Kelet-Magyarország, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-14 / 217. szám
2 KELETMAGYARORSZAG 1958. szeptember 14, vasárnap (Bdeiúzik Szííes báasi Tanácsaink életéből Magasan húznak a fecskék. Költözködnek. Az erdő fái, a zöld lombok lassan tüzesbarna és vörös ruhákat öltenek. Csípős Ő6zi szellő suhan át az ágak között. Szállnak a lésben elsárgult falevelek, befejezve életüket. Meghalnak a fák levelei. Most készülnek a búcsúzkodásra... Költözni készül Szűcs bácsi is. Búcsúzkodik. Foghíjas, fehérbaj- szú szájában még érzi az elmaradhatatlan barát, a vén pipa zamatét, ízét. De már nem esik jól neki. Csak nézi sóvárgó, fátyolé» szemekkel, mintha azt monaaná, hűtlenek lettünk egymáshoz. Több, mint egy hete nem evett már. Ott fekszik gyöngyöző halántékkal, egyre sárguló, fehéredő redős arccal, erejét fokozatosan elvesztve az ágyban az öreg veterán; A mennyezetet nézi. Meg-megnyal- ja száradó ajkait, melyekben ah g van már vér. ♦ Élete hűséges párja, Erzsébet néni, ott ül ágya mellett. Éjjel-nappal, napokon át. Lesi, mikor ér véget a szörnyű fájdalom, hogyan vívja végső harcát a falu öreg kommunista tanító- mestere a halállal. De még bírja... Bírni kell. Erős a szervezet, nagy az akarat ebben az emberben. Tudja, hogy elköltözik az életből, így hát nem akar búcsú nélkül távozni. Ezért nehéz a készülődés. Az ablak redőnyén át napfény csókolgatja az öreg harcos ősz koronával bevont fejét, mintha életet akarna beléje lehelni;.: Hetven esztendő viharzott el Szűcs B. István felett. Becsületben őszült meg Rochlicz mél_ Jóságos egykori cselédje. A régi úri világban állandó harc. éjjelnappali robot volt az osztályrésze. Az országutak vándora volt, mint annyi sok társa, a kubikosok: Bejárta reményt kergetve, jobb élet után vágyva az „ígéret földjét“, Amerikát; Lé tta a nincstelenséget. a nyomort, a munkások életét. Itt kötöttek örök barátságot: Szűcs B. Is+- ván és a munkásmozgalom. Amikor hazakerült, Nagyvarsánvban szervezte a pártot. Csendőrüldözés, bujkálás, rettegés volt az élete. A kis házikóban a lámpafénynél Erzsébet néni őrködése mellett olvasta a Sarló és Kalapácsot, a Népszavát a zselléreknek, a bütykös ujjú, repedezett, kérges tenyerű kisemmizetteknek. És Dózsa mezítlábasai hallgattak rá. Itták szavait, mint májusi esőt a föld. A Tanácsköztársaság idején az első sorokban állt, földet követelt a parasztoknak, és mint a direktórium tagja tevékenykedett, Amikor leverték a munkáshatalmat, akkor sem csüggedt. Országjárása közben terjesztette az eszmét. Ott volt található a földet, munkát követelő, szilván, vöröshagymán és száraz kenyerén élő földmunkások, kubikosok között a tüntetéseken. Együtt énekelte a rongyosokkal: Nem ismerünk henye rangot, Ágas-bogas koronát, Szerszámot a naplopóknak. Kaszát, kapát, boronát. Harc az élete. És amikor felragyog a szabadság hajnala, megalakítja a pártot hűséges társaival együtt Nagyvarsány- ban. Lábbal, kapával méri a földet, a verejtékkel kiérdemelt jussot a parasztoknak. Ö neveli, tanítja a fiatal kommunistákat harcosságra, becsületre, ember- szeretetre. Szerény, nem hangos, kodó ember. Egy szenvedélye van: hirdetni a párt szavát, igazát. És ezért minden becsületes ember tiszteli, szereti, ö az első akkor is, amikor új utat választ a parasztság, és megalakítják a Szabadság Tsz-t. Állandó munka, tervezgetés ezután az élete. Elvben szilárd, mint a szikla. Nem ingatják meg az öt- venhárrrias hitelvesztő idők, és az ötvenhatos vihar. Kitart végig a szövetkezet mellett. Utolsó percig dolgozik. így készül a búcsúzkodásra. Most élvezhette volna munkájának gyümölcsét igazán, amikor elérte, hogy nyugdíjazzák. Hiába .:. Búcsúzik Szűcs