Kelet-Magyarország, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-27 / 228. szám

KEtiTTM áOVARORSZAfí 1958. szeptember 27, stombit As Elnöki Tanács és a Minisztertanács beszámolói az országgyűlés előtt (Folytatás a 3. oldalról.) főanyagokkal és egyéb berende­zésekkel. Az ez évi beruházási terv felemelése közvetlenül kihat a termelés színvonalának javulá­sára is. ami viszont a hároméves terv további éveiben újra lehető­vé teszi majd a beruházási terv ismételt megemelését. A külkereskedelem helyzete A külkereskedelem helyzetére rátérve a Minisztertanács elnöke elmondotta, hogy a külkereske­delmi mérleg aktivitásán keresz­tül meg kell teremtenünk a fize­tési mérleg egyensúlyát, biztosí­tanunk kell az ellenforradalom után a Szovjetuniótól és a baráti országokból a gazdasági életünk talpraállításához kapott hitelek visszafizetését. A párt és a kor­mány ezért olyan határozatokat hozott, amelyekkel a gazdasági munka középpontjába helyezte a külkereskedelmi igények fokoza­tosabb kielégítését. Külkereskedelmünk további alakulásának, az egész nép­gazdaság fejlődé-ének kulcs­kérdése az ipari termékek korszerűségének, minőségé­nek, magasabb műszaki szín­vonalának kialakítása. En­nek érdekében haladéktalan feladat a termelés és külke­reskedelem közötti együttmű­ködés további elmélyítése, a külkereskedelem igényeinek fekozotabb érvényesítése a termelésben. A Minisztertanács elnöke ez­után elmondotta, hogy 1958-ban to­vább nőtt a foglalkoztatottakszáma. Az átlagos bérszínvonal nagyjá­ból a múlt évi szinten stabilizá­lódott, de a béreken felül — el­sősorban a körülbelül 900 millió forintot kitevő nyereségrészesedés kifizetése folytán — jelentős pénzösszeg növelte a lakosság jövedelmeit. 1958. első hét hónapjában mun­kabérek és személyi jellegű kifi­zetések címén 11 százalékkal, fel­vásárlás címén 3 százalékkal na­gyobb összeget kapott a lakosság, mint a múlt év azonos időszaká­ban. Az adózásról szólva elmondotta, hogy a kormány 1958. évre pénz­ben beszedendő adó címén 4.650 millió forint földadó címén 750 millió forint beszedését határozta el. Az első negyedévben 115.8 millió, a második negyedben 107.9 millió forinttal több folyt be a tervezettnél. — Ami az állami költségvetést illeti, örömmel közölhetem, hogy az a népgazdaságunk kiegyensúlyozott, tervszerű fejlődéséről tanúskodik. A költségvetés bevételi többlete már az eddig e'telt időben meghaladta az egész évre elő­irányzott összeget. Azt hiszem, nem is kell külön, hangsúlyoznom, hogy sok minden egyéb mellett például az adófi­zetés alakulásának számai egyben dolgozó parasztságunknak a for­radalmi munkás-paraszt kor­mány iránti bizalmát is mutatják. Ugyanígy mindennél ékesszólób- ban dokumentálja ezt a bizalmat, a szocialista építés jövőjébe ve­tett hitet az ország lakosságának takarékbetét-állománya is. Aki takarékoskodik, gyűjt, az bízik a jövőben, az terveket kovácsol a szebb holnapra. Lakosságunk be­tétállománya 1958. augusztus 31- én 2.107 millió forintot tett ki, szembén az 1957. decétnber 31-i 1.338 millió forinttal. A betétek ma már közel kétszeresét teszik ki az ellenforradalom előtti leg­magasabb szintnek. — De a lakosság életszínvona­lának jelentős emelkedését bizo­nyítja, több más tényező mellett a belkereskedelmi áruforgalom állandó emelkedése is. g>-s£z év első felében a kereske­delem forgalma 9.2 százalékkal magasabb volt, mint az elmúlt év első felében. Hazánk nemzetközi viszonylat­ban is előkelő helyet foglal el a rádióelőfizetők számát illetően. Csaknem minden öt lélekre jut egy rádióelőfizető. A Minisztertanács elnöke ez­után azt ismertette, mire számíthatunk az ellátás tekintetében a negyedik negyedévben? Elmondotta, hogy az év hátra­lévő szakára általában kielégí­tően