Kelet-Magyarország, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-28 / 229. szám
1958. szeptember 28, vasárnap RELETMAGYARORSZAG 5 «.A homokhoz hit kell Keresetlen sorok Westsik Vilmos aran ^diplomájához A napokban érkezett a hír: Westsik Vilmos aranydiplo- mát kapott hazánk legelső mezőgazdasági főiskoláján, a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémián. Csak a közelmúlta.n lá'rtt napvilágot az a rendelkezés, hogy a főiskolák, egyetemek aranydiplomával tüntetik ki volt r.a,Igatóik közűt azokat, akik félévszázad alatt életművet mutattak be. Westsik Vilmos, a homok tudósa kevesen kezeit részesült ebben a megbecsülésben. A nyíri professzor 75 esztendős. És több, mint ötven esztendeje dolgozik kitartóan. Westsik Vilmos homokon kezdte pályáját. A bugaci pusztán. Egész eddigi munkásságának célja az, volt: megtalálni a módját, hogy a nyíri homok is teremjen. A harminc egynéhányesztendő, amelyet itt kísérletekkel, kémény munkával eltöltött, meghozta gyümölcsét. Szóljunk arról, hogy itt a homok még a négy-ötmázsás rozstermést sem igen adta meg, s burgonyából, a Nyírség főterményéből .sem termett több 30 mázsánál? Talán felesleges. Ez ellen üzent hadat az akkor még fiatal tudós. Volt értelme munkájának. Mert, amellett, hogy rendszerbe foglalta a homoki gazdálkodás módszereit, kimutatta, hogy az egyébként istállótrágyában szegény vidékeken is lehet eredményesen termelni. Úttörő munkát végzett azzal, hogy a csillagfürt betört a nyírségi gazdálkodásba. Az ő országosan és külföldön is ismert vetésforgórendszere alap arra, hogy az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, egyénileg dolgozó parasztok többet takaríthassanak be a mezőkről. Az iskolája nyomán 16 mázsa rozsot, 63 mázsa burgonyát terem a sivár homok. Félévszázad munkája kellett ahhoz, hogy megtalálja a módot, hogyan kell a homokkal .bánni. De nem is ez volt a legfontosabb. Hanem az: megtanítani az embereket, hogyan bánjanak a homokkal. Eredményesen fo- lj’ik ez is. Hisz rendszerének nagy előnye: nem zárt, minden gazdaság alkalmazhatja sajátos körülményeihez. Hadat üzentünk a kilátástalanságnak és elindultunk a hozamok növelésének .— gyors növelésének — útján. Több élelmiszerre, húsra van szükségünk. De ehhez termő föld kell, takarmány kell! Westsik Vilmos elévülhetetlen érdeme, hogy bebizonyította: teljesen meg lphet változtatni a homok struktúráját istállótrágya nélkül, amiben igen szegények vagyunk. A fáradhatalan, ősz tudós néhány éve Kossuth-dijat kapott. Az aranydiplomával újabb nagy kitüntetés érte. Életművét, a tudóst, az embert köszöntjük ez alkalommal. Azt, aki félévszázada vallja kitartóan: „A homokhoz hit kell. Ez a legfontosabb!“ — Kopka — Szakmai érdekességek a Uodászi Állami Gazdaságban Hat mázsával nagyobb rozatermés A gazdaságban még csak egy éve kezdték meg a nagyadagű műtrágya-kísérleteket. Igaz, nem néhány négyszögöles, hanem egy holdas parcellákon. A nagyadagú műtrágyákról az idén nem is nagyon volt szó, mivel a három főműtrágya közül a szuperfoszfát és kálisó normál-adagban került : a talajba és így a pétisó-normák I addig hatottak pozitiven, míg a j köztük lev" arány fel nem bo- j rult. A kísérlet azonban így is j kimagasló eredményeket adott. | A 150 kilós (két részletben) pétisó- | adag nullparcellával szemben | 17,96 mázsa rozsot termett 601 I kilóval többet, mint a pétisózat- í lan terület. Somkóró a nyíri homokon Tudvalevő, hogy a somkóró a meszes Tisza—Duna-közi homok talajszelidxtő növénye. A gazdaságban a talajvizsgálatok folyamán találtak meszes homokterületeket, vizet át nem eresztő mészpados rétegeket. Itt elhatározták a somkóró telepítését. A somkóró gyökérnedve feloldja a meszes rétegeket, „áttöri“ és így a cukorrépa és egyéb kultúrnövény részére alkalmassá teszi a talajt. Ezt tették a gazdaságban is. A somkóró jól sikerült, 210—1 220 centiméter magas lombot ho zott. A magját a gazdaság., saját szükségletének további kielégítésére tartotta meg. Homoki pillangóskeverék A szabolcsi állattenyésztés gondja a takarmány. Minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy elegendő tápanyag álljon az állatok