Kelet-Magyarország, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-19 / 221. szám

4 RPf pt« snvnan**? <icj 1558. SZEPTEMBER 19, PÉNTEK ■-■■•■ —- ......— I -— A TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA VILÁGÁBÓL Mit kell tudnunk a napfolttevékenységről? Sngár»üsen@t©k cs világűrből A tudományos világ feszült figyelemmel és megújuló érdek­lődéssel kíséri a szputnyikek út­ját. A mesterséges holdak ugyan­is olyan adatokat tárnak fel a ‘légkör felső rétegeiből, melyek mindezideig ismeretlenek voltak. A kozmikus titok felderítésének küszöbére jutott általuk a tudo­mány. A világűrből érkező számtalan sugárzás közül minden ember­számára legismertebb a Nap su­gara, mely egyben a legfonto­sabb elektromágneses sugárzás. (Ennél a jelenségnél az elektro­mos és mágneses hatások terjed­nek tova elképzelhetetlen sebes­séggel, míg az ettől különböző korpuszkuláris sugárzásnál ato­mok, vágy elektronok, neutronok száguldanak óriási gyorsasággal.) Ez a rádióaktivitás körébe tar­A sugárzás eredete az eddigi megállapítások szerint a csilla­gokban, pontosabban a ködfol- tókban keresendő. Mivel pedig elszórva az ég mindén részén tálálhatók ködíoltok, a Föld bár­mely irányba fordul is, minden részére mindig jut kozmikus su­gárzás. Az emberi szem az elekt­romágneses rezgésekből, vagy sugarakból csak bizonyos hul­lámsávba tartózó, az úgynevezett látható sugarakat érzékeli. Ezen tozó sugárzás, mély például a sarki tény természeti jelenségé­nek előidézője is. A kozmikus sugaraknak számtalan váLözsta vibrál á felső légrétegekben, a sztatcszíérában. Már Millikán Nobel-díjas fizikus megá lapí­totta, hegy ezeknek a sugarak­nak intenzitása függet’en a Nap és más égitésték állásától. Elmé­lete szerint a kozmikus sugarak drótnélküli jelzései annak a tény­nek, hogy a csillagok közti tér­ben egy sereg nehezebb elem épül fel könnyebbekből. Itt lé­nyegében az a folyamat játszó­dik le, hogy hélium alakul hid­rogénből, s ennek az átalakulás­nak energiája Einstein számítása szerint huszonöt millió voltot tesz ki. Ez magyarázza a kozmi­kus sugárzás nagy energiáját. a hullámsávon kívül van a lát­hatatlan sugarak birodalma, amelynek különböző huliémhosz- szú sávjai vannak és más sajá­tosságokkal rendelkeznek. A sáv­határnál hosszabb hullámhossz­ba tartoznak az infravörös és hő­sugarak, a röviöebb huliámúak az ullraviola és röntgensugarak. A Kozmosz sugaraiból ezúttal a mindenki számára legismer­tebb napsugárral foglalkozunk részletesebben, Ugyanez áll az időnként békö- vetkező flaprobbanásekra és a napfolt tevékenységre. A naprendszer tudományos vizsgálatárak egyik kutatott, de még teljesen fél rtém tárt része a napfolttevékenység. Ha a Na­pot távcsővel vizsgáljuk, szsm- csézétt felü'etén gyakran látha­tók kisebb-nagyobb sötétén ár­nyalt részek, az úgynevezett nap­foltok. Ezeknek kifejlődése a szemcsés felületen indul meg olymódon, hogy néhány sötét szemese összefolyik, úgynevezett pórus képződik. Ezekből meg'e- hetősen gyorsan fejlődnek ki a napfoUck, melyeknek Időtartama meglehetősen különböző. Van ölyán napfolt, mély néhány nap alatt eltűnik, de ólyen is, mely néhány évig tart. A napfoltok a napkorongon ké’etröl nyugati irányba vándorolnak, s nagysá­gukra nézve sokfélék lehétntk. 185Ó-bért például ölyan napfoltot figyeltek meg, melynek átmérője a számítások szerint 230 ezer ki­lométer volt. A napfoltok tudományos vizs­gálata máris sok részzredmónyt hozott, azonban még mindig je­lentős kérdések vannak, melyek­re csak a további kutatások ad­hatnak választ. Azt kétségtelenül megállapították, hogy a napfolt­tevékenység kihatással van az élőlények egészségi állaootára, idegrendszerére. A fertőző meg­betegedések például napfőltmi- nimum idején jelentősén csök­kennék. Á napfolttevékenységgel összefüggést mutattak a dtftériás megbetegedések, az algériai mó- csárláz-jérvány, az északameri­kai agyhgrtyalób terjedésé. Az idegbetegek napfoltmaximum idéjén rendkívül nyugtalanok, állapotuk súlyosbodik. Számos gyógyintézet megállapítása sze­rint napfoltminimum idején fel­szökkent a sikerült műtétek szá­ma is. De más területeken is észlel­hető a napfolttevékenység ha­tása. Mezőgazdasági kutatók sze­rint kitérjed a növények fejlődé­sére is. Kanadában például hosz- szú évek adatait egybevetve ki­mutatták, hogy napfóltminimum idején jelentősen nagyobb volt a gabona- és burgonyatermés. Dé az állatvilágban is érezteti hatá­sát. Ugyancsak Kanadában álla­pították meg, hogy nápfoltmlni. mum idején a nyulak és a ser­tések szaporulata jóval kedve­zőbb, mint magas napfolttevé­kenységnél. A jövő tudósaira vár a feladat, hogy ezekre az évtizedek