biztosítva van a lakosság élelmiszerrel való ellátása. Főleg egyes vidéki helyiségekben —bi­zonyos húsfélékből — még nem elég folyamatos az ellátás. A jó­nak Ígérkező kukoricatermés, és a növekvő állatállomány követ­keztében az őstermelők nagyobb piaci felhozatalára számíthatunk. Ezt figyelembevéve, húsféleségek­ből is tovább javul a lakosság el­látása. Cukorból a múlt évihez hasonló színvonalon, édesipari ter­mékekből pedig jelentős forga­lomemelkedés esetén is ki lehet elégíteni az igényeket. A gyengébb terméseredmény miatt hazai gyü­mölcsből kevesebb áll majd a téli piac rendelkezésére. Ennek pótláséra a folyamatos citromel­látás biztosítása mellett a tava­lyinál többet importálunk gyar­matáruból és déligyümölcsből. Egy-két cikk kivételével a ru­házati kereskedelemben kielégítő a készlet a télire nagy mennyi­ségben szükséges árukból. Bizto­sítva van a paraszti lakosság sa­játos igényeinek megfelelő kielé­gítése is. A korábbi évekhez képest to­vább javul és kielégítő lesz a téli tüzelő-ellátás. bi 500 pedagóguslakás épül majd. Évről-évre nő a középiskolai tanulók száma is. Az általános gimnáziumokban ez év nyarán 11.3 százalékkal több tanuló tett eredményes érettségi vizsgát, mint egy esztendővel ezelőtt. Középis­koláinkban komoly előrehaladás történt annak érdekében, hogy if- iúságunk világnézetét, erkö'csi, po­litikai magatartását, valamint önál'ó logikus gondolkodását és gyakorlati felkészültségét maga­sabbra emeljük. Négyszáz általá­nos iskolában és 50 gimnázium­ban bevezettük a politechnikai ok­tatást, amely közelebb viszi fia- taliainkat az élethez. Az egyetemeken és főiskolákon — az ellénforradalom-okozta zűr­zavar után — az elmúlt tanévben már nyugodt, konszolidált lég­körben indult és folyt le az ok­tató munka. Az éwégi vizsga- eredmények azt bizonvítiák, hogv az ellenforradalom, okozta lazu­lás után újra megszilárdult a ta­nulmányi fegye’em. Fhben a tan- évhen több mint 5700 elsőéves hallgató kezdte meg tanulmányait egyetemeinken, főiskoláinkon. A népművelés terén is komoly fellendülés tapasztalható A művelődési otth^n^k fenntar­tásánál és újak építésénél foko­zott mértékben igénybevettük a társadalom erőit. Az elmúlt évad második felében a színházak mű­sorpolitikájában kedvező válto­zás mutatkozott, amelyet a szín­házak látogatottságának 17 5 szá­zalékos emelkedése követett. To­vább emelkedett és 4,231-re nőtt az ország filmszínházainak szá­ma. Ez az jelenti hogy most már az ország lakosságának 84 száza­léka állandóan látogatja a film­színházakat. Könyvkiadásunk ez évben el­sősorban az új magyar irodalmi művekre, ezen belül is a mai te­matikára helyezte a fősúlyt Az ünnepi könwhétre megjelent 80 mű közül 28 mai írók alkotása volt. 1957 első félévében 5371 művet adtunk ki, 19 millió 193 ezer 500 példányban, ez év első felében vi­szont már 7895 mű kiadására ke­rült sor 25 millió 66 ezer 800 pél­dányban. A Minisztertanács elnöke a to­vábbiakban a nemzetközt helyzet különböző kérdéseit érintette. — Ami a Magyar Népköztársasá­got illeti, annak kormánya az el­múlt fél évben minden tő'e telhetőt megtett, hogy erejéhez és lehető­ségeihez képest a legnagyobb mértékben hozzájáruljon a szoci­alista tábor politikájának támo­gatásához, a béke megszilárdítá­sához és a nemzetközi feszültség enyhítéséhez. — A baráti országokkal való szoros együttműködés mellett a békés egymás mellett élés a aoel- véből kiindulva, arra törekszünk, hogy rendezzük, és fejlesszük kapcsolatainkat a világ minden országával — fo ytatta beszédét dr. Münnich Ferenc. — E kapcso­latok rendezésénél azonban szigo­rúan ragaszkodunk a teljes egyen­jogúság, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás és a köl­csönös előnyök biztosítása elvei­hez. — Éppen ezért