Kelet-Magyarország, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-13 / 216. szám
2 KELETM AG YARORSZAG 1958 SZEPTEMBER 13, SZOMBAT A felszabadulás után a köz- igazgatási apparátuson is'végigsepert az új idők szele. Sokan fáztak, dideregtek ettől a széltől, sokakat viszont falüdített, sok embernek erőt adott. Ez a friss, keleti szél kezdte szétszórni azokat a sötét fellegeket, melyek a város régi, nagyúri vezetői „jóvoltából” tornyosultak a Horthy- ufalom 25 éve alatt a város dolgozói fölé. Képviselőtestület, Polgármester, főjegyző, tanácsnok... de sok embernek gyűlt keserűség a szívében, amikor ezeket emlegette vagy hallotta. A felszabadulás után jónéhány évig még így emlegették a város vezetőit, mert nem történt meg a közigazgatás teljes átszervezése. A tartalom azonban megelőzi a formát. Az a polgármester, aki 1947-ben vagy 1950-ben vezeti a várost, nem ugyanaz, mint aki 1944. októberében megszökött a németekkel. A képviselőtestület már nem a város leggazdagabb embereinek a gyülekezete, hanem a dolgozók testületé, amely még nem egységes ugyan, de fő törekvése a város fejlesztése. Az új idők szele egyre tisztogat. Lassan kikerülnek a közigazgatás apparátusából azok, akik nem oda valók és olyanok kerülnek a helyükre, akik a közösségért, a nép érdekeiért dolgoznak. Minden hatalom a dolgozó népé! Történelmi időket élünk. Néhány hónap, néhány év és országunkban letűnt egy korszak, letűnt egy társadalmi rendszer, amely azt hirdette (és még hirdeti ma is) magáról, hogy örök. 1948-ban eldőlt a harc: a hatalom szilárdan a munkásosztály, a dolgozó nép kezébe került. Megdőlt a kapitalizmus, megkezdődött a szocializmus alapjainak lerakása hazánkban is. 1949. augusztus 20.-a újabb nagyjelentőségű határkő: alkotmányt kap a dolgozó nép, történelme során először. Ez a két fontos körülmény megszabja a további feladatot is: tartalmában is, formájában is. létre kell hozni olyan államhatalmi és államigazgatási szervet, amely a párt irányításával képes lesz a szocialista építés szervezésére és irányítására, és magával tudja vinni a dolgozó emberek tömegeit. Az események ismét rohamosan követik egymást. 1950. május 18-án megjelenik az 1950. évi I. törvény a helyi tanácsokról. A törvény kimondja: „A helyi tanácsok... működési területükön a dolgozó nép egységes államhatalmát képviselik...” 1950. augusztusában Nyíregyházán is megalakul az ideiglenes tanács. De ez még k kezdet kezdete. Választásra készül az ország, olyan választásra, amilyen még nem volt. I%em bárók és földbirtokosok ... Tanácsot választanak a dolgozók, s a tanácsba olyan embereket, mint maguk a választók. Nem bárókat, földbirtokosokat, nem,a virilis polgárokat választják meg a tanács tagjainak, halárásl nagygyűlések, ünnepi közgyűlések lesznek az első tsz-ek 10. évfordulója alkalmából nem azokat a becsületes, köztiszteletben álló munkásokat, dolgozó parasztokat, kisiparosokat, értelmiségieket, akik megfelelnek az Alkotmány és a törvény szellemének: képviselni tudják a dolgozó népet az államhatalmi testületben. ■ ■Így valósult meg 1950. őszén Alkotmányunk szövege: „A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé!” Cél: a város fejlesztése A tanács tagjait az a cél vezette, hogy elősegítsék a város fejlődését, biztosítsák a város lakosai szükségleteinek