Kelet-Magyarország, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-21 / 248. szám
2 KELETM AGY A RO RS'/.AG 1958. OKTÓBER 21, KEDD Katolikus és református lelkészek látogatása a nyíregyházi Dózsa Tsz-ken A múlt hét végén, mint arról lapunkban már hírt adtunk, ülést tartott a katolikus és református papok megyei békebizottsága. A délelőtti ülés után mind a két felekezet papjai meglátogatták a nyíregyházi Dózsa TSZ-t és a Kertészeti Technikum Tangazdaságát. A Dózsa TSZ-ben Suszta Sándor, a szövetkezet elnöke fogadta a vendégeket. Nagy megelégedéssel, sőt csodálkozással szereztek tudomást arról, hogy a múlt nincstelenjei milyen anyagi és kulturális magaslatra: jutottak kilenc év alatt ebben a szövetkezetben. Nem a kiemelkedők Közzé tartozik a 25—30 ezer forintot kereső szövetkezeti tag. Az idén is 100 forint körül lesz egy-egy munkaegységnek az értéke. Hétszáz holdon 130 ember talál itt biztos jelenre és még biztosabb jövőre. Hosszan gyönyörködtek a lelkészek a hízó süldők karámjainál, majd a választási malacok kutricáinál dicsérték a gondozókat. Végig sétáltak a holdanként 15—20.000 forinttal fizető kertészeten. Sokan tették fel a kérdést: hogyan lehet derékig érő karfiolt nevelni és másodnövényként rostanagyságú káposzta fejeket termelni. — A nagyüzem adta lehetőség: a megfelelő talajerő biztosítása, szakértelem, jó vetőmag és szorgalom, — ez volt a válasz. . A legnagyobb megelégedést az épülő új major váltotta ki, ahoi az istállón és a kazlakon túl három akkora pajtát láttak, amiben 50 hold dohány termése sárgállik, mint az arany. A Tangazdaságban megismerkedtek a lelkészek azzal a nagyszerű munkával, ahogyan küzdenek a nyírségi homok megzabolázásán, gyümölccsel, szőlővel. Azokról a dombokról, ahol eddig 5—6 mázsa rozsot vettek le, mos 25—30.000 forint értékű termést takarítanak be. Ebben a ‘minta gazdaságban tanulnak négy éven keresztül a mezőgazdaság középkáderei, akik képesek lesznek majd egy- , egy termelőszövetkezetben a gyümölcs- és szőlőtermelés szakmai irányítására, örömmel látják a lelkészek, hogy a fiatalok milyen nemes munkával készülnek hasznos tagjai lenni a társadalomnak. A látogatás után a Tangazdaság megvendégelte a látogatókat, ahol a saját termésű gyümölcsök és italok mellett mondták el véleményüket a látottakról. Bódds Andor főesperes, * katolikus békebizottság elnöke elmondotta, hogy a bibliai igét — hajtsátok igátokba a földet — ma látta megvalósulni a termelőszövetkezetben és a Tangazdaságban. Idézte a . több, mint, húsz évvel ezelőtti emlékeit, amikor Balkányba helyezték és gyalogolt a határba. Az a Petőfi vers jutott esze be, amiben a költő Magyarországot az Isten kalapján bokrétának nevezte. Ö akkor felkiáltott a nyomor, a kietlenség láttán: „Itt soha nem járt Petőfi: És eljött az idő, amikor a dolgozó kezek aranybányává "változtatták a Nyírséget. , Sorosi Sándor tokaji plébános arról szólt, hogy a lelkésznek mindig az. lett volna a feladata, hogy a népet szolgálja, de ez nem volt mindenkinél így és nem is mindig lehetett a múltban. Most ez a lehetőség megvan. Az a lelkész tölti be hivatását, aki á népét úgy szolgálja, hogy a fejlődéssel egy irányba halad, A látottakból szerzett gazdag tapasztalatokat otthon aprópénzre kell majd váltani — mondta befejezésül. Békefi Benő esperes, a református lelkészek békebizottságá- nak elnöke elmondotta, hogy a magántulajdon szentségéről