Kelet-Magyarország, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-27 / 228. szám

1958. szeptember 27. szombat KFVETMAGYARORSZAG 5 Az Elnöki Tanács és a Minisstertanács beszámolói as országgyűlés előtt (Folytatás a 4. oldalról.) kilépünk a milliós tömegek elé és bizalmat kérünk, újból a nemzet­közi élet középpontjába karüiüi.k, számítunk arra, hogy ismét foko­zottabban működésbe lép az im­perialisták rezesbandája és har­sogni fogják a régi nótát. De a mi új dalunk magasabbra szárnyal. Egy ország népe énekli vidáman velünk a jövő dalát, amely azt zengi: „a hatalom egyedül a szo­cializmust építő dolgozó . népé" és ezzel a dallal ajkunkon kitépjük a régi világ gyökereit. Szent hitem, hogy az ország népe a választások napján a párt és a kormány politikája mellett fog ismét állástfoglalni és ezzel újból lesújt ellensé­geinkre, a külső és belső bi­tangokra. A nép bizalma a párt politikája és vezetői iránt, a békéért foly­tatott harc eredményei, a Szov- jetunió-vezette szocialista világ­tábor ereje alátámasztja azt a meggyőződést, hogy az új parla­ment új, szép és nagy feladatokat fog megoldani. Rámutatott az államminiszter, hogy ez a választás ideológiai, po­litikai és termelési harc lesz: Megtisztítani az emberek fejét, vi­lágosságot deríteni mindenütt, hogy emelkedjen a termelés, hogy emelkedjen a dolgozó tömegek életszínvonala és emberi boldog­sága. Az ellenség előveszi lomtárából minden eszmei fegyverét. Felele­veníti régi, elkopott módszereit, az uszítást, a rágalmazást, meg­próbál háborús pánikot, bizalmat­lanságot kelteni, de ma más, for­radalmi tapasztalatokban gazdag népre, öntudatos munkásosztályra, a néppel összeforrott pártra talál és ezért nem lesz sikere. Pártunk egysége jelenti a munkásosztály és az egész dolgozó nép egységét. Pártunk mély gyökereket ereszt a dolgozó milliók között. — Feltehetik a kérdést, nem térhetnek-e vissza a régi hi­bák? Mi erre határozottan nemmel válaszolunk. A hibák nem a szocializmusból kelet­keztek. Emberek követtek cl és hogy ez még egyszer meg ne történjék, erre biztosíték egész pártunk! — Mi nem tegnap jöttünk a magyar történelembe. Őseink ne­vét ugyan nem jegyezték fel, de bizonyos, hogy itt voltak, mint jobbágyok, mint dolgozók, mint igazi államalapítók, mert nélkü­lünk, munkánk nélkül államot alapítani nem lehetett volna. Nem véletlen szült bennünket, hanem törvényszerűség. Mi vagyunk a jövő! Ezért fordul felénk biza­lommal az egész dolgozó nép, s ezért járul majd a választás nap­ján az urnák elé, hogy teljes biza­lommal igent mondjon az igaz­ságra, a becsületre, a haladásra, a szocializmusra, a békére, a nép erkölcsi és politikai egységére. — Menjünk tanácskozni a néppel cs a nép okos, józan gondolataitól megizmosodva, vágyaitól áthatva folytassa majd szocializmust cpitő nagy munkáját új országgyűlésünk. Éljen a néphatalom és vezető- ereje, a Magyar Szocialista Munkáspárt. A vitában felszólalt még Vass Istvánné, a Hazafias Népfront országos tanácsának titkára, vala­mint Darvas József és Kukucska János képviselők. Kukucska János felszólalása után az országgyűlés a Miniszter­<AAAAAAAA> ‘sAAääAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAÄAääAAAAAAA n régi 19 helyett ma 234 mozi ünnepli megyénkben az államosítás tizedik évfordulóját Ez évben ünnepli a filmszak­ma az államosítás tizedik év­fordulóját. Ez alkalommal ok­tóber 16. és 22. között ünnnepi magyar fimhetet rendeznek me­gyénkben. A filmhét számos meglepetést tartogat megyénk mozilátogató közönségének, be­— Az ünnepen kiváló ered­ményekre hivatkozhatunk. Ré- -^ÍLjíáe^kilSfíc- 'föeíá'-vfilt me­gyénkben, ma 234. másfélmillió, 1956-ban pedig kö­zel hétmillió mozilátogató volt. Filmszínházaink 95 százalékát modern műszaki berendezéssel láttuk el. Most, a jubileumi esztendőben az elhanyagolt mo­ziépületeket hozzuk rendbe, mintegy kétmillió forint fel- használásával. Eddig a nyírbátori és nagy- kállói — az utóbbi szélesvásznú lesz — mozik rendbehozását fe­jezték be. Rövidesen átadjuk a dombrádi szélesvásznú mozit is, amely a megye legszebb és leg­modernebb filmszínháza lesz, mutatja az