kielégítését. Tenivaló Nyíregyházán vo.lt elég. Mit hagyott ránk a rosszemlékű kapitalista rendszer? Az igaz, hogy a város központját valamennyire kiépítette, az utcák egy kis részét kikövezte, de a régi várospolitika áldásaiból a város külterületének dolgozó népe nem részesült. Még a város központja melletti utcák is sárosak, porosak voltak. Villany a város szélére már nem jutott, a közkút, amely jó ivóvizet ad, kevés volt. Az egyházi kezelésben volt elemi iskolák elhanyagoltak, felszerelésük hiányos volt. Sok volt az egészségtelen vályogház. A tanyán lakó parasztoknak 10—15 km-ről kellett bejönni a városba ügyes-bajos hivatali ügyeik elintézésére gyalog, A régi várospolitikából a tanyasi parasztoknak nem sok jutott. De ez az uraknak nem is volt fontos, csak az, hogy a csirkét olcsón adják. Feladat volt bőven A tanácsüléseken, a végrehajtó bizottsági üléseken forróhangú viták zajlottak le a költségvetés összeállítása, tervezése, majd végrehajtása során. Ezek a viták zökkentették ki a várost egyhangúságából és kezdték kiemelni a nyíri homokból, amely már-már eltemette volna, ha nem jön 1945. és a felszabadulás éltető szele. 1954-ben ismét tanácsválasztásra került sor. A dolgozók ismét a tanácsra szavaztak, mivel a négy év eredményei — ha talán nem is voltak túl nagyok — megmutatták, hogy a város és a város dolgozóinak felemelkedése szoros öszefüggésben van a tanáccsal, a tanács munkájával. Nyolc éve immár annak, hogy községekben, városokban, megyékben tanácsok működnek. Az elmúlt nyolc év bebizonyította, hogy a tanácsok létrehozása nemcsak helyes, hanem szükséges is volt. A bizonyíték: az a sok eredmény, amelyet láthatunk, tapasztalhatunk városunkban, s amelyeknek felfedezésére, megkeresésére magunkkal fogjuk vinni olvasóinkat. Mint már korábban hírt adtunk róla, megyénkben 19 termelőszövetkezet ünnepli a napokban fennállásának 10 éves fordulóját. Az ünnepségek ma és vasárnap lesznek. NAGYKALLÓ: Vasárnap 10 órakor járási nagygyűlés. Előadó: Seregélyesi József országgyűlési képviselő. BALKÁNY: Vasárnap 10 órakor szövetkezeti nap. Előadó: Madarász Istvánné járási tanácselnök. NYÍRBÁTOR: Vasárnap 10 órakor járási nagygyűlés. Előadó: Z. Nagy Ferenc országgyűlési képviselő, a mezőgazdasági állandó bizottság elnöke. NYÍRBOGÁT: Szombaton este ünnepi közgyűlés a Rákóczi TSZ-ben. Előadó: Novak Gyula járási tanácselnök. TISZALÖK: Vasárnap 10 órakor járási nagygyűlés. Előadó: Orosz Ferenc, az MSZMP megyei titkára. TISZADOB: Vasárnap 10 órakor szövetkezeti nap. Előadó: Har- kai Sándor, MSZMP járási titkár. TISZAESZLÄR: Vasárnap 10 órakor szövetkezeti nap. Előadó: Csikós János járási tanácselnök. KISVÁRDA: Vasárnap 10 órakor járási nagygyűlés. Előadó: Vineze József, a megyei tanács első elnökhelyettese. VÁSÁROSNAMÉNY: Vasárnap délután járási nagygyűlés. Előadó: Halász Péter, az MSZMP Központi Vezetősége mezőgazdasági osztályának BEREGSURÁNY: Szombaton este szövetkezeti nap. Előadó: Molnár János, az állami gazdaságok megyei igazgatója. BARABÁS: Szombaton este ünnepi közgyűlés a Kossuth TSZ-ben. Előadó: Laza József MSZMP járási titkár. GULÄCS: Szombaton este ünnepi közgyűlés a Kossuth TSZ-! ben. Előadó: Gombás Lajos, a) megyei tanács osztályvezetője. ILK: Szombaton este ünnepi kas- gyűlés a Dózsa TSZ-ben. Elő-j