való szónoklás hamis dogma, ilyen nincs a . bibliában sem. A mező- gazdaság szocialista úton való fejlődése nem ütközik sehol a papi hivatással. Mivél a termelőszövetkezet az emberi haladást szolgálja, szükséges, hogy a református lelkészek is segítsék ezt az ügyet. A mai látogatás is hozzá segít bennünket ahhoz, Í5ukau keresik lel a megyei iiinilörténeli kiáiiítást A József Attila Művelődési Házban rendezett megyei film- történeti kiállítás vendégkönyvébe már sokszázan beírták a nevüket , minden oldalon két hosszú oszlopba sorakoznak a nevek, s megtelt már vagy hat lap. A kiállítás gazdag, igényesen összeállított anyava méltán ..vonza az érdeklődőket, nai'yffszefu doá.uu.w.u-.ciója a múltnak, jelennek és jövőnek. A film technikai művészet, így a kiállítás fő érdekességei a gépek. A kézzel hajtott — ötven esztendővel ezelőtti — a néma filmvetítő «fő! a iesmcőern?^ szélesvásznú vetítőgépig tizenhat féle készülék mutatja be a mozgókép-vetítés .fejlődé- . séf. Hangszórók, mikrofonok, ag- regátorok is szerepelnek a kiállítás anyagába, fejlődéstörténeti sorrendben. A némafilm kis tekerős szerkezete melleit még nincs hangközvetitő eszköz, a gépész egyben magyarázta .s a filmen zajló cselekményt, később azonban a modernebb kor- SZUiv cub >Zol'0„ 1 j C tt-'X — Ljlilv. a vetítőgépek társaságában. Különös figyelmet érdemelnek a szemléltető táblák és plakátok. Sok nézője akad annak az ötletes táblának, melyre S/abolcs-Szat- mar megye térképét rajzoltak és villanykörték jelzik, hol működtek régen, vagy működnek ma mozik. Ha azt a gombot nyomjuk le, amely alatt ez áll: „Az 1945 előtti mozik“-, csas 19 kis égő gyui k . A „Mai filmszínházak“ -feliratú gomb viszont 236 kis villanykörtét működtet egyszerre. Jellemző a grafikon is, amelyről kiderül, hogy 1945- ben 50 000 mozilátogatói számláltak egy évben, IS57-b8n 4 millió 721 ezer ember volt moziba a megyében Egy újabb plakát arról számol be,hogy az ellenforradalom aiatt 65 ezer forint kár érte a MOKEP Vállalatot, és a volt tulajdonosok vissza akarták szerezni a mozikat. Mindjárt a plakátok alatt ott a régi Uránia mozi helyár-táblája: 1,20 pengő a legdrágább jegy, abban az időben, amikor egy napszám 60—20 fillér volt. Ma 6 forintos legjobb hely mellett 50—80 forint a napszám, ebből a két adatból kitűnik, hogy az ellenforradalom mennyire vetette volna visz- sza a megye filmiránti érdekVállalat leírásai képviselik, valamint a legmodernebb vetítési eljárás a gömbmozi vázlatos rajza. A kiállítás különleges érdekessége egy eredeti 1919-es plakát. Szamuelly Tibor hét darab kisfilmet hozot Moszkvából, s a kiállított plakát ezeket hirdette a Tanácsköztársaság idején. A kiállítás anyagát egyébként — e plakát kivételével — Szabolcs- Szamár megyében gyűjtötték össze, s tegyük hozzá, hogy ez a gyűjtő munka minden elismerést Újabb Báthori-címeres hőemlék került elő Valószínűleg sírkő töredéke lehet a nyírbátori Báthori István Múzeumba került címeres vöiiismérvány darab, (töredékek) amelyen a pikkelyes testű szárnyas sárkánykígyó látszik, amely az olasz lófejpajzs alakú eimerpajzsot tartja a Báthoriak címerképével. A munka alapos gondossággal készült mestermű. Ez a címeres több darabból álló ,illetve töredékes vörösmár- vány kő, szorosan kapcsolódik a templom déli falába helyézett Báthori István erdélyi vajda, országbíró címeres kőtáblája- hoz. Nem kizárt, sőt lehetségesnek látszik az