Kelet-Magyarország, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-13 / 216. szám
A Lottó e heti nyerőszámai: 7, 23, 26, 70, 88. SZEMTOL-SZEMBE \ z igazmondás erény, kiváló emberi tulajdonság. Ge" rinces, egyenesjellemü embernek azt tartják, aki nem fél az igazság kimondásától. Mindegy-e az, mikor, kiről, miről és hogyan mondanak véleményt? Nem! A kommunista mindig szemtől szembe mondja meg az igazat. És ne féljen a ke- lemetlennek látszó dolgokban nemmel válaszolni, ha a párt, a nép azt úgy kívánja. Hiszen mindenféle igazmondásnak értéke van. Még akkor is, ha az kellemetlenül érint valakit. Ezzel is lehet mérni az embereket. Az olyan kommunista vezetőt tisztelik és becsülik az emberek, aki nem kertel, nem ingadozik, aki őszintén megmondja a véleményét a dolgokról. A kommunista ember akkor cselekszik helyesen, ha a párt álláspontja szerint mond véleményt. Pártbizottságaink, pártszervezeteink vezetőinél, valamennyi kommunistánál az egyéni szemléletmódnak egybe kell esnie, azonosulnia kell a pártálláspontjával, politikájával. Csak ekkor cselekszenek helyesen, igazságosan. Miért szükséges ennek hangsúlyozása? Azért, mert bizonyos kérdésekben a helyeslés, vagy tagadás különböző elvi alapokon jöhet létre, valósulhat meg. És ez nem mindegy a fejlődés, a pártélet további fellendülése szempontjából. Sajnos, pártszervezeteink egyes tagjainál és különösen vezetőinél mutakozik olyan jelenség, hogy nem mernek, vagy nem akarnak kényesnek látszó kérdésekben igent vagy nemet mondani. Megtörténik olyan is, hogy amire nemet kellene mondani, igennel válaszolnak. És a nem kimondását a felsőbb szervekre hagyják. Ez történt a mérki párt-alapszervezet vezetőivel is, ahol olyan embert vettek fel a pártba, akinek ott semmi keresnivalója. De hogy őket ne hibáztassa az illető, eleget tettek kérelmének. A járási pártbizottságnak kellett kimondani a nemet az ügyben. , Az igazság szemtől szembe való kimondása határozott állásfoglalást jelent. Viszont az, amit a mérkiek csináltak, megalkuvás. Az ilyen szellem kialakulása nagyon káros, és minden eszközzel meg kell akadályozni. Rontja a közszellemet, a párterkölcsöt, s nem nevel gerincességre. Talán még furcsább, amit az ököritófülpösi Új élet Tsz. pártszervezetében tettek a kommunisták. A taggyűlésen felvettek egy embert, de ugyanakkor telefonáltak a járási pártbizottságnak, hogy ne hagyják jóvá, mert nem való az illető a pártba. Vajon miért nem mondták ezt ott meg a szemébe? Mitől féltek, milyen cél vezette az elvtársakat? Az ilyen káros jelenségek mögött mindig meghúzódik valamilyen szándék. Vannak, akik eképpen gondolkodnak: „Láthatod, bennünk megvolt a jó akarat, de hát a járásnál, vagy a megyénél nem hagyták jóvá.” Mit mutat ez? Azt, hogy szemtől szembe nem mondják meg az igazat. A „jó ember” színében szeretnék felültetni ma gukat. Csak szavakban azonosulnak a párt politikájával, célkitűzéseivel, de tetteikben nem egészen azt csinálják. Már pedig ott, ahol az adott szó, és a tett között különbség van, a felfogással is baj van. Ezért nélkülözhetetlen az, hogy marxista-leninista, elvi alapról, a párt politikája szerint mondjuk ki az igazságot. Szükség van erre a társadalmi tulajdon védelme, az emberek megítélése, a pártélet további javítása és a kommunisták nevelése szempontjából is. Még ma is van olyan pártszervezet, ahol a vezetőség egyes tagjai hatására helytelen, rossz intézkedéseket hoznak. Olyan véleményt adnak egyes emberekről, amelyek nem fedik a teljes igazságot. De itt is kimondatják ám a párttagsággal az igent vagy a nemet, mint a pusztadobosi pártszervezet vezetői közül Soviczki János és Halajkó József elvtársak is. Ez nem a párt álláspontja, hanem elfogult rosszindulatú, szubjektív vélemény volt. így sikerült elmarni Ács Sándor törvénytisztelő tanácstitkárt, akit még abban is megakadályoztak, hogy párttag legyen. Nemcsak a pártéletben mutatkoznak ilyen hibák. Még most is tartózkodnak egyes párttitkárok, vezetőségi tagok, kommunisták beszélni a termelőszövetkezeti mozgalom kérdéseiről. Homokba dugják a fejüket egyes kommunista vezetők akkor is, amikor valakit hibájáért, bűneiért, lopásért