Kelet-Magyarország, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-15 / 192. szám

1958. AUGUSZTUS 15, PÉNTEK KELETIM Ar.VAROR«Z,íG 3 VITA A GYERMEKNEVELÉSRŐL így látom a gyermeknevelést! Harc az alkoholizmus ellen Gát kosé került a gátőr A z én véleményem szerint a ^ gyermeknevelés 99 száza­lékig az anyának a kötelessége, no meg az óvodás nénié és a tanítóké. Az anya van hivatva arra, hogy az első perctől gon­dozza, beszélni, járni tanítsa, be­tegség esetén orvoshoz vigye, öltöztesse, számára vásároljon még akkor is, ha netalán az anya is dolgozik valahol. Azért is az anya kötelessége, mert az anyák nagyobb része otthon dolgozik és a napnak minden szakában a gyermekével van. Ha dolgozik, hamarabb ha­zatérhet a munkából, mint az apa. A férfi pedig — legyen az kubikos, bányász, kocsis, főmér­nök, vagy igazgató — nehezebb munkát végez: testileg vagy esz- belileg fárad egész nap. Reggel, amikor elmegy otthonról, még al­szik a gyermek, amikor hazaér­kezik már legtöbb esetben me­gint csak alszik a gyermek. Mi­ért tér később haza az apa? Mert a férfiak nagy százaléka sportol — futbalozilc, fékezik, kézilabdázik, stb. — másik ré­szük társadalmi munkát végez munkaidő után, ismét másik ré­szük betér egy kis pálinkára, be­szélgetésre. Így tehát a gyermek­nevelés oroszlán része az anyáé — mint már mondtam — még akkor is, ha az anya is dolgozik. A gyermeknevelés módszeré­ben egyetértek Karikó Sándor­ral: uZ apának a gyermek nem lehet játszótársa. Én mindig ko­moly és határozott voltam gyer­mekeimmel szemben. Ütésre a kezemet sohasem emeltem rájuk, mert elég volt csak rájuk néz- nem és már féltek. Így neveltük fel és jó családi és társadalmi életet élő emberek lettek. A vitaindító asszony férjével is egyetértek: ha a gyermek csínyt csinál, sokszor az anya is ludas Új kút A város ivóvízzel való ellátásá­nak megjavításával kapcsolatban igen sok igény érkezett be a vá­rosi tanácshoz. A végrehajtó bi­zottság az igények mérlegelése után, a már tervezett Csatári te­lepi kúton kívül még két mély­fúrású kút építését tartja szük­ségesnek. A két kutat városfej­lesztési alapból építik meg. Az egyiket a Henger-soron, a mási­kat Borbányán a Csonka-dűlőn. A két kút építési költsége eléri a 160 ezer forintot. mai utánpótlással. Bár a bor­szakma kedvelőinek alapos is­meretet és kedvező megélhetési lehetőséget biztosít. „Szóbelileg már korábban felhívtam, hegy Kövesdi László kisari gátőr magatartá­sát kísérje figyelemmel, mi­vel erre vonatkozóan kedve­zőtlen értesüléseket szerez­nem. A Keletmagyarországban megjelent cikkben fogtálak­kal kapcsolatban elrendelem nevezett ellen a fegyelmi el­járás megindítását annál in­kább is, mert az ellene 1957. november 17-én 2295,1957. sz. a. hozott fegyelmi határozato­mat megelőző vizsgálat során feljebbvalói ugyancsak ittas állapotban találták. Nevezett magatartására és anyagi vi­szonyaira egyébként kedve­zőtlen képet nyújtanak az el­lene beérkezett letiltási ren­delvények is. Közölje Kövesdi László gátőrrel, hogy igazgatósági dolgozóhoz nem méltó maga­tartása miatt ellene fegyelmi eljárást indítok. Megbízásom­ból úgy őt, mint a körülmé­nyeit ismerő személyeket hallgassa meg és tisztázza Kövesdinek a szóbanforgó esettel kapcsolatos és általá­nos viselkedését, valamint a községi tanácshoz és lakosság­hoz való viszonyát és a Kö- vesdi-féle „fűrész” ügyét. A vizsgálat lefolytatásához kérje a szakaszmérnökség