is, hogy ez a fa- -ragott címeres kő Báthori István vajda tumbája (síremlék) egyik oldal résznek darabja. Mind a kő anyaga, mind pedig a mesteri faragás alapján következtethetünk erre a megállapításra. Szalontai Barnabás múzeum vezető. Hajrá járőrök! Szombaton délután a Kossuth _imná- ziumj KlSZ-szerve- zet járőreinek hangjától volt hangos a sóstói erdő. Nagyszerű, de kissé izgatott volt a hangulat. A fiúk nagyokat szippantottak a kellemes erdei levegőből, s az esélyeket mérlegelték. A szervezet tagjai 10 járőrcsapatba oszlottak szét. Egy-egy járőrcsapalba 4—4 elvtárs tartozott. Röviddel 14 óra után indult el az első csoport. Futottunk lelkesedésből. győzniaka- rásból és szívós: -g- ból! Az első akadály kis- labda célbadobás volt. A legtöbb csoport a kezdés izgalmától elvétette a célt, de a pillanatnyi pont veszteség csak tüzelte a fiúkat. A követk-ző program a kúszás volt. Ezek után néhány km-es futás következett. Nagyszerű volt futni! Egyik útról a másikra, patakparton, «•■asútcm keresztül, a Sóstó megkerülésévei, a tó mellett «hantunk. Sok helyen kérdezték tőlünk a jelszót (Hurrá KISZ! Messze az erdei út, amelyen, menni kell?) Bizony, néhány csoport meg is járta a jelszó pontatlan leadásával! Az útbaigazítók tévútra vezették őket. Különös érdekességnek számított az elindulásnál kapott félparancs is, ugyanis a parancsot értelem szerint ki kellett egészíteni., mégis sokan „/félreértették. Megpróbálták a szöveget végrehajtani, ami sok derültségre adou alkalmat. A tó mellett jutottak át á csoportok a szellemi olimpiász nehézségein. — Ki a KISZ KB titkára? — Komócsin Zóitfv elvtárs. — Ki az SZKP főtitkára? Ki a Mongol Népköztársaság Nag Népi Huráljánák elnöke? — Cedenbál elvtárs. A táv végét a 60 m-es síkfutás jelentette A 50 m -után -— 10—11 km-rel a hátunk mögött boldogan futottunk a célba. Ez a verseny volt megyénk elsőKISZ- járőrversenye, s a várakozáson jóval felül sikerült, ami a jó szervezésnek, Kun István gimnáziumiKISZ-titkár és Maxin János szerveződ'kárnak köszönhető. A fiúk elhatározták, hogy két hét múlva a „KILLIÁN“- próbá- soknak is rendeznek hasonló jellegű versenyt. A három díjnyertes csoport: 1. Székely Miklós. Héry László. Mand"la György, Fazekas László 847 pont, 2. Gombai Is.ván. Bíró Szabolcs. Nagy József. Szombathy Károly 793 pont. 3. Lengyel Andrá \ Hegsperger György. Végső Béla, Magitics Pál 776 pont. A nyertesek 4. 2 és egy tortát kaptak jutalmul. Szombati Károly ív. a hogy most már tettekkel is bi- zonyisuk a haladás szolgálatát. Peleskey György beregsurányi lelkész ismertette, hogy a református egyháznak is köze van ahhoz, hogy Beregsurányban ezen az őszön három új termelő- szövetkezet alakult, ő, a híveivel erről a kérdésről rendszeresen beszélget. Hasonlóan nyilatkozott Móré László marokpapi segédlelkész is, aki elmondotta, hogy egy kilépni akarót miként tartott vissza a termelőszövetkezetbe, Mind a két íelekezet oéke- bi/ottsága köszönetét mondott a Hazafias Népfrontrak és a bé- kebizottságnak, hogy lehetőséget nyújtottak nekik megismer.:, egy termelőszövetkezetet, örömmel., vették,, hogy ók is részesei lehellek annak e. nagyszer! munkának, ami a magyar mezőgazdaság felvirágoztatásáért, a magyar nép felemelkedéséért folyik. Cs B, lődését. A jövőt a Moziüzemi A rendezés körültekintő, A régebben játszott magyar filmekből vett jeleneteket ábrázoló képek sok kellemes emlék felidézői. Meg