Kelet-Magyarország, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-21 / 223. szám

2,

MiLilffMAGY ARORSZAG

szeptember 21, vasárnap

Pálforduiás Jármiban!

A kisariak jelszava:

Ugyancsak fejetetejére állított helyzet uralkodott néhány hónappal ezelőt a jármi párt- szervezetben. Ügy volt minden, ahogy azt Torkos József és Patai Sándor akarták. Űk diktálták a politikát. Ha egyszer valamire kimondták a szentenciát, annak úgy kellett lennie. Nem tűrtek ellenvéleményt a párton belül, kiskirálykodtak, lereak- ciózták az egész tanácsot, erőszakos módon, a dolgozók nélkül, azok ellenére akartak cselekedni. Azt hangoztatták, hogy csak így tudnak tekintélyt biztosítani a pártvezetés számára. Nem vonzották a tömegeket, hanem taszították. Arról pedig szó sem lehetett, hogy valakit felvettek volna a párttagság soraiba. Durván viselkedtek az emberekkel és fennhéjázó magatartást tanúsítottak a dolgozó parasztokkal szemben. Torkos József még a fenyegetés eszközét is használta, amikor Veres János dolgozó parasztot igyekezett megfélemlíteni.

Tevékenységükkel megbénították a párt politikájának érvényesülését, gátolták a bizalom szellemének kialakítását és a kis létszámú pártszervezetet teljesen a semmittevés állapotában tartották. Nyilvánvaló, hogy idselkedésük sem maradt hatástalanul a faluban. Éreztette hatását abban, hogy a tanácstagok nagy része nem járt rendszeresen a tanácsülésekre, hiába hirdettek pártnapokat, a dolgozók távol maradtak onnan. Nyomott légkör, bezárkózás volt tapasztalható az emberek részéről. Nem mertek szólni, féltek a következményektől.

A fagyos, rideg légkör azonban fokozatosan megváltozott, amint a járási pártbizottság felülvizsgálata nyomán a kommunisták kizárták soraikból Torkost, Patait és a részegeske- dő Kádár Mihályt. Űj vezetőség került a pártszervezet élére. Titkárrá Juha Istvánt választották azt az ötholdas dolgozó parasztot, aki közszeretetnek örvend a párttagok és a falu dolgozói körében. Megélénkültek a tanácsülések, s ha pártnapot hirdetett a pártszervezet, akkor hetven-nyolcvan- dolgozó paraszt is megjelent a pártszervezet helyiségében. Szívesen beszélgettek az emberek Kovács elvtárssal, a járási pártbizottság titkárával és a kommunisták a pártonkívüli dolgozókkal együtt hányták-vetették, meg a falu gondját, baját, a fejlődés problémáit. Olyan tekintélyes emberek kérték felvételüket a pártba, mint a kilenc holdas Veré- czi Károly tanácselnökhelyettes és Győrfi Ferencné.

Beszélhettek ezelőtt a Jármi dolgozó parasztokkal a szövetkezésről. Egyik fülökön be, a másikon ki mert megnézték jól, hogy ki is az, aki módja. Bizony nem mindegy az, ha olyan ember szól erről aki vizet prédikál és közben bort iszik, vagy pedig olyan, akinél a szó és a tett fedik egymást. Nos, hogy a pártélet egyenes vágányon járt — és ezt látták a dolgozók — a parasztok maguk kezdtek beszélni, — a tanácsüléseken, taggyűlésen, pártnapon — a falu fejlődéséről.

így gondolkodtak az emberek: „Van-e még a járásban olyan község, mint Jármi, ahol nincs termelőszövetkezet?” — jelentette ki az égjük alkalommal a tizenegyhoídas Szondi György. A nyolc holdas Győrfi Endre tovább fűzte a gondolatot: „Tudomásom szerint sok olyan dolgozó van nálunk, akinek nincs, vagy alig van földje és máshová kénytelen eljárni mimte. Jobb lenne1 tsz-t alakítani"

S mivel látta a pártvezetőség, Juha elvtárs, a párttitkár, hogy elérkezett az idő, hogy mostmár teljes „mellszélességben” beszélni kell a szövetkezetről, akkor nem tétlenkedtek. Bár igaz, hogj' ő maga is először, mint „egyéni” látott munkához, de agitált szívvel-lélekkel. Felkereste az embereket és amikor megkérdezték tőle: „Magának mi a szándéka?”, akkor ő azt válaszolta: „Megalakítjuk a szövetkezetét.” És a párttitkór nem tévedett, mert az augusztusi napok valóban megérlelték az emberek fejében a szóvetkezetalakítást. Miért? Mert a kommunisták, a dolgozó parasztok, a jövő termelőszövetkezetének tagjai nem dugták srucc-módjára homokba a fejüket, hanem szót értettek az emberekkel, elmondták szándékukat.

