Kelet-Magyarország, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-19 / 221. szám
195*. SZEPTEMBER 19. PÉNTEK KELETM AGY ARORSZA.G A lakáshiány enyhítője lehet: A HÁZÉPÍTŐ SZÖVETKEZET így hanoit Haját otthont Iugusst Már leltet szerződést kötni vöröshagyma termelésére Auguszi Fischer hajógyári lakatost nem igen ismerik olvasó'nk. Hogy ah is ismernék, hiszen Ros. tockban lakik, és a nyírségi homok zenéje helyett az Atlanti- tenger hullámainak zengéset hallgatja. Ezt azért teheti, mert — nem is oly régen — szerencsés helyzetbe került. Tengert kémlelő, zöldteraszos lakást épített barátaival. Pedig .., Néhány hónappal ezelőtt Auguszt barátunkat is olyan gondok gyötörték, mint nálunk sok embert: Hogyan tegyen szert égy békés otthonra, amiben eljátszogathat a kis Auguszt is .. s Hogyan í* működik ? Egy nap váratlanul eléje toppant’ a szerencse házépítő szövetkezet képében. Ez az ügyes táreas-házépítő szövetkezés sok ezer német dolgozónak hozott kedvet és lehetőséget a családi otthon építésére. A lakóházépítő szövetkezetek ugyanis nem lebecsülendő állami támogatásban részesülnek. ■ Az alakulás úgy történik, hogy egy-egy üzemben, vállalatnál, intézménynél, hivatalnál, gazdaságban, vagy termelőszövetkezetben összefognak a dolgozók és egy járatos, lehetőleg épitőszakmához értő vezetővel az élen házakat építenek maguknak. Az állam ingyen juttat telket, hosszúlejáratú Kölcsönnel segíti őket, és építőanyagot küld jutányosán a központi készletből. Így tehát bárki tagja lehet, akinek van egy kis megtakarított pénze, és alkalomadtán’.nem restell jómaga is segédkezni az építkezésben. Ez utóbbi előnyös, mert közös erővel hamarabb és kevesebb költséggé! készül el a leendő otthon. Ennyi elég is Auguszt Fischer- ről és a német lakóházépítő szövetkezetről. Most nézzünk szét itthon. Hálunk is lehetséges... Csak találomra kértünk véleményt az utcai forgatag néhány járókelőjétől. Többek között Kovács Aladár nyíregyházi lakos nak .is nekiszegeztük a kérdést: vajon benne lenne-e', egy ilyen közös házépítő akcióban? — A kérdés váratlan, de elárulom nem meglepő. Ugyanis már előzőleg olvastam a lakásépítő szövetkezetekről. Hogy tömör legyek: én fiatal házas vagyok. van néhány ezer forintunk, de nem tudjuk eldönteni, mit vásároljunk belőle. A fele-, ségem bútort akar én egy kis < lakást szeretnék. A pénzből fut-] ná bútorra, ám lakásra nem, 4 Gondolom, sokan vannak rajtam! kívül a megyében, akiknek ke- ] rül pár ezer forint megtakarító.!] pénzecskéjük, amit ha többen] összeadnánk, és az állam segí-] tene. már el lehetne kezdem] valamit... ] Igen, valami ilyesmiről van] szó. A házépítő akció olyan dol-j gözók széleskörű összefogása] akik pillanatnyilag nem tudtak] annyit spórolni, hogy abból egy] kis családi házra futná. Sokezer] olyan emberről van szó, akik j nem rendelkeznek saját ház.e.l lekkel, és mellé az építkezéshez. ] az OTP kölcsönhöz szükséges] saját összeggel sem. Viszont, j megspóroltak 8—10—14 ezer forintot, s ehhez szívesen hozzáadnák a saját erejüket, igyekezetüket. Ha felsőbb szinten intézkednek, és nálunk’is beválik a lakóházépítő szőve kezet, ltumurosun löbbszáz lakás épülhetne a telkeken, állami területen. (S ’ ez a városrendezés szempontjából is előnyös.) Nem haszontalan tehát,-ha az érder keltek és az illetékes