Kelet-Magyarország, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-21 / 223. szám

2, MiLilffMAGY ARORSZAG szeptember 21, vasárnap Pálforduiás Jármiban! A kisariak jelszava: Ugyancsak fejetetejére ál­lított helyzet uralkodott néhány hónappal ezelőt a jármi párt- szervezetben. Ügy volt minden, ahogy azt Torkos József és Pa­tai Sándor akarták. Űk diktál­ták a politikát. Ha egyszer va­lamire kimondták a szentenciát, annak úgy kellett lennie. Nem tűrtek ellenvéleményt a párton belül, kiskirálykodtak, lereak- ciózták az egész tanácsot, erő­szakos módon, a dolgozók nél­kül, azok ellenére akartak cse­lekedni. Azt hangoztatták, hogy csak így tudnak tekintélyt biz­tosítani a pártvezetés számára. Nem vonzották a tömegeket, ha­nem taszították. Arról pedig szó sem lehetett, hogy valakit fel­vettek volna a párttagság so­raiba. Durván viselkedtek az emberekkel és fennhéjázó ma­gatartást tanúsítottak a dolgozó parasztokkal szemben. Torkos József még a fenyegetés esz­közét is használta, amikor Ve­res János dolgozó parasztot igyekezett megfélemlíteni. Tevékenységükkel meg­bénították a párt politikájának érvényesülését, gátolták a biza­lom szellemének kialakítását és a kis létszámú pártszervezetet teljesen a semmittevés állapotá­ban tartották. Nyilvánvaló, hogy idselkedésük sem maradt hatás­talanul a faluban. Éreztette ha­tását abban, hogy a tanácstagok nagy része nem járt rendsze­resen a tanácsülésekre, hiába hirdettek pártnapokat, a dolgo­zók távol maradtak onnan. Nyo­mott légkör, bezárkózás volt tapasztalható az emberek részé­ről. Nem mertek szólni, féltek a következményektől. A fagyos, rideg légkör azonban fokozatosan megválto­zott, amint a járási pártbizott­ság felülvizsgálata nyomán a kommunisták kizárták soraikból Torkost, Patait és a részegeske- dő Kádár Mihályt. Űj vezetőség került a pártszervezet élére. Titkárrá Juha Istvánt válasz­tották azt az ötholdas dolgozó parasztot, aki közszeretetnek ör­vend a párttagok és a falu dol­gozói körében. Megélénkültek a tanácsülések, s ha pártnapot hirdetett a pártszervezet, akkor hetven-nyolcvan- dolgozó pa­raszt is megjelent a pártszerve­zet helyiségében. Szívesen be­szélgettek az emberek Kovács elvtárssal, a járási pártbizottság titkárával és a kommunisták a pártonkívüli dolgozókkal együtt hányták-vetették, meg a falu gondját, baját, a fejlődés prob­lémáit. Olyan tekintélyes em­berek kérték felvételüket a párt­ba, mint a kilenc holdas Veré- czi Károly tanácselnökhelyettes és Győrfi Ferencné. Beszélhettek ezelőtt a Jármi dolgozó parasztokkal a szövetkezésről. Egyik fülökön be, a másikon ki mert megnézték jól, hogy ki is az, aki módja. Bizony nem mindegy az, ha olyan ember szól erről aki vizet prédikál és közben bort iszik, vagy pedig olyan, akinél a szó és a tett fedik egymást. Nos, hogy a pártélet egyenes vágá­nyon járt — és ezt látták a dol­gozók — a parasztok maguk kezdtek beszélni, — a tanácsülé­seken, taggyűlésen, pártnapon — a falu fejlődéséről. így gondolkodtak az embe­rek: „Van-e még a járásban olyan község, mint Jármi, ahol nincs termelőszövetkezet?” — jelentette ki az égjük alkalom­mal a tizenegyhoídas Szondi György. A nyolc holdas Győrfi Endre tovább fűzte a gondolatot: „Tudomásom szerint sok olyan dolgozó van nálunk, akinek nincs, vagy alig van földje és máshová kénytelen eljárni mim­te. Jobb lenne1 tsz-t alakítani" S mivel látta a pártvezetőség, Juha elvtárs, a párttitkár, hogy elérkezett az idő, hogy mostmár teljes „mellszélességben” beszél­ni kell a szövetkezetről, akkor nem tétlenkedtek. Bár igaz, hogj' ő maga is először, mint „egyéni” látott munkához, de agitált szívvel-lélekkel. Felkereste az embereket és amikor megkérdez­ték tőle: „Magának mi a szán­déka?”, akkor ő azt válaszolta: „Megalakítjuk a szövetkezetét.” És a párttitkór