Kelet-Magyarország, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-21 / 248. szám

»térin »g/»iilj»t»k Kísarban kigyult a fény XV. ÉVFOLYAM, 2*8. SZÁM Ára 50 fillér 1958. OKTOBER 21, KEDD Magyarországon a nép fiai intézik a nép sorsát Bisxku elvtára vdlaaxtúai beszéde A Hazafias Népfront vasárnap választási nagygyűlést rendezett Vásáro&naményban. Ott voltak a helyi üzemek dolgozói, a környe­ző községek — Márokpapi, Kis- varsány, Nagyvarsány, Olcsva, Olcsvaapáti, Vitka — termelőszö­vetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai, a gépállomások, álla­mi gazdaságok dolgozói. Mintegy négyezer dolgozó hallgatta a be­szédet. Az elnökségben helyet foglalt Biszku Béla, megyénk képviselő- jelöltje, Benkei András, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, Kokas Ferenc, a Hazafias Népfront megyei bizott­ságának titkára, továbbá a vásá- rosnaményi járás párt és tömeg­szervezeteinek több vezetője. Gergely Árpádnak, a járási népfront bizottság titkárának megnyitó szavai után Biszku Béla elvtárs, belügyminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja mondott beszédet. A választások első szakaszát a párttagok és pártonkívüliek test­véri összefogása, a munkásosz­tály, a dolgozó parasztság, az ér­telmiség szövetségének erősödése, népi, nemzeti egységünk további szilárdulása jellemzi — mondotta, majd így folytatta: — ez termé­szetesen nem tetszik a nyugati imperialista köröknek, nincs ínyükre ez az egészséges folya­mat. Az ENSZ-ben ismét napi­rendre erőszakolták az úgyneve­zett magyar kérdést és bizonyos nyugati körök különböző hazug jelszavakkal próbálnak „operál­ni”, világos, hogy ez a törekvé­sük is kudarcra van ítélve! Népköztársaságunk dolgozói elkötelezték magukat a népi hatalom mellett és a válasz­tásokon is e hatalom mellett szavaznak. Tudjuk, hogy ellenségeink nem tesznek le a további gáncsosko- dásról — arról, hogy lassítsák rendszerünk további erősödését, szocialista építő munkánk ütemét. A földbirtokosok, a tőkések nem egykönnyen mondanak le arról, hogy visszaszerezzék birtokaikat, gyáraikat. Ezért továbbra is éber­nek kell lennünk, hogy — mint eddig is — a jövőben is sikerrel verjük vissza népünk ellenségei­nek próbálkozásait. Biszku Béla ezután arról be­szélt, hogy a nyugati uraknak elsősorban az jaj: a parlamentben nem grófok, bárók, gyárosok, ban­károk ülnek, hanem a mun­kásosztály, a parasztság, az értelmiség legjobbjai joglal- nak helyet. A tanácsokban ugyancsak a nép fiai intézik a nép sorsát. A Ká­rolyiaknak, a Gulácsyaknak nincs szavuk a közügyek intézé­sében — az egykori cselédek, zsellérek lettek a falu felelős té­nyezői. Olyan „fájdalom” ez, amire nincs orvosság — mon­dotta a nagygyűlés résztvevőinek helyeslése közepette. Bátran mondhatjuk: megfeleltünk a bizalomnak Ezután részletesen beszélt ar­ról, hogy 1956. októberében mi­lyen dühödten támadták az ellen­forradalmárok a hatalom vívmá­nyait. Torra készültek már — de a forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulásával a haladó erők összefogásával a népi demokratikus országok testvéri segítségével meghiú­sítottuk reményeiket. — Mi akkor bizalmat kértünk népünktől és bátran mondhatjuk: megfeleltünk ennek a bizalomnak. Fegyvert adtunk a munkások ke­zébe, újjászerveztük néphadsere­günket és államunk más fegyve­res erőt — és ma elmondhatjuk, hogy' helyreállítottuk országunkban a normális életet, biztosítot­tuk