Kelet-Magyarország, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-01 / 231. szám
2 KELCTMAOTARORSZAG 1958. OKTÓBER 1 SZERDA nnnnnnnrinnDnanDannaonaaonanaDDanaDGDonnnmoD £ n SniLábezh Szabó &minrt E 49 évvel ezelőtt, 1918. szeptember 30-án halt meg Szabó Ervin, a jeles szociológus és a magyar könyvtártudomány egyik kiemelkedő egyénisége. Szabó Ervin úgy él az elméletileg képzett, idősebb munkások és a munkásmozgalomban résztvevő régi értelmiségiek emlékezetében, mint a magyar baloldali munkásmozgalom egyik alapvetője, a forradalmi szocializmus, marxizmus tanítója. Szabó Ervin volt az, aki a magyarországi munkásmozgalomban a válogatott müvekkel a marxizmus tanításait juttatta el több munkásgenerációhoz. Az opportunizmus politikája ellen ő alkalmazta a kritika fegyverét. A háborúellenes, antimiliíarista munka szükségességét ő hangoztatta Magyarországon elsőnek, ő látta meg, hogy a magyarországi reformizmust jórészben az extraprofit táplálja, amit a földmunkásból sajtolnak ki. — állapítja meg róla Révai József értékelő tanulmányában. Szabó Ervin nagy hatással ! volt a századeleji ipari műn- i kásságra és a haladás eszméit I kereső értelmiségi fiatalság | egy részére is. A forradalmár ; Szabó Ervin Marx válogatott | műveinek közreadásával a I marxista elmélet számára kez- I deü utat vágni Magyarorszá- | gon. Igen jelentős volt követ- ! kezetes háborúellenes, anti- I militarista tevékenysége. Az ál- i tala irányított antimilitarista mozgalomnak komoly része ! volt az 1919-es nagy háború- | ellenes tömegsztrájkok előké- ; szítésben „és ilymódon ez a 1 mozgalom egyik forrása annak í a folyónak, amellyé a magyarországi baloldali munkásmozgalom különböző áramlatai az 1918-as októberi forradalom győzelme után kommunista párttá egyesültek'’. Munkásmozgalmi, forradalmi nagy érdemei mellett azonban Szabó Ervin elméleti munkásságában törés volt. Szabó Ervinből hiányzott a tömegmozgalommal való eleven kapcsolat, Szindikalista elveket vallott, egyoldalúan csak az ipari munkásság gazdasági harcát tartotta lényegesnek s lebecsülte a napi politikai harcot. Éppen ezért a munkásmozgalomnak az a csoportja, mely Szabó Ervin személyében tisztelte szellemi vezérét, „nagy érdemei és a tömegek között folytatott nagy jelentőségű munkája ellenére magán viselte a szektaszerüség ismertető jeleit” — bírálja Révai József már említett tanulmányában. Szabó Ervin mint könyvtáros is elévülhetetlen érdemeket szerzett. Könyvtárosi hivatása egyet jelentett a haladás szolgálatával. Az általa szervezett Fővárosi Könyvtárban minden lehetőséget felhasznált arra, hogy minél több kézbe adja a szocialista tudomány fegyverét, a könyvet. Ezzel is bebizonyította, hogy az igazi könyvtárosi hivatás egyet jelent a haladás szolgálatával. Emlékét maradandóan őrzi az immár nevét viselő Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. S emberi példája, lelkiismerete ösztönzi szocialista nevelő munkára, a haladó kuítúra szolgálatára mai könyvtárosainkat. SOMOGYI JOLÁN. Lányok és asszonyok találkozója, divatbemutató Nagy kálióban Október 5-én Nagykállóban egésznapos „Lányok és asszonyok találkozója“ lesz. A találkozó ünnepi része kultúr- és sportműsorral kezdődik. Ezután a Debreceni Ruhagyár rendez a helyszínen divatbemutatót. A Ruhagyár ezzel a bemutatóval a vidék asszonyainak, lányainak ízléses öltözködéséhez kíván hozzájárulni, célja, hogy a készítményeket a nők megismerjék és megszeressék. Több mini 396 vagen aprómagot vásároltak meg a megyében Egy hónapja sincs még, hogy a felvásárló szervek megkezdték a vöröshere, lucerna és csillagfürt magjának vásárlását. Az elmúlt hetek máris nagy eredményeket hoztak. Lucernából és vörösheréből 40 vagonnal vásároltak meg és csillagfürtből is meghaladta a begyűjtés a 270 vagont. 