B. István, összeszedi maroknyi erejét, gondolkodásra készteti agyát, fél- könyékre támaszkodva felül az ágyban. — Itt vagytok mindnyájan? — szólal meg susogó hangon Körülötte a család. Lányai, fiai, vejei, élete párja. Könnyeznek. — Itt vagyunk, apám — mondják. Erzsi néni hangja elcsuk- lik, de erőt vesz magán. — Azért hívtalak benneteket, hogy v elbúcsúzzam tőletek. Én elköltözöm. Azt akarom, hogy úgy „marsoljanak“ el engem, ahogy éltem. Zokognak. — Legyenek ott a kommunisták, a szövetkezet tagjai, a mj fiataljaink, útörők vigyék a párttagsági könyvemet. Lássák, hogy meghalt egy kommunista. Arra kérlek benneteket, úgy éljetek, ahogy becsületes kommunista emberekhez illik, szeressétek az embereket. Aztán hivatja a tanácselnököt, a párttitkárt és a téesz elnökét. Még most is, a búcsú pillanatában is tanít, figyelmeztet. — Vigyázzatok a becsületre, a szövetkezetre — csuklik el a hangja. — Szeressétek az életet, harcoljatok érte. Küzdelme, szenvedései, harca, az utolsó pillanatokig végzett munkája ott érlelődik a varsányi dombokon a hamvas szőlőszemekben, s amikor az aranyló nedv pohárrá érik majd, hogy egészségre koccanjon, eszükbe, jut az embereknek az öreg kér- I tesz. A házak hósüvegelő télit reggeleken hiába várnak majdj egy kis töpörödött emberkét,! hogy lángragyújtsa lelkiismere-1 tűket a közösségért, nem jön* többé. A két kis szilaj, büszke» tartású csikó, a Sári és a Szed- { rés is árva lett. öreg nevelőjük ) nem simogatja többé sörényüket. 1 A kis unokák is mindhiába vár-1 ják haza a fáradt nagyapát, hogy - lovagoltassa őket és végigcsúszkálja velük a kis szobát. Nem lesz többé... Aranyló ősz, elmúlást sejt- tető évszak. Sápadtan süt a nap, majd hirtelen elbúvik a felhők mögé. A rezgő nyárfák meghajtják fejüket. az elmúlás palástja lassan ráborul a határra. Emberek mennek lehajtott fővel az őszben. Kísérik végső útjára Szücg B. Istvánt. Búcsúztatják az öreg kommunistát. Farkas Kálmán A tiszateleki községi tanácsülés elhatározta és egyben utasította a végrehajtó bizottságot, hogy az igazgató tanítóval karöltve mérjék fal: van-e még a községben írni és olvasni nem tudó ember, s ha van, vegyék számba, szervezzék meg az'írástudatlanok iskoláját. A tanácsülés határozatának végrehajtásába beVonjók a nevelőtestületet is. A nyírbátori községi tanács tagjai elhatározták, hogy gazda- gyűléseken és személyes agitá- cióval széleskörű felvilágosító munkát végeznek a soronkövet- kezü mezőgazdasági munkák időben és jó minőségben való elvégzése érdekében. A nagyecsedi tanácstagok javaslatára javítják a legelőt, hogy jövőre még dúsabb takarmány legyen azon. A kezdeményezés va- lóraváltása jelentősen emeli majd az állattenyésztés színvonalát és a tejtermelést. A pátrohai tanácsülés határozata értelmében gyomtalanitják a határmesgyéket, a mezőgazdasági művelés alatt nem álR> területeket. Ezzel a mozgalommal is tisztább, szebb lesz apát-- rohaiak határa. Nyírgelsén a tanácstagok szó- vátették, hogy a mezei dűlő-* utak rosszak. Megjavításuk érdekében felajánlották segítségüket, s megbízták a végrehajtó bizottságot: indítsanak mozgalmat a faluban a rossz mezei dűlőutald megjavítása érdekében. Az újl'chértói tanácsülésén többen kifogásolták, hogy a helybeli földművesszövetkezet nem gondoskodik megfelelően a dolgozók áruval való ellátásáról. Kérték a végrehajtó bizottságot: kötelezzék a szövetkezet ügyvezetőjét, hogy tanácsülésen számoljon be a hiányosságok okáról cs arról: hogyan lehet megszüntetni a hibákat, mit kívánnak tenni a jó áruellátás1 érdekében. Mit csinálnak a Mérnöki Műszaki Irodában? Az Irodaház földszintjén kapott szűk helyet a Mérnöki Műszaki Iroda. A három mérnök és öt technikus épületek