Kelet-Magyarország, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-10 / 188. szám

4 KELETMAGYARORSZAG 1958 AUGUSZTUS 10, VASARNAP 1958. augusztus 10, vasárnap, VASUTASNAP jVl a az egész ország népe együtt ünnepel a MÁV valamennyi dolgozójával. A vas­utas ünnepen — a megbecsülést ' és elismerést kifejező napon — szeretettel gondolunk azokra, akik a magyar vasutat a háború okoz­ta romokból erejüket megfeszítve újjáépítették, napról-napra to­vábbfejlesztik, mint népi vagyont karbantartják és ezzel biztosítják a közlekedést, az egész ország üzemeinek, gazdaságainak és né­pének nyersanyag- és áruforgal­mát. Kívánjuk, hogy a magyar vasút dolgozói a vasúti közlekedés fej­lesztésében, korszerűsítésében, biz­tonsága fokozásának nagy mun­kájában érjenek el a jövőben is nagy sikereket. -xÉ:'A KILENCVENNÉGY LAKÓHÁZ épült az utóbbi években a mind­össze 770 lakosú beregi kis falu­ban: Hetén. Ebben az esztendőben már hét új lakóházat építettek a falu dolgozói, valamint több tu­cat gazdasági épületet, istállót. — Korszerűbb, egészségesebb körül­ményeket varázsolnak falujukban a heteiek. Rövidesen nagyobbra szélesítik a Szoros utcát. — Mint a neve is mutatja, a szűk, szoros utcán bajos volt a közleke­dés, főleg, ha megeredtek az eg csatornái. Most széles utat építe­nek községi erőből. 350 EZER FORINTOT FIZETTEK ki megyénkben 1958 első felében tűz- és viharkárokért. A tapasz­talatok azt mutatják, hogy a leg­nagyobb elővigyázat mellett is fordulnak elő nagyobb kárral já­ró tűzesetek. Az idei statisztika is erre utal, amely tud túl adja, hogy megyénkben az utóbbi hó­napokban kedvezőtlenül alakul a tűzesetek, jégverések, viharkárok száma. Ez év első felében 70 dol­gozónak 233 ezer forint tűz-, 245- nek pedig 126 ezer forint vihar­kárt térített meg megyénkben az állami biztosító. KIÁLLÍTÁS a KISIPAR REME­KEIBŐL A 10 éves szövetkezeti mozga­lom jegyében rendezik meg Nyír­egyházán augusztus 15-től 22-ig a kisipari szövetkezetek megyei ki­állítását a nyíregyházi IV. számú általános iskola nagytermében. A legújabb kisipari termékeket mu­tatják be, újtípusú férfi és női ci­pőket, ruhákat, vas-fém-faipari termékeket, bútorokat, gépeket. A kisipari remekműveket a helyszí­nen meg lehet vásárolni, illetve meg lehet rendelni. ★ 3 MILLIÓ FORINT EGÉSZSÉG­ÜGYRE Költségvetésből jelentős össze­get fordít a város ebben az év­ben egészségügyi és szociális fel­adatokra. Egyebek közt egészség- ügyi épületek felújítására 60 ezer, szülészeti ellátásra 98 ezer, bölcső­dék fenntartására egymillió nyolc- százezer, anya- és gyermekvéde­lemre 350 ezer, iskolaegészségügy­re 184 ezer, járványügyre és köz- egészségügyre 170 ezer, szociális segélyekre 499 ezer és gyermek­védő otthonok fenntartására 40 ezer forintot fordít a város. ★ A BAKTAL0RÄNTHAZI JÁRÁSBÓL . jelentették, hogy a harmadik ne­gyedévi felvásárlási tervüket 101 százalékra teljesítették. A tervek szerint a harmadik negyedév vé­gére tovább növelik a kenyérga­bona, és egyéb termények felvá­sárlását. ★ MÉG AZ ŐSZ FOLYAMÁN több mint’ 11 ezer darab nyárfát ültetnek el Gelénesen a Rákóczi utca mentén, egy kiszáradt tó he­lyén. Ügy tervezik, hogy a köz­ponti fekvésű helyet a jövő nyárra valóságos kis ligetté vará­zsolják. Egyébként kiegészítik az utak fásítását is ott, ahol tavasz- szal hiányos volt az ültetés. 