Kelet-Magyarország, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-02 / 181. szám

a fgkozatossAgrol — TIT­KOS SZEKTÁK SZABOLCSBAN — KÜLÖNÖS EMBEREK, ÉR­DEKES FOGLALKOZÁSOK — NEMZETKÖZI ESEMÉNYEK — SPORT XV. ÉVFOLYAM, 181. SZÁM Ára 50 fillér 1958. AUGUSZTUS 2, SZOMBAT ^^^□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□nnnnnnnnnnnnnnnnnn £qipre qazdaqabka H a nekem nincsen csak hat forintom, nem vehetek érte két kenyeret. A hároméves terv tervezett költsé­geit sem lehet túllépni, nem lehet terven felüli költ­séggel terhelni államunkat. A terv pontosan leszö­gezi azokat a határokat, amelyeken belül gazdálkodhatunk, így meg vannak határozva azok a beruházási tételek is, ame­lyek megvalósulást megyénkben kapnak. Hatalmas összeg ez is, — a legfontosabbakra. Nyíregyházán sok új dolog létesült az elmúlt évtizedben. Mindnyájan ismerjük, örülünk a gyáraknak, melyek munka- lehetőséget, a házaknak, melyek lakást és irodahelyiséget, az új SZTK-nak, szanatóriumnak, melyek egészségünk védelmét, jobb útjainknak, szebb parkjainknak, az autóbuszoknak, a stadionnak, melyek kulturáltabb közlekedést, szórakozást biz­tosítanak. Rengeteget beszéltünk hétköznapjainkon a sóstói hőforrásról, és igazi kincsnek látjuk a szabadtéri színpadot. A téli uszoda, és a színház megvalósulásának gondolata sok- sok városi ember régi vágya. És még sok dologról beszélhet­nénk, így a szélesvásznú moziról, az új állomásról, hidakról, bölcsődékről, üzletekről stb. De sok lenne a puszta felsoro­lás is! Sok lenne azoknak a napoknak az összegezése is, amelye­ket áldozatkész dolgozók fordítottak társadalmi munkában a felsoroltak közül néhány létesítményre. Nemcsak Nyíregyhá­zán, hanem még inkább a megye kis községeiben! Iskolák, tantermek, kultúrházak, járdák, hidak, lakások épültek kevés pénzből, jókedvű munkával. Némelyik iskola négyszeresét éri annak az összegnek, amelyet államunk fordított rá, mert erős karú, önzetlen emberek emelték falait. Nyírlugosra gondol­junk a többi közt. Mándokon, vagy a megye bármelyik köz­ségében ugyanúgy találunk társadalmi munkával emelt falat, mint a három- és ötéves terv valamilyen létesítményét. Min­denekelőtt a villanyt. Óriási erőforrás van a mi társadalmunkban! De számtalan feladat is vár megoldásra a következő évek­ben, különösen az iskolaépítési programban. Rengeteg új tan­termet létesítettünk már eddig is, de még több kell, sokat kell pótolni a Horthy-rezsim bűnös mulasztásából, és egyre igényesebben, mert életünk is igényesebb, szebb, műveltebb. Nyíregyháza városiasabbá tételéért eredményes munka folyt a felszabadulás óta. A kis mezővárosból, elfelejtett, pos- hadt levegőjű kis községből egyre inkább a valódi város képe alakul. Hogy siettessük ezt az átalakulást, nagy erőforrásunk van, amelyhez bátrabban kellene nyúlni: társadalmunk meg­értéséhez, az önkéntes munkához, áldozatvállaláshoz. De nemcsak a szemmel látható létesítmények az eredmé­nyei, és lehetnek eredményei a társadalom közös munkájának. Lehetnek olyan célok is, amelyek elérése esetén nem épületek, de talán fontosabb eredmények születnek, amelyek­nek aztán nagyon is szemmellátható további hasznuk lesz. És legfontosabbként tervünknek azt a részét kell említenünk, amely mezőgazdaságunk fejlesztésével foglalkozik. A mező­gazdaság korszerűbbé tétele, a gazdaságosabb, jobb gazdálko­dás, a nagyüzemi gazdálkodás megvalósítása, egyszóval a mezőgazdaság szocialista mezőgazdasággá alakítása olyan feladat, amely gyökere mindennek. Nincs ennél fontosabb, hiszen a mezőgazdaság a nyersanyagot, az élelmet biztosítja, s az élet szinte minden szálával összefügg. Az olcsóbb és gaz­daságosabb tejtermelés nemcsak a parasztembernek jelent könnyebb munkát, jobb jövedelmet, hanem — mivel olcsóbb, — emeli a munkás