Kelet-Magyarország, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-17 / 219. szám
1958. szeptember 11, szerda K11,1 TM AU V A KORSZAG s Vitkán 48 holdon megkezdték a talajjavítást A vitkaiak nem szoktak a fülükre feküdni s hamar megne- szelték csütörtökön este: a rég vart.rneszes földből megérkezett két vagonnal az állomásukra a talajjavításhoz. Papp Béla, a földrhüyesszövetkezet agronó- musá ■ valósággal lázba hozta az egyéni gazdákat, mert úgy nyilatkozott, a napokban megjön a többi is. összesen huszonhat vagonnal. A meszes földet Kisvár- dáról kapják, s jói járnak vele, mert legalább tíz százalékkal több meszet tartalmaz a mész- iszaptól ,. , Az agronómusnak nem sok baja adódott eldönteni, kik rakMunku szerint osztanak jövedelmet, táblásán akarnak gazdálkodni a nyírbogdányiak •Január dereka táján alakult meg 13 taggal, öt katasztrális hold allami taratalékterületen a dohánytermelést társulás Nyirbog- dáhyban. A hevesi zölddohány termelésére szövetkező egyéni gazdák-iíj. Lisóczki Józsefet választották meg elnöküknek. Lisóczki József már komoly jártasságot szerzett egy nagyobb közösség összefogásához és gazdálkodásának helyes kialakításához. Tapasztalatait már az alakuló gyűlésen hasznosította. A tagság úgy határozott, hogy jövedelmük tíz százalékát közös alapra helyezik. De még a kezdetben nagyobb összegét adtak össze, s abból vásároltak meg szátíz méter deszkát, öt locsoló-kannát és nyolcvan méter molinót a közös melegágy megépítéséhez. Alapszabályuknak megfelelőéi, a páiantánévélést, szántást, ültetést, a növényápolást, a dohány- törést és a- értékesítést is közösen végezték, illetve végzik. Megegyeztek, hogy egy napi fogatos szántás négy gyalogos munkájával 'ér fel. Más fogatos munkákat csak két gyalogos munkanapban számítanak át. Náluk a végzett munkanap a jövedelem szétosztásának alapja. A kis közösség — időközben — 9 termelési tervét bővítette. A dohányon kívül még három hold édescsillagfürtöt is termeltek. Ahol tőrödnek a tagokkal van eredmény. Az elég silány talajról közel tizennégy mázsát takarítottak be, s átlagtermésük több mint másfél mázsával haladta meg az egyéniekét. A dohány betakarítása még. most folyik. Eddig mintegy száz mázsát adtak be. Pedig még a fele sincs letörve! A munkából minden tag kiveszi a részét. Örömmel tárgyal- gatják, hogy a körülbelül negyven- ötezer forintra tervezett összbevételüket jóval túlteljesítik. Már arról is beszélgetnek: a következő esztendőben ismét termelnek öt hold hevesi zölddohányt.. Azonban ekkor már a saját földjükön mert azt jobban el tudják készíteni. Azt szeretnék, ha a területüket egy darabba tudnák összehozni. Földcserével akarják ezt megoldani. Arról is sok szó esik a munka során, hogy burgonyaföldüket is jó lenne egy táblába ösz- szeszédni. így hatékonyabban védekezhetnének az elfajzás és a különböző kártevők ellen. Tervezgetik — s erről már a csoporlgyúlésen is szó esett — ha a saját földjükön termelik a u.ohányt, a jövedelemelosztás alapjaként szintén a ledolgozott munkanapokat veszik. S a közös termelésüket szeretnék kiterjeszteni — a dohány és csillagfürt mellett ^ a burgonya termelésre is. Mindez elsősorban a tagságon múlik s ebből főként nekik lesz hasznuk is! Batta Mihály agronómus ják ki és szállítsák el a két va-j gon meszes földet. Az egyénei gazdák már korábban eltervez-j fék, ki kivel áll. össze. S így aj sorrakerülő nyoicas csoport ve-) zetőjét kellett, kiértesítenie...) Hajnalban kezdhetik a kirakó-, dást! Azonban újabb hír érke-) zett a vasútállomásról. Reggelig megint érkezik két vagon me-j szes föld. Papp elvtárs megke-j reste hat a következő nyolcas! csoportot is és közölte a jó hírt. Alig pitymalott, s már talpon! volt a két csoport és fogataik) zaja felverte a fél falut. Borbás1 Béla nyolc, Fórizs Imre ésl Farkas György négy-négy hol-t das egyéni dolgozó parasztok» társaikkal igencsak sürögtek-j forogtak, hogy mielőbb kirakják) és eiszállitsáK a két vagon me-) szes földet. A másik csoport) sem szunnyadozott addig. Mivel] megegyeztek, hogy .szakaszon-1 ként meszezik te a földjüket,! így egyszerre csak egy gazda! földjét fogták fel a negyven-! nyolc holdból. Ha kész lesznek! a csoportra