Es a dolgozó parasztok értettek ebből. Még hogy értettek?! Az egyik augusztusi vasárnapon. amikor a pártszervezet vezetősége és a szövetkezés gondolatához közel álló emberek tanácskozásra hívták meg a dolgozó parasztokat, szívesen el is mentek. Több mint harminc dolgozó paraszt tanácskozott ünneplőbe öltözve a tanácshá-^ zón. És itt a központi kérdés a szövetkezés ügye volt. Felszólaltak többen. És amikor Orosz Péterre került a sor, a hangulat úgy állt, hogy meg is alakul a termelőszövetkezet. Várták, hogy ki mondja ki az igent. Hát Orosz Péter kimondta: „Én azonnal alá is írnám a belépési nyilatkozatot, ha lenne.“

No, erre aztán a szerény, tiszteletnek örvendő tanácselnök, Tóth Béla, a pártvezetőség tagja papírt vett elő és sokszorosított egy néhányat az írógépen. Küldtek a feleségekért, az asszonyokért, és még ott, azon melegében meg is beszélték a tennivalókat. Tizenkét család 23 taggal 221 hold földön új életet kezdett ezen a vasárnapon. Voltak, akik azonnal javasolták a vezetőség megválasztását is. És az emberek, a dolgozó parasztok megelégedésére Juha István párttit-; kárt választották meg a szövet-! kezet elnökének. Olyan válasz-; tás volt ez, ahol az egyéni gaz-I dák is szavaztak, azok az embe-1 rek, akik közül ma már többen,! de holnap még többen a szövet-1 kezet tag jaj lesznek. S mivel* közeledett az Alkotmány ünne-- pe, így a szövetkezetnek is ezt a nevet adták.

Aztán ünnepet csaptak. Borjút vágtak és meghívták csaknem a fél falut. Együtt örült tsz-tag és egyéni paraszt. Ez alkalommal is akadtak olyanok, akik Juha elvtársikhoz csatlakoztak a közös gazdálkodás útján. így lettek tagok Székely János, Simainé és még többen. Sőt, most már úgy állnak, hogy nagyon meg is nézik, kik kerüljenek közéjük. S ezen a téren — mondjuk meg őszintén — nem minden van rendben. Nem pedig azért, mert tapasztalni bizonyos fokú elzárkózást olyan emberek elől, akik szívvel-lélekkel a szövetkezet hívei, de nem veszik fel őket. S ebben bizony ludas kissé Juha elvtára is. Ami nekem jó, az jó a másik embertársamnak is. Ez a gondolat vezesse Juha elvtársat, amikor arról van szó, hogy emberek jelentkeznek a szövetkezetbe,

•

A bizalom szálai egyre erő-| södnek a kommunisták, a termelőszövetkezeti tagok és az* egyénileg dolgozó parasztok kö-{ ■ zött. És ez nagyon helyes, ür- s vendetes volt az, amikor a szö-j vetkezeti tagok meghívtak dől-] gozó parasztokat, hogy közösen! állapítsák meg: mit hová vesse-1 nek, hogyan kezdjék a gazdáik .-J dást Ezen a határszemlén a tsz-j tagok mellett több dolgozó pa-j raszt is részt vett. Mutat ez va-! lamit. Azt, hogy valamelyest; magukénak érzik a szövetkeze-' tét az egyéniek is. Jogot formál- J nak hozzá. Ég ez így van rend-; jén. Hiszen ők a holnap terme- J löszövetkezet tagjai.

Jármiban pálforduiás tör-; tént néhány hónap alatt. Meg-) változott a pártéletben a szel-! lem, gyökerestől kitépték a bi-; zalmatlanság szálait az embe-, rekből és ez által megváltoznak' az emberek is. Lám-lám, leheti az emberekkel eredményeket el.; érni. No, de nem akárhogyan. < Csak megértéssel, bizalommal,) szeretettel. És erre van szükség; továbbra is Jármiban. Mert csak; így teremnek új gyümölcsök,; amelyek a köz számára érlelőd-] nek meg. ;

Farkas Kálmán'

„Az összefogás nagy cpőw

ság tagjait, a tömegszervezetek

vezetőit és aktíváit, és megbeszélte velük, milyen nagyot léphetne előre a község a fejlődésben, ha a lakosság vállalná ezt az áldozatot. Ezt a gyűlés résztvevői maguk is belátták. Nyomban elindultak a faluba, ki erre, ki arra, és beszélgettek az emberekkel. Az eredmény az lett, hogy a lakosság vállalta az összeg megfizetését.