életszínvonalát is. Hogy milyen emelkedést ér el életszínvonalunk a hároméves terv folyamán, hogy meny­nyire tudjuk gazdaságosabbá tenni az egész termelést, csök­kenteni a termelési költségeket az iparban és a mezőgazda­ságban — ez tőlünk függ. A mezőgazdaságban ennek legfőbb útja: a nagyüzemű termelés megvalósítása, a szocialista gaz­dálkodás. Ha e feladat megvalósításának munkáján fárado­zunk, a szemmel látható későbbi eredmény nem marad el. Óriási erőforrás van a mi társadalmunkban, és sok fon­tos feladat vár erre az erőre a következő időkben. S így lesz hat forintból nem egy, hanem két kenyér. Tőzeget találtak a Liget-tanyán keskenyvágányokat raktak le — részben társadalmi munkával, — s már megkezdték a kitermelést. Valószínű, hogy nemcsak Nyár­egyháza, hanem a megye szük­ségletét fedezni tudják erről a te­lepről. Elkészült az Európában egyedülálló, legkorszerűbb elektromos távhömérö berendezés a Nyíregyházi Dohánybeválté és Fermentáló Gyárban Ot tonnás darut kapott a közúti gépellátó A Közúti Gépellátó Vállalat út- felszakító ekéit Patakfalvi András művezető újításával újrend^zerű és biztonságos kormányművel lát­ták el. A gumijavító és vulkani­záló üzemben augusztus 15-re he­lyezik üzembe a dolgozók egész­ségvédelmét szolgáló szellőző be­rendezést. A közúti gépellátó munkáját a napokban megérkezett öttonnás mozgatható daru is segíti, amcly- lyel biztonságosan végzik a hatal­mas útigépek emelését és szerelé­sét. Zsákolás helyett — géptüdő A Csengeri Állami Gazdaság háromemeletes raktárában a munkások háton hordták fej ed­dig a terményt. Ez a fáradtságos, nehéz testi munka nemcsak ál­dozatvállalást jelentett a zsákoló munkásoknak, hanem tetemes költséget is a gazdaságnak. A műhelyvezető most egy lég­kompresszoros gépet konstruált, amely a terményt légfúvással szállítja fel az emeletre, a kívánt helyre. A gép most van szerelés alatt. Ha a terv beválik, a 15 ezer forint költséggel épített gép évi 100 ezer forint megtakarítást hoz a gazdaságnak. Tehát létesítése közel egy hónap alatt megtérül. A munkások pedig megszabadul­nak a nehéz testi munkától. A tegnapi nap folyamán befeje­ződött a Nyíregyházi Dohánybe­váltó és Fermentáló Gyár gépi fermentáló üzemében az elektro­mos távhőmérő berendezés sze­relése, amely egyedülálló és a legkorszerűbb Európa-szerte. A nyíregyházi üzem fermentáló gépe az első, amely ilyen modern műszerrel van ellátva. A kor­szerű berendezés az üzem műsza­ki értelmiségi dolgozóinak és szakmunkásainak munkáját di­cséri. A saját erőből készült mé­rőműszer tervezését a gyár mű­szaki kollektívája a Dohányku­tató Intézettel közösen végezte. A kivitelezést Makrai Imre gépész- mérnök és Balogh Imre elektro­technikus irányították. A kényes műszer elkészítésében kiváló és dicséretes munkát végeztek Peti János, Fabu Tibor, Biri Simon. Bár alig egy hónapja indult meg a szerződéskötési akció, máris szép eredményeket értek el az Ál- latforgalmi Vállalat dolgozói.; A dolgozó parasztok szívesen kötnek szerződést növendékmarha és bika hizlalására, hiszen tudják, hogy állataikért jó pénzt kapnak. S azért van ez a szép eredmény is, mert a jelenlegi akció feltételei — főleg a szerződéskötési árak — azonosak a korábban lezárult szerződéses akció feltételeivel. Lényeges eltérés csupán abban van, hogy az eddigi 30 napos tü­relmi idő helyett 15 nap türelmi időt vehetnek igénybe azok a ter­melők, akiknek leszerződött állatja Bálint Zoltán és Tarcali Pál vil­lanyszerelők, továbbá Lischner Ferenc, Brazinai István, Máté András, Szabó József és Oláh Ist­ván lakatosok. Az elektromos távhőmérő be­rendezésnek nagy jelentősége van. Eddig 24 mérőhelyet kellett sor- bajárni, ellenőrizni, s mire a hu­szonnegyedik helyen végeztek, kezdhették elölről. Az a veszély állt fenn, hogy