nem tévedett, mert az augusztusi napok va­lóban megérlelték az emberek fejében a szóvetkezetalakítást. Miért? Mert a kommunisták, a dolgozó parasztok, a jövő ter­melőszövetkezetének tagjai nem dugták srucc-módjára homokba a fejüket, hanem szót értettek az emberekkel, elmondták szán­dékukat. Es a dolgozó parasztok ér­tettek ebből. Még hogy értet­tek?! Az egyik augusztusi va­sárnapon. amikor a pártszerve­zet vezetősége és a szövetkezés gondolatához közel álló emberek tanácskozásra hívták meg a dol­gozó parasztokat, szívesen el is mentek. Több mint harminc dolgozó paraszt tanácskozott ünneplőbe öltözve a tanácshá-^ zón. És itt a központi kérdés a szövetkezés ügye volt. Felszólal­tak többen. És amikor Orosz Péterre került a sor, a hangulat úgy állt, hogy meg is alakul a termelőszövetkezet. Várták, hogy ki mondja ki az igent. Hát Orosz Péter kimondta: „Én azonnal alá is írnám a belépési nyilatko­zatot, ha lenne.“ No, erre aztán a szerény, tiszteletnek örvendő tanácselnök, Tóth Béla, a pártvezetőség tagja papírt vett elő és sokszorosított egy néhányat az írógépen. Küld­tek a feleségekért, az asszonyo­kért, és még ott, azon melegé­ben meg is beszélték a tenniva­lókat. Tizenkét család 23 taggal 221 hold földön új életet kezdett ezen a vasárnapon. Voltak, akik azonnal javasolták a vezetőség megválasztását is. És az embe­rek, a dolgozó parasztok meg­elégedésére Juha István párttit-; kárt választották meg a szövet-! kezet elnökének. Olyan válasz-; tás volt ez, ahol az egyéni gaz-I dák is szavaztak, azok az embe-1 rek, akik közül ma már többen,! de holnap még többen a szövet-1 kezet tag jaj lesznek. S mivel* közeledett az Alkotmány ünne-- pe, így a szövetkezetnek is ezt a nevet adták. Aztán ünnepet csaptak. Bor­jút vágtak és meghívták csak­nem a fél falut. Együtt örült tsz-tag és egyéni paraszt. Ez al­kalommal is akadtak olyanok, akik Juha elvtársikhoz csatla­koztak a közös gazdálkodás út­ján. így lettek tagok Székely Já­nos, Simainé és még többen. Sőt, most már úgy állnak, hogy nagyon meg is nézik, kik ke­rüljenek közéjük. S ezen a té­ren — mondjuk meg őszintén — nem minden van rendben. Nem pedig azért, mert tapasz­talni bizonyos fokú elzárkózást olyan emberek elől, akik szív­vel-lélekkel a szövetkezet hívei, de nem veszik fel őket. S ebben bizony ludas kissé Juha elvtára is. Ami nekem jó, az jó a másik embertársamnak is. Ez a gon­dolat vezesse Juha elvtársat, amikor arról van szó, hogy em­berek jelentkeznek a szövetke­zetbe, • A bizalom szálai egyre erő-| södnek a kommunisták, a ter­melőszövetkezeti tagok és az* egyénileg dolgozó parasztok kö-{ ■ zött. És ez nagyon helyes, ür- s vendetes volt az, amikor a szö-j vetkezeti tagok meghívtak dől-] gozó parasztokat, hogy közösen! állapítsák meg: mit hová vesse-1 nek, hogyan kezdjék a gazdáik .-J dást Ezen a határszemlén a tsz-j tagok mellett több dolgozó pa-j raszt is részt vett. Mutat ez va-! lamit. Azt, hogy valamelyest; magukénak érzik a szövetkeze-' tét az egyéniek is. Jogot formál- J nak hozzá. Ég ez így van rend-; jén. Hiszen ők a holnap terme- J löszövetkezet tagjai. Jármiban pálforduiás tör-; tént néhány hónap alatt. Meg-) változott a pártéletben a szel-! lem, gyökerestől kitépték a bi-; zalmatlanság szálait az embe-, rekből és ez által megváltoznak' az emberek is. Lám-lám, leheti az emberekkel eredményeket el.; érni. No, de nem akárhogyan. < Csak megértéssel, bizalommal,) szeretettel. És erre van szükség; továbbra is Jármiban. Mert csak; így teremnek új gyümölcsök,; amelyek a köz számára érlelőd-] nek meg. ; Farkas Kálmán' „Az összefogás nagy cpőw ság tagjait, a tömegszervezetek vezetőit és aktíváit, és megbe­szélte velük, milyen nagyot lép­hetne előre a község a fejlődés­ben, ha a lakosság vállalná ezt az áldozatot. Ezt a gyűlés