A februárban megjelent 7. számú tvr. megjelenése után viszont úgy módosult a helyzet, hogy a községnek a villamosítási beruházás 40 százalékát kell vállalnia. A Hazafias Népfront újra gyűléseket tartott. A bizottság tagjai felkeresték otthonaikban a dolgozókat, és megbeszélték velük a« új helyzetet. Végül is a dolgozók újübb felajánlásai folytán a hoz- záíáiulás 181 000 forintra emelke- uetl. Később a népfronzbizottsagi tagok még a helyszíni befizetések ,cbonyolításában is segítettek a lakosságnak. Így sikerült a cél megvalósítása.

A fehérgyarmatiak terve

Fehérgyarmaton a község kommunistái a tanáccsal karöltve kidolgozták a mezőgazdaság —

1959-re és 1960-ra szóló — intézkedési tervét.

Az intézkedési terv — elöljáróban — nagy figyelmet szentel a propaganda-munka megjavításának. Ég ez helyes is, mert nem minden esetben igaz a közmondás: „Jó bornak nem keli cégér“. Többek között Fehér- gyarmaton az is gátolta a tsz- mozgalom fejlődését, hogy a párttagság egyrésze, a tanácstagok, a dolgozó parasztok nem ismerték a Győzhetetlen Brigád Isz ereaménycit, és ha szó esett a tsz-ről, többnyire a hibák és fogyatékosságok kerültek szőnyegre.A község mezőgazdasági r'.akembereinek és pedagógusainak bevonásával változtatnak ezen a helytelen és igazságtalan

gyakorlaton. A tsz eredményeinek és a tsz-tagság anyagi helyzetének feldolgozásával, az elért eredmények széleskörű ismertetésével is agitálnak a tsz-moz- galom mellett. A tsz életének egyes mozzanatairól, eseményeiről fényképes híradókat készítenek, melyeket a község forgalmasabb pontjain mutatnak be a lakosságnak.

A Hazafias Népfront-mozgalom keretein belül különböző gazdasági jellegű tanfolyamok indulnak, > ahol a dolgozó parasztság fejlett agrotechnikai és zootechnikai ismeretekre tehet szert. A község agronómusainak központi feladata, hogy szaktudásukkal, észrevételeikkel, javaslataikkal, szervezési készségükkel segítsék a mezőgazdaság ^szocialista átszervezését.

Egy rizstermelesi szakcsoport mar alakult

A földművesszövetkezetre, a kereskedelmi tevékenységen túlmenően, rizstermelési, gyümölcstermelési, gj'ümölcsíatelepítési és baromfitenyésztési szakcsoportok alakításának tervei és működésük biztosításának feltételei hárulnak. Kezdeti eredményekről máris számot adhatunk. A kózelj napokban a Túr mentén mintegy 40 kát. holdon rizstermelés! szakcsoport alakul. 1959 tavaszáig megalakul a baromfi;, nyésztési szakcsoport is. A baromfitenyésztési szakcsoport a tervek szerint — 1959-oen

2000 darab tyúktélét, és 2- 330

darab víziszárnyast nevel rmg 1960-ban a baromfiállomány 4000 darabra emelkedik. A ioldmü- vesszövetkezet a különféle társulások megalakításával rendkívül sokat tehet annak érdeké- len, hogy a fokozatosság e, yenek útján haladva megnyerje az egyénileg dolgozó parasztokat a tsz-mozgalomnak.

A község mezőgazdaságának belterjessé tételét szolgálja az intézkedési tervnek az a résre, amely feladatul tűzi ki. hogy két egybefüggő területen — 10 kát holdon és 30 kát. holdon — új gjümölcsöst telepítsenek.

4 tsz guzítasági megerősítése

A fehérgyarmati pártbizottság és tanács két éves intézkedési ‘érvének központi erőfeszítése és célkitűzése a meg éve Gyűz- he'.et’en Brigád Tsz gazdasági megerősítése,

A Győzhetetlen Brigád Tsz gazdálkodására jellemző, hogy adottságait és lehetőségeit nem tudja megfelelően kihaszna ni. Ez a tény nagy mértékben befolyásolja a tsz jövedelmeznie gét. Jellemző például, hogy a tsz elhanyagolja a kér esze. fejlesztését, holott e; az üzemág biztosítaná a legtöbo jövedei met. Az adottságok és lehetőségek parlagon hagyása árt a tsz- mozgalom fejlődésének is. A/ egyénileg dolgozó parasztok érdeklődéssel — egyesek rosszmá- júan -— figyelik a tsz eredményeit, de semmiesetre sem serkenti őket a tsz-be való belépésre, ha azt látják, hogy a tsz nem használja ki adottságait.

