Kelet-Magyarország, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-16 / 193. szám
VITA A GYERMEKNEVELÉSRŐL — egy régi képviselőválasztás nyíregyházán — AMI ELŐNYÖS A TERMELŐSZÖVETKEZETNEK — ÖREG NÉNE ÉS A SÍKFUTÁS — KÜLPOLITIKA — SPORTJEGYZETEK ^□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□annnnnnnnnnnnnnnnnnn Szelleme, neve halhatatlan A nagy atomfizikus — Frédéric Joliot-Curie — váratlanul tűnt fel a tudomány egén, akár egy csillag és hirtelen hagyta itt az általa oly nagyon szeretett emberiséget. Még csak néhány napja, hogy kaptuk a hírt: Frédéric Joliot-Curie beteg és tegnap azt hozták hírül az újságok, hogy Frédéric Joliot-Curie meghalt. Hogy történhet ez ilyen hirtelen? Hogy végezhet a halál olyan emberrel, aki egy életen át sikerrel harcolt az életért? Hogy nem csődültek ágya köré a világ legnagyobb örvöseiméi és miért nem fáradozott az egész orvostudomány annak az ágya körül az életért, aki oly töméntelen sokat adott a tudománynak? Számtalan kérdés tódul az ember elé és nem tud felelni rá. Nem tud, mert önző lévén az ember még fájdalmában is és nem meri megváltani magának azt sem egyszerre, ami már fáj. így nem merjük elhinni, hogy Frédéric Joliot- Curie halott. Testben halott, de szelleme itt él és itt fog élni velünk, mert neve összeforrt századunk nagy tudományával, az atomtudománnyal, neve első volt azok neve közt, akik korunk legnagyobb mozgalmát, a békemozgalmat vezetik, egyike volt a legbátrabbaknak, aki ki merte mondani a szolgálatát kérő imperializmusnak: „Ha azt követelik tőlünk, hogy a támadó háború érdekében dolgozzunk, akkor mi azt feleljük: nem!" Joliot-Curie életét két nagy tevékenységnek szentelte: hatalmas tudásával harcolt a természet titkainak megismeréséért és minden erejével küzdött a háború ellen. Joliot- Curie bizonyította be az atomtudományban a mesterséges rádióaktivitás lehetőségét, ő fedezte fel az atom addig ismeretlen alkotórészét: a neutront, új folyamatokat tárt fel az atommagban, s megállapította ezek törvényszerűségeit, s egész sor nagy felfedezéssel gazdagította a tudományt. Harcolt a békéért, harcolt a szabad, független Franciaországért a náci megszállók ellen, harcolt az atomimperializmus háborús tervei ellen, kezdeményezője volt a wroclaivi értelmiségi békekongresszusnak, ahol elhatározták, hogy összehívják a béke híveinek világkongresszusát, kezdettől fogva elnöke volt a Béke-Vílágtanácsnak. Frédéric Joliot-Curie elment tőlünk, de neve él a tudományban, szava — „Ütni kell a vasat, folytassák a "épek békeakciójukat a leszerelés és az együttműködés politikájáért." — visszhangzik és jelszavává válik századunk ama nagy mozgalmának, melynek tagja, harcosa és vezére volt. Frédéric Joliot-Curie testével végzett a halál, de szelleme, neve halhatatlan. Meggyorsul a közlekedés, ú| létesítményeket avatnak a csengeri járásban- Gazdagabb lesz a szamosmenti táj Az első meglepetés Mátszalkától Csengerig másfél órás az út — vonaton. Hosz- szú idő, különösen annak, aki vágyik arra a vidékre. Én pedig vágytam, a kíváncsiság vitt. Szerettem volna tudni, milyen lehet az a járás, amelyről általában úgy szoktak beszélni: „istenhátamögötti hely”, „elmaradott”, „sáros vidék”, „távol esik a kultúrától”. Nagy kíváncsisággal szálltam le a vonatról és fogtam meg kerékpárom kormányát. Egy cél vezetett: szétnézek a csengeri járásban. Alig tettem azonban Új élet csírázik Vállalón is Az elmúlt egy hét óta immár a hatodik termelőszövetkezet alakulásáról adhatunk hirt. — Túristvándi, Magy, Laskod, Be- regsurány, Nyírtelek után Válfaj nevét is beírhatjuk a sorba az új termelőszövetkezetekkel rendelkező községek közé. A napokban 11 tag 150 hold földön Üj Élet néven alakított szövetkezetét Vállajon. Elnöküknek Fehérvári Ferencet választották. Már a megalakulás másnapján nagy volt az érdeklődés, azóta minden bizonnyal újabb tagok jelentkeztek felvételre. néhány lépést a kerékpár mellett, máris meglepetés ért: az állomás mellett hatalmas építkezés folyik. Egy 150 vagon befogadóképességű almatároló épül. A tároló számára külön vasúti bekötőt is építenek. Méghozzá erősebb pályát, mint a közönséges vasút. Miért? Kérdésemre azt felelték: Ilyenre építik át az egész pályát és akkor meggyorsul a közlekedés a csengeri vonalon. Egy pillantás * Csengerújfalúra •.. A tároló közelében vezet el az üt Csengerújfalu felé. Azzal a gondottal szálltam fel a kerékpárra, hogy no most mindjárt kipróbálom a „híres” csengeri sarat és rázót. A kerékpárom azonban doccenók nélkül gurult az elevenzöld akácok alatt. Jó műút vezet az újfalusi határba. Itt az a meglepetés ért, hogy új járda fogadott. 1000 méter hosz- szú, a község lakói társadalmi munkában építették, csak a szakmunkásoknak kellett fizetésképpen pénzt adni. A lakóházak is tiszták, jó képet mutatnak és új tanácsház fogadja az arrajárókat. Ura népe a falu ura,,. Ezen az úton tovább haladva jutottam el Urába. Itt is építik a járdát, száműzik a sarat, egészen a legszélső házig járdán mehet majd az ember. Kilenc- venhét új ház épült a faluban a felszabadulás óta. Ez roppant nagy szám, ha arra gondol az ember, hogy hány ház épült az elmúlt rendszerben. Nincsen olyan tízesztendeje a régi világnak, hogy még csak megközelítőleg is a közelébe érjen a népi hatalom 10 esztendejének a gyarapodás, a fejlődés tekintetében, Tyukodi szorgalom... Uráról egy hatalmas legelőt keresztülszelve egyhamar Tyúkodra jutottam. Itt is járdát találtam, mégpedig több utcában. Azt mondják, hogy a községnek közel 8 kilométer hosszú járdája van már, de még ebben az esztendőben újra építenek 800 métert. Általában mindenütt egyengetik az utcákat. Csak egyetlen utcába 240 szekér földet szállítottak. Az érdem többek között Kasu Mihály, Tóth Sándor, Do- kodi Bálint és Kiss József nevéhez kapcsolódik, de a szorgalom is. Szamosbecs Is 101 halad... Végignéztem Porosaimat, Pá- tyodot, Szamosangyalost, majd a Megnyílt a% évtized egyik legszebb megyei kiállítása Nyíregyházán Többszáz látogató az első percekben Művésztelep Tiszadobon Ódon kastély áll a Tisza partján az évszázados fák árnyékában. A fák alatt vidám gyerekek szaladgálnak, játszanak. Hangjuk, nevetésük, kiáltozásuk versenyre kél a hangos éneklőmadarak szavával. Mi ez itt? Miért és honnan kerül ide ez a sok gyermek? Tiszadobon vagyunk, 220 gyermek otthonában, a gyermekvárosban. A gyermekekről nagyon, nagyon sokat lehetne <rni, beszélni. Most azonban rr.ásról íru'-k: arról, hogy az évszázados fák alatt otthont talált az alkotás ünnepélyes légköre is. A művésztelep megalakulása jelentős lépés a pedagógus-művészek alkotómunkája terén. Létrejöttére vonatkozóan már évekkel ezelőtt történtek lépések, ter- vezgetések Réti Mátyás pedagógus-művész és a gyermekotthon vezetősége közt. A tervet a pedagógus szakszervezet központi kultúrotthon stúdiója megvalósította és a nyári hátlapokra mintegy 20—25 pedagógusnak biztosított alkotó lehetőséget. A telep a község kulturális életére is nagy hatással van. A bemutatókon, —- amelyeket szép számmal tekintenek meg — a község lakossága megismerkedik s haladó képzőművészettel. A témaválasztási lehetőségeket kiaknázva máris számos alkotás látott napvilágot a fejlődő magyar faluról s reméljük közülük többel fogunk találkozni a pedagógus-művészek tavaszi nagy kiállításán. Tátrai Sándor IVagy volt a készülődés város és megye szerte..: Ahogy szárnyra kapott a hír — „Kiállítást rendeznek a kisipari szövetkezetek” — utcán és egy-egy alkalmi találkozásnál erre terelődött a szó. S hogy ez éppen így történt, koránt sem véletlen. Megyénk jellegénél fogva az ipart Szabolcs-Szatmárban a kisipari szövetkezetek jelentik. A napjainkban már több. mint két és félezer tagot számláló szövetkezetek termelvényei egyre nagyobb mennyiségben, és egyre jobb minőségben próbálják kielégíteni a lakosság igényeit. Ezt bizonyítja a tegnap, röviddel a déli harangszó után megnyílt jubileumi kiállítás is. Igaz, a kapunyitás hivatalos idejét még a délelőttre tervezték, de a kiállított termékek elbírálása nem kis gondot okozott a bíráló bizottságnak. Ez pedig időt követe t. A nyíregyházi IV-ts számú általános iskola több, mint nyolc nagy termét megtöltő gazdag kiállítási anyag minden darabja esélyes volt az oklevélre s a díjakra. Az emeleti, valóságos kis kiá'lí- tási csarnokban volt a bensődé«’s megnyitó ünnepély. Oláh Géza elvtárs, a KISZÖV munkatársa szavaiban rövid visszapillantás! tett a kisipari szövetkezetek tíz éves múltjára, és annak jegyében nyitotta meg a termékbemutatót, hogy a látható szebbnél szebb munkák bizakodásra adnak okot: szövetkezeteink a jövőben még jobban fogják szolgálni a lakosság igényeinek kielégítését. Ezt követően Nemes Imre elvtárs tolmácsolta a megyei tanács üdvözletét és mint a bíráló bizottság elnöke, átnyújtotta a díjakat. Hatalmas tapssal köszöntötték a jelenlevők a nagydíj három fokozatának nyerteseit: a Nyíregyházi Építőipari KTSZ, a Nyírbátori Asztalosipari KTSZ, a Kisvárdai Fém- és Faipari KTSZ, valamint a Nyíregyházi Cipész KTSZ dolgozóit. A kis megnyitó ünnepség befejeztével a látogatók „vették birtokukba” a kiállítást. Akik a földszinten kezdték a sort, beletelt egy óra is, míg az emeleti nagyteremig eljutottak. A legnagyobb érdeklődés vitán kívül a Nyíregyházi Építőipari KTSZ szobáját kísérte. Itt kerül ugyanis bemutatásra Buji Ferenc szövetkezeti elnök nagyjelentőségű újítása, a perlitfalú lakóház építkezés. Közép- és Kelet-Európábán elsőként Buji Ferenc oldotta meg a gyors és olcsó lakóház építkezést. A kiállításon lévő kis makettek lényegét maga a feltaláló ismerteti a vendégekkel. Ugyancsak nagy érdeklődés kíséri a földszinti termekbe elhelyezett asztalos ipari munkákat. A vencsellői, a nyírbátori, a nagy- kállói és a nyíregyházi asztalos ipari szövetkezetek kombinált és hálószoba garnitúrái, valamint a kisvárdaiak konyhabútorjai sok elismerő véleményt kapnak. A bőr, textil és a háziipar, valamint a fényképész szövetkezetek termékei az emeleti helyiségben találhatók. Itt a „pálmát” a cipőipariak ragadják magukhoz. A mintegy hét és félszáz pár cipő között jócskán fellelhető a jövő fazonja, a legújabb divatú női és férfi készítmények sokasága. A nyíregyháziak nylon-betétes női szandálja, a rakamaziak varratnélküli készítménye és a kisvárdaiak, a nagykállóiak, valamint a többi járásszékhelyek szövetkezeteinek kiállítási darabjai egyenként is remekművek. Kár, hogy a textilruházatiak „alul maradnak” az előbb említettek, valamint a háziipariak készítményei mögött. Az első nap első percei azt mutatták: nem bánja meg, aki beírja nevét a látogatók könyvébe. Amellett, hogy vásárolhat is a helyszínen(l) ritka élményben lesz része. Itt tehát az alkalom — augusztus 22-ig. Ne szalasszuk el! <a. s.) Szamos túlsó partján Szamos- sályit, Hermánszeget, Szamos* tatárfalvát és Szamosbecse, Mindenütt nagy léptekkel haladnak. De különösen Számos- becs fejlődött gyors iramban. Olyan házak épültek itt, hogy Miskol-Tapolcán is bele illene a környezetbe. Üj üzletház, új tanácsház, egész új házsorok fogadják az embert. Úgynevezett „almás vidék” ez. Itt termelik a jó szamosmenti Jonathánt. Az alma ereszt nagy pénzeket és abból nőttek a villaszerű házak. A folyócska völgye csaknem egészen gyümölcsöskert, tehát gazdag és jólétű ez a vidék. fiki erre jár, megszereti a vidéket... Megváltozott és megváltozik itt minden. Debreceni és más nagyvárosi színészeket is vonz e kis falvak színpadja. Villany már — kivéve öt községet — mindenütt van. Herrnánszegan talán éppen ma gyúlnak ki a viilanyégók. Dolgozik, szorgoskodik a nép, de a kormány is segít, ahogyan csak segíthet. Segítsége még a „legeldugottabb“ falvacskában is jól szembeötlik. Végezetül és végkövetkeztetésképpen annyit: A csengeri járás csak volt elmaradt járás, ma már versenyez bármelyik más járásunkkal. Szabados József tanár, Nagykálló. Ára 50 fillór 1958. AUGUSZTUS 16, SZOMBAT XV. ÉVFOLYAM, 193. SZÁM VtfSg profetőrjot eggeiB fjetek f
