Kelet-Magyarország, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-21 / 223. szám

1958. szeptember 21, vasárnap KELETMAGYARORSZAG 3 Mindenekelőtt örvendetes, hogy betejezödik Mátészalkán a tizennégy tantermes általános gimnázium építése, amely több mint 7 millió forintot igényel. Ugyancsak új gimnáziumot kap még 1958-bar, Tiszalök is. Több helyen — Geszteréd, Apagy, Nyíregyháza Ságvári-telep, Pa- nyola, Nyírgyulaj, Kék, Magy, Tiszabezdéd, Nyírmada és ör — építünk kéttantermes nevelői la­kásos iskolákat. Befejezzük a nyíregyházi nyolctanterroes is­kola, valamint a mándoki négy- tantermes iskola építését. Kál- mánháza—ökörkút, Aporliget, Szabolcsveresmart és Beszterec községekben egytantermes, míg Nyírlugoson, Nyírpazonyban, Öpályiban és Tiszadadán két­tantermes iskolák építésére ke­rül sor. Új iskolák épülnek: Ven- csellőn, Kótajban, Vasmegyeren, Napkoron és Beregsurányban. ötvenférőhelyes óvoda építé­sére kerül sor Tiszaeszláron és Nyírcsászáriban, valamint hat­van férőhelyes óvoda épül majd Nyírcsaholyban és 75 férőhelyes 22 millió egészségügyi beruházásokra Egészségügyi vonalon több­millió forinttal korszerűsítik, kiegészítik a nyíregyházi megyei kórházat. Ugyancsak többmillió forintot tesz ki az az összeg, Együtt megyünk Budapestre A falunkban, Aporligeten a Búzakalász Termelőszövetkezet és az egyéniek egy része úgy határo­zott, hogy a Budapesten megnyílt Mezőgazdasági Kiállítást közösen nézik meg és ' együtt tanulmá­nyozóik az ott 'látottakat, mivel a mezőgazdaság előbbre vitele mindnyájuknak egyformán fon­tos. Elérkezett végre az indulás nap­ja. Es várakozással tele izgalom­mal szállt fel a vonatra a huszon­öt aporligeti szövetkezeti és egyé­ni paraszt, hogy lássa az ország szép fővárosát, lássa a kiállítást. FARKAS ISTVÁN vb. elnök. Felhívás gyermekotthon Cégénydányá- don. Négytantermes nevelői lakásos iskola tizenhárom, míg kétlan- termes nevelői lakásos huszon­egy, és egy tantermes nevelői lakásos két községben épül. — 1960-ban nyolc négy tantermes iskolát adnak át a megye terü­letén. Százötven tanterem be­rendezéseinek, felszerelésének pótlására is sor kerül, össze­gezve az oktatásügy terén tör­ténő beruházásokat: a végösz- szeg 72 rmllió 237 ezer forint. Ugyancsak itt kíván megem­lítést, hogy a hároméves terv során több, mint négy és félmil­lió forintot biztosítanak a nyír­egyházi színház befejezésére. A népművelési téren történő beru­házások összesen hatmillió fo­rintot tesznek ki. Kommunális beruházásokra — a nyíregyházi Északi-temető rendezésére, a Városgazdálkodási Vállalat bő­vítésére, szeméttárolók, városi gépjárművek stb. beszerzésére — a hároméves terv során kétmil­liónál is nagyobb összeget for­dítunk. amelyet a vásárosnaményi kór­ház, a gacsályi és a mándoki tbc. szanatórium, valamint a csenge- ri szülőotthon munkálataira fordítunk. Kisvárdán három és félmillió forinf befektetéssel szülészeti és nőgyógyászati osz­tályt létesítünk. Űj kórház épí­tését kezdjük meg Fehérgyar­maton. A 250 ágyas járási kór­ház harmincmilliónyi ráfordítá­sából 59-ben és 60-ban összesen több mint hat és félmilliót épí­tünk be. Körzeti gyógyszertár és orvosi rendelő épül lakásokkal együtt Csarodán 900 ezer forint beruházással. Ugyancsak orvosi rendelő és lakás épül Tiszaszal- kán is. A három év során ösz- szesen közel 22 millió forintot biztosítunk Szabolcs-Szatmár megye egészségügyi viszonyai­nak megjavítására. Hol és mennyi lakás épül ? 1958 folyamán kilencven új lakást adnak át Nyíregyházán az Arany János utcán. 