tervét és költségvetését készíti magánosoknak Most a Flóra-tanyai település tervén, a háziipari szövetkezet paszabi szövőházának tervén, egy vámtisztnek összkomfortos családi ház tervén és családi ház-típusterveken dolgoznak Sok olyan ház épül mostanában, amelyek terve „fusermunka”, nem képviseli a modern építés követelményeit és károkat okoz az építtetőknek. Az Építésügyi Minisztérium ezért is készít szabályrendeletet a magánépítkezések tervezését illetően, ami a közeljövőben nyilvánosságra kerül majd. A rendelet gátat vet a tervezési „fusermunkáknak”, ugyanakkor olyan követelményeket támaszt a Mérnöki Műszaki Irodák elé, hogy a tervek készítésénél el kell érniük az egységes és olcsó lakóház tervezést. Olyan típusterveket kell 150—200 forintért a lakásépítők rendelkezésére bocsátani, amelyek megfelelnek a modern építés követelményeinek. A nyíregyházi Mérnöki Műszaki Irodában már ennek megfelelően készülnek a tervek. Az érdekeltek figyelmébe ajánljuk, hogy ide forduljanak építési terv és költségvetés készítése ügyében. A korábbi években egyes pártszervezetekben jóval több hallgatót vettek fel egy-egy oktatási formára, mint amennyivel képes volt egy propagandista megfelelően foglalkozni. így volt ez Kótajban is. A túlzott számszerűségre való törekvés következtében elmaradt a hallgatókkal való személyes foglalkozás, s emiatt a termelőszövetkezetben tervezett Időszerű Kérdések tanfolyama el sem indult. Ah- viszont a pártvezetőség törődött az előkészítő munkával, nem volt baj az indulással. Béda elvtárs, a községi alapszervezet propagandistája a hallgatók többségét meggyőzte a pártvezetőség segítségével az oktatásban való részvétel fontosságáról és eredményesen vizsgáztak hallgatói. ahány jó propagandista — annyi szeminárium A küszöbön álló pártoktatási évre készülve a kótaji községi pártbizottság levonta a tanulságokat az elmúlt évben előfordult hiányosságokból. Azzal az elgondolással kezdték az előkészítő munkát, hogy csak annyi oktatási formát és szemináriumot szerveznek, ahány megfelelő propagandistát tudnak biztosítani. Megértették: elsősorban a propagandista felkészültségén, képzettségén múlik az oktatás eredményessége. Ügy határoztak, hogy azokat, akik tavaly az Időszerű Kérdések tanfolyamán szorgalmasan tanultak és az anyagot kielégítően elsajátították, most magasabb oktatási formára osztják be. A kijelölést azonban nem a hallgatók tudta és megkérdezése nélkül végezték, hanem a hallgatókkal együtt, azok megkérdezésével, beleegyezésével. S mivel Béda elvtárs — állami továbbképzésben való részvétele mellett — az elmúlt évben eredményesen vezette az Időszerű Kérdések tanfolyamát, a pártbizottság határozata értelmében az idén a Marxizmus- leninizmus alapjai tanfolyamot vezeti. Erre megvan a lehetőség, mert Béda elvtórs nemcsak elvi, politikai kérdésekben jártas, hanem általános műveltsége is képessé teszi a vezetésre. Amikor az idei pártoktatási év előkészítését megkezdte a pártbizottság, nagy gondot okozott és sokáig vita tárgyát képezte, hogy tervezzenek-e újra két szemináriumot a községben. Azért volt nehéz a döntés, mert az elmúlt évben is kettőt terveztek, s csak egy indult el, egy helyen vizsgáztak a hallgatók. A szövetkezeti pártszervezetben tervezett tanfolyam lemorzsolódása azonban az előkészítő munka hiányossága miatt történt meg. Végül így határoztak: megvan a feltétele és lehetősége annak, hogy a községben két tanfolyam induljon, s azokon a jelentkezés alapján beosztott hallgatók megfelelően tanuljanak. Viszont szükséges, hogy a pártvezetőség, a propagandisták lelkiismeretesen foglalkozzanak a hallgatókkal, hogy valamennyien megjelenjenek, aktív résztvevői legj'enek