esó területtel, jöhet! a mélyszántás. Jó lenne, hal mindenki traktorral forgattatná) bele a meszes földet a talajába. Akkor még nagyobb bizakodás-' sál nézhetnének a jövő évi tér-) més elé. Varga Gyula.) SZAKELŐADÁSOK — FILMVE-j ÜTÉS A LEGFONTOSABB TUD-) NIVALÖKRÓL A csengeri járás több szövetkezete elkészítette a tizenöt előadás-) ból álló téli — filmvetítéssel ősz-) szehangolt — mezőgazdasági szakelőadás-sorozat tematikáját. a] szakcsoporttagokat és egyénileg) gazdálkodó dolgozó parasztokat! felölelő oktatásban például elő-] adás hangzik el a mezőgazdaság) belterjességének megvalósításáról,^ a gépállomások szerepéről, az is- táliótrágya helyes kezeléséről, a! cukorrépa és magkender szaksze-1 rü termeléséről, és az állategész-j ségügy lényeges, szabályairól. i Ja k a rék osabb létszám- és bérgazdálkodást! A szövetkezetek költséggazdálkodását Vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a munkabérek az összköltségnek mintegy harminc-negyven százalékát teszik ki, Ezért a szövetkezetek jövedelmező gazdálkodása nagyban függ az okos, ésszerű létszám- és bérgazdálkodástól. Megyénk szövetkezeteinél ezévben közel százharminc bérügyi ellenőrzést tartottunk. Az ellenőrzések után fokozatosan javult a bérfegyelem. S nagyrészt ennek eredménye, hogy első félévi áruforgalmi tervünk túlteljesítése mellett — több, mint hárommillió forint béralap megtakarítást értünk el. Az eredmények ellenére viszont még számtalan kihasználatlan lehetőségünk van a béralapmegtakarítás terén. Ne gondoljon senki arra, hogy a munkabérrel való takarékoskodást a dolgozók jogos járandóságainak csökkentésével akarjuk megvalósítani. Nagy lehetőség van anélkül is a bérköltség csökkentésére. Szövetkezeteink egy részénél például még ma is érezteti hatását a dolgozók rokoni, vagy baráti „összeköttetés” révén való beállítása. Sajnos, néhány szövetkezetnél éppen a választott szervek ennek a kezdeményezői. De megmondhatjuk, hogy egyes esetekben a különböző helyi szervek dolgozói szintén felhasználják befolyásukat, vagy éppen funkciójukat a rokonuk, vagy jó ismerősük elhelyezésére. Az ilyen helytelen gyakorlattal szükségtelenül felduzzasztottak — a legtöbb helyen szakképzetlen munkaerőkkel — a szövetkezetek létszámát és mértéKtelenül növelték a munkabérköltségeket, — bizonyos esetekben a többi dolgozó keresetének rovására! Például, ha egy többszemélyes boltegységben a forgalom lebonyolításához elegendő három fő, s ezt indokolatlanul négy lőre emelik, a forgalmi jutalék már nem három, hanem négy dolgozó között oszlik meg. Az egy főre jutó jutalék szintén csökken. Az indokolatlan létszám- növekedés általában maga után vonja a premiumos forgalmi követelmények nem teljesítését is, s így az egység dolgozói elesnek a prémiumtól. A vendéglátóiparban — az előbbieken kívül — különösen a zenészek alkalmazásánál kell fokozottabban takarékoskodni. Úgy, hogy — a minőségi követelmények támasztása mellett — kislétszámú zenekarokat kell alkalmazni az egység adottságainak megfelelően. Nem szabad szem elől téveszteni . azt a feltételt sem, melyszerint a zenészek foglalkoztatasa nem befolyásolhatja károsan az üzemág jövedelmező működését. Az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kell biztosítani az idényszerű forgalom csökkenésével járó létszámcsökentést is. Ezért ki kell alakítani — a politikailag megbízható as szakmailag jó képzettségű dolgozókból — a szövetkezetek törzsgárdáját. Az idényszerű áruforgalom emelkedésének lebonyolításához pedig kisegítő alkalmazottakat kell beállítani. Indokolatlanul kifizetett bér takarítható meg a Munkatö- vénykönyv előírásainak maradéktalan betartásával is. Ezért nem lehet megengedni a Munkatörvénykönyvvel ellentétes munkaviszonymegszüntetéseket, mert ebből eredően — a visz- szahelyezett dolgozóknak — sokszor munka nélkül kell kifizetni kisebb-nagyobb összegeket. S ezért helyes, ha a munka- viszony megszüntetése előtt a törvényesség betartásáért — különösen vitás esetekben — a szövetkezetek vezetői kikérik a járási központok jogügyi előadóik tanácsát. A helyes, az ésszerű létszám- és bérgazdálkodás nem ellentétes, sőt azonos a dolgozók érdekeivel. Valósítsuk meg, s akkor nagyobb lesz