részt­vevői maguk is belátták. Nyom­ban elindultak a faluba, ki erre, ki arra, és beszélgettek az embe­rekkel. Az eredmény az lett, hogy a lakosság vállalta az összeg meg­fizetését. A februárban megjelent 7. szá­mú tvr. megjelenése után viszont úgy módosult a helyzet, hogy a községnek a villamosítási beruhá­zás 40 százalékát kell vállalnia. A Hazafias Népfront újra gyűlése­ket tartott. A bizottság tagjai fel­keresték otthonaikban a dolgozó­kat, és megbeszélték velük a« új helyzetet. Végül is a dolgozók újübb felajánlásai folytán a hoz- záíáiulás 181 000 forintra emelke- uetl. Később a népfronzbizottsagi tagok még a helyszíni befizetések ,cbonyolításában is segítettek a lakosságnak. Így sikerült a cél megvalósítása. A fehérgyarmatiak terve Fehérgyarmaton a község kom­munistái a tanáccsal karöltve kidolgozták a mezőgazdaság — 1959-re és 1960-ra szóló — in­tézkedési tervét. Az intézkedési terv — elöljá­róban — nagy figyelmet szentel a propaganda-munka megjaví­tásának. Ég ez helyes is, mert nem minden esetben igaz a köz­mondás: „Jó bornak nem keli cégér“. Többek között Fehér- gyarmaton az is gátolta a tsz- mozgalom fejlődését, hogy a párttagság egyrésze, a tanácsta­gok, a dolgozó parasztok nem ismerték a Győzhetetlen Brigád Isz ereaménycit, és ha szó esett a tsz-ről, többnyire a hibák és fogyatékosságok kerültek sző­nyegre.A község mezőgazdasági r'.akembereinek és pedagógusai­nak bevonásával változtatnak ezen a helytelen és igazságtalan gyakorlaton. A tsz eredményei­nek és a tsz-tagság anyagi hely­zetének feldolgozásával, az elért eredmények széleskörű ismerte­tésével is agitálnak a tsz-moz- galom mellett. A tsz életének egyes mozzanatairól, eseményei­ről fényképes híradókat készí­tenek, melyeket a község forgal­masabb pontjain mutatnak be a lakosságnak. A Hazafias Népfront-mozga­lom keretein belül különböző gazdasági jellegű tanfolyamok indulnak, > ahol a dolgozó pa­rasztság fejlett agrotechnikai és zootechnikai ismeretekre tehet szert. A község agronómusainak központi feladata, hogy szaktu­dásukkal, észrevételeikkel, ja­vaslataikkal, szervezési készsé­gükkel segítsék a mezőgazdaság ^szocialista átszervezését. Egy rizstermelesi szakcsoport mar alakult A földművesszövetkezetre, a kereskedelmi tevékenységen túl­menően, rizstermelési, gyümölcs­termelési, gj'ümölcsíatelepítési és baromfitenyésztési szakcsoportok alakításának tervei és működé­sük biztosításának feltételei há­rulnak. Kezdeti eredményekről máris számot adhatunk. A kózelj napokban a Túr mentén mint­egy 40 kát. holdon rizstermelés! szakcsoport alakul. 1959 tava­száig megalakul a baromfi;, nyésztési szakcsoport is. A ba­romfitenyésztési szakcsoport a tervek szerint — 1959-oen 2000 darab tyúktélét, és 2- 330 darab víziszárnyast nevel rmg 1960-ban a baromfiállomány 4000 darabra emelkedik. A ioldmü- vesszövetkezet a különféle tár­sulások megalakításával rendkí­vül sokat tehet annak érdeké- len, hogy a fokozatosság e, ye­nek útján haladva megnyerje az egyénileg dolgozó parasztokat a tsz-mozgalomnak. A község mezőgazdaságának belterjessé tételét szolgálja az intézkedési tervnek az a résre, amely feladatul tűzi ki. hogy két egybefüggő területen — 10 kát holdon és 30 kát. holdon — új gjümölcsöst telepítsenek. 4 tsz guzítasági megerősítése A fehérgyarmati pártbizottság és tanács két éves intézkedési ‘érvének központi erőfeszítése és célkitűzése a meg éve Gyűz- he'.et’en Brigád Tsz gazdasági megerősítése, A Győzhetetlen Brigád Tsz gazdálkodására jellemző, hogy adottságait és lehetőségeit nem tudja megfelelően kihaszna ni. Ez a tény nagy mértékben be­folyásolja a tsz jövedelmeznie gét. Jellemző például, hogy a tsz elhanyagolja a kér esze. fej­lesztését, holott e; az üzemág biztosítaná a legtöbo jövedei met. Az adottságok és lehetősé­gek parlagon hagyása árt a tsz- mozgalom fejlődésének is. A/ egyénileg dolgozó parasztok ér­deklődéssel — egyesek rosszmá- júan -— figyelik a tsz eredmé­nyeit, de semmiesetre sem ser­kenti őket a tsz-be való belé­pésre, ha azt látják, hogy a tsz nem használja ki adottságait. Az intézkedési terv részletei­ben megjelöli a tsz. gazdasági megszilárdulásának útját-mód- ját. Ezek szerint a jelenlegi 3 normálholdról 1960-ra 4 normál­holdra emelik a gépi munka mennyiségét, beleértve a saját géppel végzett munkát is. A tsz. az elkövetkező két esztendőben nagy súlyt fektet majd az állat- tenyésztés alapjául szolgáló ta­karmány-termelésre. Ez évben a tsz vetésterületének 26 százalé­kán termelt pillangós takar­mányt. A takarmány vetésterü­lete 1959-ben 30 százalékra, 1980-ban 35 százalékra emelke­dik. A pillangós takarmányter­melés mellett növelni fogják a másodnövények vetésterületét is. 1960-ig a jelenleginek háromszo­rosára emelkedik a masodnö- vény vetésterüiele. A Győzhetetlen Brigád TSZ- nek komoly lehetőségei vannak az öntözéses kertészet megterem­tésére. A tsz területéből 150 kát. hold van becsatornázva öntözés céljára. A tsz-nek jelenleg 19 kát. hold gyümölcsöse van. 1958. őszén és 1959. tavaszán újabb 30 kát. hold gyümölcsöst telepítenek,elsősor­ban törpe gyümölcsöst, mert ez hamarabb fordul termésre. Az állattenyésztés terve Az intézkedési terv megfelelő súlyt fektet a tsz állattenyészté­sének fellendítésére és megala­pozására. Jelenleg a tsz-ben 100 kát., holdra még négy darab szarvasmarha sem jut. 1960-ban viszont 100 kát. holdra már 19 szarvasmarha, ezen belül 9—10 tehén fog jutni. A sertéstenyésztést illetően a tsz sertésállománya főleg manga­licából áll. 1959. őszén azonban fajtiszta hússertéseket szereznek be, hogy ezzel is növeljék az árutermelést. A tsz-nek baromfiállománya nincs, de a jövőben megterem­tik saját barom fitenj'észet ükét, annál is inkább, mert megfelelő baromfitelep áll rendelkezésük­re. 1960-ban már 2000 darab ba­romfit nevelnek. Az 1959-es gazdasági évben be­vezetik a többtermelés után járó jutalmazási rendszert természet­ben. vagy munkacgj'ségben. íme néhány példa: a terven felüli tej­termelés 30 százalékát jutalom­ként megkapják a fejőstehén­gondozók. 100 forinttal jutalmaz­zák azokat a növedékmarha-gon- dozókat, akik keze alatt a növe- dékmarha hat hónapos korára eléri a 160 kilót. A terven felül leválasztott 4—5-ik malacot ugyancsak a gondozó fogja kap­ni. Biztosítják az anyafí érde­keltséget a növénytermelésben, a gyümölcsös- és konyhakerté­szetben is. Az üzemtervben be­tervezett mennyiségen felüli ter­més 30—35 százalékát adják ki természetben jutalomként a ta­goknak. A fehérgyarmati pártbizottság és tanács két éves intézkedési terve a mezőgazdaság szocialista átszervezésére — reális terv. Mostmár a tetteken a sor. Péter László tudósító. M it tud alkotni egy község, ha egy cél megvalósítá­sára lelkesedéssel fognak össze lakói? Erre jó példa Kisar köz­ség dolgozó társadalma. Mi tör­tént itt? Azzal kezdődött, hogy a Hazafias Népfront helyi bizottsá­ga még az év elején megma­gyarázta a dolgozóknak, hogy mi­lyen fontos érdekek fűződnek a 350 000 forint értékben megterve­zett kultúrház építkezéseinek mi­előbbi befejezéséhez. A dolgozók magukévá tették ezt a javaslatot, és munkához lát­tak. 140 000 forint értékű anyagot kaptak és 100 000 forint értékű társadalmi munkát végeztek. No­de ez csak egyik része a dolog­nak. Történt, hogy a megyei ta­nács tervosztálya kérdést intézett i községi tanácshoz: tudnak-e 100 000 forint hozzájárulást fizet­ni a községfejlesztési alapból? len hí „o- !, r. : .... os.t­ják a községet. A tanáos végre- hatjtó bizottsága nem dönthetett egyedül, összehívta a tanácstago­kat, a Hazafias Nénfront-bizott-

Next

/
Thumbnails
Contents