adó: Bogdány József járásit tanácselnök. ÉFEHÉRTÓ: Vasárnap délelőtt 10 órakor szövetkezeti nap. Előadó: Barczi Gyula MSZMP1 járási titkár. KEK: Vasárnap délelőtt 10 órakor szövetkezeti nap. Előadó: Nagy Sándor, az MSZMP megyei bizottsága osztályvezetője. ÖKÖRITÖFÜLPÖS: Vasárnap szövetkezeti nap. Előadó: Aczél Béla, a MÉSZÖV megyei elnöke. NYi RCSAHOLY: Szombaton este ünnepi közgyűlés a Vörös Csillag TSZ-ben. Előadó: Szabó János, a Termelőszövetkezeti Tanács megyei megbízottja. SZAMOSSZEG: Szombaton este ünnepi közgyűlés. Előadó: Hosszú László, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa. PAPOS: Szombaton este ünnepi közgyűlés az Esze Tamás TSZ-ben. Előadó: Kovács Sándor, az MSZMP járási tit— vagy szekéren. Ördögh János. munkatársa. kára. A tanácsházán beszélgettünk. Jelen volt a párttitkár, a tanácselnök, az iskolaigazgató és a KISZ-titkár. Mindnyájan erősítgették, hogy a timári fiatalság kitesz magáért. Jó híre van az egész környéken, hiáoa nem ,esik szó róluk az újságban. — Ennek igazán csak örülni lehet. Hiszen nem is olyan régen, például az elmúlt télen elég szomorú híreket hallottunk innen. Veszekedés, verekedés járta útón-útfélen. Talán megvonták a bálrendezés jogát is a , fiataloktól.... — Való igaz! Még a rossz emlékű „fekete október ‘ felszínre hozta a salakot. Tímáron is meg- kótyagosodtak néhány an. Ezeknek a kolompja után mentek aztán sokan. Akkor megszervezték az EPOSZ-t. Igaz, hogy rövidesen feloszlott és megalakult a KISZ, de az „eposzi“ szellem, a hangoskodás, a vir- tuskedás nemhogy kiveszett volna, hanem úgy terjedt, mint a legelőn a szamártövis. I A KISZ akkori vezetősége ♦ nem rendelkezett kellő tapaszta♦ latokkal. Az egyes szervek veze- $ tői külön-külön rosszallották az ♦ állapotot, és mondogatták, hogy j ..szégyen az. ami a fiatalok közt J uralkodik“, de mindez nem X használt. Végül is a pártvezető- | ség úgy határozott, hogy addig X Tímáron nem lesz bál. amíg nem | szűnik meg a bolondéria-jár- X vány.. Nem is volt mulatság a fa♦ luban 6 hónapon át. A vezetők X szigorúan és ridegen kezelték a X fiatalok kolomposait. Olyan Ifi - X degek voltak velük szemben. ♦ akár a jégcsapok. X Ám az első tavaszi napsugár | meglágyította nemcsak a vizek ♦ jegét, hanem a vezetők szívét is. A párt vezetői összedugták a fejüket, és azt mondták: elég volt a leckéből! Élje a fiatalság a maga lendületes, vidám életét, de illendő módon. Ehhez azonban tapasztalt és tekintélyes KISZ-titkárra volt szükség. A kommunisták Munkácsi Miklós 30 éves pedagógust javasolták, akinek pártmegbizatásként adták a fiatalok segítését. — A pártmegbízatás nagy megtiszteltetés volt számomra, mégis húzódoztam — vallotta be őszintén a középtermetű, göndörhajú fiatalember. Hogy miért? Az iskolában rendes nevelői munkája mellett rábízták az úttörőket és egyetemi tanulmányait is folytatta. — Attól tartottam, hogy nehéz dió lesz nekem a timári ifjúság, hiszen kezdő tanító létemre alig ismertem őket. Mindezen elgondolkodtam, végül is úgy éreztem, a párt is látja mindezt, s ha mégis megbíznak, szavamat kell adnom. És szavamat is adtam akkor a pártnak a timári ifjúságért ... • — Szemébe mondom — vágót' közbe igazgatója —, hogy kifogástalanul végzi munkáját. Bár minden kezdő nevelő „csak“ úgy dolgozna, mint Miklós! — Hogyan kezdő, hiszen 39 éves?! Ennek az a sora. hogy 1948- ban végzett a nyíregyházi tanítóképzőben. 