock-and-rol” imádó, minden komoly iránt közömbös arcok. Legjobb lenne minél több nyilvános rendezvényen találkozni a nyíregyházi fiatalokkal, céltudatos és '- talmas rendezvényekkel, szórakoztatóan mintáját adni az illemtudó viselkedésnek, a di■ A Hazafias Népfront irodalmi pályázatának eredménye A Hazafias Népfront Szabolcs* Szatmár m gyei Elnöksége a Népek Barátságának hónapja a’kaU mából hirdetett Irodalmi pályázatára befutott munkák kiérték - lése megtörtént. Az értékelő bizottság a 200 forintos első dijat Hargitai Gyula gimnáziumi tanárnak ítélte oda, az Én vigyáztam álmát, s ő békéről álmodott.. cimű verséért, (Tudósítónktól) Pár nap óta több szekér indul ki az udvarokról magkenderrel megrakodva. S ha kérdik az ilyenektől, hova mennek, ugyanaz a felelet, mint szokott lenni a maglucernát, maglóherét vivőktől: Megyünk csépeltetni. De míg az utóbbiakra megszokott és minden érdekességet kizáró a válasz, annál inkább van meg/ — ... Es tényleg; jár a gép A magkifolyókon két zsák van felrögzítve s telnek azok szemlátomást a kicsépelt és egyben megtisztított maggal. A munka pedig, illetve a cséplés elég szaporán megy. Fiatal menyecske adogatja fel férjének a hosszú, vastag, lombos szárakat, az pedig eteti véle a gépet. Hátul, fiatal legényke fogadja a kicsépelt kórót és szedi azonnal vissza kévébe. (A kóró nincs összetörve, szétzilálva, szállíthatják azt ki egyenesen az állomásra, a kendergyár átvevőjének.) Alkalmas percben félrehívom a zajból Vadász Lajost, a gépet konstruáló hatvankét éves kisiparost. — Nem ez nekem az első ilyen gépem — magyarázza érdeklődésemre. — a harmincas években szabadalmat kaptam ser- tésperzselőre. Aztán, a községben én vezettem be és terjesznapi teljesítményei három hold termésének elcséplé&e És elmondta még Vadász La- illetékesek felfigyelnének ken- 106, hogy őszintén szeretné, ha dermagcséplö gépére, amelynek ütközés azon, hogy a magkendert csépeltetni viszik. Ugyan hova? Miféle géphez? Hisz iiyen még nincs! Mi nincs? Mindenki megnézheti: jelenleg ott jár a magksn- dercséplő Szűcs Bálintnál, az Árpád utcában. Angyal László is odafelé hajt egy szekér mag- kederrel. tetem el a különböző ekekapa- típusokat. Majd 9 évig a zajtai termelőszövetkezetben magamszerkesztette géppel csépeltem a napraforgót. De mindtől ezt a mostanit tartom a legnagyobbnak. Ezen evek cia kísérleteztem, míg végre gyakorlatilag is megvalósíthattam ... Kukorica- morzsolót alakítottam ót, amit alkalomadtán szintén vissza lehet szerelni. Tehát, olyan ... kétlaki-féle gép lenne ez, ami természetesen duplán hasznos. Aztán elmondja még a mester, hogy kísérletezés során főleg anyag és szerszám dolgában kötve volt, mentis a gép még mindig nem százszázalékosan tökéletes. Ellenben a gépnek nagyüzemheg való előállítása teljesen lehetővé tenné, mind a korszerűsítését, mind a teljesítmény-növelés t. Mostani Gépgyár Nyíregyházán A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat látképét mutatjuk itt be. Igaz, nem nagyon illik már reá ez elnevezés, hiszen mind kevesebb az egyszerű javítási munka, s az üzem inkább gyárjelleget ölt. Dicséri munkájukat az idei mező- gazdasági kiállításon is sikeresen szerepelt almaosztályozó gép, a D 24-es kalapácsos daráló, forgóvillás burgonyaki- szántó és egyéb gépek. (—u. s.) vyyyvyyyywyyywvvvvvywmwvyyyyy» yVV vwwvwVv Egy ezermester újítása ________ Magkender cséplőgép Nagyeeseden Legkülönbözőbb vállalatok, üzemek, mint a dohánygyár, az útépítő vállalat, a Kiskereskedelmi vállalat, a MÉSZÖV, és mások vették pártfogásba a lehetőségeken belül a 14—15 éves munkaerőket. Őszintén meg kell jegyezni, az Ifjúság elhelyezkedése sajátos nyíregyházi viszonyaink között átmenetileg nem korlátlan. Arra gondolunk, hogy a nyíregyházi üzemek jellegükvatos, de mértéktartó öltözködésnek és sok más dolognak. Sok fiatal szívesen venné a nevelő jellegű ifjúsági filmeket, könyvtári napokat, sok apró és sok színű mozaikokat, amely eddig hiányzott az életéből. Mert csak így szólhatunk bele valamelyest a nyíregyházi fiatalok dolgába, Azokéba is. akik már birtokában vannak az élet iránytűjének, s azokéba. akik ezután nyúlnak érte... (Páll G.)
