Kelet-Magyarország, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-17 / 219. szám
KTtPrM.AOY ARORS7 AO 1958. szeptember IT, aenm Hegyközség alakult Kállósemjénben /I '-Mlósemjéni föUlmüvestzövetltezet Igazgatósága — különösen mióta megalakult a. termeltetési üzemág — mind fokozottabb figyelemmel kíséri és segíti a község mezőgazdasági termelését. Legutóbb a termelési tagbizottsággal együtt megvizsgálta á szőlőéi gyümölcstermelés helyzetét. Bizony, elég szomorú kép tárult eléjük határlátogatásuk el- kalmával. Például valamikor a Forrás-tanyán dúsan termő szőlő es gyümölcsös volt. Azonban az utóbbi években egyesek már csak szüretelni járnak ki. A művelésével, a növény ápolásával és a kártevők elleni védekezéssel nem sokat törődnek. Sőt, akadnak olyanok Is, akik a szakszerű gondozás hiánya miatt tönkrement szőlőt kiszántótták, a gyümölcsfákat kivágták, s „ ^területét napraforgóval és kukoricával vétégetik be. Pedig ez a talaj kimondottan szőlőnek és gyümölcsösnek való, mért a várt kukorica éu narraforgó helyett cstk szemetet és gazt terem, Mint aminek nincs gazdája... A szőlő- és gyümölcsöskert ga- rádja sincs rendben. A környező lakosok baromfiai — a még szüret idején is szabadon kószáló kutyái — pocsékolják a szőlőt. Nagy kart okoznak a termelőknek. Nem csoda ez, mert nincsenek megfelelő kapuk sem, de rosszak a kutak is. A szövetkezet vezetősége, a termelési tagbizottsága és a termelésben élenjáró szövetkezeti tagok a vizsgálat után kimondották: ez így tovább nem mehet! A szövetkezetnék — mint a dolgozó parasztság érdekvédelmi szervének — sürgősen Intézkednie kell. S arra az elhatározásra jutottak: hegyközséget alakítanak. Csak kezdeményezni kell... Határozatukat örömmel fogadták az érdekelt termelők. Nyomban összehívták a tapasztaltabbakat, megvitatták á tennivalókat, és előkészítő bizottságot alakítottak. Elnökének a falu egyik legelismertebb gazdálkodóját, a kilenc holdas Pintér Istvánt választották meg. Pintér bácsi nyolcszáz négyszögöl szőlővel lépett be a hegyközségbe. A bizottság többi tagjai szintén a falu legtekintélyesebb szőlő- és gyümölcstermelői lettek. Például Mitru Mihály kis- paraszt, aki az elmúlt esztendőkben a járásban megrendezett mezőgazdasági kiállításon díjat nyert a szőlőjével és gyümölcsével, ma is mintaszerűen gazdálNéliáuy jótauács a zöldségtermelésről és értékesítésről A zöldsegáru a legjobban ki van téve a piac szeszélyes _ hullámzásának. Ha a kereslettől jóval több terem belőle, könnyen a termelők és a kereskedelmi szer- , vek nyakán marad. Viszont, ha kevés sikerül, szaladgálhatnak utána a kereskedők és fogyasztók egyaránt. Megyénkben évről c"re változatos küzdelmet vívunk ezzel a nehézséggel. Abba már „beletörődtünk“, hogy a primőr-árukból a kívántnál gyengébb az ellátás, annál inkább nehéz megérteni, hogy a későbbiek során sem sokkal jobb a helyzet. Pedig a nyár derekától kezdve nemcsak az önellátást kellene biztosítanunk, hanem a tömeges és jó minőségű zöldáruk belföldi és külföldi kiszállítását is. De ennek megoldása sokkal összehangoltabb termelést, felvásárlást és értékesítést kíván. Az elmúlt esztendőben sem sikerült „találkoznlok“ a termelőknek és a földművesszövetkezeteknek, mint termeltetőknek a zöldségtermelés fajtánként! és területi megtervezésében. S az eredménye? Hozzávetőleges becslések szerint mintegy háromszáz ka- tasztrális holdra rúg a zöldség- termelő terület. És ennek alig a felét szerződték le. . S amíg nyolc zöldségféle termelésére szerettünk volna szerződési kötni, csak öt fajtára sikerült. Az csak súlyosbítja megyénk és a zöldségtermelők helyzetét, hogv a zöldségé fűk zöme — mintegy kilencven százaléka — ősszel jelentkezik, amikor már nehezebb az értékesítésük. Ez abból ered, hogy megyénkben nehezen állnak át a tsz-ek, a szakcsoportok és az egyéni termelők a szántóföldi termelésről az öntözéses zöldségtermelésre. Tehát nemcsak arra kell törekednünk, hogy a kívánt nagyságú területen és szerződéses alapon termeljenek zöldséget, hanem fokozottabban növekedjék €z öntözéses zöldségtermelési terület. S erre minden lehetőség adva van. Többek közt Kocsordon a Kraszna, Csengerben a Szamos. Vásárosnaményban a Tisza és a Kraszna-mcnii területek igen alkalmasak az öntözéses zöldségtermelésre. S nemcsak munkalehetőséget é6 jó jövedelmet nyújt, hanem hozzásegíti a helyi és a szomszédos községek lakosait az olcsó, jóminőségű és időszakonkénti zöldségellátáshoz. Többek közt a csen- geri járás földművesszövetkezetéinek Hajdú-Bihar megyébe kell, elmenniök, hogy másfél-kétszeres áron elegendő paradicsomhoz és téli káposztához juttattassák a vásárló közönséget. Pedig helyben is megtermelhetnék. Azonban az öntözéses zöldségtermelésre alkalmas területben kukoricát és egyéb növényt termelnek. A szövetkezetek a nspokban kötik meg a termelőkkel az 1958—59. évi zöldségtermelési szerződést. A gégénylak például — akik évtizedek óta foglalkoznak velük — szívesen szerződnek. Sőt azt tervezik, az idei körülbelül kétszáz katasztrálís hold szerződőit területet jelentősen megemelik. Például Fodor István az évi négyszáz öl helyett egy holdra akar szerződni. A szövetkezetek ismerjék meg területük-adottságait, vegyék figyelembe a. helyi zöldségek átás kívánalmait és a kiszállítási lehetőségeket. s azután üljenek le a termelőkkel megkötni a szerződést. Hä Szót értettek vessék papírra. Azok pedig, akik nem kaptak szerződéses keretet, legalább a helyi zöldségszükséglet megtermelését biztosítsák. Varga Cyula kodik nyolcszáz négyszögöl szőlőjében. Szalai András, a szövetkezet igazgatósági tagja hétszázötven, Rozsnyal Mihály, a fel- ügyelöbizotlság, és Mogyorós, Gézáné, a szövetkezeti nőbizottság elnöke négyszáz- négyszáz, valamint Egri József, a járási választmány tagja hatsz át négyszögölnyi szőlőjével — példamutatóan — az elsők között lépett be. Komoly segítséget adott a hegyközség létrehozásához Páll Gábor, a szövetkezét igazgató- sági elnöke. Ő maga hatszáz négyszögöl szőlőjével lett hegyközség) tag. Az előkészítő bizottság jó munkája eredményeként szeptember 13-ig már negyvenhét szőlősgazda kérte a felvételét, és aznap este meg is alakították a hegyközséget. Rosszul járnak a hanyagok... Az alakuló közgyűlésen komoly javaslatok hangzottak el. Megvalósításuk nagyban elősegíti a szőlő és gyümölcstermelés fellendülését. Többek közt javasolták. hogy a megalakult hegyközség szólítsa fel a szőlőjüket kiszántó gazdákat: kezdjék meg az újbóli betelepítést. Olyan javaslat is elhangzott: aki a növényvédelmi munkát nem végzi el idejében, például pajzst'-'tű- rajzás idején nem permetez — az