rendelkezésére. A főagronó- mus egy speciális takarmánykeveréket állított össze, amit sikerrel termel a homokon. A keverék őszi szöszösbükköny, édescsillagfürt és csibehúrból áll. Egy holdra' csil- lagtürtből 20, szöszösből- 10 és csibehúrból 5 kiló magot számól. A három növény jól társul, teljesen zár a talaj fölött, így védi a kiszáradástól. Májustól szakaszosan lehet kaszálni a tehenészet részére zöld takarmányozásra. Legelőnek, silótakarmánynak és szénának egyaránt alkalmas. Fehérjetartalma alig marad az évelő pillangósoké mögött. — Míg nagyobb felületen nem honosítják meg a homoki lucernát, ez a keverék segíti ki * gazdaságot takarmányozás terén. Szántó-vető komplex Akinek szerencséje volt, és véletlenül nyáron arra járt, -ahol a szálkái és nyírkátai út keresztezi egymást, érdekes dolognak lehetett szemlélője: egy traktor járt a földeken, utána eke, borona, vetőgép műtrágyaszóróval és végül Szabad fűm kérdést, d&kt&m'á? — Ha interjút kér, nem nyilatkozom! Da ez csak tréfa mert már vezet is a lq.bora‘,c- rium ezer file üvege, műszere, asztala között egy kicsi szobába a mátészalkai kórház kitüntetett laboratóriumi vezetője, ár. Kiss Hegedűs János- né. Ez a jó kedély sugárzik a szavaiból, s mint beszélgetésünkből aztán kiderül, szükséges fegyvere volt ez a múlt rendszer hányattatásai során. — A professzorom dr. Encz Béla volt, a pécsi egyetemen végztem. Encz jó gyakorlati szakember volt, az életre tanított. En igen szegény lány — az apám nyugdíjas pos- tatisztviselö — abban az időben, tehát a harmincas években, nagy nehézségekkel küzdöttem. Ö a diákjóléti bizottság révén segített rajtam, igaz, a szigorlataimat kitűnő és jó eredményekkel tettem le. Persze, nemcsak ez volt nehéz. Ha volt az orvosi gyakorlatban hálátlan fel~ adat, akkor ez a laboratóriumi munka volt. Laboráns kevés volt a múltban, nem jöttek a betegek, más orvosok munkájához volt kötve, hogy kit küldenek ide különböző vizsgálatokra. En díjtalan gyakornoknak voltam kinevezve. Ezt nem értettem: Jóindulatúan mosolygott: — Természetes, hogy nem tudja, mi az: díjtalan gyaltornok, Dehát ez is a múlthoz tartozik. Annyi- jelent, hogy ki van nevezve egy bizonyos munkakörbe, s ennek ellátásáért nem kap fizetést. Abból éltem, hogy gépelni tudtam, s írtam, másoltam az orvosoknak gépoldalanként 20 fillérért. Azért nem haltam éhen! — tette hozzá felnevetve. De csak most értettem meg igazán, hogy éppen ez a töretlen jókedv segítette át az élet buktatóin. — És meddig tartott ez a fizetésnélküli állapot? — Ezerkilencszázhar- mincöttöl negyvenig. Hat évig! Képzelje, most én meg kapaszkodnék alorvosért, nincsen jelentkező, pedig 2660 forint lenne a fizetése. Igaz, hogy itt beleszól a lakáshiány is. 1950 óta dolgozik a szálkái kórházban. Tulajdonképpen vele indult meg a laboratóriumi munka itt. Azóta két ápolónőképző, és egy rendelőintézeti assziszé tensi tanfolyamot vezetett, középkádereket képzett és adott a járásnak. — Mert igen fontos, hogy jó középkáderck legyenek. így is munkaerőhiány van, s ez ellen küzdeni a legnagyobb gondunk. Megnyílt az ajtó, s Fekete Dánielné, az asz- szisztensnője kukkantott be, hogy eligazítást kérjen munkájához. A felvilágosítást gyorsan megkapta. — Őrá, Laurára nagyon büszke vagyok — gyújtott rá az orvosáé, bár előző cigarettája még füstölt a hamutálcán. — 1951-ben, Budapesten, egyedül az országban öt sikerült kitűnően átvinnem a la- bor-asszisztensi szakvizsgán. Hogy őszinte legyek, orvosért nem cserélném fel. Nagyon ösz- szeszoktunk. Most tanítom a másik asszisztens- nőmet is. A munka rengeteg. Ezért nem teljesülhet a vágyam sem. Már tudniillik az, hogy továbbképzésre mehessek. Nyolc éve dolgozom itt, de még egyszer sem nyílt erre alkalom. A megye nekem nem tud nyújtani újat, Budapestre szeretnék menni. Most folyik például egy tanfolyam Pesten, az OKI- ban, a bakteriológia: osztályon. Sajnos. a Debrecenből ínért orvos nem jött el, hogy helyettesítsen. Vagy a balatonfüredi belgyógyászati kongresszus ... nem lehet, helyettes nincs. Ez is szakmám, ezt is tanultam. A törvényszéki boncolásokat, általában a kórházi boncolásokat is én végzem. Kórbonctani