Kelet-Magyarország, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-20 / 222. szám

2 RELFTMAGYARORSZAG 1958. szeptember 30, szombat A Magyar Honvédelmi Sportszövetség Szabóles-Szatmár megyei Intézőbizottságának képrejtvénypályázata 19. Kit ábrázol a kép és milyen haladó törté­nelmi esemény fűződik nevé­hez? A megfejtés a következő címre külden­dő : Magyar Honvédelmi Sportszövetség Nevelési Osztá­lya, Nyíregyhá­za, Szabadság­tér 7, 600 köbméter silót készítettek A Nyírmadai Gépállomás trak­torosai nagy ütemben végzik az őszi talajelőkészítő munkálatokat. Eddig Baktalórántháza és Öfe- hértó határában végeztek na­gyobb területen őszi szántást, ga­bona alá, Igen nagy az érdeklődés a gép­állomás burgonyaszedőgépei iránt ts. Egyre többen kérik a burgonya­szedőgép segítségét, amely egy nap alatt körülbelül tizenöt-húsz ember munkáját - végzi el. Rövi­desen bevezetik a nyírmadai gép­állomáson is a korszerűbb forgó­villás burgonyaszedőgép alkalma­zását, melynek teljesítménye jó­val magasabb. Éves silózási tervüket eddig mintegy 50 százalékra teljesítet­ték. Mennyiségben ez körülbelül 600 köbmétert jelent. Tekintve, hogy a silókészités zömmel őszi munka, ez a szám rohamosan emelkedik majd. A tervteljesítést vizsgálva is jó eredményt értek el a nyírmadai gépállomás dolgozói. Tavaszi­nyári tervüket 113.2 százalékra teljesítették. Ezen belül talaj- munka-tervüket 103.7 százalékra, szántási tervüket pedig 108.3 szá­zalékra végezték el. &(m tiLíniijííiéj tatrulsáfjai A taggyűlés mindig fontos esemény a kommunisták életé­ben. Beszámolnak a végzett munkáról, véleményt mondanak a vezetőség ténykedéséről, a községben megnyilvánuló jó káros jelenségekről, megszabják a feladatokat. Ezt tették Sza­bolcs községben is a legutóbbi Mielőtt azonban a pártonkí- vüli tömegekkel tanácskozná­nak, beszélgetnének, szükséges­nek tartották, hogy tisztázzan. ujuáúy kérdést, amik a kommu­nistákra tartoznak, és amelyek figyelmen kívül hagyása káro­san befolyásolná tevékenységü­ket. .-z ellenség ugyanis minden lehetőséget megragad, hogy árt­son. gyengítse a párt erejét, csökkentse a kommunisták te­vékenységét, vagy legalábbis ká­rosan befolyásolja ezt. Szál öles községben a párt, a KISZ és a népfront élén kommunista pe­dagógusok vannak. Ezért olyan híreket szőttek, hogy „az értel­miség vette kezébe a hatalmat ", s ezt meg kell szüntetni. Azért tette ezt az ellenség, piert lát­ták: fellendült a pártélet, javult a pártmunka, jobban dolgoznak a tömegszervezetek, s ha rágal­mazzák a becsületesen dolgozó kommunista pedagógusokat, alábbhagy majd a lendület, amelynek elsősorban az ellenség látja hasznát. Sajnos, e téves Voltak néhány an, akik így vélekedtek: nem kellett volna szóvátennj a taggyűlésen az ér­telmiséggel, illetve a Szabolcs községben dolgozó kommunista nevelőkkel kapcsolatbn felszínre került nézeteket, mert ezzel mérgesedett a helyzet, növeked­tek a hibák, megsértődtek egye­sek. Azt viszont látni kell: ha egy pártszervezetben nem nyíl­taggyűlésen. Megállapították: az elmúlt hónapokban nem végez­tek széleskörű felvilágosító mun­kát a községben, és téves néze­tek kaptak lábra. Elhatároz'ák: egy percre sem hagyják szüne­telni az agitációt, felkeresik ott­honukban a dolgozókat, és ba­ráti beszélgetésekkel erősítik kapcsolatukat. nézet a pártszervezetben is ta­lajra talált. Még nagyobb hiba volt, hogy Botrágyi Zoitán elv­társ, aki a járási pártbizottság megbízásából vett részt a tag­gyűlésen, támogatta ezt a károg nézetet, s durván nyílvánított ezzel Kapcsolatban véleményt. A kommunisták többsége azon­ban felismerte a kommunista vezetők lejáratása mögött meg­húzódó veszélyt. Egymás után szólaltak fel, s védelmezték Varga Lászlóné pedagógust, a párt-alapszervezet titkárát, aki fáradtságot nem ismerve, naPi felelősségteljes munkája, csa­ládja, gyermekei gondozása mel­lett, nagy gondot fordít a párt­munkára és szívvel dolgozik az egész község érdekében. Ugyan­csak megvédtek a kommunista KISZ-titkárt, Csisztu elvtársat, és a községi népfrontbizottság titkárát, Nagy elvtársat, akik a nevelői feladatok becsületes vég­zése mellett nem sajnálják a