Kelet-Magyarország, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-17 / 194. szám

1958. augusztus 11, vasárnap keletmagyarorszAg 9 Lesz-e „házgyár“ Nyíregyházán? Beszélgetés Bujt Ferenccel nagyjelentőségű újításáról Már a megye kisipari szövet­kezeti kiállításának megnyitása előtt kiszjvárgott a hír: „Buji Ferenc, a Nyíregyházi Építőipari KTSZ fiatal elnöke Közép- és Kelet-Európábán elsőként meg­oldotta az olcsó és gyors lakás­építés problémáját”, Az érdek­lődés a kiállítás megnyitása után még csak fokozódott, és napjában többszázan tekintik meg a nyíregyházi IV-es számú iskola egyik termében kiállított maketteket és szemléltető példá­nyokat. A helyszínen felkértük Buji elvtársat: néhány szóban tájékoztasson bennünket talál­mányáról. Ar és idő nünk. Tehát áz ár és az idő kérdése izgatott a legjobban, mivel ez napjaink legnagyobb építészeti problémája. — Eredmények jelentkeztek-e? — Mindjárt az első napokban. A perlit porrá őrlése és kezelése után ugyanis rájöttem, hogy mind hőszigetelés és mind faj­súly szempontjából lényegesen alkalmasabb az eddig használt klasszikus anyagoknál. masszív az épület. A perlit ce­menttel való összehozása nagy szilárdságot idéz elő. Külön ér­dekessége az ilyen irányú épít­kezésnek, hogy kiküszöböli a vakolást — megfelelő színezet­ben előre gyárthatók az elemek. Amennyiben ez valóra válik és megindul a termelés, decemberre Nyíregyházán megfogható való­ság lesz az első perlit családi ház. A folyamatos termelés az­tán azt idézné elő, hogy az évi negyedszázezer köbméter perlit- ből naponta két-két és fél kisebb családi házat- ánít/h^tíinV Egy modern kétszobás családi ház perlit anyagból való készítése harminc Százalékkal olcsóbb, mint a jelenlegi építési ár. Meg­közelítő számítások szerint egy kétszobás, hallos, fürdőszobás és mellékhelyiséget magában fog­laló lakás felépítése — minden költséget beleértve — alig ha­ladja meg a 80 ezer forintot; Háromszobás esetén kb. 97 ezer a költség. Ez természetesen egy­előre még csak irányár. — Ezek a lakások sok kelle­mes meglepetést is fognak majd szolgáltatni. A fűtés például megoldható egy helyről — a konyhából. A mellékhelyiség vízöblítője az épületen kívül lesz elhelyezve, ami lényegesen csök­kenti a zajt. Tervek — Elgondolásaink vannak arra vonatkozólag is, hogy a cement kötési idejét a jelenlegi 21 nap­ról autokláv-kemence segítségé­vel nyolc órára csökkentsük Ezzel lényegesen lerövidítenénk a már így is kurta építési időt. A pálházi lelőhely elegendő alapanyagot biztosít s így a jö­vőben — ha az idén beiindított előregyártó telep meghozza a tervezett eredményt — itt Nyír­egyházán valóságos „házgyár44 épülhet. Ehhez természetesen nagyobb befektetésre lesz szük­ség. Ha ilyen irányú tervünket valóra tudjuk váltani — mert remény van rá — akkor a me­gyei és a magyarországi lakás­ínséget rövid időn belül olcsón le tudjuk küzdeni. Már számítá­sokat is végeztünk s végered­ményként oda jutottunk, hogy a „házgyár” naponta kilenc lakó­ház előállítására is képes lesz. Buji Ferenc találmánya — ilyen rövid és nagyvonalú ismer­tetés alapján is — túlnőtt a megye és az ország határain, A téglánál közel hatszor könnyebb pert’tanj agot egész Európában a jcvő építkezési anyagaként em­legetik. Már most is nagy az érdeklődés a nyíregyházi teahni- kus találmánya iránt a külföldi országokban, Különösen nagy­jelentésű a perlit alapanyagból történő itthoni előállítása, mert az építkezéseken kívül cső- és lemezszigetelésre — sőt mi több: „paplan” készítésre — is kivá­lóan alkalmas. Hőszigetelése azonos a parafáéval, sa fal vé­konysága nem jelenti a lakás fűthetetlenségét, Reményünket Szeretnénk ki­fejezni utószóként: Buji Ferenc találmánya nemcsak megyénk­ben, de az egész országban is valósággal forradalmosítja majd a lakásépítkezést. Számunkra pedig külön érték, hogy a tervek és elgondolások szerint Nyíregy­házán épül majd fel idővel Ma­gyarország első „házgyára”. Buji Ferenc és a Nyíregyházi Építő­ipari KTSZ minden bizonnyal hathatós segítséget kap majd to­vábbi eredményes munkájához. (A. S.) „Rejtett66 kövesíít Bizony nagyon rászolgált a