minden esetben a leghatározottabban visszauta­sítottuk és a jövőben is visszauta­sítjuk azokat az eleve kudarcra ítélt kísérleteket, amelyekkel az Egyesült Államok kormánya és vele szövetségben néhány kapita­lista ország próbálkozott, vagy próbálkozhaiik akár az ENSZ ke­retén belül, akár más formában hogy a magyar belügyekbe be­avatkozzék. Ez a politikájuk nerc eredményezhet mást, mint á nem­zetközi légkör megmérgezését. Ennek egyik kiáltó bizonyítéka aj a minősíthetetlen banditatámadás amelyet nemrég intéztek a bern; magyar követség ellen, és amely az úgynevezett magyar ügyben folytatott és a svájci sajtóban ií szított rágalomhadjárat nélkül nem következhetett volna be. — Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a ránk nézve kedvezi tényt, hogy Dulles úr provokációi a ,.magyar ügy1’ felmelegité-e már az amerikai ENSZ szavazó­gép eddig engedelmes országainál; egy részében js vi szatetszésí váll ki, s az ellenük folytatott rága­lomhadjárat talaja ügyre bizony­talanabbá válik. Ezt b'zonyítja az ENSZ-bsn lefolytatott leg­utóbbi szavazás is. A jugoszláv — magyar kapcsolatokról Közoktatásunk helyzetéről Ezután röviden foglalkozott köz­oktatásunk helyzetével és általá­ban művelődéspolitikánk ered­ményeivel, problémáival, tervei­vel. Kijelentette, hogy az általános iskolai tanulók létszáma jelentő­sen emelkedett. A most megkez­dődött tanévre közel 30.000-rel több fiatal iratkozott be, mint az elmúlt esztendőben. — Ez évben életbe léptettük az új felsőtagozatú tantervet, amely alkalmas arra, hogy 10—14 éves tanulóifjúságunkat materialista világnézetű, szocialista erkölcsű, népét, hazáját szerető, szilárd alapmüvellségü emberekké nevel­jük. A tanterv azonban csupán egyik feltétel. Nagy szükség van a pedagógusok méggyőződéses, oktató-nevelő munkájára. A hároméves program ez évi ré­szeként ezer általános iskolai tan­termet építünk fel. Ebben benne vannak a társadalmi erőforrások­ból. i"etve a? áHcm támogatás­sal épített tantermek is. Űj iskoláink korszerűek, szé­pek és jól berendezettek, jól fel­szereltek lesznek. Az iskolaépü­letekben körülbelül 700 pedagó­guslakást is létesítünk. Az Orszá­gos Takarékpénztár útján megin­dítottunk egy pedagógus lakás- építési akciót, ennek réven lováb­A Minisztertanács elnöke a kö­vetkezőkben elítélte az ameri­kaiaknak a Kínai Népköztársaság irányában folytatott agresszív pelitikáját, majd a Magyar Nép- köztársaság és a Jugosz’áv Szö­vetségi Népköztársaság közti kap­csolatokkal foglalkozott. Amint ismeretes, ezek a kap­csolatok az utóbbi időszakban nem a legkedvezőbben alakul­tak. Nem vitás, hogy Jugoszlávia és a többi szocialista ország kö­zött számos alapvető elvi kérdés­ben éles vita és nézeteltérés van. Véleményünk szerint ez azonban nem lehet akadálya an­nak, hogy az államközi kapcsola­tok normálisan alakuljanak. Nem rajtunk áll, hogy ez nem így tör­tént. Amint ismeretes, az áruló Nagy Imre és bűntársainak pere kapcsán a jugoszláv . kormány megengedhetetlen módon ismét beavatkozott belügyeinkbe, két- ságbevonta a magyar igazságügyi szerveknek azt a jogát, hogy eb­ben a Magyar Népköztársaság kizárólagos belügyét képező, bűnügyben eljárjon. A magunk részéről ezt az illetéktelen beavat­kozási kísérletet a leghatáro­zottabban visszautasítottuk. Ügy vélem, szükségtelen hangsúlyozni, hogy az ilyen meg nem alapozott beavatkozási kísérletek egye­dül csak az imperialisták elle­nünk folytatott propaganda­hadjárata malmára hajtják a vizet és semmiképpen sem szolgálhatják a jugoszláv-ma- gyar kapcsolatok fejlesztésé­nek ügyét. Dr. Münnich Ferenc befejezésül kijelentette: — Az országgyűlés 1958. januári ülése óta szép sillereket értünk el, minden okunk megvan arra, hogy még szebb eredmények el­érésében