a vitának. Elbeszélgettek a hallgatókkal A pártbizottsági határozat után négytagú bizottság alakult. Számba vették: kikre lehet számítani, kiket kívánnak az oktatásba bevonni, s kik lesznek képesek a két oktatási formán elsajátítani a kötelező anyagot. A bizottság tagjai beszéltek minden hallgatóval. Véleményt kértek az elmúlt évi oktatás tapasztalatairól, meghallgatták javaslataikat. Többen kérték, hogy az Időszerű Kérdések tanfolyamán minden anyagot idejében vitassanak meg. Előfordult ugyanis, hogy egyes nemzetközi és belföldi eseményeket késve tártak a hallgatók elé. Ez csökentette az aktivitást. az érdeklődést. Helyeselték azt a módszert, amit Béda elvtárs alkalmazott a pártoktatásban. Béda elvtárs ugyanis nem zárkózott el a hallgatók kívánságának teljesítésétől. Kérték például, hogy beszéljenek a második világháború előzményeiről, körülményeiről. A következő foglalkozásra Béda elvtárs felkészült a kívánt anyagból, s hasznos vita bontakozott ki. Ezt a módszert az idén is alkalmazzák. A pártbizottságnak és a propagandistáknak fontos célkitűzésük: a helyi anyagok összegyűjtése hogy azokat felhasználhassák az oktatás soi'án. Tudják, hogy például az osztályharcról szóló tanítást nem lehet alkotó módon tanulmányozni, ha nem beszélnek a helyi ellenséges elemek tevékenységéről, az aknamunkájukat leleplező munkáról, a felvilágosításról. Ha elmondják, hogy Pál János kulák egy év alatt huszonnégy lovat vett és adott el darabonként egy-két ezer forint nyereséggel, megértik, hogy az osztályellenség minden lehetőséget megragad hatalmi, gazdasági és politikai pozícióinak megtartása érdekében, a dolgozók rovására. A pártbizottság arra törekedett, hogy elsősorban a vezető beosztásban dolgozó kommunisták és pártonkívüliek vegyenek részt a pártoktatásban. A meggyőző munka során elérték, hogy a község vezetőinek többsége részt kíván venni az oktatásban. A párt-alapszervezeti titkárok, pártvezetőségi tagok, tsz-elnökök, a földművesszövetkezet és a többi szervek vezetői felismerték a tanulás jelentőségét, A különböző oktatási formák megválasztásában azonban van még tennivaló. A Marxizmus-leninizmus alapjai tanfolyamra mintegy harminc elvtársat kívánnak bevonni. Amennyiben valamennyien megfelelően képesek tanulmányozni a kötelező anyagot, nem lehet akadályt gördíteni a jelentkezők útjába. Kótajban azonban nincs meg a lehetőség arra, hogy harminc halgatója legyen ennek az oktatási formának. Ha olyanokat is bevonnak, akiknek nehézséget okoz az anyag tanulása, megértése, csökkentik ezzel a tanfolyam színvonalát. Erre az oktatási formára csak olyanokat vonjanak be, akiknek politikai és általános képzettségük biztosíték klasszikusaink műveinek, tanításainak magasszínvonalú tanulmányozására. Az Időszerű Kérdések- tanfolyamra több hallgatót lehet bevonni, mint az előzőre. Nem vezet azonban eredményre, ha egy szemináriumra harminchárom hallgatót vonnak be. Inkább kevesebb hallgatóval induljon az Időszerű Kérdések tanfolyama is, de akik bejelentették részvételüket, azok végig tartsanak ki, tanuljanak szorgalmasan. Egy-egy oktatási formára annyi hallgatót célszerű felvenni, amennyivel a propagandista megfelelően tud foglalkozni. Csak akkor tudja számon tartani, figyelemmel kísérni és értékelni hallgatói előmenetelét a tanfelyamvezető, ha a tanult anyaggal kapcsolatban véleményt mondanak, bátran kifejtik nézeteiket a hallgatók. Ez viszont csak ott lehetséges, ahol 20 hallgatónál nincs több egy-egy szemináriumon. Kótajban a létszám-terv sokat markol és ez veszélyes, mert keveset talál fogni. Márpedig az a cél, hogy a záróünnepélyen is teljes létszámban jelenjenek meg a hallgatók NAGY TIBOR, TERV E5 VALÓSÁG
