Kelet-Magyarország, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-01 / 231. szám
195S. OKTÓBER 1, SZERDA KPl ÉTIM 4 G v A RORSZAC. 3 Talajt javítanak a vítkai gazdák Két hete adtunk hírt arról, hogy a vitkai egyéni gazdálkodók negyvennyolc- holdnyi területen megkezdték a talaj a- vítást. Az érdekelt termelők nagy kedvvel fogtak hozzá a munkához. Néhány nap alatt — egymást segítve — hat vagon kisváráéról érkezett meszes földet hordtak ki a földekre. Beszélgettünk ' Turza Mihállyal. az egyik talajjavítást vesző gazdával, aki a következőket mondta el: — Az egyik vagonban csaknem százhatvan mázsa meszes föld jött meg. Az egy katasztrális holdamra sok lett volna, meg egyedül nem is tudtam boldogulni a kiszállításával, ezért Balázs Mihály gazdatársammal fogtam össze. <5 szintén egy holdat meszezett le. Tizenkét szekérrel hordtunk rá a két hold földünkre. Szóval, a vagont egy szemig kitakarítottuk. Megkérdeztük, ezután mi a számítása a földjével? — Istállótrágyáz i — válaszolta határozottan — és leszántatom. A télen hadd érjen össze és a tavaszon kapás növényt vetek bele. A többi termelőnek hasonló tervei vannak. A? ónban még nem mindenki végzett a föld meszezésé- vel. Például: Konc Miklós már kihordott vagy száz mázsa meszes földet, de még legalább huszonöt má^zát kért, mert két holdat fckar megjavítani. r Szerencsénkre kéz- ■. nél volt Papp Béla szövetkezeti agrooó- mus és szívesen adott tájékoztatást további munkájukról. — Még húsz vagon meszes földet várunk — világosított fel bennünket —. ez a meny* nyiség, gondolom, elég' lesz mintegy harminc- nyolc hold földre. Ha a Talajjavító Vállalat nem késlekedik az aratás után, már rég befejeztük volna a talajjavítást. De most az őszi szállítási csúcs- forgalom miatt nehe zen jutnak vagonhoz. A dolgozó parasztokat meg nagyban lefoglalja a betakarítás. Pedig jó lenne mielőbb befejezni a talajjavítást, mert a föld megkívánja az istállótrágyázást és az őszi szán*ást. Elmondta még Papp elvtárs azt is. hogy nqnról napra beszélget a talajjavítást végző egyéni gazdákkal. Meg szeretné győzni őket arról hogy a meszezett terülten — vetésforgó szerint — kitűnő öntözéses zöldséget termelhetnek. A. K.-aszna e földdarab szomszédságában folyik el. könnyen vízhez jutnának és gazdagon megtérhődne a fára óságuk. Életrevaló okos terv ez. s biztosan falaira talál a vpkai egyéni gazdáknál.. Azonban addig még több meggyőző érv és jó szó szükséges e helyes szándék megértetéséhez. A tiszalöki járásban négy fülil- művesszövetkezsti választott vezetőségi tag belépett a he'yi termelőszövetkezetbe. Többek közt a nagyüzemi gazdálkodást választotta Szabó Gábor c'vtárs is. a tiszalöki szövetkezet igazgatósági elnöke. ★ Tisza vas vériben öt tagú -hegyközségi előkészítő bizottság a’a- kult s már ez ide:g mintegy harminc szőlőtermelő kérte a felvételét. Több tiszavasvári állattenyésztő gazda pedig állattenyésztési szakcsoport szervezésén fáradozik. ★ Tiszadadán viziszárnyas-te- nyésztő társulás van kialakulóban. Pár napja már háromtagú előkészítő bizottságot hívtak életre. A megalakulandó társulásnak nagy lehetősége van a víziszárnyas térvesztésére, mivel a községhez közel bővizű hottisza ág terül él* ★ A Virányos-tanyai szövetkezeti nöbizottság kezdeményezésére tizennégy asszony cukorrépaterme- lési szakcsoportot alakított. Elnöknek Godzsák Józssfnct, a szövetkezeti nőbizettság elnökét választották meg. ,... 4 szövetkezeti üzletek felkészültek az őszi és téli csúcsforgalomra Interjú Vályogon Ferenc elvtár ssal, a MÉSZÖV osztályvezető jétel Felkerestük Vályogos Ferenc v>lvtársat, a MÉSZÖV osztályvezetőjét, és érdeklődtünk arról, a szövetkezeti üzletek ?z őszi és téli hónapokban ki tudják e elégíteni vevőik igényeit, kívánságait. Először a következő kérdésünkre kértünk választ. — Hogyan készültek fel a megye szövetkezetei az őszi és téli áruellátásra? — Szövetkezeti bobjaink a rendelkezésükre álló pénzösszegekből nagymennyiségű és széles választékú árukészletet szereztek be. Erre minden lehetőségük megvolt, mert a nagykereskedelmi vállalatoknál — a korábbi időszakhoz viszonyítva — komoly árukészletekből válogathattak és válogathatnak még ma is. Különösen a szaküzletek és a nagyobb vegves-jellegű boltok törekszenek elegendő árukészlettel rendelkezni az áru- keresletek kielégítése érdekében. — Az igaz. hogy az idén néhány millió forinttal kevesebb árukészlettel rendelkeznek a szövetkezetek, mint az elmúlt év azonos időszakában, azonban sokkal választékosabb áruik ö z szetétele. Számos új cikk. többek közt a műbörkabát, mosógép, motorkerékpár, a különböző típusú kismotorok, ballonkabátok, boxcsizmák és tréningruhák — valósággal tömegcikként jelentek meg az üzletekben. Akad még néhány hiánycikk, de reméljük, hogy ez csak átmeneti jellegű. Néhány esetben a szakszerűtlen árurendelésből ered ez a hiba. Hiszen nemcsak a ruházati árukból, hmem a vas- és műszaki, sport- és játékárukból, üvegárukból és iskolai felszerelésekből elegendő mennyiséget gyárt iparunk. — Szeretnénk, ha tájékoztatna bennünket Vályogos elvtárs arról, segít e az új cikklista a szakszerű árukészlet gazdálkodás kialakításában? — Boltjaink cikklistáját 1954. őszén rendeztük. Minden egységnek meghatároztuk — a szövetkezetekkel egyetértésben *—. milyen áruféléket tarthatnak és hozhatnak forgalomba. Azonban az 1556 évj őszi események valósággal felborították az üzletek készletgazdálkodását. Számos kis vegyesbolt olyan cikkeket szerzett be, amelyekhez sem tá; rolási, sttn értékesítési elöfel é- Iclci biztosítva, nem voltak. Emiatt nagymennyiségű ruházati cikk, cipő- és egyéb áru szeny- nyeződöít el és ment tönkre e boltokban. A nagyobb értékű motorkerékpárok, mosógépek, rádiók és más áruféleségek tartásával pedig jelentős pénzösz- szegeket kötöttek le. s így a mindennapi közszükségleti cikkekből gyakran nem tudták kielégíteni a vevőközönségüket. — A tar'hatatlan állapoton igyekszünk változtatni. A hibás árukat leéríékelteitük, s helyben vagy más községekben értékesíttetjük. Több mint tízmil'ió forint értékű árufélét pedig visszaszállítottunk a nagykeres kedelmi vállalatokhoz, Hozzásegítjük az üzleteket ahhoz hogy a megkapott pénzüké, t olyan árukat vigyenek ki, amelyek értékesítése biztosítva van és meg. felel a boltok profiljának. — . helytelen kászle1 gazdálkodásból jelentős kár keletkezett szövetkezeti mozgalminknak. A jövőben el szerelnénk kerülni ezt. s ehhez komoly segítséget ad az új cikklista bevezetése. A jövőben nem tűrjük el ezt, hogy .amíg egy kis falusi vegyesboltban ott áll a mosógép, addig sót. cukrot vagy egyéb árut nem lehet kapni — fejezte be nyilatkozatát Vályogos elvtárs. | A foldniŰTesszÖTctkezctck | | és a termelés szervezése | C okán emlékeznek még arra, hogy a földművesszöltetke- A fi zetek megalakulásakor feladataik közé tartozott a ö, f mezőgazdasági termelés szervezése, a termelés fellendítésé- 3 ra nsk segítése — a rendelkezésre álló termelőeszközökkel, pél- fi .6 dául: gépekkel, felszerelésekkel, vetőmagvakkal, stb. A sző- fi § vetkezetek szívesen végezték ezt a munkát, amely a kezdeti ^ időszakban eredménnyel is járt mind az újjászervezendő nép- ^ gazdaság, mind a dolgozó parasztság szempontjából. Több sző- Á vetkezet kebelében termelési társulások jöttek létre, illetve ff a földhözjuttátottaknak és a régi kisparasztoknak olyan segít- séget nyújtottak, amelyekkel megmutatták nekik a mezőgaz- 'ti daság felvirágzásának útját. [I Később az ilyenirányú munka háttérbe szorult, mert az A 1950-es évtől ezen feladatok elvégzését a különböző állami fi szervek és vállalatok vették át. A szövetkezetek kimondottan \\ kereskedelmi egységekké zsugorodtak össze. Azonban pártunk A és kormányunk — az utóbbi években hozott határozataival — fi ismét lehetővé tette azt, hogy a földművesszövetkezetek szé- A leskörü szervező munkát végezzenek a terméshozamok nőve- 5 lése és a mezőgazdaság szocialista átszervezése terén. Az újabb' feladatok sokoldalúbbá és — őszintén szólva — A nehezebbé teszik a szövetkezetek munkáját, főleg azért, mert A számos szövetkezeti dolgozónak nincs kellő tapasztalata és ^ megfelelő szakképzettsége a