bizakodjunk. Innen, az országgyűlésből is felhívom ha­zám dolgozó népéi, hogy töretlen lendülettel, a jövőbe vetett biztos hittel, ereje megfeszítésével dol­gozzék tovább a szocial'zmus fel­építésén, országunk gazdaságának növelésén* pépünk jólétének biz­tosításén. á dolgozó nép életszin- vonalán^'- áTandó ■ emelésén, őr­ködjék éheren hazánk szabadsá­gának, függetlenségének megvé­désén. Minden erőnkkel küzdjünk továbbra is a Szovjetunió-vezette szocialista tábor tagjaként a vi­lágbéke megőrzéséért, szerény képességeinkkel járuljunk hozzá az emberiség szebb, jobb jövőjé­ért folyó világméretű békeküzde­lemhez. — Az itt benyújtott javas'at * jelenlegi Országgyűlés feloszlásá­ról, az új választások megejtéfié- ről, alkalmat fog adni dolgozó népünknek, hogy kellően értékel­je az elért eredményeket, éppen ezért nyugodt öntudattal állunk a választók döntése elé. . A Minisztertanács elnöke végül kérte az Országgyűlést, vegye tu­domásul a jelentést a kormány 1958. január óta végzett munká­járól. (Nagy taps.) Dr. Münnich Ferenc beszámo­lóját szünet követte, majd meg­kezdődött a vita a Minisztertanács beszámolója felett. Marosán György elviárs felszólalása A vitában elsőnek Marosán György államminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szólalt fel. — Sok országgyűlés ült már ősze ebben a teremben^ sok osz- lctt szét, de egyik sem indulha­tott új választási harcba a becsü­letes, jól végzett munkának azzal a megnyugtató tudatával, mint a magyar nép küldötteinek ez a tes­tületé — kezdte beszédét, majd megállapította: pártunk, ame’y a néphatalom védelméért és a nem­zet felvirágoztatásáért fo’yó harc élén halad, emelt fővel állhat a választók elé. Tizenhárom eszten­dő óriást eredményei, forradalmi vívmányai megdöntheteFen érvek a kezünkben. Dolgozó népünk az ellenforradalom vad viharában, a kü’ső és be'sö bitangoknak egy­aránt megmutatta hűségét a nép- hatalomhoz, a szocializmushoz, bizsJmát pártunk, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt iránt. — Elért eredményeinknél is nagyobb kincs számunkra a dolgozó nép bizalma. Erre építünk, kérjük és igényeljük a nép támogatását. Meggyőződésünk, hogy remé­nyeinkben nem csalatkozunk, amint dolgozó népünk sem csalat­kozott bennünk. Nem is csalatkoz­hat, mert pártunk egy a néppel, vér a véréből. Ha nem így volna, nem teremthettük volna meg a legmagasabb fokú demokráciát, a szocialista demokráciát — mon­dotta. Majd rámutatott: kik és miért támadták 1956-ban a nép hata’mát és a szocialista demok­ráciát. Párhuzamot vont ezután Maro­sén elvtárs az úgynevezett polgári demokrácia választási és a mi parlamenti rendszerünk között. — Ez a parlament a munkások, dolgozó parasztok és haladó értel­miségiek parlamentje és még in­kább az lesz — fo'ytatla. — Nincs okunk kételkedni ab­ban. hogy népünk legjobb fialt küldi majd be az országgyű­lésbe. Azokat a munkásokat, parasztokat és értelmiségie­ket, akik kitűntek a nép szol­gálatában, akiknek forradalmi múltja, keménysége, elvi szi­lárdsága és harciassága bizto­síték arra, hogy szívük min­dé dobbanásával népünk fej­lődését, hazánk előrehaladását akarják és fogják szolgálni, — A szavazás nem most kezdő­dik. Választási jelszavaink sem újak. A szocializmusért, a jobb életért, a magasabb kultúráért és a béke megvédésért hívjuk harcbi népünket. A magyar dolgozó pép, a kommunisták, a párlonkívüli munkások, dolgozó parasztok és értelmiségiek mögött 23 hónapos kemény, szép és igaz harc van — folytatta Marosán György, majd részletesen elemezte ezt a harcit. Ezután arról beszélt, mi várt volna a munkásra, dolgozó pa­rasztra, ha az ellenforradalom győz ? A továbbiakban felhívta a fi­gyelmet arra, hogy niost, amikor (Folytatás az 5, oldalon.) 4

Next

/
Thumbnails
Contents