1959-ben az Arany János utcán 31, a Kossuth Lajos utcán 13, a Dó­zsa György utcán 27 darab la­kás készül el. Ugyancsak a jövő évben mondhat magáénak a Tiszavasvári Alkaloida Gyár 12, és a záhonyi állomás 24 darab lakást. Az 1959-ben kezdődő és befe jeződő lakásépítkezések: Nyír­egyházán az Arany János utcán 20 darab. A hároméves terv utolsó évében Nyíregyházán 70, míg Záhonyban 30, és Tiszavas váriban tíz új lakást adnak át boldog tulajdonosaiknak. Foko­zatosan biztosítanak összeget a későbbi építések tervezéseire és előkészítésére. Lakásépítésre a három év során megyénkben 28 és félmillió forintot biztosított népgazdaságunk. Ezúttal nem volt mód arra, hogy az elfogadott hároméves terv részeit részletesen ismer­tethettük volna. Azonban fen­tebbi írásunk is igazolja: a há­roméves terv újra nagy lehető­ségeket ad megyénknek nagy céljaink megvalósításához. Ügy véljük: a három év során fel- használásra kerülő több mint 160 millió forint elősegíti majd Szabolcs-Szatmár megye előre­haladását. (— angyal —) A Megyei Művelődési Tanács javaslatára megrendezzük az 1958 59. évi kulturális teljesítményversenyt. A Magyar Szocialista Munkáspárt művelődési politikájá­nak irányelvei meghatározzák feladatainkat a kulturális élet minden területén. Szocialista kultúránk fejlődésének kimagasló eseményeit: a művészeti együttesek évről-évre megrendezett kulturális versenyeit, seregszemléit további eredményeknek kell kö­vetnie. Dolgozó népünk széles rétegeinek aktív bekapcsoló­dása, művészeti életünk fejlesztésébe, megváltozott életün­ket tükrözi. Szabolcs-Szatmár megye művészeti csoportjainak fejlő­dését fogja bemutatni az 1958,59. évi kulturális teljesitméuy-\ erseny, a mű­vészeti együttesek megyei találkozói és a keletma­gyarországi dalostalálkozó. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa Elnökségével egyet­értésben felhívom megyénk valamennyi szakszervezetét, KISZ, Nőtanács és más társadalmi szervezetét, valamint a teimcicsz0velkezfc.sk es tanácsok, illetve művelődési ottho­naik művészeti csoportjainak vezetőit, az általános és közép­iskolák igazgatóit, hogy színjászó és bábjátszó csoportjaik­kal, ének- és zenekaraikkal, népi együtteseikkel, népi tánc-' és mesemcndással nevezzenek be a versenyre. A benevezés határideje október 15-e. A kulturális teljesítményversenyben való részvétellel járuljunk hozzá népünk alkotó erőinek további gyarapítá­sához. Az új verseny legfőbb célkitűzése: a dicsőséges Tanács- köztársaság megalakulásának 40. évfordulójára való felké­szülés. A művészet fegyvereivel is erősítsük a békét, a szo­cializmus építésnek nagy ügyét. Nyíregyháza, 1958. évi szeptember hó 20-án. Fekszi István, a Szabolcs-Szatmár megyei tanács vb. elnöke. Szeptemberi pályázatunk mai rejtvénye URAMBÁTYÁM ORSZÁGA A* ,,ötvenkrújváros magyar* és a városi polgárok A bban az időben még „fél sikert” • jelentett a bemutatkozásnál a jó­hangzású név. Geduly — ismerve a nyír­egyházi polgárság e természetét és a ta­nyák lakóinak a névvel kapcsolatos meg­gondolásait, — kortesein keresztül is azt hirdette utcaszerte: Mit akarnak Fényes­től, ötven krajcáros magyar az!” E körül oly port vertek, hogy Fényes kénytelen volt nyilatkozni. — Kijelentem, hogy semmivel sem hordanám kevesebb büszkeséggel a neve­met, ha így lenne is, mert minden em­ber neve annyit ér, amennyi becsületet maga tudott annak a névnek szerezni — mondottá. Ezután egy finom, „demokratizáló” szúrással próbálta megsebezni ellenfelét. Az apák erényéből, vagy szeren­cséjéből csak olyan ember akar tökét ko­vácsolni, aki érzi, hogy a saját maga élete kevés jogcím a megbecsültetésre. Nagyon sok ötven krajcáros embert ismerek, aki­nek egy napi élete többet ér a hazának, mint egy egész henyeségben eltöltött „nagynevű” élet. Á tirpák gazdák közt nagyon sok volt az új nevű, az „ötven krajcáros” magyar. Érthető tehát, hogy Fényes pártoló nyilat­kozata ezek előtt sikert aratott. A püspök cselé visszájára fordult: kezdtek elítélő­ig beszélni a „nagynevű” Gedulyról. A szimpátiát fokozta, hogy Fényesről egyre szélesebb tömegek közt terjedt el annak híre, hogy annak ellenére, hogy így be­szélt, nemesi családból származik, de íme, belőle hiányzik az a nemesi gőg, ami például a püspököt arra ragadta, hogy leszólja az ötven krajcáros magya­rokat. A nyilatkozatot hallgatók közül mindjárt kilépett egy gazda. — Uram, maga mellett fogok szavaz­ni — mondta. — Ne gondolja, azonban, hogy a mi püspökünket nem szeretjük... Éppen, mert szeretjük, azért szavazunk a jelölt urra. Látjuk mi azt, hogy a képvi­selőség egyházi feladatai elhanyagolására vezetne. íme máris ilyen dolgokra ragad­ta a választási harc... Két nagy tisztség, képviselőség és püspökség