stb. felelősségre kellene vonni. Nem mondják ki: „Bizony, elvtárs, hibáztál, vagy bűnt követtél el, mert megloptad az államot.” És itt elsősorban az elvi állásfoglalással, az igazság, a pártos Igazság kimondásával van baj. Nyírcsaholyban két gazdasági funkcióban lévő ember sikkasztott. A pártvezetőség nem törődött az ügyükkel. Mintha misem történt volna. Holott párttagok. A járási pártbizottság ösztökélésére viszont, mikor a taggyűlés napirendjére került a dolog, voltak párttagok, akik nem tartották helyesnek a felelősségrevonást. Nem merték kimondani: igenis, vétettek a társadalmi vagyon ellen, megkárosították a népi államot és ezért vonják őket felelősségre. Felelősségre is vonta őket a járási pártbizottság. És mit mondanak a helyi vezetők? „Látjátok, nem mi firtattuk a dolgot. A járás szorgalmazta.” Helyes munkastílus, kommunista felfogás az ilyen? Nem! Ezzel csak ártanak a párt tekintélyének, rontják a tömeg'-ip- csolatot. Minden erővel küzdeni kell ellene. Mondjuk ki bátran mindig, mindenkinek a szemébe az igazat. Merjünk, ha szükséges, nemmel is válaszolni. Még akkor is, ha az pillanatnyilag kellemetlen. FARKAS KÁLMÁN. 11 barátság jegyében A napokban igen kedves vendégei voltak a nyírbátori határőrségnek. Ellátogatott hozzájuk a szovjet határőrség parancsnokságától több tiszt elvtárs. A vendégeket Papái Illés alezredes és Fek- szi István elvtárs, a megyei tanács elnöke fogadta. A szovjet vendégek megtekintették a határőrség laktanyáját, beszélgettek a katonákkal, tisztekkel. Majd meglátogatták a hodászi és a balkányi állami gazdaságokat. Ezt követően megtekintették Nyíregyháza várost és a Sóstót is Amerre, csak jártak — a katonák, a itlgozó emberek — a barátság, a testvériség legyében fogadta t őket, melyet kedves vendégeink szívélyesen viszono; tak. Félezer kiránduló az „Ismerd meg hazádat” mozgalom keretében Négy hónapja már a nyolcadik országjáró túrát indítják a TIT és az IBUSZ szervezésében. Az országjárás során számos nyíregyházi látogatott el a Bükk, a Mátra festői tájaira, Aggtelekre, Zemplén híres vidékeire. Eddig közel félezren vettek részt az „Ismerd meg hazádat” című mozgalom keretében szervezett utakon, amelyeket az őszi és téli időben is tovább szeretnének folytatni. Ma a Mátrába látogatnak el, 21-én újabb zempléni utat szerveznek, jövőre pedig a déli országrészt szeretnék megismerni. Zöldéit a rozs a mátészalkai járásban A mátészalkai járás homokosabb területén végzik az őszi vetéseket. A pillangós szálastakarmányokat elvetették. Becslés szerint 450—500 holdon kerül földbe a lucerna. Vetik az őszi árpát s a rozsot is. A Hodászi és Nagyecsedi Állami Gazdaságban már zöldell a legkorábban földbekerült rozs. A termelőszövetkezeteknél is „felborult” az őszi takarmánykeverékek vetésének terve. Ugyanis 125 hold őszi keveréket terveztek s eddig már 230 holdon van elvetve a mag. Szolgáltató részleget létesít a Nyíregyházi lextilruházati KTSx szemben levő épület sarkán szolgáltató részlegét. Mérték után készülő ruhák varrását, ruhafordítást, átalakítást és javítását is fognak vállalni. Ehhez jó szakemberekkel rendelkeznek, és a műhelyekben galériákat építenek, hogy a szolgáltatási munkákat a követelmények szerint végezhessék. Úgy gondoljuk, hogy a lakosság örömmel veszi a ktsz-nek ezen intézkedéseit. Minden embernek több ruhája van már, és a pénzt már nem elsősorban ruhára, hanem kultúrcikkekre, házépítésre költik. — Okos és takarékos dolog átalakíttatni, vagy kifordíttatni a fakult, kopott, megunt ruhákat. A ktsz-ben szinte újjá tudják majd azokat varázsolni. S ahogy mi a ktsz dolgozóit ismerjük, a munka minőségében, a gyorsaságban és pontosságban nem fognak bennük csalatkozni a megrendelők. A nagykereskedelmi vállalatnál nagy választék van raktáron a ruhaféleségekből. A gyáriparban a lakosság igényei szerint növelik a konfekcionált ruhák kivitelezé- tés, minőségét. A kisipari termelőszövetkezetek pedig a szolgáltatásra irányítják tevékenységüket. A nagy szériájú megrendeléseket átadják a gyáriparnak, és helyettük a kereskedelem által igényelt tájjellegű és hiányzó méretű ruhák gyártását kezdik meg. A