gidres-gödrös Vasvári Pál utca arra, hogy az úttesten felújítsák a kövezést. Dicséret érte az Ál­lami Űtügyi Igazgatóság embe­reinek, hogy az út kövezését magukra vállalták. Hanem a gépkocsik és fogatos járművek vezetői, akik ezen az utcán köz­lekednek, nem éppen az elisme­rés hangján emlegetik az útkö- vezöket! Először is az út „bogárhátát” annyira leegyengették, hogy a víz esőzéskor aligha tud lefoly­ni. Egyelőre ugyan ezt nehéz el­lenőrizni, mert olyan vastagon beszórták az utat sárgahomok­kal, hogy az esőt felissza, vi­szont a kövezés nem is látszik, A járművek a homokba süpped­nek. A Városi Tanács Építési és Közlekedési Osztálya is megál­lapította, hogy nem az útépítés szabályai szerint végezték el a munkát az útügyi igazgatóság emberei. Először is az lenne a fontos, bogy a vastag homok- réteget hordják le az útról, aa~ után pedig próbáljanak valamit csinálni, hogy a munka jobban megközelítse a követelményeket. Táboroznak a nyírbátori fiák A nyírbátori fiúiskola Bátori István úttörő csapata nem rég tért haza Csillebércről egyhetes táborozásról. Jelenleg a Nyírbátor kö­zelében fekvő Rosznyárosi erdőben ütöttek sátrat mintegy har­mincán. .A pajtások táborozási műsorát a járási úttörő elnökséggel közösen állították össze, amely reggel 7 órakor ébresztővel és zász­lófelvonással kezdődik. Legnagyobb élmény a pajtások számára az őrségváltás az esténként megrendezett tábortűz, a számháború és a közös kirándulás a bátorligeti botanikus kertben. Az úttörő táborozást egy fiatal nevelő, Barcsi Pál vezeti. Ő a felügyelő, hogy senkinek baja ne essék. Hornyák Józsefné Nyírbátor Szüret előtti munkálkodás A Borforgalmi Vállalat dolgo­zói megkezdték az előkészülete­ket a közelgő szüretre. A me­gye területén lévő táFoló pincék Sóstó, Napkor, Tiszadob — rend­behozva és kitakarítva várják az új bor érkezését. Ezenkívül Kisvárdán, Sóstón, Barabáson, Üjfehértón és Nagykállóban át­vevő idénytelepeket létesítenek. A szabadon felkínált must és bormennyiséget pedig gépkocsis alkalmi brigádok vásárolják majd fel. Műtrágyaellátásunk zavartalan Zavartalan lesz az őszi műtrágya ellátás megyénkben. Mintegy 200 vagon pétisó, 270 vagon foszfor és 215 vagon kálisó érkezését várják a Műtrágya- és Növényvédőszer Vállalatnál. Külföldről is érkezik műtrágya, hiperfoszfát és ciklofoszfát. Különösen értékes lesz a hiperfoszfát, amely összetételénél fogva jelentősen megjavít­ja a szabolcsi savanyú talajt. * A Hazafias Népfront Szabolcs- Szatmár megyei Elnöksége fel­hívja a megye dolgozóit, különbö­ző szerveket, üzemeket, intézmé­nyeket, hogy augusztus 20-án, Al­kotmányunk kilencedik évforduló­jának ünnepén a középületeket, lakóházakat, tereket, utcákat lo­bogózzák fel. Nemzetiszínű zászlót, J\,f ég hajnali a csend, álmo- 1 x san ásítanak az utcák, amikor az ókisteleki szőlő útka- nyarából egy zöldvázú kerékpáron a város felé gurigázik a postás bácsi. Lába ránehezedik a pedál­ra, s míg körötte a hajnal har­matja levegőbe emelkedik, gond- barázdás arcára egy kis pírt illeszt a friss reggel... Ez a reggel is, csakúgy, mint tizenhét esztendő valamennyije. Jön Demeter Miklós, a postás bácsi, s míg mögötte maradnak a kanyarok, maga is elgondolkodik élete fordulóin. Mert bizony sok vargabetűs tája volt az ő életút- iának, amíg nyakába akaszthatta i bőrtáskát.., — Miután a munka minden te­rületén gürcöltem, jóformán fillé­rekért, agyamba villant a postás- ság. El is határoztam én nyom­ban, hogy bebújok az egyenruhá­ba, de sajnos, akkortájt nem ment könnyen a dolog. Többszöri eluta­sítás után végül nagynehezen si­került bejutnom a nyíregyházi „kettesbe“ — csomagrakodónak. Ott kezdtem ezelőtt 17 évvel... S most, hogy munka után né­hány percre megoldódik a nyelv, a postás bácsi feleleveníti az évek emlékeit. Csomagot hordott, rak­tári munkás volt, majd hosszú ideig „beugró“ kézbesítő, míg „felavatták” állandó levélhordó­vá... Tíz év kellett ahhoz, hogy eljusson igazi álmáig... Bizony, kevesen tudják, hogy míg valaki eljut idáig, meg kell tanulni a város összes utcáinak nevét, meg kell ismerni minden kis zugot. Ez a mi mesterségünk alap '^... . , s