sok egy em­bernek... Hagyja meg másnak. A körülötte lévők éljeneztek. „Ügy van, úgy van” kiáltották minden felől. A sikert teljessé tette az iparosok nyilatkozata, ami egy meghívón látott napvilágot. A nyilatkozat így hangzott: „Nyíregyháza város polgárságának tekintélyes része, a város iparosságá­val Fényes Lászlót, a legkiválóbb ma­gyar újságírót jelölte a város ország­gyűlési képviselőjének. Most, amikor a demokrácia úgyszólván rohamos lé­pésekkel halad azon az úton, amely az ország jövendő boldogulásához ve­zet, kell, hogy a demokrácia érvénye­sülésénél a városi polgárság, főként az iparosság, — a kellő szerepet ki­vívja magának. Ez leginkább úgy érhető el, ha az párosság olyan képviselőjelöltet tá­mogat szavazatával, akinek személye, múltja és programja egyaránt bizto­sítékot nyújt arra, hogy az iparosság­nak mindenkor támogatója lesz és tet­tekkel hálálja meg az iparosság vele szemben megnyilvánuló bizalmát...” Ezzel egy időben a kereskedők is meg­mozdultak, ők is meghívót küldtek egy gyűlésre. „Nyíregyháza kereskedőinek köré­ből, valamint tisztviselők, haszonbér­lők és azok köréből, akik kereskedel­mi érdekekkel vannak kapcsolatban, azon óhaj nyilvánult meg, hogy az említett érdekek csoportja jönne ösz- sze értekezletre, vitassa meg a most nálunk előtérben lévő választási moz­galmakat és a tanácskozás eredmé­nyeképpen állapítsa még kívánsá­gait és foglaljon állást a választási küzdelemben" — írták. A kereskedők úgy gondolkoztak, hogy jobb nekik Fényes, mint Geduly, mert a püspök képviselősége esetében minden erejét lefoglalná az egyház érdekeiért való harc és semmi energia nem jutna a kereskedők érdekeinek védelmére és új jogok kiharcolására. Ezt így csak a leg­nagyobb kereskedők tudták, de utánuk vallották a kisebbek is. A mozgalom megindult és terjedt, a meghívón történő agitációt átvették a tisztviselők is. Ök ezt írták: „Megmozdult Nyíregyháza öntuda­tos népe és minden dolgozó, küzdő osztály lelkesen állott Fényes László kibontott zászlaja alá, hogy a nyír­egyházi képviselőválasztáson diadalra juttassa azt a zászlót. Mi legjobban ismerjük Fényes László múltját és munkásságát, mi tudjuk leginkább értékelni nagy és önzetlen harcait és azok sikereit és ezért nekünk, köztisztviselőknek és alkalmazottaknak kötelességünk és hú vatásunk főképpen az, hogy a ma* * gunk értelmi befolyásával megnyis­suk az újabb munka útját Fényes László előtt”. Mindenki az elkövetkező vasárnapot várta. Mi lesz akkor? Mit döntenek á kü­lönféle csoportok? Akkor már látni lehet lesz, hogy ki győzött és ki szenvedett ve­reséget. A vasárnap el is jött. Összejöttek a különféle csoportok, egyszerre három gyűlés volt a városban. Volt egy vendég is, a 48-as párt egyik központi embere, Benedek János. Benedeket azért küldték, hogy mérje fel a helyzetet. Az meg is tette és ideér- kezése után mindjárt látta, hogy itt a 48-as párt Gedulyval vereséget fog szen­vedni. Ha ez bekövetkezik, akkor esetleg az őszi választásokon is kevesebben adják majd szavazataikat 48-as jelöltre. Inkább -rje vereség Gedulyt, mint a pártot. Ami- tor a gyűlésen Somogyi elnök felkérte, fíogy ismertesse a központ véleményét, Benedek is Geduly ellen szólt és vissza- léptetését javasolta. Mindjárt küldöttség kereste fel a püspököt és elmondta neki a párt álláspontját. Geduly megdöbbent, de igyekezett férfiasán viselkedni. — Köszönöm polgártársaim bizalmát és ragaszkodását — mondta — azonban nem kívánom, hogy torzsalkodás üsse fel a fejét, ezért lemondok a polgárság bizal­máról. „Jobb a visszalépés, mint a teljes ve­reség” — gondolta, a küldöttség pedig tudomásul vette és másnap már ezzel a címmel jelent meg a Nyírvidék: Egyhan­gú képviselőválasztás lesz. Geduly Henrik visszalépett. Így lett képviselő Nyíregyházán Fé­nyes László. Következő riportunk címe: A POLGÁRMESTER ELSZÓLJA MAGÁT Jóváhagyták Szabolcs-Szatmár megye hároméves tervét szerelést vásárolnak a Sóstó­nak. Meghaladja a 70 milliót a közoktatás í(‘i'én íüpíénrí Wpiihííxn« (Folytatás az 1. oldalról.) tóipari vállalat üzemét és 220 ezer forintért berendezést, fel-

Next

/
Thumbnails
Contents