Az intézkedési terv részleteiben megjelöli a tsz. gazdasági megszilárdulásának útját-mód- ját. Ezek szerint a jelenlegi 3 normálholdról 1960-ra 4 normálholdra emelik a gépi munka mennyiségét, beleértve a saját géppel végzett munkát is. A tsz. az elkövetkező két esztendőben nagy súlyt fektet majd az állat- tenyésztés alapjául szolgáló takarmány-termelésre. Ez évben a tsz vetésterületének 26 százalékán termelt pillangós takarmányt. A takarmány vetésterülete 1959-ben 30 százalékra, 1980-ban 35 százalékra emelkedik. A pillangós takarmánytermelés mellett növelni fogják a másodnövények vetésterületét is.

1960-ig a jelenleginek háromszorosára emelkedik a masodnö- vény vetésterüiele.

A Győzhetetlen Brigád TSZ- nek komoly lehetőségei vannak az öntözéses kertészet megteremtésére. A tsz területéből 150 kát. hold van becsatornázva öntözés céljára.

A tsz-nek jelenleg 19 kát. hold gyümölcsöse van. 1958. őszén és 1959. tavaszán újabb 30 kát. hold gyümölcsöst telepítenek,elsősorban törpe gyümölcsöst, mert ez hamarabb fordul termésre.

Az állattenyésztés terve

Az intézkedési terv megfelelő súlyt fektet a tsz állattenyésztésének fellendítésére és megalapozására. Jelenleg a tsz-ben 100 kát., holdra még négy darab szarvasmarha sem jut. 1960-ban viszont 100 kát. holdra már 19 szarvasmarha, ezen belül 9—10 tehén fog jutni.

A sertéstenyésztést illetően a tsz sertésállománya főleg mangalicából áll. 1959. őszén azonban fajtiszta hússertéseket szereznek be, hogy ezzel is növeljék az árutermelést.

A tsz-nek baromfiállománya nincs, de a jövőben megteremtik saját barom fitenj'észet ükét, annál is inkább, mert megfelelő baromfitelep áll rendelkezésükre. 1960-ban már 2000 darab baromfit nevelnek.

Az 1959-es gazdasági évben bevezetik a többtermelés után járó jutalmazási rendszert természetben. vagy munkacgj'ségben. íme néhány példa: a terven felüli tejtermelés 30 százalékát jutalomként megkapják a fejőstehéngondozók. 100 forinttal jutalmazzák azokat a növedékmarha-gon- dozókat, akik keze alatt a növe- dékmarha hat hónapos korára eléri a 160 kilót. A terven felül leválasztott 4—5-ik malacot ugyancsak a gondozó fogja kapni. Biztosítják az anyafí érdekeltséget a növénytermelésben, a gyümölcsös- és konyhakertészetben is. Az üzemtervben betervezett mennyiségen felüli termés 30—35 százalékát adják ki természetben jutalomként a tagoknak.

A fehérgyarmati pártbizottság és tanács két éves intézkedési terve a mezőgazdaság szocialista átszervezésére — reális terv. Mostmár a tetteken a sor.

Péter László tudósító.

M it tud alkotni egy község, ha egy cél megvalósítására lelkesedéssel fognak össze lakói? Erre jó példa Kisar község dolgozó társadalma. Mi történt itt? Azzal kezdődött, hogy a Hazafias Népfront helyi bizottsága még az év elején megmagyarázta a dolgozóknak, hogy milyen fontos érdekek fűződnek a 350 000 forint értékben megtervezett kultúrház építkezéseinek mielőbbi befejezéséhez.

A dolgozók magukévá tették ezt a javaslatot, és munkához láttak. 140 000 forint értékű anyagot kaptak és 100 000 forint értékű társadalmi munkát végeztek. Node ez csak egyik része a dolognak. Történt, hogy a megyei tanács tervosztálya kérdést intézett i községi tanácshoz: tudnak-e

100 000 forint hozzájárulást fizetni a községfejlesztési alapból?

len hí „o- !, r. :

.... os.tják a községet. A tanáos végre- hatjtó bizottsága nem dönthetett egyedül, összehívta a tanácstagokat, a Hazafias Nénfront-bizott-