33-35 mázsa szálát szüretelnek liojdankéait a Kemecsei Miami Gazdaságban A Kemecsei Állami Gazdaság igen szép szőlőterméssel dicsekedhet. Holdanként körülbelül 30—35 mázsás termésátlagot várnak, ami 25—30 hektoliter mustnak felel meg. A szüretelést egyébként október második felében kezdik, mert nem akarják elkapkodni. Hagyják, hadd édesedjen a szőlő. Az almaszedés viszont már javában folyik, most is kiváló minőségű almájuk lett. Az állami gazdaságban termett Ízletes gyümölcsöket a Szovjetunióba és a Német Demokratikus Köztársaságba exportálják. Az állami gazdaság szőlő és gyümölcsös kertjei közül a kemecsei kert a legjövedelmezőbb, melynek Tábori Antal a vezetője. Ugyancsak nagyszerű lesz a kukoricatermésük is. A mintegy nyolcvan holdon négyzetesen vetett, jó agrotechnikával kezelt kukorica holdanként 18—20 mázsás termést ad, májusi morzsoltban számítva. Az állami gazdaság dolgozói silóter-vüknek több, mint a felét teljesítették eddig. Tervük szerint 4 ezer mázsa, s már körülbelül 3 ezer mázsát besilóztak. Tervük hiányzó részét a hátralevő időben teljesítik. A Magyar Honvédelmi Sportszövetség Szabóles-Szatmár megyei Intézőbizottságának képrejfvényp ály ázata 21. ★ ' Kit ábrázol a kép és milyen esemény idején áldozta életét a nép ügyéért? A megfejtés a következő címre küldendő : Magyar Honvédelmi Sportszövetség Nevelési Osztálya, Nyíregyháza, Szabadságtér 7. ★ Jubileumi verseny a Tiizépnél Tíz éves az állami kereskedelem. Ebből az alkalomból a Belkereskedelmi Minisztérium Tüzép-fő- osztálya jubileumi versenyre hívta fel a vállalatok dolgozóinak figyelmét és a három legjobb vállalatnak vándorzászlót és pénzjutalmat tűzött ki. A célkitűzések között van: túlteljesíteni az értékesítési és a nyereségtervet, csökkenteni az egy mázsára eső költségeket. Ehhez a versenyhez megyénk Tüzép vállalata is csatlakozott. Náluk sem újkeletű a verseny. Az év elejétől folytatják a versenyt a dolgozók a „Kiváló vállalati- cím és a „Kiváló dolgozó”-jel vények, oklevelek elnyeréséért. A vállalat szakszervezeti bizottsága törődik a versennyel, az élenjárók eredményeinek népszerűsítésével. A legutóbbi értékelés szerint a nagy telepek versenyében első Kis- várda, második Mátészalka, aztán a sorrendben Vásárosnamény és végül Nyíregyháza következik. A belterületi telepek párosversenyé-, ben Dombrád az első, és versenjr- társaival szemben — Tiszátok- cs Nyírbátor — előnyben van. A versenyben minden egy százalék túlteljesítéséért 5 pontot kap a telep, l.cgtöbb pontja Dombrádnalt van: 252. Tiszalöknek 183, Nyírbátornak 167, Nyíregyházának 67 pontja van. A jubileumi verseny során már öten megszerezték a „Kiváló doí- gozó”-jelvényt, névszerinti For- mester Ferenc, Pálur Béla, Gáli György (Dombrád) Páll István és Zsigmond Imre (Nyírbátor) Nyolc dolgozónak ítélték oda a „Kiváló dolgozó” oklevelet. TÁGA8B HORIZONTOT Célunk az, hogy a falusi pártszervezeteink politikai, gazdasági és kultúrális centrumokká fejlődjenek. Csak így válnak képessé arra, hogy a falu arculatának megváltoztatásáért folyó munkákat irányítsák. Az ellenforradalom legyőzése után nagyobb önállóságot kaptak a párt- alapszervezetek. Ezzel nagyobb lehetőség nyilt számukra ahhoz, hogy a párt általános politikájának és határozatainak megfelelően, a sajátos viszonyaikra, a helyi körülményekre építsék munkájukat. Nos, jónéhány hónap után feltesszük a kérdést: kellő mértékben kihasználták-e ezt a falusi, pártszervezetek vezetői, a kommunisták? Nem mondhatjuk. Bár elismeréssel kell nyugtáznunk azt, hogy eredményes harcot vívtak a párt ideológiai, szervezeti és cselekvési egységének megteremtéséért, erősítéséért, és küzdöttek a marxizmus—leninizmustól idegen nézetek, befolyások, az intrika, a személyeskedések ellen. Vaskosodott a pártegység, az az alap, amely feltétele lett annak, hogy termékeny, pezsgő pártélet nyíljon. Ott, ahol B pártszervezetek vezetői céltudatosan, tervszerűen, a kollektív vezetés elvét betartva a kommunisták és a pártonkívüli dolgozók erejét igényelve végezték munkájukat, komoly sikereket könyvelhettek el. Körültekintően vezetve, az egész falu problémáival törődve javult a vezetés színvonala az utóbbi időben, vátozatosab- bak, érdekfeszítőbbek a vezetőségi ülések, taggyűlések, pártnapok. Az utóbbi hónapokban szélesedett a taggyűlések napirendjének skálája hiszen olyan kérdéseket is napirendre tűztek, amelyeket ezelőtt soha, vagy nagyon ritkán vitattak meg e fontos fórumok. De vajon általános-e ez a jelenség falusi pártszervezeteinkben? Sajnos nem. Jónéhány helyen még mindig tapasztalható a szüklátókörűség, a sablonokhoz ragaszkodó vezetési mód. Az ilyen helyeken hónapról-hónapra mindig ugyanazok a kérdések kerülnek a taggyűlés elé. Alig van valami változás a beszámolókban. Ügy tűnik, mintha nem lenne probléma a mezőgazdaság, a kultúrális élet, a pártfegyelem, a pártdemokrácia, a példamutatás, a tömegszervezeti .munka stb. területén. Az időről-időre egyet szajkózás nemcsak unalmas dolog, de érdektelenné teszi a kommunistákat. Nem beszélve arról, hogy komoly veszéllyel jár, mert mutatja, hogy egy sor fontos probléma kiesik a kommunisták látóköréből. Nyilvánvaló: vannak állandó feladatok, mint a pártépítés, stb, amelyekkel állandóan foglalkozni kell. No de ez nem jelentheti azt, hogy most- már a tag- és tagjelöltfelvételen, a párt- oktatáson kívül ne törődjenek más fontos kérdésekkel. Szélesebb látókörű, tágabb horizontú pártvezetésre van szükség. Ennek feltétele pedig a kollektív vezetés, a kommunista kezdeményező készség. Az a pártvezetőség dolgozik helyesen, és tölti be hivatását, amelynek célja az egész falu problémáival való törődés. Feltétlenül szükséges, hogy a pártszervezetek vezetői megtalálják a módját annak, hogyan foglalkozzanak az elhanyagolt problémákkal. Ehhez viszont az-szükséges, hogy tágítsák a vezetőségi ülések, taggyűlések programját. MiJ; jelent a tágabb horizont? Azt, hogy olyan kérdéseket is vitassanak meg taggyűléseken, ^melyekkel eddig nem foglalkoztak. Hisz tudvalévő dolog, hogy a pártegység erősítésének, a tömegek megnyerésének számos olyan szála, jelensége, mozzanata van, amelyek eddig nem kerültek reflektorfénybe sok pártszervezetünkben. Ehhez az szükséges, hogy szakítsanak a sablonokkal. A párt országos konferenciájának határozatában van egy olyan meghatározás, melyszerint személyes kapcsolat, barátság kiépítése szükséges kommunisták és pártonkívüliek között. Hány pártszervezetben tárgyaltak ilyesmiről az elvtársak? Bizony nagyon kevésben. A taggyűlések napirendjének meghatározása előrelátást, jó tervezést igényel. Ebben a munkában a pártvezetőségek mellett az egész párttagságnak részt kell vennie. Csak így biztosíthatják, hogy a legfontosabb kérdések mindég időben kerülnek tárgyalásra. Ne idegenkedjenek napirendre tűzni pártszervezeteink ilyen kérdéseket: kommunisták a termelésben, a családban, a magánéletben. Vizsgálják meg, ki milyen párt munkát végez és hogyan látja el azt. Milyen a viszony az értelmiségiekhez, vagy a középparasztokhoz? Hogyan érvényesül szervezetükben a kollektív vezetés? Nagyon helyes az is, ha esetenként egy-egy fontos és nem elég világos elvi kérdést tisztáznak taggyűlés keretében. Mindez a kommunistákra tartozik. Ha azt mondjuk, hogy politikai, gazdasági és kulturális centrumok falun párt-alapszer- vezeteink, akkor ez azt jelenti, hogy mindhárom területtel behatóan, alaposan foglalkoznunk kell. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol a pártszervezet gondot fordít a kulturális életre, az értelmiségiekre, ott jó a kultúrmunka is. És általában azon a területen nincs eredmény, amellyel a kommunisták nem törődnek. Tágabb horizontú vezetés eredményezi a munkásokkal, a dolgozó parasztokkal, az értelmiségiekkel való kapcsolatunk erősödését. Ha a pártszervezet vezetősége alaposan megvizsgálja például a helyi földművesszövetkezet munkáját — az áruellátástól a kiszolgáláson keresztül egészen a káderhelyzetig — és azt vitatja meg taggyűlésén, látni fogják a dolgozók, hogy a kommunisták számára nem közömbös ez a terület sem. Hasonló lesz a helyzet akkor is, ha a fiatalok, értelmiségiek, szegény- vagy középparasztok ügyeit tárgyalják behatóan. Nem érnek el eredményt ott, ahol qsak általában beszélnek a tennivalókról, ahol hangzatos, nagy szavakat használnak, de keveset tesznek. Nagyon fontos, hogy pártszervezeteink ne törekedjenek látszateredményekre. Ne tárgyalják mondjuk a szegényparasztok helyzetét, a párt kulturális politikáját, vagy a fiatalok problémáit, stb. csak azért, mert azt korábban meghatározták a munkatervben; de annak érdekében keveset tettek, hogy ezeket a területeket alaposan megvizsgálják. Az ilyen esetek a vezetés hitelét csorbítják. Szélesebb látókörű vezetést falusi pártszervezeteinkben! Olyan irányítást,, amely a falut teljesen átfogja, elemzi a problémákat, meghatározza a tennivalókat minden kommunista számára. így ezen az úton erősödik tovább a pártegység, nő a bizalom a pártonkívüliek körében, s válik hivatott vezetőjévé az átala-' kulásnak minden faluban a pártszervezet. Farkas Kálmán.