6 éven át katonáskodott (főhadnagyként szerelt le), azután a járási pártbizottságra került. Mindössze két év. tanít, s r. jelek szerint a kiesett 8 év nem látszik meg, sőt a szerzett jó tapasztalatokat eredményesen használja fel mind az iskolában, mind a KISZ-ben — Feleség, család? — Még az a szerencse, hogy nincs egyik sem. Hogyan tudnék akkor tanulni és a KISZ-ben dolgozni? Mások is vannak így. Mindenesetre 30 éves kor már az agglegénység felé vezet, amivel a szép timári lányok bizonyosan nem értenek egyet. Dehát ez kényes terület. Beszéljünk inkább arról: hogyan sikerült felpezsdíteni a timári ifjúságot? Munkácsi elvtárs jellemző szerénységgel és szűkszavúan sorolta el a történteket. Saját személye meglehetősen háttérben maradt. Körülbelül így:, — A fiatalok először is kultúr- csoporlot alakítottak, amelyet hamarosan megismertek a környéken és eléggé kedvelnek. A színelőadások jövedelméből lemezjátszó rádiót, ping-pong-fel- szerelést vásároltak a sportkör részére. Közben előadások hangzottak el a helyes viselkedésről. A fiatalok április 4-re parkosították a hősi emlékmű környékét. a helyi ünnepélyek műsorában tevékenyen vettek részt. A társadalmi munkában mindig ott voltak a fiatalok is. a sportpályán eszközölt építkezések például főleg a fiatalok munkáját dicsérik. 27 fiatal kirándult a szabolcsi KISZ tagjaival egyetemben Tapolcára, és megtekintették a jósvafői cseppkőbarlangot is. A tavasz óta 30 fővel gyarapodott KISZ-szervezetünk, s ma már 90 szervezett fiatal irányítja a timári ifjúság életéi. Rendeztünk bált több ízben, ahol kitűnően szórakozott, akinek kedve volt hozzá, és semmiféle zavaró körülmény nem fordult elő. — Ma büszkék vagyunk a fiatalokra — jelentette ki a párttitkár elvtárs a többiek he- • lyeslése közepette. S ebben nagy része van Munkácsi Miklósnak... A KISZ-tilkír napbarnított arca elpirult az elismerő szavak hallattára. Szeme csillogása, mosolya elárulta, hogy jólesett a dicséret, de szerényen igyekezett elhárítani: — Bocsánat, hogy helyreigazítom: a pártvezetőségnek köszönhető elsősorban az eredmény. Remélem, a továbbiakban, még fokozódik ez a segítség..... Ez az óhaj a KISZ további terveire vonatkozik. Helyes elgondolások várnak megvalósításra ebben a tervben a fiatalok ’ oktatásáról, a kulturális élet to--, vábbfejlesztéséről, a szövetkezeti mozgalom támogatásáról. De itt egyrészt több segítség kellene a társadalmi szervek részéről (különösen a Nőtanács részéről hiányos ez), főleg a felső szervek részéről. Ám van egy aggodalmuk': nincs megfelelő helyiségük. Ami ezzel kapcsolatban a fiatalokon múlott, megtették. Társadalmi munkával helyi - anyagból megfelelő helyiség építését kezdték el — de mintegy 30 000 forintnyi anyag és munka hiányzik a befejezéshez. Erre ígéretet kaptak már. de azért gyötri őket a gondolat hogy hátha mégsem kapják meg. A józan ész szerint ez a kishitűség alaptalan. Alaptalan, mert pártunk eléggé hangsúlyozta, hogy ma a felelőtlen ígérgetésnek nincs helye. Aki ígért, az adjon is! , A párt, a kommunisták nem játszanak. a szavakkal, hanem - szavatartók, mint Munkácsi Miklós is, a párt egyik katonája. Zajtai Antal FELFEDEZZÜK „ „ NYÍREGYHÁZÁT SZäVäTäOTG MÜMKÄCSE MIKLÓS