leongresszusra se tudok elmenni: Szóval, ez a vágyam, ezt szeretném. Ha vágyról vari szó, megkockáztatom a kérdést, a magánéletére nincsenek vágyai, tervei? — Ugyan .... nem vagyok már olyan fiatal: Lakásunk van, ami kell, mindenünk megvan. Autó? —- Nincs szükségem autóra! — kiált fel tréfás ijedtséggel — Az csak kiadás. Jó a vonat. Azzal viszont gyakorta eljárunk más-más vidékekre. Bujkáló vidámsággal nézeget, vajon megmondja-e, nem-e? Mégiscsak mondja. —Mert tudja, ki vagyok én? ?? — A mátészalkai horgászszövetség al elnöke! Az elmúlt vasárnap (vagy talán az azt megelőzői említette, nem tudom pontosan) versenyünk volt, negyvenen, nyoicv- bottal. Nem fogtunk semmit. Hát most Túr- istvándiba készülünk, a Túrra. Most már mindent tud. y—b. egy gyűrüshenger volt függesztve. Ezt a gépcsoportosítást több előnyös tulajdonsága miatt alkalmazták sikerrel a tarlóvetéseknél. Ismert dolog, hogy a learatott tarló hosszabb-rövidebb ideig ki van téve a nap szárító hatásának és a másodvetés nem kap kellő nedvességet. A kaszálás, tarlóhántás, vetés, fogasolás, hengerezés — mind külön művelet és mindegyikkel külön telik az idő. Van, hogy csak három nap, de lehet belőle két hét is. Ezzel a szántóvető komplexszel megoldották a gyors tarlóvetés kérdését. Reggel az őszi keverék még a lábán van, de estére már a földbe kerül a tarlóvetemény magja. Gyakorlatilag így a minimumra csökken a talaj nedvesség-vesztesége, a csírázás így zavartalan lehet. Mivel a traktor a felszántatlan tarlón, illetve a barázdában halad, soha nem tapossa le a talajt és így a magmélység és tömodöttség egyenletes. Homoki legelőt telepítenek A több ezer holdas gazdaságnak nem volt legelője. Elhatározták, hogy maguk telepítenek a jószágnak legelőt. Homokon — gazdaságilag hasznosíthatatlan területen — nem könnyű a legelő telepítése. Első lépésként hálózatosán befásították a legelőnek kijelölt területet. A fák koronája részleges árnyékolást biztosít a telepítendő gyepnek. A gyephono- Sítást homokot és szárazságot tűrő fajokkal végzik. Együtt ültetik a vörös csenkeszt, a tsréjos búzafüvet, a fehérherét, s tat-cc- kos tippant és a csomóseb i t. Ez a keverék adja majd a legelő gyepjét. Van még néhány do:og, cím; szintén azt példázza, hogy a gazdaság véglegesen szakítod a régi szemlélettel és maga mögött hagyta a volt vezetők nemtörődömségéből származó fejetlenséget. Elsősorban is hadat üzer.*ek a lovas gazdálkodásnak. Ma már annyira gépesített az üzem. hogy 110 hold földre jut csak egy fogat.. -Az őszi munkákkal, a- vetéssel igen jól állanak A rozs jelentős része már kikelt. Eddig 703 holdon vetették el a- rozso-. Az őszi árpának 100, búzának 50, őszi keveréknek 90, a téli iuhlegelő- nek Í00 százalékát elvetették. Földbe került a homoki lucerna :s, ami egyre nagyobb területen terjed a gazdaságban.. Hétszáz mázsa aprómaqot adtak el a tunyogmatolcsiak Az idén jól beütött a lóhere és lucerna magfogása a kötött talajú járásokban. Sok községben megkezdték a szerződéses herefélék magjainak átadását. Nem ritka az olyan község, mint Ko- esord, Nábrád és Fehérgyarmat, ahol túlhaladták a lucerna- és vöröshere-magból a 200 mázsás termést. Öpályiban például egyetlen nap alatt 107 mázsa magot vittek a felvásárló helyre. Tunyogmatolcson ugyancsak jó termés volt az idén. Ezt az is bizonyítja, hogy ebből az egy községből eddig már 700 mázsa aprómagot vásárolt fel a Mezőmag Vállalat. Ezért a magmennyi- segért másfél millió forint üti a termelők markát. 9 „Keiet-Magyarerszág“ re i t vénypá lyásata ! Lapunk egy helyén egy népszerű ifjúsági könyv címét rejtettük el. Mai ieladvanyunk: megtalálni az elrejtett kényeimet, amelynek betűi egytől-egyig egy-egy szó kezdőbetűi Ezekből a szavakból összerakható az a mondat, amely meghatározza a könyv tartalmát. Melyek ezek a szavak? mert egyes dolgokkal ebben az időszakban nem találkozhatnánk a gyakorlatban mivel bizonyos i munkálatok, vagy bemutatók már befeiezést nyertek. A Hodászi Állami Gazdaság Fő- j j agronómusa, Berek László kalau- j 1 zol képzeletben a hatalmas kitér- > i jedésű földeken. A képzeletbeli : I kalauzolásra azért is szükség van. I