megfi­gyeléséivel, összegyűjtött adatai­val alátámasztott megfigyelések­re megtalálják a magyarázatot, feltárják teljességében az össze­függés okát. A szputnyikok által szerzett megfigyelések, a sztra­toszféra eddig a tudomány szá­mára ismeretlen adatai, a nem­zetközi geofizikai év kutatásai valószínűleg nagy lépéssel viszik előre a tudományt ahhoz, hogy megtalálja á rejtély kulcsát, min­den részletében megismerje a kozmikus titkot. K. I. Vonat alá vetette magát KemeCsén szombaton reggel fél- kilenckor Kovács Imre 13 éves fiú. A végzetes lépésre az adott okot, hogy szüleitől állítólag nem kapott pénzt, hogy Máriapócsra utazzék barátaival. A szülők nem is egyeztek bele az elutazásba. Az elkeseredett fiú kiballagölt a sí­nekhez és a robogó személyvonat alá vétette magát. A helyszínen meghalt. A rendőrségi nyomozás megkezdődött. Robbanások a Napban — Napfolttevékenység A József Attila Művelődési Házban szeptember 21-én, vasár­nap esté nyolc órai kezdettel Hu ryady—Volly zenés népszínműve kerül előadásra. A Déryné Szí: ház kitűnő szereposztásban hózza ezt az új darabot. Képünkön: Hullai Bertalan, Dömötör E,z„i es Tássy Tamás (hátul) a darab egyik jelenetében. A láthatatlan sugarak birodalma Szeptemberi pályázatunk mai rejtvénye Nem lotyliat el a százezreket érő kiucs Megyénkben megindullak az Cl*« szeszgyárak, Rövidesen 20— 22 gyár üzemel, ahol gyáranként mintégy 100 hektoliter szsszmos- lék melléktermék gyűlik össze naponta. At Efjcdéstani Kutatóintézet adatai szerint egy hektoliter ku- koricaszcszniosickban 10—13 ki­logramm kukoricacrtcknek meg­felelő tápanyag van, illetve a hízómarhák ennyit hasznosíta­nak belőle. A hússertések 8-—10 kiló kukoricaértéknek megfelelő tápanyagot hasznosítanak a. szeszmoslékból. Korpára átszá­mítva minden hektoliter moslék 16—18 kiló korpának felel meg. A burgonyamoslék mintegy két- harmadertekű a kukorleamos- lckhoz viszonyítva. Nem nehéz kiszámolni, hogy gyáranként naponta 10—12 má­zsa kukoricaériék folyik ki mel­léktermékként és folyik cl, ha nem hasznosítják. A húsz gyár­ban ez napi 200 mázsa kukoricát jelent, 35—10.000 forint érték. Nem folytatjuk tovább a szá­molást, hogy ennél mennyivel több értéket jelent az a tej, vagy húsmennyiség, ami éhből á lápértékból lérmBiöühé. Csak még annyit, hogy á moslék gy or­san érjed, bűzt áiaezt az üzem környékéit, illetve egészségte­lenné teszi a levegőt. A szesz­iparnak kulim költséget jelent a nagymennyiségű melléktermék elvezetése. A múlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy megyei összesí­tésben mintegy 59 százalékát hasznosították csak az állami gazdaságok, termelőszövetkeze­tek és egyéni állattartók ennek a nagyérlckíi takarmánynak. — Még az üzemeltetés elején va­gyunk, elsősorban a szeszgyár- környéki állami gaZd^ágok éi termelőszövetkezetek jelentsék be igényüket a gyár vezetőjénél, hogy ne kelljen a csatornákba clíölyatai egyetlen liter moslé­kot sem, A járási tanácsok me- z‘(gazdasági osztályai kísérjék figyelemmel, hogy a területükön miként hasznosítják a szeszgyá­rak melléktermékéit és javától- ják a szövetkezete Írnek a moslék itatását. Cs. R. Verekedés — cimbalom iábbal Egy kellemetlenül végződött la­kodalom dokumentumai fekszenek a bíróság asztalán. Az iratok mel­lett ott láthatók a bűnjelek is, nevezetesen a cimbalomláb, - a nagybőgő vonója, meg egy erős karó, A bűnös Marján Pál kál- mánházi gépkocsivezető. Mégpe­dig azért, mert egy karóval „meg- suhintótta'’ Csiga Istvánnét aki állítólag Szüés Istvánnal együtt módfelett pengette a magáraha* gyott cimbalmot, még a nagybő­gőt. Legalábbis Marján érré hi­vatkozott a kihallgatásának A ve­rekedéssel végződött lakódaln>j ügy, melynek egyetlen vádlottja Marján Pál, súlyos testi sértés miatt került a nyíregyházi. járás- bíróság eíé. — ■ i—mWw — Tartásdíj elmulasztásáért börtön Egyre szigorúbb elbírálás alá esik a tartási kötelezettség elmu­lasztása. A család eltartását és a gyermeknevelést egyes esetek­ben felelőtlen, könnyelmű apák nem vét zik komolyan. A büntető eljárások azt mutatják, hogy a törvényesen megítélt tartásdíj fizetését hanyagságból, nem pe­dig fizetésképtelenségből mu­lasztják el. A nyíregyházi járás- bíróság öt hónapi bőr tönbüntőkés­sel sujtetla Kónya István nyírj egyházi lakost, aki a havi 4Ó9 fo­rint tartásdíjat nem fizette volt élettársának. rétegekre hátnak, de feltételez­hetően kihatással vannak külön­böző módón áz időjárásra, a Föld élőlényeinek szőr vezetőre is. A Napból jövő sugárzást él- tiyélő légrétégekben érdekes je­lenségek jönnek létre. Ezek a fény- és hőjélénségék a felső lég­Százszorszép. szerelem

Next

/
Thumbnails
Contents