illető terhére a hegyközség intézkedjen annak elvégzéséről. A gyűlésen jelenlevő tanácselnök egyetértett a felvetésekkel, és segítséget ígért azok megvalósításához. Rajtuk múlik... A hegyközség támogatni kívánj» az új telepítőket, elő ’’ogja segíteni a szükséges szőlőoltvá- nyok, gyökeres vesszők, facsemeték beszerzését. Olyan tervei is vannak a hegyközségnek, hogy a telepítéshez szükséges gyökeres vesszőket, szőlőoltványokat idővel maga termeli meg. E célból faisk'w lákat létesítenek; valamint szőlővesszők gyökereztetésévei ís foglalkozni fognak. A hegyközség — mint láthatjuk — szép • tervekkel indul. Megvalósítható a cél, csak kitartó munkára van szükség. Kerékgyártó Antal Együttműködés helyett konkurencia ? A napokban kint jártunk Domb- radon cs munkánk során felkerestük Harsányi elvtársat, a földmű vessző vetkezet igazgatósági elnökét. Érdemes volt, mert a vele folytatott beszélgetés fényt deritett egy-két dologra. Harsányi elvtárs elmondta, a községi tanács titkára kivetette az egyik dolgozóval ötezer forintját a takarékszövetkezetből. Azzal ijesztett rá az illetőre, a takarékszövetkezet egyik tagjára, — ott nincs biztonságban a pénze. De ha az OTP nemrég nyílt fiókjában helyezi ei, nyugodtan aihat. A takarékszövetkezeti tag megfogadta a titkár tanácsát. Nem szólnánk érte, de a falu nemcsak lát, hanem hall is. Hz a hír — mint annyi más — szintén gyorsan szétíutoít a községben és az OTP helyi fiókjának vezetője kapott az alkalmon. — Betétgyűjtési akciót Indított. — Hogy „sikerrel” járjon, arra hivatkozott, a községi tanács végrehajtóbizottsága jegyzőkönyvbe vette: a megtakarított forintok csak az OTP-ben vannak biztonságban. Fura egy helyzet ez! Elsősorban azért, mert Dombradon a takarékszövetkezet és a Posta össze tudja volna gyűjteni a dolgozók megtakarított pénzét, azonban az OTP fiókot nyitóit. A községi tanácsnak —■ ha már így van — mind a kettőt segítenie kellene, mert azonos a céljuk, ha szervezeti formájuk nem is egyforma. Ehelyett a tanácstitkár szembeállítja a falut a takarékszövetkezettel. Ha nem tudná, megmondjuk akármelyikbe tészik be pénzüket a község dolgozói, egyiorma biztonságban van. Mert mindkettőért az állam vállalja a felelősséget! De ha már ezzel nincs tisztában a tanácstitkár, tudnia kellene és biztos tudja is, — az OTP fiók dolgozójának. 8 ezért nem becsületes dolog, kétértelmű kijelentésekkel megerősíteni a téves hírt. Süt a jó munka megkívánná azt, hogy ne kapitalista ízű banki koökurciíciát folytassanak egymás ellen, hanem dolgozzanak együtt. FODOR KAROLT Kisvárda. Jutalmat kaplak a jubiláló szövetkezeti dolgozók A MÉSZÖV, dolgozói megtartották negyedévi termelési tanácskozásukat. Az előző negyedév munkájáról és e negyedévi feladatokról Szilágyi Cyula elvtárs, az igazgatóság elnökhelyettese számolt be. Az újítás jelentőségéről pedig Rózsahegyi János elvtárs, a megye szövetkezeteinek újítási felelőse tartott mintegy húsz perces ismertető előadást. A két beszámolót élénk vita követte. Tizennégyen szó-' laltak fel. A hozzászólások után Aczél Béla elvtárs, áz igazgatóság elnöke jutalmakat osztott szét a dolgozók között. A szövetkezeti mozgalomban végzett egy évtizedes munkájuk elismeréseként pedig Németh Balázs, tíoldi Sándor, Tamás Lajos, Fazekas László, Kálvin Imre és Venczel