kell ismételni, hogy a kiállítás méltán vonza az érA már hagyományossá váló Őszi Vásár Nyíregyházán szombaton reggel nyílik meg. A vásárra az állami kereskedelem mellett a töldművesszövetkezeti kiskereskedelem is készül. Vályogos Ferenc az fmsz-ek vásárfelelőse kérésünkre elmondotta, hogy tizennyolc fmsz. több mint 22 millió forint értékű árukészlettel jön a vásárra. Többek között a mátészalkai, a vásárosnaményi, a kisvárdai, a nyírbátori, a balkányi és ibrá- nyi fmsz-ek foglalnak majd hemegérdemel. ízléses és igen ötletes “'sklődöket, s nehéz elképzelni impozánsabb megemlékezést — a filmszakma államosításának tíz éves évfordulóján — a filmtörténeti kiállításnál. lyet az egykilométer hasszú pavilonsorban. Az fmsz-ek az őszi- és téli ruházati cikkekből, valamint mezőgazdasági gépekből és műszaki árukból nagy készletet és választékot biztosítanak. Az érdekességek között szerepelnek: a kisvárdai fmsz. kisgép kiállítása, a mátészalkai fmsz. külön csemege-sátra és leértékelt áruk pavilonja. A borkedvelők igényét a nyíregyházi i'msz. hat fajta borral elégíti ki. A. naményi fmsz. több éve ismert halászcsárdája is a vásáron lesz. (Kiss) Tizennyolc fmsz, 22 milliós árukészlettel vonul fel . • Készülődés az Őszi Vásárra / I lya.il lakodalom volt Ujfe' hértón vasárnap, hogy azt még évek múlva is emlegetik a lányok és legelek. Esküvőre gyűlt a falu apraja-nagyja — nem is akármilyenre: rendőresküvőre. Tóth Imre- rendőr, kommunista fiatal és Varga Katalin, az újfehértói Földmüvesszövetke- zet kiszistája — az ifjú pár — nevezetes emberek a faluban. Elvtársai, barátai, öregek fiatalok mind eljöttek a nagy eseményre. Ebédre a vőlegényhez gyűlt a vidám násznép. A nagyoutykai vendégváró tanya ritkán látott egyszerre ennyi embert. A tüzes bor csakhamar rózsákat festett az arcokra. Aztán autóba ült a társaság vőlegényestől. A kérők meg sem álltak a fehértói lányos házig. Ott ahogy jllik, bekopogtattak: — Elrepült egy galamb, keresi a párját... Ráncos nékikek és menyecskék bújtak elő. — Ez az?... Ez az?... — Nem ez... nem ez... Végre előkerült a kipirult menyasszony, bájosan, kedvesen perdült párja elé. Most már a lányos háznál folytatódott a vidám eszem-iszom, egészen addig, míg fel nem kerekedett a násznép, s a lakodalmas kocsik a tanácshaza elé gördültek. Pattogó zene, s hatalmas törneg fogadta az érkezőket. Rendőrök, kiszislák, piros nyakkendői úttörők sorfala között lépkedett a menet a nászinduló hangjaira. Áfakor a vendégek a feldíszített nagyteremben áhitatos csendben várakoztak, felcsendültek a nemzetiszínszalagos anyakönyvvezető ünnepélyes szavai: — Kijelenti-e ön, Tóth Imre, hogy az itt megjelent menyasz- szonnyal házasságot akar kötni? — Igen... Igen... S a boldogság igenjei nemcsak az ifjú pár, hanem egész Üjfehértó szívét melengették. Kint már a szürkület öltözködött — bent a szívek vetkőztek, s még a férfinép sem szégyelte a meghatottság árulkodó köny- nyeit. Tóth Imrét és Tóth Imrénél az úttörők virágcsokra, az ismerősök, elvtársak csókjai, jókívánságai kísérték első közös lépéseiken, Kivilágos-virradatig húzták Kása Paliék a vidám talpald- valót, s így indult egy új pár a becsületes emberek mindennapi, boldog életébe. Kedves fiatalok: a hétköznapi évek gondjaiban is maradjon olyan fényes a szemetek, piros az arcotok, mint ezen a felejthetetlen vasárnapon... Győri Illés György. Jla kodul önt (Ilii eltér téi\