Népköztársaságunk tör­vényes rendjét, megerősítet­tük munkásosztályunk veze­tő szerepét, s a munkásosz­tály és a dolgozó parasztság szövetségét. Az ellenforradalom után az volt az álláspontunk, hogy meg kell büntetni a bűnösöket, de türelmet kell tanúsítani a megtévesztettek- kel szemben és mindent el kell követni azért, hogy az ilyen em­bereket helyes útra vezessük. Ez az álláspont helyes volt, ezt ma­ga az élet igazolta. Az elmúlt két esztendő alatt mindenki megta­nulhatta, hogy nem lehet büntet­lenül hozzányúlni a nép hatal­mához és ezt a hatalmat, amely a dolgozók kezébe került — soha­sem szerezhetik vissza a nép el­nyomói. — A történelem kerekét nem lehet visszaforgatni! (Nagy taps.) télyes összegeket költünk új laká-^ sok építésére. Következő ötéves' tervünk körvonalai is kezdenek- kibontakozni. A tervet gondosan^ és körültekintően készítjük elő.' hogy kellő időben biztosíthassuk a megvalósítás kellő előfeltéte­leit. Í Megnövekszik megyénk iparosítása | — Meg kell mondanunk, hogy népünk további felemelkedésének életszínvonalunk emelésének alap­ja a szocialista építés eredményei­nek fokozása. Pártunk és kormá­nyunk ismeri azokat a gondokat, amelyek az embereket foglalkoz­tatják. Tudjuk például, hogy Sza- bolcs-Szatmár megyében ipar­ra, villanyra van szükség. Honnan vegyük hozzá a pénzt? Csak a munkásosz­tály, a dolgozó nép fillérei­ből! Egy adatot említek: A megye egy év alatt 170 millió forint adót fizet, ugyanakkor államunk 370 millió forintot ad a megyénk különböző be­ruházásokra. Nos, a megye iparosítását csak a munkásosztály segítségével a dolgozó parasztság hozzájárulásá­val csak közös erővel lehet meg­valósítani. Az a tervünk, hogy a hároméves terv időszakában még nem is jelentősen, de az ötéves tervben növekvő mértékben ha­ladunk tovább Szabolcs-Szatmár megye iparosításában. (Nagy taps.) Biszku Béla elvtárs beszélt az állam és az egyházak viszonyáról is. Államunk biztosította és biz­tosítja az egyházak működésének lehetőségeit — mondotta — lojálisak vagyunk az egyhá­zak iránt, tiszteletbe tartjuk az emberek vallásos meggyő­ződését. Ugyanakkor azonban az az elvünk, hogy az egyhá­zak szintén legyenek lojáli­Kisarban jártunk­kor éppen az utolsó simításokat végez­ték a villanyszere­lők a transzformá­tor szerelésén. Végre teljesült a vágyuk a kisari dolgozóknak, vil­lany világit az ut­cán, a lakásokban és szólhat a rádió. A költségek negy­ven százalékát községfejlesztésből fedezték. Foto: (Hammel) A szép kultúrház is új A szép kultúrház is új, ami Petőfi nevét viseli. Már ed­dig is számos előadást tartottak, meglátogatta őket a Déryné Színház is, de csak gázlámpa fényénél játszhattak. Október köözepe óta itt is villany gyűl a színpadom. (Hammel J. felvételei,) sak és híveiket — akiknek szintén érdekük a szocializ­mus építése — arra neveljék, hogy ebben az építő munká­ban és a béke védelmében tá­mogassák népköztársaságun­kat. Hol van már a . iVem teszünk felelőtlen ígéreteket A továbbiakban az ellenfor­radalom leverése óta el telt két esztendő legjelentősebb eredmé­nyeiről beszélt. Egyik legnagyobb eredményünk az, hogy egész mun­kásosztályunk dolgozó népünk vi­lágosabban lát, fokozódott politi­kai ébersége s népünk elszigetel­te az ellenséges erőket. A legdön­tőbb az, hogy megnövekedett a bizalom pártunk és kormányunk politikája iránt! Gazdaságpoliti­kánkban ugyancsak jelentős fej­lődésről