megyéi vár , rosi szakemberek, szakvezetők foglalkoznak a házépítő, szövetkezetek gondolatával, és amint időszerű, mérlegre teszik a lehetőségeket. A Német Demokratikus Köztársaságba^ szinte ismeretlen fogalom a. lakáshiány, Az egész ország egy épülő nágy- nagy családi házhoz hasonlatos. Nem lehetetlen, hogy nálunk is a‘ házépítő szövetkezet lesz a lakáshiány enyhítője. (Páll G.) fl nyíregyházi Ságvárí Tsz tagjai közösen tekintik meg a Mezőgazdasági Kiállítást Ma este indul Budapestre a Mezőgazdasági Kiállítás megtekintésére a nyíregyházi Ságvári TSZ harminc tagja. Jobbára fiatalok adják a létszámot, mivel a szövetkezet KISZ-tagjai korábbi gazdaságos és társadalmi munkájukkal eredményesen tevékenykedtek. Két napot töltenek a fővárosban, s a kiállítás megtekintése után bő városnézés! programban lesz részük. Reggeli történet A JiOrai vonat befutott az állomásra. A piacos nép kiözönlik, « kijáratolzon, s szétterül a városba vezető utálton. Két asz- szony már a kijáratnál tétován tekint szét, de aztán határozott ’ léptekkel elindulnak a széles jár- járdán. Be a városba. Félreeső helyen pillantanak meg egy női fodrászatot. Nem is olyan városias kívülről,.. a fiatalabb mégis kézenfogja a másikat és viszi maga után, mintha az vonakodna oda belépni. Pedig már nem akarja megmásítani a szavát,- hiszen a vonat is pénzbe van... Sok nógatásba került, míg rábírta a húga,', hogy búcsút mondjon a hosszú hajának. Nagylány korában dús szőke haja epésségé sok legényt csalogatott. Szerette volna, ha neki is csinálnának „városi hajat'!.' Nem is sokat törődött a nagyanyja zsörlölödcsei- vel, aki mindig szekálta: „Maradhass magadnak, majorosi jáhy nem vágatta még itt1 le á haját, mint azok a- városiak... 9 ' kisasszonyok .. ■" Akkor szcppcnt meg csak, amikor d tisztelendő úr az egyik, vasárnap példálózga- tott egy alvégesi lányról, hogy mivé is lesz az, mert levágatta x haját. — Most is emlékszik még nagyon jól, hogy egyszer, régen, amikor kis. iskolás volt, ott. az iskolában levágták a szöszt haját — kopaszra. Mert... a négyespitvarokon ... igy osztogatták a tisztaságot... A szép szőke hajkorona már vesztegeti fiatalos fényét, csak a dús fonatok nem vékonyodnak. Lánya, nagy fia, meg a húga ébresztgetik mostanában a régirégi vágyát, hogy szépen bodorított, rövid haja legyen, olyan, amilyet azelőtt nem csináltathatott. Halk súrlódással nyílik az ajtó, és alig hangosabb a ., jó reggelt“ is, amit a két asszony ellehelt. A készségesen elusietö fodrásznőhöz c. fiatalabb fordul, s kezd magyarázatba. . — A néném ő, a testvérnéném. Miatta jöttünk, merthogy ő még nem járt fodrásznál. — Tessék csak, tessék. Mit parancsol? — Dájcrt... meleget ... — szedi össze lassacskán magát az asszony. — De ... hátha ... mégse? .., — s úgy rtekint, rájuk, mintha várná, hogy mondják már: „nem való ilyen korban a cicoma — Talán nagymamától félsz mé 1. mindig? — korholja tréfásán a húga. — Vagy az öreg tisztelendőíől? Hisz‘ már nem is él. Meg ha élne ...? — A falu ... a‘ mit mond ... hogy ni- csak... Mariska ... a majorosi... Meg az ember is.. . mit szól hozzá, ha hazaállítok ... — Hát ha te megijedsz a falutól, akkor mehetünk is — nyúl a kilincsért a. fiatalabb. — Várjál... — szói a húgára. — Csinálja csak kedves — fordul a fodrászáéhoz, és kezdi bontogatni