Demeter Miklós már min­■L/ denütt otthon van. Körze­tében, a nyíregyházi Kossuth-lér- től keletre nemcsak minden znpot ismer, de a lakók kívánságainak, szeszélyeinek is mindentudója. Tudja, hogy az Incédi-sor szélső házának a jobboldali ablakán van egy kis rés a küldemények be- csúsztatására. Már szinte a véré­ben van, hogy az egyik Bocskai úti csengőt hányszor kell lenyom­ni, ami az ő érkezését jelzi. F.s mindennapi számára, hogy a Béla utca egyik kisajtajában a harang­szó előtt izgatottan várja egy ti­zenhat éves kislány... Naponta félmázsa dagasztja a táskát, újsá­gok, meg levelek. Ezt akasztja nyakába... Napjában húsz kilo­métert kerekezik flaszteron és kvtykáo mellékutcákon.. s — Fárasztó, nem tagadom. De olyan jó látni az emberek elége­dett arcát, amikor átnyújtjuk a küldeményt. Ha nem mondanak semmit — mert boldogságukban még a köszönömöt is elfelejtik — mi akkor is látjuk munkánk ered. ményét... 19V, ilyen egyszerűen tudja ^ megfogalmazni a postás bá­csi legszebb érzéseit. És egy kis sértés félét mutat az arca, amikor afelé terelődik a szó, hogy egy­néhány esetben a postást okolják egy késett, vagy meg nem érke­zett levél miatt: — Az a levél nem érkezik meg, amit meg sem írnak. Valamennyi társam nevében mondhatom: nem nálunk rekednek meg, vagy vesz­nek el a levelek. — Milyen érzés egy postásnak levelet kapni? — Ez az látja! Nálunk valóság­gal ünnepi esemény. Ilyenkor az a szokás, hogy a szétosztásnál, ha valamelyikünk postásnak címzett levélre bukkan, csak egy cigaretta ellenében, „ünnepélyes keretek között“ nyújtja át... Kedves mosoly üli meg az arcát és a következő kérdésnél még csak erősödnek a jókedv vonásai. — M lyik évszak a szerelmesle­velek szezonjai — Téved, ha azt hiszi, hogy ki­zárólag a tavasz és a nyár. Álta­lában télen hordom ki a legtöbb „jobb csomagolású’- és szigorúan „saját kézbe”- szóló levelet. Ilyen­kor, nyáron kevesebb idő jut a levélírásra. Meghát az üdüléssel foglalatoskodik mindenki. Napjá­ban több ízben üdvözletei viszek... A ztán arról szól Demeter bácsi, hogy valósággal eggyé nőtt a körzetével. Ha már egy napig nem látják — mert szabad napja van — érdeklődnek utána. Most meg arra kérik, hogy ne menjen szabadságra, mert ne­héz lesz nélkülözni. A kórházi betegek is szívükbe fogadták az őszülő halántékű postás bácsit: Oda is ő hordja a leveleket, meg a pénzküldeményeket, és úgy emle­getik a betegek, mint a gyógyító orvost. Érkezése mindig új re­ményt jelent, igazi gyógyulást..; Jön a postás bácsi, és a szeretet fogadja mindenütt. Nemcsak ün­nepnapok előtt — a szürke hét­köznapokon is. S jöttében gondo­lataiba belopózik a legnagyobb, a legjobban fájó érzés is.... Túl van már két ötösön és rohamosan közeledik a nyugdíjazás napja.j; — Nehéz lesz megválni. Eddig minden postás sírva ment nyug­díjba . . ; ANGYAL SÁNDOR Felhívás! vörös zászlót és népköztársasá­gunk címerét helyezzék el a köz­épületeken. Augusztus 20 méltó megünnep­lésére az utcákat, tereket és ud­varokat hozzák rendbe. Hazafias Népfront Szabolcs-Szatmár megyei Elnöksége. ............................. ..............—........... ■■■■■■■. —------­A BujÖ elvtárs által elkészített tervek alapján készülő 2 szobás, kertes perlit-kislakás modellje. A postás Hihetetlenül könnyű Két és fél lakóház naponta ■— Szabadalmazás után most az a kérdésünk: mi a legköze­lebbi terv? — Az OKISZ-tól megbízást kaptam, hogy még ez év októ­ber végére hozzuk létre Nyír­egyházán az első perlit előre­gyártó telepet. Remélem, a vá­rosi tanács is segítségünkre lesz. a perlit falazat. Hogy csak egy példával illusztráljam: egy szoba közfalát két ember beemelheti a vasbeton alapba. Az alapanyag olyan könnyű, hogy nem merül a víz alá. Azonban téved az, aki úgy vélekedik, hogy ezért nem — Ez év tavaszán a sajtó egyik hirdetéséből szereztem tudomást arról, hogy Pálházán perlit ta­lálható. Korábban már érdek­lődtem e kőzet iránt és nyom­ban a lelőhelyre utaztam egy aktatáskányiért. Hazatérve, kí­sérletezgetni kezdtem és mindig a végső cél állt előttem: hogyan, milyen módon lehetne gyorsab­ban és főleg olcsóbban építkez-

Next

/
Thumbnails
Contents