számolhatunk be. Emel­kedett az ipari és mezőgazdasági -vermelés, s ennek eredményekép­pen a tervezettnél nagyobb össze­geket fordíthatunk beruházásokra. A forradalmi munkás-paraszt kormány nem tett és nem tesz fe­lelőtlen ígéreteket. Világosan és nyíltan megmondtuk, hogy az élet- színvonalat csak olyan mértékben emelhetjük, amiyen rereális alap­jaink vannak. A beruházások felemelése most lehetőséget nyújt arra, hogy 1959 —60-ban további életszínvonal emelkedését érjük el. A még eb­ben az évben elkészülő 1959-es terv előirányzatai szerint a fel­emelt beruházási keretből tekin­Biszku Béla elvtárs beszéde to­vábbi részében azokról a felada­tokról szólt, amelyek a paraszt­ságra várnak szocialista építé­sünkben. Támogattuk és a jövő­ben is támogatjuk a szövetkeze­tekbe tömörült parasztságot és segítjük az egyénileg dolgozó gaz­dákat is. De világosan megmond­juk: a mi politikánk arra irányúi, hogy türelmes szóval, de követ­kezetesen felvilágosítsuk a dolgo­zó parasztságot a nagyüzemi gaz­dálkodás előnyeiről. Emlékszem — mondotta — néhány évvel ezelőtt itt a me­gyében választási gyűléseken ‘elléptek a szövetkezeti gon­dolat ellenségei. Azt mondták, hogy a szövetkezet egyenlő a csajka-rendszerrel, hogy a szövetkezetben közös lesz még a feleség is! (Derültség) Emlékezhetnek rá hol vannak ezeknek a jelszavaknak hirdetői ma? — kérdezte, majd adatokkal bizonyította, hogy az elmúlt évek — de az idei esztendő még in­kább kézzelfoghatóan tanúsította a szövetkezeti gazdálkodás fölé­nyét. — Eredményes politikánkat a választás után töretlenül akarjuk folytatni. Azért dolgozunk, hogy a szo­cializmus építését meggyorsít­suk. Az az elvünk, hogy nem szp.bad úgynevezett választási fogásokat alkalmazni, felelőt­lenül ígérgetni. A párttagok ée pártonkívüliek becsüljék egymást Biztosan emlékeznek arra, hogy a Horthy-idők képviselői fűt-íát ígértek, amiből azután soha sem lett semmi. Mindenki meggyőződ­het arról, hogy — felelőtlen ígér­getések helyett — olyan politiká­hoz kérjük népünk hozzájárulá­sát, szavazatát, amely mindenben megegyezik országunk, dolgozó népünk érdekeivel. — A Hazafias Népfront válasz tási felhívása az egész nemzet összefogásáról szól, s ez nem vá­lasztási fogás! A népi állam erös,tése és az szocialista társadalom felépí­tése csak az egész lakosság támogatásával történhetik. Feltétlenül szükség van arra, hogy a párttagok és a párton­kívüliek becsüljék egymást. A pártonkívüliek becsüljék meg a párttagokat, akik töb­bet áldoznak a közösségért, többet dolgoznak a közösség érdekében — * párttagok vi­szont legyenek tudatába an­nak, hogy csak az egész nép­pel együtt lehet építeni a szo­cializmust és hogy a párt az elmúlt két esz­tendőben eredményt a tömegek támogatásával ért el. összefogást hirdettünk! — A párttagok és a pártonkívüliek közös meggyőző­désbe fakadó összefogást! Ügyelnünk kell egységünkre, el­sősorban a párt egységére, mert ez az alapja országunk, népünk egységének is. A választás egy­szersmind válasz lesz az ellen­ségnek is. Bizonyságát adja majd annak, hogy a becsületes embe­rek, az egyszerű emberek milliói pártunk és kormányunk mellé állanak — fejezte be nagy taps­sal fogadott beszédét Biszku Bé- la elvtárs. A nagygyűlés után Biszku elv- társ az olesvai Űj Élet Termelő- szövetkezetbe látogatott el, részt- vett a községi szüreti bálon, majd az esti órákban búcsúzott.

Next

/
Thumbnails
Contents