a két ágba font vastag szőke hajköteget. A selymes szálak eltakarják, és amazok nem vették észre, hogy két kövér könnycsepp gördül le az arcán. Lepottyan- tak a cipőjére, s onnan vidáman pattantak tovább, magukkal hurcolva a megtett út porát ... (vincze) TAVALY a löldmüvesszö vet kezetek 8. ezer kalasztrális hold vöröshagyma termelésére kötöttek szerződést a termelőszövetkezetekkel, szakcsoportokkal, a, mező- gazdasági társulásokkal és a, egyénileg gazdálkodókkal. A kővetkező gazdasági évben 10, ezei hold hagyma termelésére szándé- Koznak-szerződést kötni a termelőkkel. A szerződés-kötések ideje már is megkezdődött. A SZERZŐDÉSKÖTÉS kcmo’.y kedvezményeket biztosít a termelőnek. Mindenek előtt mslyszán tási hitelt kap a termelő kamatmentesen a földművesszövetkezet tői, ha géppel szántaija fél a leszerződött területét. A földmü- vesszövetkezet felvásárlási áron hitelezi a szaporító anyagot is, a törlesztéskor azonban hozzászámol 20 százalék kezelési és tárolási költséget. A növényvédöszert viszont fogyasztói áron, Jsamatmen- tesen előlegezi a termelőnek. A TERMELŐSZÖVETKEZETEK, szakcsoportok és mezőgazdasági társulások 500, az egyénileg gazdálkodók pedig 400 forint művelési előleget kapnak holdanként a dugványozás után. A makói zártkörzetben külön kedvezményben is részesülnek a hagymatermelők. Télen ugyanis a melegházak fűtésére minden leszerződött hold után 4 mázsa szenet és 2 níáz'sa tűzifát kapnak a földmű* vesszövetkezettől 5Q százalékos kedvezményes áron. . * A FÖLDMŰ VESSZŐ VETKEZETEK az első osztályú hagyma kilóját legalább 1 forint 60 fillérért, a másodosztályú hagyma kilóját pedig legalább 1 ft 30 fiúéiért veszi át. A hagyma átvételi ára természetesen ennél magasabb is lehet, alacsonyabb azonban nem. Termelőszövetkezetek, de közős termelés és közös -értékesítés esetében a szakcsoportok .is mennyiségi prémiumban .részesülnek. A mennyiségi prémium,' illetve, a nagyüzemi felár az alapár 3 százalékát teszi ki,, ha a termelőszövetkezet, vagy a .szakcsoport 100 és 500 mázsa közötti mennyiséget ad át a földműyesszövétkezetnek. 500 mázsán. felüli mennyiség leszállítása esetében a mennyiségi prémium az .alapár 5 százaléka- ' VÖRÖSHAGYMA .. termelésére mindenütt . a .földművés,szövetkezetek kötnek szerződést a terryie-' lökkel. ...................... A z idősebb olvasók közt bi- •r*- zonyosan vannak, akik még: emlékeznek az úgynevezett „népképviselet” jelszavára. Talán bizony akadnakva -nyírggy-. házi tanyabokrok lakói között olyanok is, akik emlékeznek a „népképviselet”,, a „népparla- ment” hirdetőjére, Nagyatádi Szabó Istvánra, hiszen 1917 nyarán itt járt. és „nagy" beszédet is mondott.’ Akkortájt bizony sokat beszéltek a „népképviseletről” és a „néppaiiamentrői”. Minél tovább húzódott a háború, annál inkább és annál hangosabban „követelték”. Különösen 1917-ben, az oroszországi forradalmi megmozdulások hire késztette a törvényhatósági bizottságokban és a parlamentben ülőket az ilyen irányú hangos- kcdásra. A frontokon és itthon is igen borsos volt a hangulat, szükséges volt „új idők jöveteléről”,. a történelmi osztály „demokratikus törekvéseiről" és hasonlókról beszélni. Azt remélték, hogy ezzel leszerelik a magár munkásosztály forradalmi mozgalmait. Nézzük meg, mi is volt hát igazában az a „népk.