termelés szervezéséhez, a termel- tetéshez. A nehézségeket fokozza az, hogy egyes vezetők még A ma is keveset törődnek a mezőgazdaság kérdéseinek, problé- A máinak megoldásával. Több igazgatósági elnök ;— a válasz- W. tott vezetőség egyrészével — például nem ismeri a mezőgaz- A dasági üzemággal kapcsolatos tennivalókat. Ez abból ered, fi hogy vontatottan tanulmányozzák és alkalmazzák többek közt fi a helyes okányi szervezési módszert is — bár erről számos A megyei és járási értekezleten igen sok szó esett, a sajtóban, a rádióban és röplapokon is gyakran ismertettük. A megváló- A sítás mégis lassan halad. Sőt: egyes helyeken rosszul alkal- máznák a jól bevált okányi módszereket. A termelési körzetek A kialakításakor — kiinduló pontként és gazdasági feltételként g — sem a gépállomás megkapott gépeit, sem pedig a szerző- 3 déses növények termelési lehetőségeit nem veszik figyelembe. fi Például: a tyukodi szövetkezet 5 erőgépet kapott, s legtöbb- S szőr csak 3 szánt belőle, mégis hét körzetet alakítottak ki. A Természetesen így nehézségekkel küzdenek a gépek irányíts- el sánál. ó Ezzel szemben jól szervezték meg a munkát a nyíregy- fi házi földművesszövetkezetnél. A rendelkezésükre álló erögé- fi pék számának figyelembevételével alakították át — az 1949. fi óta meglévő — körzeti felelősi rendszert. Ennek eredménye- o ként mind a tavaszi, mind a nyári kampányban teljesítettek gépi szántási tervüket. ' ä fi Okosan kezdtek hozzá a körzeti rendszer kiépítéséhez a 3 mátészalkai járásban is és járási szinten már megvitatták a g körzeti felelősökkel a rájuk háruló teendőket. ß Sokan a gépi munkák szervezésének átvételét csupán a A meglévő gépek kapacitásának kihasználásában látják. Ezek í| behunyt szemmel járnak és nem is tudnak teljes értékű fi munkát végezni. Mert a íó cél a gépi munkák szervezésének A átvételével az, hogy a szövetkezetek megfelelő technikai se- [t gitséget nyújtsanak tagjaiknak — az egyénileg gazdálkodók- A. nak — a nagyobb termés eléréséhez, s a gépi munka szerve- fi zésével megszerettessék a dolgozó parasztokkal a gépek nagy- 3. üzemi használatát. És ennek velejárójaként a termelésre való A szövetkezést. yv A szövetkezetek munkájában jelentős helyet foglal cl a fi- szerződéses termeltetés is. A különböző termeltető vállalatok a szövetkezeteket bízzák meg a szerződések kötésével s ezúton álmodjuk nyílik az egyéni gazdálkodókkal való még g közvetlenebb kapcsolat megteremtésére. A szövetkezetek a £ falukban működnek, tagjaik többsége egyéni paraszt, akikkel *• állandóan érintkeznek. Könnyen felismerhetik azok igényeit, @ megismerhetik szokásaikat, és termelési tájkulturájukat, 1cj?; Ezért hasznos, hogy a helyi szövetkezetek kötnek szerződése- 4Í ket — a termeltető vállalatok nevében — a dolgozó parasz- £ tokkal különféle növények megtermelésére. Megyénkben minden szövetkezetnél önálló mezőgazda- A sági üzemág működik. Azonban egyesek még mindig nem ismerik, nem tudják, milyen formában szolgálják a dolgozó ó parasztok — a népgazdasággal cgybehangolt — érdekeit. Az fi* üzemágak feladata, hogy irányítsák a szövetkezetek termelési tevékenységét, tanácsokkal lássák el az egyéni gazdákat, véd- jék ezek jogos érdekeit, s gondoskadjanak arról, hogy egyre A jobban elterjedjenek közöttük a modern agró- és zootechnika £ . vívmányai.- A mezőgazdasági üzemágak mellett élnek és dől- 2 goznak a termelőkből álló termelési tagbizottságok, összefog- p. ják a község dolgozó parasztjait a termelési feladatok meg- £ oldására, gazdagyűléseken és vitákon ismertetik az egyes fi termelési kultúrák meghonosításának előnyeit, illetve azok p' termelési módjait. A- tagbizottságok a helyi lehetőségek fi- »; gyelem bevételével segítséget adnak a termelési körzetek kialakításához, s törekszenek a szövetkezés irányába lendí- ■ >; teni az egyéni gazdaságokat. Azonban mindezek megvalósításához nem elegendő a szövetkezeti apparátus munkája. Az is szükséges, hogy a fa- p; lusi kommunisták szintén megértsék és támogassák a szövet- kezetek ilyenirányú tevékenységét. v;* LÉVAI SÁNDOR, '