a szövetkezetek jövedelme, jobban telik a tagok visszatérítésére és jut a sajáterő gyarapítására is. Azonban ehhez az szükséges, hogy a választott vezetőség következetesen tartsa és tartassa be a létszám- és bérgazdálkodásra vonatkozó törvényeket, rendeletekct és intézkedéseket. Uj társulás alakúit, géppel dolgoztatnak tyuhodon Megyénk sok községében már javában veinek. Sőt a Hodászi ás Nagyecsedi Aliami Gazdaságban már zö.l- dell a korán földbekerült rozs. A száraz időjárás keményebbé tette a kötöttebb talajt, és ezeknél nagyon elkel i tráktor. A mélyszántás ^elvégzésében meg valósággal nélkülözhetetlen. Hisz ma mát' elismert tény, ebben a traktor a „mester”. Hát még a kiaszott kaszálók és szikes legelők feltörésében!? Az élelmesebb szövetkezetek már rég megkezdték a gépi munka. szerződések megkötést - az őszi idényre. A, csengeri járás szövetkezetei serénykednek a .legjobban. A tShikodi szövetkezet agronómusa például leltérképczte a határt, s hét Kis körzetet alakitott ki. A körzeti felelősök mellett — segítségként — két-két termelési tagbizottsági tag tevékenykedik. A szövetkezeti nőbizotiság egy-egy tagja szintén résztvesz valamelyik körzet munkájában. A körzeti tagbizottság tagjai ma még húzódoznak a szerződéskötéssel járó adminisztrációs munkáktól és pénzkezeléstől, s ezért csak felírják, hegy ki mire akar szerződni. A névsorokat rendszeresen átadják az őket megkereső agr&nómu- suknak. Szerintünk még jobb lett volna, ha itt figyelembe veszik, hogy öt erőgépet kaptak, s minden erőgépre jusson egy-cgy körzet. Az persze már hiba, hogy két erőgéppel csak szállítat- naK, pedig a szállítást a talajmunkák mellett kellene végezniök a traktoroknak! Mindenesetre a tyu- kodi körzeti bizottságok már kezdik beváltani a hozzájuk fűzött reményeket. A gépi és termeltetési szerződéskötések mellett huszonhét fővel, húsz hold tö.dön burgonyatermelő és tizenkét fővei harminc kát. holdon magken- dertcrmelési társulást hívtak életre, A tyu kedi pé.da élő bizonysága annak, a még kisebb hibával megszervezett körzeti rend- zer is komoly segítséget nyújthat a szövetkezetek termelési és termelcszervczcsi feladataiknak megoldásához. A MEGYE földművesszövetkezeti mozgalmában sok ember megfordult már. Többen csak pillanatnyi melegedési helynek tekintették, s ha céljukat elérték, továbbálltak. Sokan vannak azonban, akik „gyökeret vertek“ és becsületesen helytállnak. Ezek közé tartozik Tamás Lajos elvtárs is, a MÉSZÖV egyik legrégibb dolgozója Még 1948. május elsején volt az, amikor a nagyvarsányi jöidművcsszövetkezet irodájába i Íróasztalt kapott. Azelőtt is tiszt- viselösködöll. s hamar meg alál- ta a helyét a kis szzövetkezat- bsn. Becsületes ember lévén, tudását, tapasztalatait igyekezett átadni az egyszerű falusi dolgozóknak, a választott vezetőségi tagoknak cs munkatársainak. NE71 SOKÁIG, mert hamar felfigyeltek rá a megyei központ kiküldöttei. És a következő év január 27-én már a megyei szövetkezeti irányitó szerv dolgozójaként tevékenykedett a szövetkezeti mozgalom fejlesztéseTíz éve a mozgalomban ért. Előbb kisebb munkakörben, majd 1950 óla mint pénzügyi előadó, A mozgalomba nemrég került dolgozók már innen ismerik. S elég jól, mert gyakran keresik a közkedvelt „Lajos bácsit" kisebb-nagyobb pénzösszegekért. Van amikor szerencsével, van amikor nem, Hisz nem olyan ember hírében áll, mint aki két kézzel szórja a mozgalom pénzét. Kétszer-háromszor is megnézi, érdemes-e kisegíteni a forintokat kérő szövetkezeti szervet. S ha pazarlást, felelőtlen pénzügyi gazdálkodást tapasztal, nem halogatja a szükséges intézkedés megtételét. Szigorúságával párosul a segítségkészsége, s ezért tisztelik, becsülik megyeszerte. . TAMÁS LAJOS elvtárs az eltelt tíz esztendő alatt — bár felelős munkakörben dolgozik — egyszer sem kapott hivatali fegyelmit. Viszont annál több elismerésben volt már része. Már 1955-ben „Fmsz. Kiváló Dolgozója’ jelvényt kapott. Tehat élő példája annak: lehet becsületesen dolgozni, s az ilyen dolgozókat megbecsüli népi demokráciánk. Az erősen őszülő, kétgyerekes családapának, a szeretett munkatársnak azt kívánjuk; meg sokáig dolgozzon közöttünk a szövetkezeti mozgalom felvirágzásáért.