3Cápvázat&s a&Lt P iros, földigérő szoknyák, sárga kendők, kék kesz­kenők, zöld nyirfaág s eb­ben a disszonánsnak ható színharmóniában egy csokor szép­lány suhan, valami titokzatos mechanikus szerkezet mozgatja, mint élő babákat, vagy a színpad forog velük...? A látszat ezt mu­tatja. összefonódnak, szétbomla- nak, tovasuhanva körtformálnak. Csak néha a kar, vagy a fej moz­dul a legprecízebb egyöntetűség­gel. Minden mozdulat új forma és színáradat előidézője. Káprázatos formai hatás, a mozgásokban mű­vészi egyöntetűség, egy igen kivá­ló öttagú harmónikazenekar kísé­retére. Káprázat?... Igen, káprá­zatos, magasfokú művészet. A ha­rangalakú szoknyák elrejtik a né­zők szemei elől az igen nehéz, gyors, suhanó léptekkel haladó táncos lábakat s azt a hatást kel­ti a táncosok mozgása, mintha a színpad forogna, ha forognak, vagy valami rejtélyes szerkezet mozgatná ezeket az élő babákat, ha tovasuhannak. A nézők leküzdhetetlen lelke- tültségükben, a nemesen egyszerű mozdulatok nyomán kialakult for­ma és színhatás bűvöletében fer­geteges tapsba törnek ki a tánc­szám előadása közben is egy pil­lanatra s a következő pillanatban bekövetkező még nagyobb hatást már feszült csend követi, hogy a Nyírfácska szovjet népi táncegyüt­tes névadó táncszámának befeje­zésével szűnni nemakaró tapsára­datba, ritkán megnyilvánuló lel- kesültségbe törjön ki. A táncok második csoportját már sokkal nagyobb fokú, frissebb népi anyag feldolgozása jellemez­te. Az előbb felsorolt táncokkal el­lentétben nagyobblendületű, sok­szor fergeteges mozgásuk is hoz­zájárult a lenyűgöző formai cs színharmóniai hatásához. De ezt a lendületes táncvirtuozitást, ami leginkább a Női kozáktáncban csú­csosodott ki, rendkívüli mozgal­masságában is az egyöntetűség jellemezte. Ezt és a többi nagyfo­kú figyelmességet kívánó csoport­táncokat felszabadult könnyedség­gel, kedves művésziességgel oldot­ták meg. L endületükkel, megőrzött népi frisseségükkel és humorukkal a Kiskapu, Szibériai tánc, Orosz népitánc, Leányvetélkedő, Barát- nők-polka nyerték meg a közönség elismerését a szovjet népi kultúra számára, mert belőlük az ifjúság jókedvű vidámsága, szépsége, élő szeretete áradt. Külön csoportba kell sorolni a Régi orosz valcert és Dunajevszki zenéjére komponált Virágzik a rózsa lírai táncokat, melyek nem népiek, legfeljebb felhasznált alapmotívumaikban, de színszerű­ségükben és formai megoldásaik­ban igen mutatósak. Különösen emelte ezeknek a táncoknak a líraiságát a finom együtténeklés, mint régi népi hagyomány. A Vi­rágzik a rózsa magyar szöveggel való éneklése csak növelte az él­mény mélységét, a szovjet és ma­gyar nép barátságának igaz elmé­lyülését művészi téren is. Ezekhez a táncokhoz lehet sorolni a Kút- nál című táncidilt. Minden moz­dulatában hamisítatlan népi ked­vességgel. L egjobban talán a Trojka öl­mű tánc mutatta, hogy a táncegyüttes milyen ki­váló szólistákkal rendel­kezik. De el lehet ezt mondani va­lamennyi táncosra. A csoporttán­cok egyöntetűségében is kitűnt a táncosok igen magasfokú képzett­sége. Bizonyították még ezt a Leányvetélkedő, Orosz népi tánc, Női kozáktánc szólistái is. A leg­nehezebb feladatokat is kápráza­tos könnyedséggel oldották meg. De nagy ügyességről és biztos hangszerkezelésről tettek bizony­ságot a zenekar kísérő táncosai is. Hasonló művészi teljesítményt nyújtottak a balalajka és harmo­nika szóló előadói is. A sokáig megmaradó élményért — amelyet a Nyírfácska együttes nyújtott a szabadtéri színpadon — Prékopa István elvtárs, a Megyei Tanács Művelődési Osztályának helyettes vezetője mondott köszö­netét Nyíregyháza közönsége ne­vében, Mindannyiunk kívánságát fejezte ki azzal, hogy jöjjenek majd el újból városunkba, hogy igen magas népi kultúrájukat mi­nél nagyobb számban ismerhessék meg dolgozóink, fokozódjon a ba­rátság népeink között —lm—* GYERMEKEKNEK- ÚTTÖRŐKNEK A búvár és a rája hogy a bátor búvár késével a rája fölé döfött. Nos, mit gon­doltok, mi történt ezután? Ol­vassátok, mit írnak pajtásaitok. A rája odébb úszott. így el­kerülte a halálos szúrást. Gyor­san megfordult, hogy farkával megüsse a búvárt. A búvár azonban gyors volt, kitalálta a rája szándékát. Egy pillanat és legugolt. A csapás a hajótestet érte. Most megint rajta lett volna a sor, de nem tehetett semmit, mert nem került többé olyan közel a rájához, mint amikor találkoztak. A rája még kétszer, háromszor támadott, de siker nélkül, a búvár ügye­sen elkerülte a