fá­radtságot a fiatalok, a népfront ügyeitől sem. vánitanak őszintén véleményt a kommunisták az ellenség tevé­kenységéről, a kommunista ve­zetőkkel kapcsolatban elhang­zott rágalmakról, s ezeket nem tárják a legfelsőbb fórum, a tag­gyűlés elé, s nem öntenek tiszta vizet a pohárba, a fekély terjed, marja, rágja a szíveket, lelkeket, rombolja a tettrekészséget, az akaratot, gátolja az egészséges folyamat kibontakozását. Éppen ideje volt. hogy szétzúzták a té­ves nézeteket, visszaverjék az ellenség aknamunkáját, s még jobban összeforrva a párt- és tömegszervezeti vezetőkkel, újabb eredmények szülessenek. Hogyan védhettek volna meg a kommunista tanácstitkárt a párttagok, a pártszervezet, ha nem elemzik a vele kapcsolatos ellenséges megnyilvánulásokat? Az történ; ugyanis, hogy Kán- torné elvtársnőt, a községi ta­nács titkárát az ellenség hang jára néhányan elmarasztalták, mert nem Szabolcs községben született. „Nem idevalósi1- — terjesztették a fa uuan a kom­munistáknak kell kiállni mel­lette és ország-világ előtt meg­mondani: Kántorné közénk való, becsületes emberek gyermeke, odaadással dolgozik, fáradozíK a község érdekében, őrködiK a törvényesség betartásán, s párt­taghoz méltóan él, dolgozik. Bár vannak fogyatékosságai, de hi­ányosságainak bírálatával erő­sítették önbizalmát: serkentse a nőtanácsot, legyen mindig türel­mes. Világosan kell látni a sza­bolcsi kommunistáknak is: az ellenség igyekszik lejáratni a becsületesen dolgozó kommu­nista párt- és tanácsvezetőket,, hogy ezzel is éket verjenek a yezetők és a dolgozók közé, za­vart keltsenek, gátolják a ki-' bontakozást. Helytelen volt, hogy egyes kommunisták az előforduló hiá. nyosságok egészséges, építő bí­rálata helyett „hallgatni arany“ jelszóval közömbös szemlélői maradtak az eseményeknek, el­hallgatják a munka közben elő­forduló kisebb botlásokat. Pedig már korábban kiüthették volna az ellenség kezéből a fegyvert, s nem juthattak volna szóhoz a kárörvendők, ha a kommunista vezetőkkel kapcsolatban lábra- kapott téves nézeteket taggyűlé­sen megvitatják, szétzúzzák. Űj erővel látnak munkához Az ellenség aknamunkája Hallgatni arany? Megyénk művelődési helyzetéről tanácskoztak kulturális szakembereink Amikor a kommunisták tisz­tázták a párt belső ügyeit, meg­erősítették a vezetőket, támoga.’ tásukról biztosították őket, ala­Ertekezleten vettek részt a járási művelődési felügyelők, kultúrotthon-igazgatpk és könyv­tárosok a megyei tanács művelő­désügyi osztályának rendezésé­ben. Az értekezlet Nyíregyhá­zán, a Bessenyei Klubban volt, szeptember 16-án egész nap. , Prékopa István, a megyei ta­és igen sok tanfolyam működött megyénkben. Az általános kép az, hogy amelyik járásban keve­sebb tanfolyam volt, ott több. nács művelődési osztályának népművelési csoportvezetője ér­tékelte a megye elmúlt évi mű­velődési munkáját és ismertette a következő évi feladatokat. Az elmúlt évben az ismeret- terjesztés a korábbi időkhöz vi­szonyítva nagy ütemben indult meg. ták, mivel jtt csupán Rozsréien tartottak ismeretterjesztő tanfo­lyamot. Mintegy száztizennégy szakkör működött a megyében; megye életkulturája hasonló nagy fejlödés-n ment át. Kóru­saink jórészt ebben az évben alakultak, de máris nagy ered­ményeik vannak. A megyék kö­zötti versenyben két együttesünk részletesen felöleli mindazokat a feladatokat, amelyek me­gyénk kultúrmunkásaira vár­nak. Célkitűzése, hogy pártunk művelődési politikájának szelle­mében, annak irányelveit ma­radéktalanul megvalósítsuk me­indult és mindkettő első helye­zéseket ért el. Különösen kivá­lóak az eredmények a kisvárdai és a nyíregyházi járásban. A íényeslitkei úttörő-zenekar pél­dájára gombamódra nőttek az úttörő-zenekarok. meretterjesztó munka legyen az üzem művelődési lehetőségeinek legjelentősebb része. Az isme­retterjesztésből megfelelő módon vegyék ki részüket a KISZ, a Hazafias Népfront és a többi tö­megszervezetek is. A falusi po­Egy év alatt több mint ötezer előadást tartottak A jövőévi munkaterv posan megvitatták az agitációs munkával kapcsolatos feladato­kat, csaknem valamennyi kom­munista véleménynyilvánítása alapján gondosan elosztva egy­más között a község utcáit,' pon­tosan meghatározva: melyik kör­zetben milyen kérdésekre vár­nak választ a dolgozók, milyen időközönként keresik fel őket a népnevelők otthonukban. Makó Béla elvtárs találóan mondta hozzászólásában, hogy beszelje­nek bátran a múltról, emlékez­zenek arra az időre, amikor „re­csegett a falu a szegénységtől”. Tíz évvel ezelőtt még sokan egy-egy alkalomra szóló előadás hangzott el, és fordítva. Az ér­tékelés szerint a kisvárdai járás érte el a legjobb eredményt. Az előadások nagyobb része mező- gazdasági és egyéb tárgyakkal foglalkozott, mintegy másfélezer politikai, s csupán százegyné- hány műszaki tárgyú előadás hangzott el. Egyes községekben politikai előadás úgyszólván nem volt. A leggyengébb képet a nyíregyházi tanyabokrok mutat­politikai és pedagógiai szakkör nem volt. Az ismeretterjesztés terén tehát javítani kell a poli­tikai, pedagógiai vonatkozású előadások, szakkörök szervezé­sén. Igen eredményesek voltak a kiállítások, egy év alatt mintegy száz kiállítást rendeztek a köz­ségekben, több vándorkiállílás is volt közöttük. Az ismeretterjesz­tést mintegy hatvan kirándulás­sal egészítették ki. gyénkben. A feladatok között sze­repel, hogy előadássorozatot kell indítani az üzemhelyen lakó és bejáró munkásoknak, valamint ipari tanulóknak, ifjúmunkások­nak. Az ipari tanulók között fő­ként erkölcsi, pedagógiai előadá­sokat kell tartani. Nagyobb ter­melőszövetkezetekben külön tan­folyamokat, szakköröket szervez­nek. Járásonként egy-két közsé­get ismeretterjesztésben is min­taközséggé fejlesztenek. El kell érni, hogy az üzemekben az is­litikai, gazdasági, kulturális élet fellendítésének fontos feltétele a falusi pártmunka megjavítása. A falusi pedagógusok olyan po­litikai nevelése, amely a peda­gógusokat a pártmunka megbíz­ható pilléreivé teszik. Biztosítani kell, hogy a termelőszövetkeze­tekben, állami gazdaságokban, gépállomásokon pezsgő kulturá­lis élet folyjék. Teljesen ki kell szorítani színpadjainkról a nem kívánatos giccseket. nem hitték a népnevelőknek, hogy lesznek még motorkerék­pártulajdonosok az egykori nincstelen parasztgyermekek, s ma már nem is egy-két motoros család van a faluban. Pamli András közel jár a nyolcvan esz­tendőhöz, s azt kívánja elmon­dani, hogy ő 30 évi fáradságos munkájával tudott egy kis la­kást építeni, s ma az ifjú há­zasok egy-két év alatt kastély- szerű lakásokat építenek. Szám­ol burzsoá nézetek elleni hare ütő szak a Emelni kell a művészi színvonalat tálán javaslat hangzott el. Van miről beszélni! Valamennyien Az ellenforradalom után bur­zsoá nézetek áramlottak műsor- politikánkba. Műkedvelő szín­játszó csoportjaink igen gyakran olyan darab'~,'at tanultak, ame­lyek nem segítették szocialista építésünket, az emberek gondol­kodásmódjának átformálását. • Maszek” színtársulatok is jár­ták megyénkben hasonló dara­bokkal. Az elmúlt év főként az ezek elleni harc jegyében lolyt le. A művelődési osztály Irá­nyító munkájával elér.e, hogy műkedvelő csoportjaink ma már általában jó és hasznos darabo­kat tanulnak. A tavaszi sereg­szemle jó alkalom volt arra. hogy felmérjük megyénk mű­kedvelő kulturális erőit és vég­zett munkájukat. A seregszemle nagyszerű képet mutatott. A minden művészeti ágban. A fel­adat az. hogy minden művészeti ág munkájával segítse a pár, művelődési politikájának végre­hajtását. — Hasonló célkitűzése­ket állapítottak meg a zene, a bábjátszás, a képzőművészet és más művészeti ágak területén is. Az értekezleten resztvettek megvitatták az elhangzottakat, s kibővítették a feladat-terveze tét. amelynek végleges összeállí­tása most folyik a megyei ta­nács művelődési osztályán. A feladat-tervnek részletesebb is­mertetésére a későbbiek folya­mán cikkeinkben még visszaté­rünk. y—í>. fogadták: fáradtságot nem is­merve hirdetik az igazságot, szólnak a múltról, a jelenről, megmutatják a jövő kilátásait, a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit,, erősítik a párt és a tömegek kö­zötti kapcsolatot, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz a kom­munisták és pártonkívüliek. Nagy Tibor.

Next

/
Thumbnails
Contents