épyiselet” és „néppariamenV ? Amikor Nagyatádi Szabó István Nyíregyházán járt — 1917. július 30 — maga mondta el. — Idézzük beszédének ide vonatkozó részét: „A m-pparlamcnthez vezető utat, a demokráciát, mi, somogyi kisgazdák ezelőtt tíz esztendővel megcsináltuk. >30 kisgazda ül ma Somogy vármegye törvényhatósági bizottságában és róluk, nélkülük nem történik ott, semmi.” •• yr ív . • .ve. . ;»>.’* ík* v ’ Kik voltak ezek a Nagyatádiféle kisgazdák? Ügyhisszük, hogy, idősebb olvasóink emlékeznek ezekre a „kisgazdákra”. — Ahhoz, hogy valaki „kisgazdának” számítson,'.35—40' holdacsr ka kellett. Legalább ennyi. Erről különben meggyőződhetünk, ha csupán azt idézzük fel, hogy kikből állt a kisgazda párt, kik voltak a vezetői. Az első lépés tehát az, hogy e „kisgazdákat” be kell vezetni a megyei törvényhatósági bizottságokba. Aztán? „Aztán megpróbálunk bejutni a parlamentbe, előbb én egyedül julcllam be, mostmár negycdmagammal vagyok a képvisel'Jh.izban. így raktuk le tír evvel ezelőtt a népparlament alapját ..." — mondotta Nagyatádi Szabó István. Nagyatádi azt mondja, hogy „előbb én egyedül jutottam be”, hát ki, milyen kisgazda veit ö? Ki volt Nagyatádi Szabó István? „Voltam arató, részes cséplő, napszámos, fuvaros, árok- háriyó, erdei ramunkás, munkáltam feles földeket, réteket, szolgáltam robotot, együtt dolgoz-: tam az uradalmi cselédséggel és így aztán sikerült birtokomat tehermentessé tenni és némileg gyarapítani” — írja , öncletraj- . zában. Közben megfelejtkezctt arról, hogy honnan szármaiik, minél jgbban ívelt a pályája felfelé’, minél jobban' sikerült ő|rtoká,t.. újra ••iíhéöiileg meghöu vélni”, annál inkább a kulákok érdekeinek lett a szószólója.': — így aztán a „kisgazdák” aaaz a kulákok látták, hogy Nagyatádi olyan ember, aki az ő harcosuk,.' de a nincstelen • szegények ■ is.' vonzódnak hozzá, jó lesz' hát képviselőnek. 1908-ban válasz-’ toíták meg először kisgazdapárti programmal. 191-8-ban — amikor Károly király gróf Hadik János miniszterelnökségével akarta a kormányválságot meg.” oldani, — Nagyatádi földművelésügyi miniszter lett. S vajon, hogy viselkedett a „kisgazda ’ miniszter 1917-ben? ., „A proletárdiktatúra kitörése napján újra hazamentem- Erdőcsokonyára — írja önéletJ rajzában. — Félve attól, hogy ellenforradalmat fogók szeri vezni, egy nemzetközi vöröszászlóaljat telepítettek le- a falumban. 1919 augusztus 7-én Friedrich István első köb- mányiban földművelésügyi miniszterré nevezett ki József főherceg...” Nos, tehát világosan látható, hegy ki volt Nagyatádi es kik-, voltak azok, akiket „kisgazda” héven a „népképviseletbe” és a „népparlamentbe” próbált béé . vinni. A Horthy -áltál felújított kulákságot sikerült is bevinnie. • (—9-0—1 3 Nem a borítékba telték a nyíregyházi Dohánybeváltó- és Fermentáló Vállalatnál ást a pénzt, amit a dolgozók' fizetésükön félül kaptak .az 1937, 58. 'gazdasági évben. A vállalat egy-év alatt egymillió 126 ezer 603'fo- nntot fizetett ki szociális juttatásokra: a napköziotthenra 168 ezer 102 forintot, a bölcsődére 154 ezer 224 forintot, az üzemi konyhára 278 ezer 924 forintot, segélyekre 77 ezer 20 forintot,,és munkásruhák juttatására 448 ezer 5Í3 forintot. Ebből egy dolgozóra 816 forint jutott, amit nem a borítékban kaptak fizetésként. a dolgozók. Mi is az a „népképviselet" ?