Kálmán — megyei központi dolgozók — pénzjutalmat kaptak. Egymillió forint három üzletre A csengeri körzeti szövetkezet üzletei eléggé elhanyagolt állapotban vannak. Az épségben, lévők egyrésze sem felel meg a szocialista kereskedelem követelményeinek s a vevők igényeinek. Ezért is határozta el a szövetkezet igazgatósága — a tagokmind- gyakoribb követelésére: Csengerben félmillió, Szamosta- tárí alván négyszázezer és Szamosbecsen kétszázezer forint költséggel új tetxtilszaküzletet, illetve új vegyes boltokat építtet. Szamosbecsen a tagság is hozzájárul az építkezéshez s így telik az új üzlet körülkerítésére is. Folytatódik a csengeri' almatároló építkezése: Azonban csak négy-öt ember mozog a tetőszerkezet összeállításánál. Ha ilyen lassan halad a további munka is, már csak a jövő esztendőben tárolhatnak benne almát. Pedig már az idén is nagy szükség lenne rá; BOOM« Jobbak az ételek, megszépülnek az éttermek elsajátítják a vendéglátás jó módszereit Cmss-ek a vendégek érdekében A forgalmi tervek mindenáron való teljesítése oda vezetett, hogy vendéglátó egységeink kulturáltsága bizonyos mértékben háttérbe szorul. Nem csoda tehát, hogy egyre több jogos panasz merült fel egységeink rendje, tisztasága és a fogyasztókkal való foglalkozás terén. örvendetes tényként kell megállapítani, hogy a vendéglővezetőle részére tartott értekezlet után szinte valamennyi vendéglőnél javult a helyzet. Egyre több azon éttermek száma, ahol öt-hat féle készétel, két-három féle frissensíjlt ételek között válagalhatnuk a fogyasztók. Szorosan a kisvárdai vendéglő mellé zárkóznak a mátészalkai, a vásáros- naményi, nyírbátori, fehérgyarmati földművesszövetkezetek vendéglői, hogy méltó versenytársak lehessenek. Javult az ételek minősége és mennyisége, jóllehet, hogy ezen a területen még igen sok a tennivaló. Több földművésszövet- kezet jelentkezik költség- vetésekkel a vendéglője szépítése, csinosítása tniatt, hisz a rendes, tiszta étteremben g dolgozók szívesebben tárnak és töltik el szabadidejüket. Már befejezték a nagy- kállói vendéglő átállítását, szorgalmasan dolgoznák a nyírbátori étterem csinosításán és készülnek a vásárosnamé- nyi „Csipke”-vcndéglő szépítésére is. Nem csalódott a üsza- vasvári földművcsszővet- kezet tagsága sem. A korszerűen berendezett szálloda-éttermekbe szívesen mennek el nemcsak a helybeli dolgozók, de az ügyes-bajos dolgukat intéző más községbeliek is. Reméljük, hogy a szövetkezet tagsága sem csalódik majd évvégi ered- mónyelosztáskor, mert a jól működő vendéglőjük nagyban hozzájárul ehhez. Persze ehhez az is kell, hogy a vendéglő dolgozói lelkiismeretesen, pontos munkát végeze- nek. Van már eredmény! Azonban még mindig sok a tennivaló a vendéglők munkájában, melyet csak jó szervezéssel tudnak kiküszöbölni földművcsszövetkezete- ink. Nagyban hozzájárul ehhez a MÉSZÖV, által a 'vendégiövezetük részére — valamelyik jól működő vendéglőben — egy napos tanértekezlet tartása. S ott a résztvevők személyesen győződnek meg a helyes munkarendről, a vezető feladatáról, az ételválaszték kialakításáról, az ételek adagoláséról, stb. Különösen sokat segít az ilyen értekezlet a demeeseri, dombrádi és még néhány szövetkezeti vendéglő életének megváltoztatásában és a fogyasztóik megelégedésében. Venczel Kálmán-------* nm. .