Nyíregyházi Textilruházati Ktsz-ben most intézik az átállást. Berendezkednek kis szériák készítésére. Férfi-ingből például bőven van a kereskedelemben, viszont gyermekingből nincs — ezért majd gyermekingeket gyártanak. Női kabátból is sok van raktáron, ezért a boltokban keresett ballon, kabátok készítésére állnak át. Osztályon felüli konfekcionált ruhákat is készítenek, mert a kereskedelemben ezek iránt is érdeklődnek. A Ktsz.október 1-én nyitja meg a görög katolikus templommal A ktsz már e hó közepétől a megrendelők rendelkezésére áll. Őszi idény a cipőkereskedelemben Cipőiparunk megfelelően felkészült az őszi idényre. A Cipőnagykereskedelmi Vállalat nyíregyházi lerakatának vezetője jelenleg Budapesten tartózkodik, ahol hazánk valamennyi cipőgyára és a cipőkereskedelem szakemberei előtt áruminta-bemutatót rendeznek. Ezalkalommal mutatják be a legújabb cipőfazonokat, amelyből választékos és elegendő mennyiséget rendel megyénk nagykereskedelmi lerakata is. aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaäaäaa>*.aaaaaaaaä>» * (ÚjUJkaLa ifiül DCótajbau MÁR HOSSZÚ IDEJE fáradoznak a kótaji tanács vezetői azon, hogy bővüljön az iskolai tantermek száma. Erre a célra megfelelő épületet nem találtak a községben. Új iskola építése sokba kerül. Hogyan lehet hát megoldani, hogy kényelmesebb körülmények között tanuljanak a kótaji kismagyarok? A hároméves tervben számos új iskola építése, a tantermek növelése szerepel, de egyszerre nem jut minden községben új iskola építésére az állam kasz- szájáboi. Ezt megértették a kó- tajiak. Mégsem nyugodtak, keresték a megoldást az iskola építésére vonatkozóan. Végülis elhatározták, hogy a község kezelésében lévő egyik romos épületet lebontják, az értékesebb anyagokat felhasználják, támogatási kérnek az államtól, széleskörű társadalmi munkátszer- vernek és — új iskolát építenek. AMIKOR A TANÁCSÜLÉS megszavazta a tervet, sokan kételkedtek, s azt mondták: nem lehet kilencvenezer forintból kéttantermes, nevelőszobás, szertárhelyiséggel ellátott új iskolát építeni. Ám a tanácstagok lelkesedése, a falubeliek akarata legyőzött minden nehézséget. — Sorra járták a családokat, vélemer.>t kértek az iskolaépítéssel kapcsolatban. Nemcsak azok ajánlották fel segítségüket, akiknek gyermeke iskolába jár, hanem azok is, akiknek később lecz iskolaköteles gyermekük és azok is, akiknek jelenleg még nincs gyermekük. így indult el u megvalósulás útján a terv, s ma már szilárd kőalapon állnak az iskola falai. Kató László, és a többi társadalmi munkások fáradságot nem ismerve dolgoznak, hordják, lapátolják a homokot, adogatják a téglát, vályoguk rendezik a tetöanyagot. Horváth László és a többi tanácstagok, fogattal rendelkező gazdák jóvoltából négyszázhúsz luvari csináltak eddig társadalmi munkában. Kalán Gábor tanácsún; hosszú hetekig szervezte a társadalmi munkát, hogy minél előbb elkészüljön az iskola. A FALU APRAJA-NAGYJA, asszonyt k és férfiak, lányok és legények közös összefogása és mjnkája révén már latolgatják a gyerekek, hogy hova kerülnek a padt-k, a székek, asztalok az új iskolában, Tehetik, mert teljes nagyságukban állnak mar a tantermek, a nevelői szoba, a szertár, a széles, világos loiyoső. Késő tste is társadalmi munkások serénykedésének zajától hangos a kótaji főutca, szekerei verik fel az utca porát; formálódik, emelkedik az iskola. — Visszanyerik bizalmukat azok is, ak'k néhány hónappal ezelőtt még kételkedve fogadták a tanács határozatát, amelynek értelmében új iskolát építenek a faluban. Nemcsak a gyermekek, hanem az egész falu javára válik ez a nemes cselekedet, mert tervük szerint még ebben az évben megkezdődik a tanítás az új iskolában. S ha majd az első órát, az első foglalkozást megtartják az új iskolában, gondoljanak a hétköznapok hőseire, akiknek áldozatos munkája révén új iskolával gazdagodott a község, s akiknek keze nyomán még nagyobb tért hódít a kultúra, a tudomány Kótajban. — Dicséret illeti mindazokat, akik segítenek, akik támogatásával kétszázregyvenezer forintot érő iskolát építenek V. ÉVFOLYAM, 216. SZÁM Ara 50 fillér 1958 SZEPTEMBER 13, SZOMBAT Vl Mg proletárjai egyesüljetek)