így baj történhe­tett a fermentálandó dohánnyal. Most ez nem történhet meg, mert a legkisebb hibalehetőséget is megszünteti az elektromos távhő­mérő berendezés: a központosí­tott táblán mind a huszonnégy mérőhely egyszerre ellenőrizhető és a hiba azonnal kiküszöbölhető. A műszer ellenőrzi a technológiád ban előírt hőmérsékletet és a re­latív nedvességet. a leadási határidőre nem érte el a leadási alsó súlyhatárt. Az eddigi eredmények alapján megáliap:ma1ó az. og.v főleg a bika és a tinó hizlalása iránt nyil­vánul meg nagyobb érdeklődés. A legjobb eredmények a mátészalkai járásban mutatkoznak, ahol 122, a nyíregyházi járásban 71, a vásá- rosnaményi járásban 56. és a kis- várdai járásban 50 növendékre kötöttek szerződést. Már sokkal gyengébbek rz eredmények a fe­hérgyarmati és a nyírbátori járá­sokban. Ajt előbbi helyen csupán húsz, az utóbbin pedig csak 12 szarvasmarhára és bikára kötöt­tek szerződést 331 növendékmarha és bika hizlalására kötött szerződést egy hónap alatt az Állatforgalmi Vállalat Legyőzte az aszályt a homokkísérleti gazdaság ACSÉPLÉS BEFEJEZTÉVEL minden évben tartunk egy rö­vid beszámolót megyei lapunk hasábjain, hogy a legszélesebb érdeklődési kört is kielégítsük. A látogatók száma évről-évre nagyobb a homokkísérleti gazda­ságban és ezek méltán kíván­csiak, hogy milyen eredménye­ket tud a gazdaság felmutatni. Az idén eddig 660 látogatónk volt. IDEI tájékoztatásunk valami­vel bővebb, mint az elmúlt évek­ben volt. Erre azért van szük­ség, hogy behatóbban vizsgál­juk, hogyan viselkedtek az európaszerte elismert Westsik- féle homokjavító vetésforgók az idén, amidón vidékünket és or­szágunkat olyan méretű aszály látogatta, amilyenhez hasonló a .kísérleti telep 29 éves fennállá­sa óta csak 1947-ben volt. CSÉPLÉSI eredményeink új­ból bizonyítják, hogy a vetés­forgórendszerek helyes növényi sorrendjével, okszerű homoki agrotechnikával és nemesített vetőmagvak használatával az aszálykárok fölényesen leküzd­hetők a nyírségi homokdombo­kon. Termesztett rozsunk Petkusl fajta, amelyet Teichmann Vil­mos kisvárdai kutató nemesített ki. Terméseredmények 1958-ban : II. vetésforgóban főterményű keserű csillagfürt zöld­trágya után holdanként 18.90 q III. vetésforgóban magcsillagfürt után holdanként 15.68 q VIII. vetésforgóban magcsi'lagfürt után holdanként 18.88 q Hm/7. vetésforgóban magcsilla f után holdanként 20.72 q IX. vetésforgóban takarmányé Tagfürt után holdanként 18.36 q XII. vetésforgóban másodvetésű csillagfürt-zöldtrágya után holdanként 17.8O q A fentiek alapján tehát a csillagfürtök után vetett rozsok átlagtermése 18.39 mázsa hol­danként. A szalma trágyázással javított táblák átlaga holdanként 10.84 mázsa rozs. A TARLÖCSILLAGFÜRTTEL zöldtrágyázott burgonya után vetett rozsok átlaga holdanként 11.90 mázsa volt. Az I. számú parlagoltató ve­tésforgóban, ahol semmiféle trágyázást nem alkalmazunk, csak három évenként pihentet­jük a talajt, a holdanként át­lag 6.06 mázsa rozs lett. 29 éve versenyzik egymással két vetésforgó. A Xl-es istálló­trágyát, a XII-es másodvetésű csillagfürt zöldtrágyát kap. Az istállótrágyás 16, a zöld tr ágy ás 17.80 mázsa rozsot adott hol­danként. AMINT LÁTHATÓ, a parla­goltatást végleg fel kell szá­molni, mert attól már a szalma­trágyázás is sokkal gazdaságo­sabb. Azonban komoly sikereket — és még aszályos években is biztos eredményt — a csillag­fürt termelésén keresztül érhe­tünk el, legyen az magnak, ta­karmánynak, vagy zöldtrágyá­nak egyaránt. Ajtay Ödön tudományos munkatárs^ Világ proletárjai egy esői Jetek1 Az Építőanyag ipari Vállalat szakemberei tőzegtelepre bukkan­tak Liget-tanyán. Becslés szerint mintegy 400 ezer köbméter tőzeg kitermelését végezhetik ott el. A napokkal előbb talált telepen már

Next

/
Thumbnails
Contents