eredményeket, a jö­vő terveit. Soltész István elvtárs, a Sza- bolcs-Szatmár megyei Moziüze- mi Vállalat igazgatója rövid beszélgetés során a következő­ket mondotta el lapunk munka­társának: RendbghGKUk még ebbben az évben a nagyhalászi, kemecsei, tiszai oki, tiszaeszlári, porcsal- mai, hodászi, nyírcsaholyi, fe­hérgyarmati és ibrányi mozikat, és még számos falusi mozit. Még az ősszel megnyitjuk a Guszev-lakótelepen is a film­színházat (miután megszűnik lisztraktár lenni a kultúrterem!) Az előbb említett beruházások­kal, illetve felújításokkal vég­eredményben renbehozzuk a szabolcsi mozik épületeit, gép­parkjait. A hároméves terv utolsó évében főleg a belső­berendezések felújítására kell gondolnunk. Ezt mintegy más- félmillió forintból oldjuk meg. ben közvéleménykutatást is ren­dezzünk, aminek keretében osz­tályozhatják a felszabadulás után gyártott magyar filmeket. A nyíregyházi mozik kommu­nista dolgozói kezdeményezésére ünnepi munkaverseny indul Ennek célja a közönség még kulturáltabb kiszolgálása, a mo­zimunka színvonalának emelése. A legjobb eredményt elérő mozi dolgozói 2000 forint jutalmat kapnak, ezen kívül számos dol­gozó részesül kitüntetésben. — Örömmel hallottuk, hogy vidéken nyílik meg a megye e’ső szélesvásznú mozija. Milyen le­hetőségek vannak erre Nyír­egyházán? — 1960-ban Nyíregyházán és Balkányban épül új, korszerű mozi. Ezen kívül szélesvásznúvá alakítjuk át a mándoki, tisza- löki, a nagyecsedi, mátészalkai és a nagyhalászi mozikat. Való­Kélmillió a mozik rendbehozatalára — egyetlen év alatt szműleg a nyíregyházi közönség örömére szolgál, hogy a nyíregy­házi új filmszínház felépítése után premier mozi lesz. s mel­lette egy utánjátszó és egy hír­adómozi működik majd. Te­kintve. hogy az új mozi nagy befogadóképességű lesz. az ilyen beosztással a legmerészebb igé­nyeket is kielégíthetjük. (K. J.) Szeptemberi pályázatunk mai re ft vénye Párizsban történt akkor, amikor a főutcán fehér éjszakák tanyáz­tak. A nővérek, a két városi asz szeny csempészeknek öltözve lopta ívi a városból a halálos, ördög' tál; Imányt. A világ teremtése óta nem történt ilyen eset. A tizenket­tedik órában közbelépett vala­ki, akit rendőrsé» berkekben, ; szakmai álnéven váratlan van- ! dégnek neveztek. A bűn leleple- ; zodött s akkor Párizsban ez úgy 1 hatott mint a bomba. tanács beszámolóját egyhangúlag jóváhagyta, majd áttért az or­szággyűlési képviselők, valamint a tanácsok tagjainak választására vonatkozó jogszabályok módosí­tásáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalására. A törvényjavaslatot dr. Pongrácz Kálmán, az országgyűlés jogi és igazságügyi bizottságának előadó­ja ismertette. A kétféle választás egyidőbsn való megtartása egységes jogsza­bályrendezést igényel — mon­dotta. Az országgyűlési, illetve a tanácstagi választásokat eddig kü- lön-külön, más és más jogszabá­lyok szabályozták. Meg kellett te­hát vizsgálni, milyen módon le­hetséges az érvényes jogszabályok minél kisebb módosításával a két­féle választás egyidőben való megtartását lehetővé tenni. — A választásokra nem szük­séges új törvényt hozni, mert az 1954. évi IX. törvény, mint sor­rendben a legutolsó választójogi rendelkezéseket tartalmazó jog­szabály, megfelelő intézkedéseket foglal magában, amelyek az or­szággyűlési választásokra is al­kalmazhatók. — A benyújtott törvényjavas­latnak az a célja, hogy elősegítse az országgyűlés és tanácsi válasz­tások rendezésére vonatkozó jog­szabályok összhangba hozatalát, biztosítsa a választások tisztasá­gát és gördülékeny lebonyolítását, tovább fokozza annak demokra­tizmusát. Pongrácz Kálmán a továbbiak­ban részleteiben foglalkozott a törvényjavaslattal, majd hang­súlyozta: az Elnöki Tanács által kibocsátandó hivatalos összeállí­tás és a kormány által kiadandó végrehajtási rendelet a törvény- javaslat alapján minden kérdési rendezni fog, amely a választá­sok rendben történő, zökkenőmen­tes lebonyolításához szükséges. Az országgyűlés ezután elfogad­ta az országgyűlési képviselők, valamint a tanácsok tagjainak vá­lasztására vonatkozó jogszabályok módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot. Az