párt- és szakszervezeti veze­tőinek segítséget és velük egyetértésben tegyen javasla­tot a megfelelőnek tartott fe­gyelmi büntetésre. Megjegyzem, hogy a fegyel­mi eljárás eredményétől füg­getlenül sem tartom megen­gedhetőnek, hogy Kövesdi László továbbra is Kisar köz­ségben teljesítsen szolgálatot, így ha munkaviszonyát csa­ládjára való tekintettel esetleg nem is szüntetnem meg, eb­ben az esetben ,gy arra érde­mes csatornaorre. fogom fel­cserélni — kölcsönös áthelye­zés útján. Erre vonatkozóan — szükség esetén — szintén tegyen javaslatot a parttikár­ral és szakszervezeti elnök­kel egyetértésben. Nyíregy­háza, 1958. augusztus 12. — Zborai Károly sk. igazgató- főmérnök.” Dicséretes, hogy a Vízügyi Igazgatóság a cikk megjelenésé­nek alapján intézkedett a szóbanf :rgó ügyben. Hozzánk küldött levelüket azzal zárják, hogy a vizsgálat eredményéről részletesen tájékoztatják lapunkat. Tiszta boltokat, megbízható kiszolgálást így volt egykor: Csendélet a nemzetgyűlésben 1917. március 22-őt ír­tak. A frontokon javá­ban folyt a háború, de a gyors győzelem hite már elveszett, a biztos győzelem gondolata is megfakult. A nép nyö­gött a súlyosodó terhek alatt, mert emelkedtek az adók, drágultak az árucikkek. Bizony sok­ba került Magyarország­nak a háború. A nem­zetgyűlés pénzügyi bi­zottságának jelentése sze­rint a háború első 23 hó­napjában havi 450—170 millió, ekkor pedig már havi 650—700 koronát emésztett meg a front. Mindezt a nép fizette. És az urak? Az urak ja­vában spekuláltak, üzér­kedtek, irigyen lesték egymás hasznát és oly­kor kikiabálták a vetély- társak bűnét. Ez történt 1917 már­cius 22-én a nemzetgyű­lésben is. A képviselők unottan hallgatták Polónyi Géza felszólalását, únták, pe­dig ez a Polónyi mindig pattogó, hetvenkedő le­gény szokott lenni. Még is szinte felsóhajtottak a megkönnyebbüléstől, amikor az interpellációk­ra került sor. Most leg­alább egy-két érdekes kérdést hallani majd. — Elsőnek Szmrecsányi György képviselő inter­pellált. De benne is csa­lódtak, mert csak figyel­meztette a miniszterel­nököt, hogy az ország biztonságának megóvása miatt nagyobb óvatossá­got tanúsítson. — Lődd le! — Ülj már le! — ki­áltották felé. — Hót hogy ne unat­kozzanak a urak! — ki­áltotta sértődött harag­gal a megsértődő képvi­selő és egy köteg aktat vont elő. Ezután elmondta, hogy a Narcdne Odbrana nagy üzelmeket folytat. Az Odbranával boszniai és horvátországi képvi­selők állnak összekötte­tésben, akiket’ nehéz pénzzel vesztegetett meg az Odbrana. A hallgatók egyrésze felfigyelt, a másik ré­sze azonban még mindig unottan nevetgélt. Egy kis panama, az semmi! Ö, olyan mindennapos do'.og, hogy nem érde­mes rá figyelni. Szmre­csányi dühösen felkiál­tott. — Itt a képviselőház­ban is ül egy pár ezek közül a hazaárulók kö­zül — mondotta. — így Popovics, Szvetozór és Rajesics báró, horvát képviselők. Az ülésteremben lévő képviselők elképedtek, a keletkezett nagy csend­re megnyíltak a folyo­sóra vezető ajtók és még azok is bejöttek, akik az unalom elől menekültek oda. Szmrecsányi vérsze­met kapva újabb bizo­nyítékokat húzott elő: egy kém levelét, amely­ből kitűnt, hegy Raje­sics báró annakidején informálta a szerb had­ügyminisztert a szeré,p- ségi és horvátországi katonai helyzetről. Amikor Szmrecsányi ideért, Rajesics báró közbe szólt: — Kétségbe vonom J ezeknek az iratoknak a < valódiságát! Szmrecsányi erre düh­től lángvörös lett s nemi is beszélt, hanem ordí­tott: — Ezek az iratok ka-j tonai okiratokról ké­szült fényképek és eze-t két leteszem a Ház asz-* talára! « Ez már Rajesicsnak ist sok volt, önkívületben f ugrott fel és durva sza­vakkal tiltakozott a vád ellen, majd így kiáltott: — Aki ilyeneket állít, vagy tudatlan vagy gaz­ember! Erre óriási vihar tört* ki, Szmrecsányi hango- ♦ san kiabálta Rajesics! felé: | — Hazaáruló! Bitang!} Az ülés elnöke is fel-í ugrott a helyéről és* rendre utasította a két* szitkozódó képviselőt, de* ez sem használt, erre} szünetet rendelt el. * íme az úri „parla-} mentális” vita: aki bírja* — marja! * Szabó György. lat az asztalon hagyjak, vagy fi közvetlen elfogyasztásra kerülő kolbászt, szalonnát, sajtot, gyü­mölcsöt nem óvjak a légytől, por­tól, a fertőzéstől. Azért hanyag­ság, mert a bolti dolgozók keze- ügyében van az éleaztóoura, a cukorkás doboz, celofanpapír es egyéb védő felszerelés csak eppen megfeledkeznek róla, Gyakori, hogy a boltok dolgozói a rend­szeresített fehér köpeny nélkül !>■ szolgálnak ki. A hibák okait kutatva, a nyíregyházi földművesszovetkezet és járási vöröskereszt vezetői * megállapították, hogy a károkat a } bolti dolgozók hiányos egészség­♦ ügyi ismeretei szülik. Ezért elha­tározták, hogy a íóldművesszo- vetkezetek bolti dolgozóit rendsze­res oktatásban részesítik. E cél­ból 'á jövő hónaptan megkend oó- nek a nyíregyházi járásban a kü­lönböző egészségügyi tanfolya­mok. A nyírszölösi példa varázsa Nemrég adtuk hírül a nyírsző­lőst vöröskereszt szervezet orszá­gos jellegű kezdemenyezesét, mellyel a vöröskereszt tagjai községükben társadalmi munká­val segítenek a betegségek meg­előzésében, és az egészségügyi is­meretek népszerűsítésében. Azóta a járás valamennyi vöröskereszt aiapszervezete csatlakozott a nyírszölösi kezdemenyezéshez. — Nagyhalászban a helyi egészség- védelmet összekötik szervezeti teendőkkel is. Ezen a héten ki­lenc új taggal erősítették vörös- kereszt szei'vezetüket. De vará­zsába ejtette a nyírszölösi kezde­ményezés az iskolásokat is, akik kis egészségügyi tartalmú jelene­tekkel .színdarabokkal készülnek a vöröskereszt küldött választó taggyűlésére, benne. Elmondok itt egy vág: két példát ennek bizonyítására. 1950-ben vettem egy rádiói Nagyon tetszett a családnál Napközben eszébe jutott a gye veknek, hogy ő nagyobb müsze rész, mint maga Hook rádiói mert ő rádiós szakkörre jár é csavargatni kezdte a rádiót. .Yen is szólt a tiszta új rádió a csa vargatás után. Az édesav.yjt megfenyegette: Megállj, maji jöjjön haza apád, kapsz! A gye rek félt. Sírt, könyörgött az any jának, hogy ne ő legyen a bűn bak. Az anyja el is vitte a rádió azonnal a rádióshoz és kérte hogy annyit fizet, amennyit csal kér, de este 6 órára csinálja mei a rádiót, hogy én, az apa meg ni tudjam a dolgot. Nem tudtán meg. Majd idővel, — 1955-ben - azzal dicsekedtem, hogy már . éves a rádióm, de még nem kel lett csináltatni, nem romlott e egyszer sem. Ekkor vallották be hogy már a vétel másnapján 61 forintba került, mert a gyerel elcsavargatta. Kérdezem én: va jón az anya ludas volt a dolog ban vagy nem? Egy másik. A barátomnak a gyereke rósz szül tanul vagy ha azt mondje neki az anyja, hogy hozzál be egy kis fát, vagy ülj le tanulni a gyerek nemet mond és a nyel­vét nyújtogatja az anyjára. He viszont az édesapja meg akarja fenyiteni, már az anya résen áll és nem engedi. Ludas-e az anya abban, hogy nem tanul és nem engedelmeskedik a gyermeke? Sok ilyen példát tudnék én fel­sorolni, tanulságul annyit: az anyák tartsák kötelességüknek 99 százalékig a nevelést, a fe­nyítést pedig bízzák az apára és ne titkolják el az apa előtt, ha a gyermek csínyt csinál. A nevelés­ben segítenek a tanítók, az óvó­nénik, a tanárok és az apák. És végül: a szülők együtt döntsék el, hogy a gyerekből orvost, mér­nököt vagy mit akarnak nevelni. Persze az apa is foglalkozhat a gyermekkel, ha van ideje, de az apa legyen mindenkor komoly határozott és szigorú és a gyer­mekének ne legyen játszótársa N. B. Nyíregyháza A közelmúltban egészségügyi és földmüvesszövetkezeti szak­emberek Oroson, Nagyhalászon, Kemecsán, Űjfehértón és Nyírte­leken megvizsgálták a földmü­vesszövetkezeti boltokban lévő egészségügyi követelményeket. — Tapasztalatuk szerint sokszor csupán hanyagság okozza a leg­elemibb egészségügyi követe’me­nyek mellőzését. Ilyen mulasztás amikor az élesztőt nem teszik búra alá, vagy a cukorkás kana­Augusztus 12-i számunkban cikk jelent meg „Megísszuk —e ► oszt maradunK" címmel. Kövesdi László kisari gátőr ittasságát és T mulasztásait tettük szóvá. A ciki re a megyei Vízügyi Igazgatóság | válaszolt és megküldte lapunknak a mátészalkai szakaszmérnökség V vezetőjéhez eljuttatott felszólításiV. másolatát is, amit szószerint f idézünk: Jövőre kis örökvillák épüljenek a városban — javasolja az OTP Az országos Takarékpénztár többmillió forintból öröklakásokat épített országszerte. A felépített lakásokat jutányos fizetés mellett magánosoknak eladja. Városunkban is épül egy ilyen, háromemele­tes, tizenkét lakásos OTP háztömb, amely október 31-re készül el. most már folynak az utolsó simítások, míg a Beloiannisz-téri OTP irodájában szakemberek a lakások ármegállapítását végzik. Annyi máris valószínű, hogy a kétszobás, összkomfortos fürdőszobás, villanyboyler és tűzhelyes teljesen korszerű kislakások eladási ára 130—145 ezer forint körül fog mozogni. Egyre több nyíregyházi érdeklődő tekinti meg naponta a készülő Öröklakásokat. Annál is inkább érthető ez az érdeklődés, mert a 130—145 ezer forintnak mindössze 25—30 százalékát kell leróni a megvételkor, míg a többire 20—30 éves törlesztést kapnak, vala­mint jelentős adómentesítést adnak az új háztulajdonosoknak. Az a cél,hogy a lehetőségekhez mérten az összegek minnél gyorsabban kerüljenek vissza az OTP kasszájába, mert ezekből az összegekből újabb öröklakásokat építenek. A jövő évben pedig valószínűleg kis kertes, villaszerű öröklaká­sokat épít az OTP Nyíregyházán, a Sóstói úton, vagy a város leg­szebb útjain. Ez azonban pillanatnyilag javaslat és a budapesti OTP hozzajáru’ása szükséges. Havonta 200 ezer forint értékű nversbőrt ad megyénk Kevesen tudják milyen jelen­tős értéket vásárol, kezel és to­vábbit a Rákóczi utcai Nyersbör- és Készletező Vállalat. A nyers­bőr forgalomba 200 ezer forint ér­tékű szőrmét és különböző állat­bőrt „meneszt” Biró Bertalan vál­t lalatvezető. Az értékes és igen igényes kezelésű borjú, sertés, marha, juh, kutya, macska, házi­nyúl, vadnyűi, pézsma, görény, róka és rendkívül értékes nyest szőrméket és bőröket a debreceni kirendeltséghez szállítják, onnan pedig a feldolgozó gyárakba. A megyei forgalom igen jelentős, csak az egyetlen hátrány, hogy a Nyersbőr- és Készletező Vállalat nem rendelkezik elegendő szak-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents