Kelet-Magyarország, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-15 / 192. szám

KELETMAGYARORSZAG 1958. Augusztus is, péntek HIKE K 1958. anguszius 15, pcniek Mária ß A Nap kel: 4.38 órakor, nyug­szik: 18.58 perckor. ★ Cjból romlik az idő. Az Óceán felől a légtömegek gyors egymás­utánban érkeznek Nyugat- es Közép-Európa fölé — ma hajnal­ban a Balti-tenger vidékén és Nyugat-Németországban ismét esett az eső. A Kárpátmedencé­ben és Ausztriában átmenetileg derültebb az idő. Várható időjárás pénteken es­tig: ma keleten is csökken a felhőzet, de nyugat felől újabb felhősödés indul meg. Több he­lyen, főként holnap, elsősorban nyugaton és északon kisebb eső. Mérsékelt, időnként élénk dél­nyugati, nyugati szél. A hőmér­séklet alig változik. Várható hő­mérséklet nyugaton 18—21, kele­ten 21—24 fok között. Többezázan megfigyelték vá­rosunkban és megyénkben a sza­bad szemmel is látható III. hold­bébit és hordozó rakétáját. Töb­ben levélben számoltak be szer­kesztőségünknek élményeikről. KÖZEL FÉLMILLIÓ forintot fordít a városi tanács ebben az évben a város parkjainak fenn­tartására. Ezen az összegen kí­vül 104 ezer forintot költenek az utcai falc gondozására. L számú képrejtvényimk megfejtés© ZRÍNYI MIKLÓS (1620—1664! A XVII. szd-ban három részre szakadt az ország. A Habsburgok, az ország-akkori uralkodói nem törődtek ezz fti; Vallásháborúkkal voltak lefog­lalva Ezzel kötötték le a magyar főurak figyelmét is. * Ebben a korban magaslik ki Zrínyi Miklós, a Jcöltő. Felismeri, hogy a török erő hanyatlik. Célul tűzi ki az ország felszabadítását. Tollal, karddal harcol a hazáért. Tollal: a Szigeti veszedelem, a török áfium elleni orvosság stb. Karddal: mint horvát bán a török ellen. Harcát nem nézik jó szemmel a császáriak, ók igyekeznek kihasz­nálni a török uralom fejlődésaka­dályozó törekvéseit. Nekik is tö­rekvésük van — Magyarország gyarmatosítása. Ezért a Habsbur­gok a törökkel való békére töre­kednek. Ennek tudatára ébred Zrínyi Miklós is, és szembefordul a csá­száriakkal. Látja, hogy a Habs­burgoknak nem céljuk a három részről sanyargatott magyar nép felszabadítása. Foglalkozni kezd a nemzeti királyság gondolatával, állandó magyar nemzeti hadsereg létesítésével. Célját nem tudja megvalósí­tani, mert egy vadkanvadászaton halálos baleset éri. Halálával a magyar függetlenségi mozgalom leghivatottabb vezérét veszti el Eszméi és törekvései azonban tovább éltek a következő évtize­dek szabadságmozgalmaiban. Helyes megfejtők; Végső Erzsébet, Bodnár Katalin, Acs Gábor, Kiss Erika, Tóth Ag­nes, Bogdányi Edith, Varga Magdol­na, Márton Sándor, Szikolya Károly, Svéda Béla, Éva Irén, Mosonyi Gyula, nyíregyházi lakosok. Király Gábor Mátészalka, Baraksó Gyuláné Kcme- cse, Gáli István Vitka, Halász Katalin Tiszavasvári, Kovács Endre Nyírbá­tor, Oszlánszki Sándor Sóstóhegy, Albert Zoltán Baktalórántháza. Tóth Sándor Vaja, B. Páli Márton Miskolc, Csorba László Nagykálló, Takács Er­zsébet Nyírbátor, Szedlacsek Árpád Mérk, Bitó Gyula és Puskás Lajos Mérk, Nemes István Eperjeske. Kérjük a megfejtőket, hogy a további képsorozatok megfejtését is küldjék be, mert a nyertesek között csak abban az esetben sze­repelhetnek, ha legalább 5 jó meg­fejtésük van. A dohányzás és a balesetek Dr. P. Gönnet pro­fesszor vezetéséve, egy csoport francia kutató négy éven ke­resztül ellenőrizte az egyik párizsi üzem­ben a balesetek gya­koriságát. Vizsgálata­ik alapján kiderüli, hogy erős dohányosok (több mint 20 cigaret­ta naponta) nyolcszor olyan gyakran szen­vednek balesetet, amely legalább egy napra munkaképte­lenné teszi őket, mint nemdohánycs munka­társaik. A kutatók nem gondolják azt. hogy a balesetek Ilyen gyakoriságának a do­hányzás lenne fő oka, de nézetük szerint c-z is hozzájárul a sze­rencsétlenségek szá­mának ilyen alakú la- sához. Gönnet pro­fesszor véleménye szerint a dohányzás káros hatása abban rejlik, hogy elkábítja és eltompítja az ér­zékeket és mérgezési tüneteket okoz. Azt állítja, hogy a dohány élvezete meghosszab­bítja az egyének rea­gálási idejét, meglas­sítja a végtagok koor­dinációját, erősebb fáradtságérzetet kelt, idő előtti szenilitásra vezet és a mozgások bizonyos elővigyázat­lanságát hozza magá­val. Egyébként az is kiderült, hogy a do­hányfüsttel telitelt helyiségekben még a nemdohányosok is több balesetet szen­vedtek, mint azokban az üzemrészekben, ahol kevesebb dohá­nyos dolgozott. (Az „Arbeiter Zei­tungé-ból.) MEGKEZDŐDTEK a küldöttvá­lasztó taggyűlések a Vöröskereszt alapszer vezetőknél. Eddig már megválasztották a Vöröskereszt I. Kongresszusának küldötteit Nyír­turán, 150 résztvevő jelenlétében. Rövidesen sorkerül Nyírszőlősön és a megye többi községeiben is a küldöttválasztó taggyűlésekre, ahol olyan vezetőket választanak, akik képesek lesznek a vezetést irányítani a község egészségügyi kultúrájának felemelkedésében. ★ Űj módszerrel folyik a' csillag­fürt betakarítása az Apagyi Ál­lami Gazdaságban. Az új eljárás lényege, hogy hulladékanyagokból könnyen mozgatható, nagyméretű szállítóasztalokat készítettek, me­lyek segítségével 50 százalékkal csökkentik a szemveszteséget. ★ Tíz előadásból álló „Szabad Akadémia”-! előadássorozatot indított a Kereskedelmi-, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szak- szervezetének Pénzintézeti Titkár­sága a dolgozók közgazdasági is­meretének fokozása céljából. A most megtartott előadás tár­gya: Biztosítás szerepe a szocia­lista gazdálkodásban. Az előadást vita követte, a vitát Józsa Lajos, a Pénzügyminisztérium biztosítási főigazgatóságának szakelőadója vezette. A Szabad Akadémia-i elő­adást csütörtökön délután 5 óra­kor tartották meg az Országos Takarékpénztár épületében. MEGALAKUL rövidesen Ib- rányban a községi Vöröskereszt szervezete. A községi alapozerve- zetet a vöröskeresztes kongres­szus tiszteletére hívják életre. ★ Korszerűsítették a nyíregyházi MÁV utasellátó éttermét. Az el­múlt napokban 35 új éttermi asz­tal, valamint új függönyök érkez­tek Budapestről. Ugyancsak új konyhai felszerelést is kaptak. A korszerűsítés ég szépités most is folyik, festik a cukrászüzemet, majd rövidesen sor kerül az étte­rem és söntés rendbehozására is. ★ VANDORZÁSZLÖT kap a nyír­egyházi járás legjobb vöröskeresz­tes alapszervezete, a Vöröskereszt járási titkárságától. H mazőgsgdeiság ú| éliízemei A Földművelésügyi Miniszté­rium a MEDOSZ, illetve a vegyipari dolgozók szakszerve­zetének elnökségével egyetér­tésben az 1958. évi első féléves tervek teljesítésének értékelése alapján határozatot hozott az élüzem címek odaítéléséről. Az első félévben végzett ki­emelkedő munka jutalmául él­üzem címet, a Földművelésügyi Minisztérium és a MEDOSZ vándorzászlóját, valamint az ez­zel járó pénzjutalmat a csák- vári, a magyarkimlei és a szed- resi gépállomásoknak ítélték. Élüzem címet és pénzjutalmat kap a kenderesi, a balatonkiliti, a tatai, a budapesti és a tolmá- csi gépállomás. Továbbá a Bor­sod és Veszprém megyei mező­gazdasági gépjavító vállalatok, TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA Honnan kerültek hozzánk a kerti virágok? A szép virágokban gyönyörködött, hogy vajon honnan kedves olvasó is bizonyosan gondolt már arra, ha és hogyan jutottak hozzánk a kerti virágok? Egy olvasónk levélben kérdezte meg ezt. Mivel úgy hisszük, több olvasónk kívánságát is teljesítjük, e rovatunkban leírunk egy-két érdekességet a virágokról. Tulipánmámor Hollandiában A virágokkal sok visszaélés történt az idők folyamán, ta­lán a pénz után legtöbb a vi­rágokkal. Szinte történelmi jelentőségű a XVIII. század tulipánláza. Akkoriban a haar- lemi takácsok, akiknek készít­ményei Indiáig is eljutottak, azzal töltötték szabadidejüket, hegy kertészkedtek. De amikor a haarlemi Wulisch Kiewertz gyógyszertárban egy frissen nevelt különös tulipánfajtát mutattak be, valóságos tuli- pánláz tört ki. Carolus Clusius, aki nagy kertész és ügyes pro­pagandista volt, mindent elkö­vetett, hogy szítsa a hiszté­riát. A tulipánokkal való ke­reskedelem, amely óriási üzlet­nek bizonyult, rövidesen jár­vánnyá vált és vad üzérkedés­re adott alkalmat. Nemes, gyá­ros, kereskedő, kocsis, 'házaló — midenki tulipánkereskede­lemből akart meggazdagodni. A keresettebb tulipánfajtákat súlyra árulták és arannyal mérték. ...és egyszerre vége lett Valaki, aki egy Vo- ceroy-tulipánt akart vásárolni, de pilla­natnyilag nem volt elég készpénze, a megkívánt virágért két kocsi gabonát, hat kocsi rizst, négy hiz­lalt ökröt, tizenkét birkát, nyolc kövér disznót, két hordó bort, négy hordó sört, két hordó vajat, ezer font sajtot, egy ágyat, különböző ruhanemű­ket és régi pénzeket adott. Egy másik űzér egy tulipánhagymát tizenkét hektár jó ter­mőföldért cseréli el. Ám a konjunktúra éppoly hirtelen ért véget, mint ahogyan kirobbant. 1637-ben megszűnt a tulipán- kísértetjárás. A hagy­mák, amelyek még egy héttel előbb fel­mérhetetlen vagyont jelentettek, egyik percről a másikra ér­téktelen gumókká váltak. Persze az em­berek ma is kedvelik a tulipánt; a Hollan­diában nevelt tuli­pánhagymákat min­denfelé exportálják. Ab őserdőből kerültek hozzánk Az idegen világrészeket és országokat járt emberek, ku­tatók igen sok szép virágot hoztak be Európába. így jött hozzánk a délamerikai őser­dőkből az orhidea is, amely egy darabig igen drága divat­virág volt. Ha nem is keltett olyan kavarodást, mint a tuli­pán, kiderült, hogy az „orchi­dea-vadászat" kalandos, de anyagilag eredményes foglal­kozás. A múlt század végén z ugyancsak erdei eredetű kri­zantémot, cikláment is szeret­ték volna „divatvirággá” emel­ni. E fáradozások azonban eredménytelenek maradtak, s a szegfű mindkettőnél nagyobb népszerűségre tett szert. Ma már