Kelet-Magyarország, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-02 / 206. szám
2 KELETM AGY ARORSZAG 1958. SZEPTEMBER 3, KEDD Közel 60.000 ember fogadta nagy tetszéssel Marosán elvtárs beszédét A proletárdiktatúra megvédésének három fontos feltétele Jogosan tenné fel a kérdést itt valaki, mint ahogy Hruscsov elvtárs megkérdezte tőlem április 4-én, amikor meglátta a 700 ezer budapesti dolgozó tömeget: Mondja, Marosán elvtárs, hol voltak ezek az emberek október 23-án? Jogos ez a kérdés. Én azt feleltem: Itt voltak az emberek, de három dolog hiányzott: Egy egységes párt, amely világnézetében, magatartásában egységes, határozott vezetés, és fegyver a munkásosztály, a dolgozó nép kezében. Ha ez a három együtt van, minket meglepetések nem érhetnek. hogy tisztán lásson. Miért mondtam ezt? Azért, hogy összefüggést lássanak. Mi 1919-ben a proletárdiktatúra kiharcolásával hetek és hónapok harcával segítettük a Szovjetunió megmaradását. Mi történt 1945-ben és 1956. októberében? Visszakaptuk azt a segítséget, amit mi,adtunk akkor és erre legyen büszke minden magyar dolgozó. Mi mindig büszkék leszünk arra, hogy volt bennünk erő, bátorság és elszántság ahhoz, hogy a baráti országok, baráti fegyverét vegyük igénybe. De úgy fogunk do’gczni és ott tartunk most, hogy saját fegyvereinkkel is megvédj ük a magyar nép hatalmát! akik azt mondották, ne beszéljünk most a szövetkezetről. Kádár elvtárs a következőket vála^ szólta: De igen beszéljünk, ne tekintsük mi a parasztot butának. A parasztember tudja, hogy mi szövetkezetét akarunk csinálni, tehát nyíltan beszéljünk velük. Hogy Magyarországon szocialista mezőgazdaság lesz, az nem vitás. Miért? A Szovjetunióban befejezték, Kínában befejezték, Bulgáriában befejezték, Csehszlovákiában most fejezik be a kollektivizálást, az NDK-ban 47, Romániában 42 százaléknál tartanak a mezőgazdaság szocialista átszervezésével. Mi sem maradhatunk a határainkon belül. Az élet nem áll meg Szabolcsban sem, Békésben sem. Tolnában sem, Baranyában sem. Mi tudjuk, hogy a parasztság jól akar élni. Ha követelik tőlünk az aszfaltozott utat, a feleségek és a leányok, a menyasszonyok cs a vőlegények a kultúrát, színházat, nylonruhát, a televíziót, akkor annak meg kell teremteni az alapját is. A kulturális igényeket ki kell elégíteni. Kell színház, mozi, televízió, nylonruha stb. De hogyan? Magyarországon 1957-ben lényeges változás állt be. Mint tudják, Magyarország, Románia, Bulgária, Ukrajna valamikor kényéig evő ország volt. Ez volt a fő táplálkozási cikk. 1957-ben csökkent a kenyér- fogyasztás Magyarországon. Talán nincs kenyér? Ezt nem mondhatja senki. Hát akkor mi történt? Az embereknek már kevés a kenyér. Tojás kell, tej kell, hús kell, vaj kell, zöldség kell, gyümölcs kell. Rendben van. De ezt nem lehet előteremteni a nadrágszíj parcellákon. A parasztság azt mondja, minden jól van így, ahogy van. De ebben nincs semmi perspektíva. A parasztság benyújtja a számlát az iskolára, egyetemre, azt akarja, hogy a fia főiskolát végezzen, katonatiszt, esetleg tábornok legyen. De miből? Nadrágszíjból? És ezért beszélünk mi nyíltan és őszintén a parasztsággal a mező- gazdaság szocialista átszervezéséről. Boldog öregkori akarunk a dolgozó parasztoknak Nemrég Nagyszénáson jártam, ahol ezelőtt tizenöt évvel illegális szemináriumot vezettem. Este leültünk beszélgetni a valamikori nincstelen földmunkásokkal. Most ezek kisbirtokos parasztok. Három olyan hallgatónk volt 1943-ban a (Folytatás a 3. oldalon.! Miért foglalt állást egységesen a magyar parasztság a népi hatalom mellett ? A magyar parasztság egységesen foglalt állást a népi demokrácia, a Népköztársaság rendje mellett. Sokkal hamarabb, mint az értelmiség színe-java, írók, újságírók, stb. Miért? Azért, mert amikor a magyar paraszt Szabolcsban, Békésben, Baranyában, Tolnában, Vasban és Veszprémben meghallotta a rádióban Mindszenthy hercegprímás, Eszterházy és Lő- venstein hercegek neveit, rögtön megmozdult lába alatt a föld. És amikor választani kellett Mind- szenty, Amerika, vagy a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány között, akkor minket választottak, mert tudták, hogy ez a földet jelenti Mindszentyékkel szemben. Ezt is meg lv?ll tanulnunk és tanítanunk az emberekkel. Ha Mindszenty vagy Eszterházy herceg nyúl ki a földért és vissza akarja forgatni a történelem kerekét, azt mi értjük. De, ha egy magyar paraszt, akinek öt hold van a lába alatt, és Mindszentyvel akar menni egy úton, akkor azt mi nem értjük. Ha báró Corin Ferenc visszajön és azt mondja: kérem vissza a bankot és a gyárat, azt mi értjük, de ha egy munkás, bányász, napszámos segít azt visszaadni, azt mi nem értjük. Még ma is vannak olyanok, akik vitatkoznak azon, vajon volt-e Magyarországon restaurációs veszély? A magyar paraszt, ahogy meghallotta ezeknek a figuráknak neveit, már tudta miről van szó. Hozzáteszem, hogy Eszterházy herceg a börtönből kiszökve Ausztriába ment. Az osztrák kormány visszaadta a 80—100 ezer holdját. Nos, mondják is most az osztrák parasztok: „Rosszul dolgoztatok magyarok, mert nem vertétek agyon azt a csirkefogót.” És, ami Ausztriában megtörtént, az naevon könnyen megtörténhetett volna nálunk is. Kérdezem én, volt-e restaurációs veszély Magyarországon? Jogunk van minden eszközzel megvédeni a magyar nép hatalmát 1919-ben Horthynak joga volt behozni a cseheket, románokat, jugoszlávokat, a szenegáli franciákat és vérbetaposni a Tanácsköztársaságot?! Hát akkor nekünk nincs jogunk minden fegyvert igénybe venni a magyar néphatalom megvédéséért? Erről volt szó. A történelem nagy leckét adott és mi megtanultuk, hogy senki kezében nem szaItt az ideje, hogy mindenki tisztán lásson Negyven esztendővel ezelőtt Oroszországban az orosz proletariátus végrehajtotta a világtörténelem legnagyobb forradalmát. Győzelemre vitte a proletariátus diktatúráját Oroszországban, később a Szovjetunió egész területén. Ezzel új fejezet kezdődött az emberiség történetében. Mint tudjuk, ez volt az első világháború eredménye. A két világháború között a Föld egyhatod része, 200 millió ember állta a sarat a nemzetközi munkásmozgalommal együtt az imperializmus elleni harcban. A második világháborút már a Szovjetunió döntötte el, nyerte meg világviszonylatban is a csatát, mert Hitlert nem az ameribad remegni a puskának többé. Szükséges azonban, hogy mindenki nézzen egy kicsikét magába is. A földet nem azért adtuk a parasztságnak, a gyárat, bányákat, bankokat a munkásoknak és a magyar értelmiségnek azt, amit adtunk — és sokkal többet adtunk, mint Horthy —, hogy ezzel játszani lehessen. kai és angol csapatok vertél meg. Hitlert a szovjet katonák Sztálingrádnál verték meg és Berlinben ütöttek olyat a fenevadon, amitől még most sem térhetett magához. És megnyugtatjuk Adenauer urat, hiába próbálja feléleszteni, az nem főj menni. A második világháború eredményeképpen ma már nemcsak a Szovjetunióban, hanem a 600 ipilliós Kínában és a népi demokratikus országokban is a szocializmus épül. Ha valaki eddig nem látott vilá - gosan és tisztán, akkor ideje Gazdasági életünk erős bázison nyugszik Az MSZMP 1957. júniusában tartott pártfonferenciáján a pártvezetés a kormányvezetés elé két lényeges feladatot állított. Egyik: oldjuk meg a gazdasági kérdéseket, a másik: az ideológiai problémák tisztázása. Szeretnék ezzel a két kérdéssel foglalkozni. Mit jelentett a magyar gazdasági kérdések megoldása? Az ellenforradalom fegyveres felkelésének leverése után helyreállítottuk az állami törvényes rendet ás bizonyos mértékben a munka- fegyelmet is. Bebizonyítottuk a munkásoknak, hogy az úgynevezett összkomfortos sztrájk nagyon sokba fog kerülni. Emlékeznek, amikor az infláció határán voltunk, amikor az emberek mindent megvettek, amikor mindenki költeni és vásárolni akart? Azt hitték sokan, hogy ezzel bennünket sakk-mattolni lehet. Az infláció legyőzése után— bár az 1957. év első fele laza volt — magukhoz tértek az emberek a párt politikai felvilágosító munkája nyomán és megindult az igazi termelés. 1957-ben elkészült hároméves tervünk. A mi gazdasági Együtt fogunk belépni a kommunizmusba Amikor Hruscsov elvtárs Magyarországon járt' és Csepelen beszélt, akkor az embereknek azt mondta, hogy az egész szocialista tábor népei együtt fognak belépni a kommunizmusba. Ezt akkor sokan nem értették meg. Hát hogy? Egy szegény 9 milliós ország és egy gazdag 200 milliós ország? Hogy történhetik ez meg? Hruscsov elvtárs akkor azt mondotta, természetes, hogy a szocializmust építő országok között a nagyok segítik a kicsiket és a problémákat kiegyensúlyozva, tényleg eljutunk az egyensúly állapotába. Mi eddig is nagyon sok segítséget kaptunk a Szovjetuniótól és ezután is sokat kaphatunk. Amikor Moszkvában összeült a KGST tárgyalásra, meg kell mondjuk, hogy a magyar ipart, a magyar áruforgalmat a Szovjetunió és a szocialista országok közötti együttműködésre építettük fel. Ezt tartottuk a legszilárdabbnak. mert válságmentes, és ez mutatja az utat a jövő felé. Amikor mi a gazdasági életünket a Szovjetunióval, Romániáéletünknek stabilitása és továbbfejlesztési eszközei vannak. Nemcsak helyi eszközei, hanem mások is. Fejlődött-e a magyar ipar, vagy nem? Néhány tényt mondok ennek bizonyítására. Magyarországon kétmillió szervezett munkás van, ebből egymillió 400 ezer mérnök, munkás és napszámos dolgozik az iparban. 1938-ban viszont csak 700 ezer volt, tehát most több, mint a duplája. Azóta új iparágak, új ipari létesítmények, új ipari városok születtek. Mi nyugodtan elmondhatjuk, hogy gazdasági életünk fejlődése következtében Magyarország népe soha nem élt úgy, mint most. Öltözködtek-e ezelőtt húsz évvel a lányok, asszonyok úgy, mint most? Nézzük csak meg a gyermekkultuszt ebben az országban. É,tek-e ügy a gyerekek húsz éve, mint most? Nem. A szocialista országok politikai, gazdasági és katonai egységet alkotnak. Most nézzük meg a gazdasági egységet. val, Csehszlovákiával, a Német Demokratikus Köztársasággal és a többi baráti országokkal kötjük össze, akkor, ez azt jelenti, hogy mi a holnapnak és a jövőnek dolgozunk. És ezért az ipari terveink: a hároméves és az ötéves terveink erre épülnek. Ha mi azt mondottuk a parlamentben, hogy ebben az évben nem lesz életszínvonal emelés, akkor ezt azért mondottuk, mert megmértük a gazdasági élet eredményeit. De hozzátettük: ahogy ma dolgozunk, úgy fogunk élni holnap, és holnap mi magunk szabjuk meg, milyen gyorsan emelkedjen tovább az élet- színvonal. Az élet nem állhat meg Szabolcsban sem Ezekután Marosán elvtárs a mezőgazdaság szocialista átszervezésének kérdésével foglalkozott. Erről a következőket mondotta: — A Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány egyik nyilatkozatában leszögezte, hogy mi szocialista mezőgazdaságot akarunk. Voltak akkoriban gyenge lelkűek. Szeretettel fogadták Mátészalkán is Marosán elvtársat