Elnöki Tanács levele Az elnöklő Rónaj Sándor ez­után felolvasta a Népköztársaság Elnöki Tanácsának levelét: ,.Az országgyűlés megbízatását az 1957. évi I. törvény 1959. év május 17. napjáig meghosszabbította. Az országgyűlés annakidején azért élt s.z Alkotmány 18. paragrafu­sának 2 bekezdésében b'ztosított jogaival és megbízatását azért hosszabbította meg, mert minden erőt az ellenforradalom által oko­zott károk helyreállítására kellett összpontosítani. Az elmúlt hónapok alatt dol­gozó népünk jó munkája nyomán, a Magyar Szocialista Munkáspárt- vezetésével hazánkban a konszoli­dáció helyreállt. Szükségessé vált, hogy a népi hatalom, a munkás­paraszt állam további erősítése ér­dekében az államhatalom helyi szerveit: a tanácsokat és az ál­lamhatalom legfőbb szervét, az országgyűlést törvényeink előírá­sának megfelelően újjáválasszuk. Ezért a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Hazafias Népfront, a forradalmi munkás-paraszt kor­mány .gyüttes kezdeményezésére javasolja, hogy az országgyűlés jelen ülésszakán mondja ki fel­oszlatás-.!,, melynek megtörténte után a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa az Alkotmány 20. paragra­fusa l/'A pontjában megállapított hatáskörében az új választásokat 1958. november 16-ra kitűzi. Budapest. 1958. szeptember 25, DOBI ISTVÁN, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. KRISTÓF ISTVÁN, a Népköztársaság Elííöki Tanácsának titkára. Az országgyűlés az Elnök; Ta­nács átiratát, illetve abban a fel­oszlásra tett javaslatot egyhan­gúlag elfogadta és a feloszlást ki­mondotta. Rónai Sándor elnök zárószavá­ban köszönetét mondott a képvi­selőknek áldozatkész, odaadó munkájukért, melyet az ország felvirágoztatásáért, a dolgozó nép jólétéért végeztek. Tejsxövetkexet alakult Tuwyogm atolcson A napokban megalakult megyénk negyedik tejszövetkezete Tu- nycgmatolcson. Az alakuló közgyűlésen 54 tejtermelő írta alá a belépési nyilatkozatot. Tákoson szintén tejszövetkezst alakításán fáradoznak a gazdák. Eddig húsz termelő kérte felvételét a szövetkezetbe. Vasárnap szándékoznak megtartani az alakuló gyűlést. A szövetkezetbe tö­mörülő tákosi gazdák megkezdték a hússertés vásárlását, hogy sertéstartással hasznosítsák a tejszövetkezeti melléktermékeket, | R „Keíet-Magyarország“ rejtvény pályásat a ! Lapunk mai számában rövid bűnügyi szöveg jelent meg . Szopiembari pályázatunk mai rejtvénye” címmel. A rö- í vid szövegben tizenhárom film címét rejtettük el. A feladat: rv.lyik az a tizenhárom film? Ünnepi filmhét és kiállítások — Természetesen. Bemutatjuk itt a Szamuely Tibor által 1919- ben a Szovjetunióból személye­sen hazahozott forradalmi fii-] mek eredeti plakátját is, j amelyet Budapesten találtunk j meg. A műszaki rész a fényké-j pezés és filmezés őskorától mu- J tatja be a fejlődést a legmoder-] nebb gépekig. A kiállítás egyik 1 sarka kis vetítőteremmé a'aku: I át, ahol állandóan magyar filme- < két vetítünk. Ennek érdekessége i hogy a felszabadulás utáni e’sőt színes magyar filmből, a nagy- ] sikerű Ludas Matyiből is meg-< találtunk részeket, me’yckrek * kópiái elvesztek és amelyet ez< alkalommal bemutatunk. Eniiéklspoi kapnak a mozüáfogatók Megragadjuk az alkalmat az] ünnepi filmhéten, hogy a rend-] ■«Keres mozilátogatókat em'ék-] lappal ajándékozzuk meg, egy-' — Milyen filmeket láthatunk sz ünnepi héten? — Ez alkalommal a Sóbál­ványt és Micsoda éjszaka című filmet mutatják be mozijaink, de ezenkívül az elmúlt évtized legkiválóbb magyar alkotásait is műsorra tűzzük. S annak ér­dekében, hogy a vidék közön­sége is megismerje az új filme­ket, rpotoros futárok viszik köz- ségről-községre a két új alko­tást. Mindenütt ünnepi megnyitó lesz, Nyíregyházán a két film valamelyik főszereplője is meg­jelenik. A mozik előcsarnokában kiállítást is rendezünk. Itt fő­súllyal a filmszakma elért ered­ményeit mutatjuk be. Nyíregy­házán a Pártoktatók Házában rendezünk megyei kiállítást, amely egyrészt filmművészeti, másrészt műszaki és dokumentá­ciós vonatkozású lesz. — Megtudhatnánk erről vala­mi érdekeset?

Next

/
Thumbnails
Contents