csapásokat, végre megunta és elúszott. A búvár fellélegzett, néhány pil­lanatig pihent, aztán hozzá­fogott a munkához. Lesku Péter Kisvárda. Palack a rája gyomrában Én azt hiszem, hogy a búvár győzött, mert mindig az ember győz, mert az ember ember és ki van tanítva. A szúrás a rája nyakát érte. A kés beleszaladt markolatig és úgy tartotta az állatot, mint egy horog. Egy ideig vergődött, de a búvár tar­totta. Amikor kimúlt, felhúz­ták a partra, felhasították, hogy nincsen-e valami a gyom­rában és volt. Egy jól duga­szolt palack. A búvárok elcso­dálkoztak, egy pillanatra meg­döbbentek. Nem akadt, aki a palack után nyúlt volna. Még a felbontásra sem vállalkoztak, hanem hívták a parancsnokot. A parancsnok kézbe vette, meg­tisztította, aztán hosszan vizs- gálgatta a palackot, hogy nem talál-e valami felírást, jelet, amiből megtudhatná, hogy hol gyártották a palackot. De nem talált semmit. A búvárok kí­váncsiságtól égve álltak körü­lötte, figyelemmel kísérték minden mozdulatát. — Törje fel! — mondták, mert türelmetlenek voltak. A parancsnok kése nyelével leütötte a palac nyakát, felfor­dította az üveget. Egy vízhat­lan vászonba foglalt csoma­gocska esett a lába elé. Azt is feltörte. Egy levelet talált, ami így szólt: „Tudtul adjuk, hogy. 1944 október 13-án délben harcot vívtunk a G—x—12 német tengeralattjáróval. A hajónk — a „Braila 523” — felrob­bant. A hajót a legénység közül senki sem hagyhatta el. Itt fekszünk a „Brailán” .hullámsírban. Vesszen Hitler! K. Lupeni kapitány”. A búvárok tisztelegtek, az­tán továbbították a palackban' talált levelet a Fekete-tengeri flotilla parancsnokságához. Deme Sándor Ű jfehértó. A búvár győzött Jaj, én úgy féltem, amikor olvastam. Megkérdeztem édes­anyámat, hogy ki az erősebb, a búvár vagy a rája. Édes­anyám már olvasptt búvártör­ténetet, egyszer igazi búvárt is Látjátok, milyen érdekes ez a búvárkaland? Mához egy hét­re még közlünk leveleket. Ad­látott. Azjt mondta, hogy a bú­vár győzött. A halat megfogták és finom levest főztek belőle. Lukácsj. Piroska Nyíregyháza dig gondolkozzatok és siessetek megírni. Aes — báes — bahubec» Most pedig leírunk egy lá­nyoknak való játékot. Tanuljá­tok meg, mert nagyon szép já­ték, a Nógrád megyei Galga- mácsán éppen most játsszák a gyerekek. A játékot 5—6 kislány játsz- hatja. Mégpedig úgy,i hogy egy­más vállára tett kézzel, egymás háta mögé állnak. Ök a dinnyék. Élükre áll egy társuk, ő játssza az őr szerepét. Neve is van: János bácsi. Kell még egy főszereplő. Ez pedig a vén takács, aki dinnyét fog rabolni. A játék a következőképpen megy: A vén takács a dinnye körül sétál, egyszer megkerüli őket, majd János bácsi elé áll. — Eladó? — kérdezi. De mi­közben sétál, az egész társaság ezt az egyhangú nótát zümmö­gi: Ács-bács-bakabács, erre ment egy vén takács: Ácsi, bácsi, János bácsi, ad­ják dinnyét. Amikor a nóta elhangzott, János bácsi az előtte álló vén takácsnak igy válaszol: — Még most kapáltam. Erre a vén takács ismét kö­rülsétál, közben a dalt éneklik, majd újra és újra ezeket a fe­leleteket kapja: — Most búvik ki a földből. Majd: — Még most kicsi. Aztán: — Még félig érett. S végül: — Érett* Erre a vén takács rárohan a dinnyékre. János bácsi kitárt karral védi őket. Ha a takács­nak sikerült egyet is elrabolni, akkor új szereplőkkel újra kez­dik a játékot. Szerencsés pajtások A legutóbbi találóskérdésünkre nem érkezett be jó megfej­tés. Ezért az előbbi találóskérdés megfejtői közt végeztünk sor­solást. Mi volt a kérdés? Lúd szántja, ember hajtja, fehér a föld­je, fekete a magja, gonddal vetik be. Mi az? Felelet: Írás. Könyvjutalmat nyert: Hárshegyi Kornél (Aranyosapáti), Kondo­rost Katalin (Nyírbogát) és Jusztus Tibor (Aranyosapáti). - A könyvet postán küldjük. Mindkettő sértetlen maradt GYEREKEK! Ma egy hete írtunk a búvárról és rájáról, a történetet ott hagytuk abba, HÍRE k

Next

/
Thumbnails
Contents