nem igen beszélhetünk „divatvirágról”, az emberek a különböző virágokat , egyfor- már szeretik és egyikért sem adnak vagyonokat. Szeretjük a vidámságot, sze­retünk mindnyájan nevetni, de arra ritkán gondolunk, hogy mi adja vagy fokozza a vidám­ságot. Martin Gusindo — az ismert néprajzkutató — furcsa felfedezésre jutott a tűzföldi pigmeusok között. Feltűnt ne­ki, hegy ezek az alig 150 centi magas emberek mindig jóked- vűek, sokat dalolnak. Miért van ez? — kérdezte. Megfi­gyelte életmódjukat. Látta, hogy ezek az apró emberkék főként pirított hernyókkal táp­lálkoznak. A hernyókat cdvas fatörzsekből szedik. Igen nagy összefüggés van az élelmezés és a temperamentumuk közt. Megállapítást nyert ugyanis, hogy a rovarok testében rend­kívül sok a T-vitamin, amely­ről köztudomású, hogy fokozza a jókedvet és az életörömét. A tűzföldiek állandó vidámsága tehát szoros összefüggésben van különleges diétájukkal. Martin Gusindo megfigyelé­séből következtetve: az emberi jókedv és életöröm a társa­dalmi boldogulás mellett össze­függésben van azzal is, hogy mennyi T-vitaminban gazdag élelmiszert fogyasztunk. (Vá&ápiáit pmiaiző-k Naponta több írásbeli és szóbeli panasszal for­dulnak a vásárlók az Irodaház földszintjén széke­lő kereskedelmi felügyelet munkatársaihoz. A panaszok legtöbbször felületes, szabálytalan ki­szolgálás, árdrágítás, mennyiségek csonkítása, tisztaság hiánya, vagy más nemkívánatos ta­pasztalatra utalnak. A napokban több dolgozó paraszt nevében érkezett bejelentés Beszterecről, a helyi földművesszövetkezet 1. számú vegyes­boltjával kapcsolatban. A bejelentők kifogásolták, hogy Botos Béla a bolt felelős vezetője az árusí­tásoknál sorozatosan többet számol, illetve a kel­letnél kevesebbet mér, megkárosítja a vásárlókat. A kereskedelmi felügyelet a helyszínen tartott vizsgálatnál megállapította, hogy a bejelentés helytálló. A bolt vezetője egyéb szabálytalansá­gok mellett a kenyér kiszolgálásánál is „megrö­vidíti” a vásárlókat, mérlegelés helyett darab- számra árusítja, s ebből eredően kenyerenként jelentős súlycsonkítással adja eL A pró­bavásárlás során több súlyos visszaélést leplez­tek le a kereskedelmi felügyelők. A felelőst pénzbüntetéssel sújtják. 4 A rozsa a virágok királynője Az ember és a vidámság A római császárság alkonyával a rózsa- kultusz is véget ért, sokáig semmi hír a rózsáról. A középkor rieján Angliában tű­nik fel ismét. Angliá­ból aztán Németor­szágba, majd hozzánk is átkerül. A fel­jegyzések szerint Nagy Károly igen szerette a rózsát és szorgal­mazta termesztését. ség istennőjének ró­zsaáldozatot hoztak, A mohamedánok a rózsát szent virágnak tartják, nem hagyják a rózsalevelet a föl­dön heverni. A régi rómaiak minden ün­nepen rózsával díszí­tették lakásaikat és egy időben annyi ró­zsát ültettek, hogy so­kan attól féltek: ter­mőföldhiányban meg­drágul a gabona. A rózsa, a rózsa, bizony ez sem kivétel, nála is számos, sze­relmi történettel át­szőtt monda és le­genda kering. Már évezredekkel ezelőtt megénekelték. — A brahman és több más ősrégi kultúrnép a rózsát választotta kü­lönböző istenségek jelképéül. A görögök a szerelem istenének, az ifjúság és a szép-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents